Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-12-04 / 93. szám

IX.'évfolyam. 12. szám. 1937 december 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ____________________HIVATALOS LAPJA ______________________ Felelő s szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató || Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Szorvosmorhatenyésztésank Időszerű kérdései A Tolnamesyel Telszttvet- fcezeiek Szövetkeze november 26-án tartotta legutolsó igaigatósági és felttgyelőbisottsági gyűlését Sseksiárdon, a TTSs szék hátában, másnap, 27 én pedig rend kívüli közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. Mindkét gyűlés a jövő évi tej- eladási feltételek ismertetésével, vala mint az 1838* ra szóló költségvetéssel foglalkozott. Az eladási feltételeket a közgyűlés változatlanul elfogadta és kitűzte az egyes tagszövetkezetek tejeladási és szerződési napjait. Ezek december 9., 10., 11. és 13 án lesz­nek Szekszárdon, a TTSz székhá­zéban. Az általános eladási feltételek azé- rint a tejárfizetési alap továbbra is az állami ellenőrző jeggyel ellátott teavajnak a földmivelésügyi minisz­térium utján az eddigi gyakorlat szerint kiegészített kiviteli ára less. A fölözött tejjel a gazdák minden tagssövetkesetben szabadon rendel keznek, hasonlóképpen a fölözött tej • bői készített túróval is. A feltételek között újítás, hogy 1938 január 1. után a TTSz tag- szövetkezeteinek minden egyes tej - , szállító tagja bizonyos minimális havi tejmennyiség fölött 1 kg vajat, vagy 2 kg sajtot természetben vesz át a vevő vállalattól. Azok a tejszállitó gazdák, akik az ilyen vaj- és sajt- mennyiségben részesülnek, a nekik járó tejnánsből a vaj és sajt értéké nek megfelelő összeggel kevesebbje tarthatnak igényt. A visszaadott vajat, vagy Bájtot piacokon árulni, vagy értékesíteni nem szabad. Az indítványok során szövetkezeti szempontból több jelentőségteljes ha* tározatot hoztak. így ezentúl minden tagszövetkezet köteles írásbeli szer ződést kötni kezelőjével és ezek a szerződések 1938 január 1-ével egy­öntetű alapon érvénybe is lépnek. A TTSz néhány példás és kifogás­talanul működő tej szövetkezetben máris alkalmazott 1—1 próbaszolgá­latos kezelőt, hogy ezek ott a helyes és mintaszerű szövetkezeti munkát és ügykezelést megtanulják. Akik a próbaszolgálat alatt megbízható és hasznavehető embereknek bizonyul* nak, azok tarthatnak számot arra, hogy a jövőben a TTSz tagszövet* kőzeteinél önálló kezelői alkalmaz­tatáshoz jussanak. Az egyéni zsir- alspon való fizetést is több szövet­kezet bevezeti, úgyhogy a jövő év elejétől kezdve ezeknek a száma kb. 25—30*al szaporodik. A gyűléseken Michéli Mihály, a TTSz elnöke elnökölt. A 26 i gyűlé­sen az OMTK megbízottai is jelen voltak Soős István és Régeny Gyula igazgatók személyében. A közgyű­lésre pedig eljött a Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete veze­tősége is: Tóth József alelnök és Sárossy Gyula igazgató. Ezzel a szövetkezettel a TTSz kezdettől fogva a legszebb összhangban és egyetér tésben dolgozik, éB most is együtt készül fel a küszöbön álló tejeladá­sok és szerződéskötések munkájára. A szekszárdi gazdák asztaltársa­sága november 27 én tartotta ezévi első társasvacsoráját a Szekszárd- Szálló különtermében. Ezt megelőző­leg a Vármegyeház kistanácstermé* ben a tolnavármegyei m. kir. gazda sági felttgyelőséghez szolgálattételre beosztott dr Farkas Tivadar oki. mezőgazda mélyen átgondolt és meg­győzően értékes előadásában ismer­tette szarvasmarhaállományunk minő. ségi fejlesztésének újabb irányelveit. Rámutatott arra a szükségszerű kö vetelményre, hogy a magyar piros tarka állományból