Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-06 / 85. szám
IX. évfolyam. 11. szám, 1937 november 6. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÖLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Cseréljük-e vetőmagjainkat ? Ilyenkor vetés idején a haladó gazda töprengés nélkül vessi elő a hozzá, vagy a gazdakörökbe járó szaklapot és seregszemlét tart az njabban ki nemesített vetőmagvak felett. Nem elégszik azonban meg az ol- -vásottakkal, nem ugrik be a hangzatos, esetleg agyonreklámozott hirdetéseknek, hanem vagy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez, vagy a Növénytermelési Hivatalhoz, vagy az ezek által ajánlott komoly nemesítéssel foglalkozó uradalmakhoz fordul, ahonnan nemcsak a magot, hanem az esetleges vetési módot is közük vele. Mert tudnunk kell, hogy minden mag más és más vetőmély séget, esetleg sorszélességet stb. igényel. A maradi gazda gúnyos szemmel « nem egyszer csufolódó szóval is .illeti a haladni- vágyót. Pedig vessünk csak egy pillantást az okszerűen, vetőmagját minden harmadik évben megújító gazda termés- eredményeire és hasonlítsuk ezt öbz- sze a maradi adataival s mit fogunk látni. Azt látjuk, hogy mig az előbbi .gazda termésátlagai majdnem minden évben egyformán jók, addig az utóbbié az időjárás s a föld termőerejétől függően igen erős ingadozásokat mutatva, mindig alatta marad az előbbi termésátlagoknak. Mi lehet vájjon ennek az oka ? Az éveken keresztül ugyanazon talajon termett, ugyanazon fajtájú növény leromlik (degenerálódik). Elveszti ellenálló képességét, termőereje «tökken. Ugyanaz a folyamat jellemzi ezeket a tüneteket a növényvilágban, mint a beltenyésztéses, vérfertőzéses •állattenyésztést. Ha figyelemmel nézünk körül például a gabonafélék között, ott is, a búzánál azt látjuk, hogy a régi sokféle fajta kiveszőben van. Mi lehet ennek a magyarázata ? Egyrészt természetes következménye ez a hatalmas világversenynek, mert a piacképes áru tesmelése jobb értékesítést és, igy jobb jövedelmezőséget biztosítván a számolni tudó gazda ezt termeli, elhagyván a régit. A másik oka a kiveszés [folyamatának az, hogy ezeket a régi, igénytelen kis sikértartalmú, közepes ter- méshozamu búzákat nemesitőink to vább nem szaporítván, azok állandó beltenyésztettségük következtében folytonos leromlásnak vannak alávetve b igy lassan még az ősi mag hoz legjobban ragaszkodó gazdát is kényszeríti az állandóan csökkenő terméshozam arra, hogy, kénytelenkelletlen, de áttérjen a nemesített vetőmagvak termelésére. A gabonafélék leromlása azonban *'elég lassú folyamat, sokkal közelebbről érintheti a gazdát a burgonyafélék igen gyors leromlása, mert itt egyik évről a másikra olyan mérvű terméscsökkenés állhat elő, hogy a termés felére, vagy még annál is kevesebbre esik vissza. Megdöbbentően érdekes a burgo nyánál a kísérletekkel beigazolt azon körülmény, hogy mig az első évben az eredeti nemesített vetőmag után- termése Németországban 133 q, a második évben 109 q, a harmadik évben már csak 93 q volt. Hazai adatok szerint ugyanez a helyzet, sőt néha még elszomorítóbb is. Ezzel magyarázható azután az a körülmény, hogy a kisgazdák termésátlagai általánosságban igen alacsonyak, mert ha cserél is vetőgumót, azt is a piacon szerzi be, ami minden való- szinüség szerint, szintén leromlott, gyenge termőerejü magot szolgáltat. Íme itt a bizonyítéka annak, hogy nem a föld s az időjárás a mostoha, hanem legtöbb esetben a vetőmagban van a hiba. így van ez majdnem minden műveleti növényünknél. Ezért áldásos a gazdasági tudós munkája, ezért kell, hogy hálás legyen gazdatársa- dalmunk azokért az áldozatokért, | amiket a földművelésügyi kormány- I zat hoz, hogy elláthassa a gazdát biztosan, bőven, sokat és jót termő nemes vetőmaggal. Nem szabad tehát görcsösen és ésszerűtlenül ragaszkodnunk mindenhez ami régi. Ma más világot élünk, mint nagyapáink