Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-17 / 88. szám
2 TOLtfAMEGYÉI ÚJSÁG 1937 novefnbter 17. Majd dr vitéz Sientlőrincsy Gésa egészségügyi előadása bÖvetkeiett a tuberkutóaieról és pompásan előadott nagyszerű beszédével as utolsó percig le tudta kötni a hallgatóságot. Sso- morn ssimsserll adatokat tárt elő a tbc pusztításairól, majd rámutatott asókrá as előzetes intézkedésekre, melyeket a tüdőbaj ellen okvetlen ki kell fejteni. A gyűlés végén Zombory Ferenc községi h. főjegyső a község elől- járósága és a bátaszéki frontharcosok nevében emelkedett szólásra és igen hatífeos beesődben adott örömének kifejezést, hogy módjában állott kö- szönteni a községben szép számmal megjelent vitézeket. & vitési szék kapitánya esékutái az értekezlet nyilvános részét be* rekesztette éS Csak a vitézi rend tagt jait kérte szükebb megbessélésre. Az értekezlet ntán a Gálli-féle nagyvendéglőben vitési áldomásra j gyűltek össze a vendégek és a köz- ■ ség színe-java. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola szekszárdi bemutaiálának előkészületei Lapunk f. hó 9-i számában számoltunk be arról, hogy a Testneve lési Főiskola, számos vidéki várost megelőzve, december hó 11-én tártja egészen rendkívülinek ígérkező bemutatóját Szekszárdim. Mint illetékes helyréi Vesszük a hírt, a bemutató előkészületei serényen folynak, mert hi sión egy ilyen előkelő kultúrintézménynek méltó kb Vetek között való fogadása, magának a sportünnepélynek zökkenőnélküli rendezésé sok tennivalót, gondoB elő készületet igényel. Az est rendezését Tolna vármegye Testnevelési Felügyelőségének Irányítása méllett Ssekszárd város polgármestere, illetve a Testnevelési Bizottság elnöke, SsekszŰrd megyei Város Testnevelési Kirendeltsége és a szekszárdi Levente Egyesület agilis vezetősége végzik, kiknek ezúttal is, mint a múltban, egyik céljuk at, hogy egy sokáig 'emlékezetes sport| eseményén keresetül juttassák a kö- I telességét mindig híven teljesítő, de nincstelen leventéket még a tél előtt cipőhöz és meleg ruhához. A sportesemény altruisztikus Vonatkozása mellett a másik cél az, hogy SieksZárd közönsége és főleg ifjúságunk megismerje, — szemtől- szembe lássa annak a kulturintéz ményünknek munkáját, amit megboldogult gróf Klebelsbsrg Kunó volt kultuszminiszter sok és nagy alkotásai között is az eláők közé sorolt és amelynek kiválóságát az egész művelt világ készségesed elismerté. Nem vitás tehát, ht)gy december 11-án Ssekszárd és környéke közönségének talán még a múlt évi olym- piai estnél is nagyobb, látványosabb, tartalmasabb sporteseinényban lesz része. AmiOt a bemutató rÓBileteB programjáról bővebbet tudunk,olvasó• kösönségüokkel lapunk hasábjain fogjuk közölni. Katolikus aarárlfiuságl lelkisyakorlalos vezetőképző tanfolyam Szekszárdon ■ Folyó hó 9 én az esti szürkületben ládákkal vonuló fiatalemberek serege jött as állomásról a Polgári Olvasókör épülete Olé. — Katonának vonulnak be fiaim ? — Igen. Azaz, hogy nem éppen. Másnap reggel úri emberek szólít ják még a kórházkápolnába szentmisére menő legényeket. — Hová valók, fiuk ? Honnan jötték, fiuk ? — Az egész vármegyéből. — Kik ezek a fiuk ? — Tolna megye keleti részéből összesereglett agrárifjak. — Ki hívta, gyűjtötte ide őket? — A K. A. L. O. T. — Mi az ? — Szegedről, a hatalmas Dóm- térről felhaugió tavasai riadó a ködös, esős őszben. Agrárnépességünk felrázó, katolikus életre ébresztő ereje. A Katolikus Agrárifjusági Legény- egyletek Országos Titkársága. — Mit akar a KÁLÓT? — A katolikus agrárifjuságot megszervezni, tömöríteni. Erre a cólra négyes jelszót válásit. Akar: Krisztusibb embert t VBgyis a vallását csak a templomban megvalló keresztények helyett az élet minden megnyilatkozásában vallásos embert. Műveltebb falut l Ragaszkodást az ősi röghöz, szakműveltséget a gaz- -datársadalom részére is. Szövetkezetekbe tömörülést. Igazi lelki kultúrát s az ezekből szinte önként