célszerű lenne ki­válogatni a továbbtenyésztés számára azokat az egyedeket, amelyek úgy a külső, mind pedig a belső tulaj­donságok tekintetében már homo­zigóták (vérszilárdok) és ezeket az egyedeket «tisztavérü magyar pi~ rostarkat elnevezéssel illetni azért, hogy a hibridjellegö, tehát keresz­tezett, korcs egyedektől megkülön­böztethetők legyenek, másrészt pedig tenyésztőink előtt ismertté válnék a jövőben követendő tenyésztési irány. A tisztavérü magyar pirostarkától nemcsak több tej-, tejzßir- és hús* termelőképességet, hanem szilárd, egészséges, mély, dongás testalkatot is megkívánunk* A tisztavérü magyar pirostarka fajtacsoportba csak azok az egyedek volnának felvehetők, amelyek évi tejtermelése a 3000 kg ot meghaladja és a tej zsirszáza- léka a 3 6 et eléri. Ezáltal megkez dődnék a szelekciós (kiválasztás) te nyéBZtési munkának bevezetése, amely lehetővé tenné az olyan egyedek ki tenyésztését, amelyek nemcsak sok, hanem jobb zsírtartalmú tejet is tér melnek. Sohasem szabad sem a tejet, sem pedig a tejzsirt külön-külön el* bírálni, mert e két tulajdonság egy mástól való elválasztása maga után vonná egyfelől a sok, de hig tejet, másfelől pedig a kevés, de zsirdús tejet termelő egyedek kitenyésztését. A táj* és tejzsirtermelőképesBég ki fejlesztése mellett kívánatos a tehenek huBtermelőképességét is lehetőleg emelni. A hustermelőképesség foko­zásánál arra törekedjünk, hogy a továbbtenyésztésre kiválasztott egye­dek háta, ágyéka, fara hosszú és ATolnioegyel Gnzdostgl Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI SS* fis rúzsa Étkezési bar­Önti fi fi rendelhető a Tolnamegyei Gaz- XUIiy&l dasági hivatalában (Vármegye­ház). Legkisebb rendelhető mennyiség 1 mázsa. ^ 4 Éoes sdúIcI Import bika eladó a Középhidvégi Gazdaságban, u. p. Kőlesd, vasútállomás Kőlesd-Alsótengelic. Mindenféle vetömas &SÄ rezhető. Pétlsú és kúllmfltréspa Cm Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. széles legyez, mert ezáltal sikerül csak kitenyésztenünk olyan fajta* csoportot, amely nemcsak sok, hanem jóminőségü bust is termel. Az érdeklődéssel fogadott és osz­tatlan rokonszenvet keltett előadás­hoz Gombkötő Sándor m. kir. gazd. tanácsos szólt hozzá és amikor dr Farkas Tivadar előadó értékes fejte­getéseit teljes egészében magáévá tette, felkérte a gazdasági egyesület jelenlévő elnökét, hogy az ismertetett alapelveket az egyesület legközelebbi gyűlésén is tárgyattassa le és az egyesület leendő állásfoglalását kö­zölje a társegyesületekkel is. Egyben kifejezést adott abbeli meggyőződé­sének, hogy a jelenlévő hallgatóság érzését tolmácsolja akkor, amikor javaslatot tesz arra, hogy előadónak értékes, tanulságos és jövőbelátó irányelvei kifejtéséért az egész hall­gatóság osztatlan hálás köszönetét tolmácsolja. Az előadáson résztvett a vár­megyei gazdasági egyesület elnöke, báró Fiáth Tibor, sok vidéki és hely­beli tagja a gazdatársadalomnak, a m. kir. gazdasági felügyelőség, a Vitézi Szék, az állatorvosi kar és a gazdasági egyesület tisztviselői. Az előadás után az egybegyült közönség a társas vacsorán vett részt. GAZDA HÍREK — Gazdasági szaktanfolyamok és szakelőadások. A m. kir. gazdasági felügyelőség tisztikara f. év telén Tolna vármegye területén Szakály és Váralja községekben téli 3—3 hó­napos gazdasági tanfolyamot kezdett. Siakály községben Halmi Pál, Vár­alja községben dr Szeder Pál járási m. kir. gazdasági felügyelő vezeti a tanfolyamot. Mint örvendetes jelen séget megemlítjük éB fenti községek­ben a korral haladni vágyó magyar gazdaközönség meg is érdemel azért, hogy a tanfolyamok hallgatói között ott látjuk a község elöljáróit és a képviselőtestület tagjait is. A m. kir. gazdasági felügyelőség látván a vár­megyéken a haladni vágyó gazdák nagy érdeklődését, megragadja az fiőzeKe- és fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine- . gek megrendelhetők. Hlndenftle blZtOSltŰSl Déliben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. 1 drb 1 éves pej ardeni mén, 1 drb 1 éves pej ardeni kanca, 1 drb 8 éves aranysárga kancaf belovagolt, eladó« Cím: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesü­letnél. CnzdniOnok flzenrnnonnnl utján szerezhetők be: Olaj, benzia, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. alkalmat s a f. évi tél folyamán so- rosato8 szakelőadásokat is rendez melyek már meg is kezdődtek és örömmel állapítható meg, hogy min. den egyes esetben úgyszólván zsúfo­lásig telt ház előtt hangzanak el a különféle gazdasági, illetve állat­tenyésztési és növénytermelési elő­adások, amiket nagy figyelemmel és értékes hozzászólásokkal vesznek tudomásul gazdáink. Szabadelőadá­sokat tartott és tart a felügyelőség tisztikara Szekszárdon, Bátán, Báta széken, Decsen, Dombóváron, Duna- f ő:d váron, Gerj énben, Kajdacson, Kakasdon, Eisdorogon, Kisvejkén, Madocsán, Medinán, Mözsön, öcsény- ben, Tevelen és Zombáu. — Külkereskedelmi gazdatájékoz­tató. Értesülésünk szerint folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor a Vármegye- háza nagytanácstermében a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal gazdatájé- koztató értekezletet tart. Az értekez­leten megjelenik az Alaódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr báró Mirbach Antal, a Külkeres­kedelmi Hivatal illetékes tisztviselői pedig ismertetik az egyes mezőgazda* sági termékek exportjának a jelen­legi kötött gazdálkodás melletti mi­kéntjét. Az állat és állati termékek kivitelének kérdéseit Konkoly 7hege György, a Külkereskedelmi Hivatal osztályvezető titkára ismerteti. Fel­világosítást nyer a gazdaközönség az exportban való résavétel lehetőségei­ről, a jelentkezés formaságairól, a kontingense'osztásról stb. A bur­gonya , gyümölcs-, kender , len- és borkivitel kérdéseiről Vermes Gyula, a Külkereskedelmi Hivatal osztály vezető titkára tart előadást. Az érte­kezleten egyúttal alkalma lesz a gazdaközönségnek a fenti kérdések­hez hozzászólnia, a mezőgazdasági exportkérdéseinkben való tájékozta­tás tehát a legmegfelelőbb módon és a legrészletesebben történik. Az érte­kezletet követőleg társasebéd lesz a Szekszárd- Szállóban. — Mezőgazdasági gépkezelő tan­folyam. A földművelésügyi miniszter rendelete alapján az Országos Magyar Gazgasági Egyesület a legközelebbi mezőgazdasági gépkezelő tanfolyamot 1938 január 3-i kezdettel rendezi a M. Kir. Állami Felsőipariskolán. A tanfolyam célja, hogy megismertesse a traktorok működését, helyes keze­lését, karbantartását és kihasználá­sát s ezzel kapcsolatban az okszerű talajmüvelés alapvető ismereteit. A traktorra vonatkozó tananyagon kívül ismertetni fogják a cséplőgépek üzemi karbantartását, a vetőmagtisztitó gépek kezelését és az első segély nyújtására vonatkozó tudnivalókat, tanfolyam tartama 20 tanítási nap, egész napi oktatással. Az oktatás előadásokból éá gyakorlatokból áll. A tanfolyam hallgatója lehet minden 18. életévét betöltött egyén, aki » traktorok kezelésével, vagy vezetésé­vel kíván foglalkozni. Sikeres vizsga után a hallgatók bizonyítványt kap­nak. A jelentkezések levél formájá­ban intézendők az Országos M*gy»r Gazdasági Egyesüket titkári hivatalá­hoz (Budapest, IX., Köztelek-utca 8. sz.), 15 pengő beiratási és tandíj egyidejű beküldésével. Jelentkezési határidő: 1937 december 15.

Next

/
Thumbnails
Contents