adódó nagyobb kenyeret. Életerős népet l A több kenyérhez jobb ruha, egészségesebb lakás is jöjjön. Önérzetes magyart! Nem hangoskodó embereket, hanem komoly, áldozatos nép- és honmentő munkát. Nagy programm, melynek megvalósításához a falu hivatott vezetőin kívül szükség van olyan vetőtökre akiket a falu termelt ki magából Éppen ilyen vezetők kiképzése volt ennek a tanfolyamnak a célja. Mert a falut meg kell szervezni keresztény és nemzeti alapon. A KÁLÓT miután a Nagy alföld déli részén 500 legényt kiképzett, akik azóta országszerte mintegy tízezer legényt szerveztek meg, most átcsapott a Dunántúlra és a Nagyalföld északi részeire is. A Dunántúlon elsőnek Szombathelyen egy, azután Zalaegerszegen két tanfolyamon összesen máris mint- égy 160 legényt képzett ki. Most Ssekszárd középponttal a Polgári Olvasókör termeiben tartotta (november 9—13.) meg tanfolyamát. Tolna megye keleti részéből 11 községből 35 legény jelentkezett. A tanfolyam megszervezője dr Hau ser Imre bátaszéki plébános, aki egyben Szent látván királyról és a magyar saent koronáról, továbbá a nemzeti szocializmusról is tartott igen értékes előadást. Molnár Pál TTSz igazgató, a szövetkezeti életről beszélt. Rámutatott arra, hogy a jobb értékesítés lehetősége egyedül a szövetkezetbe tömörült gazdáknál van meg. A szövetkezeti életbe pedig a becsületes elgondolást kell mindig érvényre juttatni. Vitéz dr Szentlőrinczg Géza orvos, az erkölcsi és testi tisztaság fontosságáról, nemaetünk jövőjéről, Hayt Ferenc nyug. szőlészeti és borászati felügyelő a szőlőművelésről és a bor- kezelésnél elkövetett hibákról, Csapó Gyula kertészeti felügyelő pedig a gyümölcsfa tenyésztésről, báró Schell József nagybirtokoB a növénytermelésről, Michéli Mihály bátaszéki biró, a TTSz emöke, a tejsaövetkezetekről tartott előadást. Eleket a szövetkezeteket a kisgazdák teremtették meg, példát mutatva, hogy magunkért ma- : gunknak kell dolgoznunk. A KÁLÓT részéről dr Farkas ; György titkár a faluszervesésről, annak módjáról, a sejtmódszerről, dr Pónyrádi Lóránt áldoaópap, a tanfolyam vezetője az ember értékéről és végső céljáról tartott lelkigyakor- latos előadásokat. A tanfolyam keretében az ifjak ellátogattak a vármegyei museumba, ahol dr Csalogovits József igazgató érdekes magyaráaatokat fűzött a mu- I zeumnak az ország határain túl fa jól ismert látnivalóihoz. Báró Jeszenszky A odornak, a'pinca- szövetkezet elnökének engedőimével megnézték a legények a várpincét is ahol a gyakorlatban látták a szövetkezeti eszme óriási jelentőségét. Péntek este a tanfolyam vezetői mintagyülést rendeztek, melyen talpraesett beszámolókkal, szavalatokkal, seneszámokkal és vigjelenetekkel szerepeltek a tanfolyamos legények. A két szegedi kiküldött Szekszárdról Győrbe megy, ahol több tanfolyamot tartanak. A sopron-kőhidai fegyházból szokott fegyencet elfogták a szekszárdi (szőlőhegyen Pánczél János, a nyomozó ób igazságszolgáltatási hatóságok régi Ismerőse, az országszerte hírhedt betörő ős rabló először akkor ejtette rémületbe SzekBsárdot és környékét, amikor rablógyilkos merényletet kísérelt meg Blum Mátyás szekszárdi kereskedő ellen ős csak különös véletlenen múlt, hogy gonoszul kiagyalt akkori gaztette nem sikerült. Huzamosabb idő múlva került csak kézre és bebizonyosodott, hogy a szekszárdi rablógyilkossági kísérlet éB elfogatási közötti időben is számtalan betörést követett el. A többször büntetett embert biróság elé állították és csakhamar a Sopron*kőbidai fegyhátba ssállitották, hogy annak szigorított dologházában töltse ki büntetését, melynek legrövidebb időtartamát tíz évben szabta meg a törvényszék. Néhány héttel ezelőtt újból hallatott magáról ez a javíthatatlan bűnöző. Egyik társával együtt elrontotta a fegyház villanyvilágitási vezetékét és a sötétség leple alatt megszökött. Kellemetlenül hatott itt ez a hir, mert Pánczél elfogatásakor azzal fenyegetődzött, hogy hallatni fog magáról és ellátja azoknak a baját, akik csendőrkézre juttatták. Szökő sének körülményei arra engedtek következtetni, bogy az osztrák határ felé vette útját. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy a szekszárdi Mayer féle tanyabetörés tettesében őt vélte felismerni a megadott személy- leírás utján á m. kir. államrendőrség szekszárdi kapitányságának bűnügyi osztálya. Mint megírtuk, az államrendőrség helyes nyomon járt, mert a betörés helyén maradt fejsze nyelén felfedezett ujjlenyomatokról az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal megállapította, hogy azok Pánczél kezétől Származnak. Egyidejűén megerősítette ezt a feltevést a szökött fe- gyenc tolnai hozzátartozóinak az az értesítése, hogy egy éjjelen őket is felkereste a betörő. Eleknek az adatoknak a birtokában az államrend- őrség szekszárdi rendőrkapitánysága a legnagyobb erővel kutatott Pánczél után. A határnak éjjel-nappali át- portyázása azonban eredménytelen maradt. A rendőrség buzgalmát felfokozta a körülmény, hogy a múlt hét közepén sikerült elfogni özv. Nagy Károlyné sz. Beke Teréz szekszárdi asszonyt, Pánczálnak régebbi ismerősét és kiderült, bogy a gonosztevő mostani kirándulásán is együtt voltak és a lakásán meg is találták a lopott tárgyak egy részét. A rendőrségen elmondta özv. Nagy Károlyné, hogy tettestársa a szekszárdi szőlőhegy tanyáiban rejtőzködik és csak éjszakánként jön elő. Dr Endrődy József rendőrfogalmazó, vitéz Válay István rendőrfelügyelő, HótUáth Lajos és dr Boda Vilmos detektívek vezetésével a múlt napok viharos, esős éjszakáin átportyázta tehát a rendőrség a szekszárdi szőlő* hegyet, azonban a hihetetlenül kimerítő és fáradságos munka sem hozta meg az eredményt. De mert tudták, hogy P&ncZélnak a Nagy Károlyné által megadott szőlődülőból nem sikerült eltávoznia, aat a területet állandó megfigyelés alatt tartották. Szombaton délután aztán váratlan körülmények közt megkerült a haramia. Molnár Sándor, a Szekszárd- | Bátai Ármeutesitő Társulat igasgató- I főmérnöke a vincellérjével együtt kiment a felesége társtulajdonát képező dr Szásay Endre féle tanyához, hogy bort vigyen haza. A tanyakulccsal kinyitotta az ajtó zárjiát, az ajtó ason- bau nem nyílt ki, mert érezni lehetett, hogy belülről be Van reteszelve. Megzörgette az ajtót, mire a tanyában mozogni kezdett valaki és úgy Molnár főmérnök, mint a vincellér tisztán hallotta, hogy a tanyában levő egyén felsiet a padlásra. Molnár főmérnök a vincellért az ajtó mellett hagyva, maga a tanya begyfulöli, alacsonyabb oldalára sietett és meglepetve látta, hogy a tanya födele ki van bontva és a nyíláson macska- ügyességgel ugrik ki egy alak és szalad lefelé a városba. Nyomban utána vetette magát, mire az Üldözött betörő visszafordult, az övéből bajouettet vett elő és borzalmas káromkodások közben ezeket mondotta : — Ide ne gyere, az anyád Istenét, mert agyonssurlak. Csupasz kézzel Molnár főmérnök néni mert szembeszállni a haramiával, kiabálni kezdett tehát a szomszéd szőlőkben dolgozó munkásoknak és a vincellérnek, mire most már négyen kergették. Bodahelyi Antal és Szabó Ferenc, akik szőlőkaróval a kezükben mentek neki, hamar ntól- érték. Szabó a szőlőkaróval hatalmasat ütött a betörő karjára, ráng* rótt és Bodabelyivel együtt kicsavarta kezéból a bajonettet és földre tepertő. Kőiben odaért Molnár főmérnök is a vincellérjével és a rúg* kapálódsó embert sikerült a saját kabátja ujjaival lekötni. Nyomban rendőrért telefonáltak és alig telt el néhány perc, már a tanyánál voltak Deák János és Fekete János rendőrfötörzsőrmesterek, akik felismerték Páncélt és megbilincselve bekísérték a rendőrkapitányságra. A rendőrségen természetesen nagy Űrömet keltett a jó fogás, egyrésat, mert nem kellett félni, hogy a szökött rab valami súlyos bűntényt követ el» másrészt pedig azért, mert a folyto* nos razziázásban szinte végsőkig kifáradt rendőrség legalább megpihenhetett.