idejében. Ma már az aranykalászos rónaság képét meg kell hogy szakítsuk az ipari ób takarmánynövények üde, ezerféle szinpom- pás foltjaival. A nemesitett vetőmag, a tervszerű vetőmagcsere lehet csak alapja az igazi és okszerű gazdálkodásnak. Használjuk és alkalmazzuk hát a nemesített vetőmagvakat s az eredmény nem fog elmaradni, különösen nem akkor, ha arról sem feledkezünk meg, hogy: emberé a munka, Istené az áldás. Molnár Béla. Az ebek oltása Igen üdvös intézkedése a hatóságnak, hogy az ebeket évenkint veszettség ellen beoltatja. Csak aziránt is kellene intézkedni, hogy az oltó anyag és az oltási díj jóval olcsóbb legyen, mert évente és ebenkint 150 P Ót fisetni — az ebadón felül — ezen közérdekű, ténykedésért, talán mégis kissé sok és azon káros következménnyel jár, hogy a „személy- és vagyonbiztonság" esen hűséges és megbízható őrei rövid idő mnlva annyira megapadnak (mert inkább elpusztítják őket, semhogy az újabb költséget megfizessék), hogy majd valóban a „késői bánat, ebgondolat“ less. Falun a kutya nélkülözhetetlen. A falusi ember éppen nem kedvtelésből, fényűzésből tart kutyát, hanem szükségből. Szükségből azért, mert a kutya tartja távol vagy pusztítja el az éjjel belopóskodó menyétet, görényt, tiyestet, rókát; megtámadja, elzavarja a kis csirkékre nappal lecsapó kányát, vércsét, ölyvet, héját, stb. Igen tekintélyes az a kár, melyet ezek a ragadozók évente okoznak — nemzetgazdasági szempontból is — mert nem közömbös a közre nézve, hogy a szőrmés ragadozók egy éjjel egy-egy gazdánál 25—30 drb baromfit is elpusztítanak (többnyire csak a vérét szivják ki), a szárnyas ragadozók pedig — kttlö nősen ha fiókáik vannak — egy na] még 25—30-szor is lecsapnak és visznek egy-egy kis csirkét. (Ami nem történik meg, ha kutya van a háznál!) Nem nagyitáB, ha azt állítom, hogy némely faluban — különösen erdő közelében — ezek a ragadozók jóval több baromfit pusztítanak el évente, mint amennyi ott egy évben eladásra kerül. Ez pedig nem lekicsinylendő dolog! Emellett a tapasztalat biionyitja, hogy falun a lopások és betörések 90 °/o-a ott történik, ahol kutya nincs a háznál. E sorok írója 43 éven át mükö dött falun, mint községi jegyző és számtalan esetet tud, amikor alighogy túladtak a kutyán, túladtak vagy elpusztult: máris megtörtént e betörés. És nem egyszer vallották be a kinyomozott betörők, hogy ők pusztították el a kutyát (méreggel, zsíros gombócba gyűrt tűkkel, stb.) azért, hogy betörhessenek. Sohasem felejtem el, amikor egy betörés folytán súlyosan károsult gazda azt mondotta: „Elpusztítottam a hűséges, jó kutyámat, mert sokai- lottam az ebadót, meg az oltáB diját és most mekkora kár ért engem. Ide faié nem jöhetett senki, mig szegény Sajóm élt!" És ne feledjük el, hogy falvaink- i ban az u. n. •éjjeli őrség t i szol- t gálát dívik, ami abból áll, hogy ATolnomeszef Gnzdoiúgl Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI Kiváló minőségű, őszi rúzsa Étkezési búrAnniin rendelhető a Tolnamegyei Gaz- XUIiyU dasági hivatalában (Vármegyeház). Legkisebb réndelhető mennyiség 1 mázsa. 4 éves svájci Import bika eladó a Középhidvégi Gazdaságban, u. p. Kötesd, vasútállomás Kölesd-Alsótengelic. Mindenféle vétómat Eeíes“,e' révén beszerezhető. Pétlsú és kúllmütröspa raktárról kapható Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. fiözeke- és fútésl szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Hlndeníéle MZtOSltÚSl ÜSyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. 1 drb 1 éves pej ardeni mén, 1 drb 1 éves pej ardeni kanca, 1 drb 8 éves aranysárga kanca, belovagolt, eladóa Cim : a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. GnzdosdgoK azemongnaal utján szerezhetők be: Olaj, benzia, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi «zérók. háisaám aserinti sorrendben adja át egyik háztulajdonos a másiknak az *őrségi botot* vagy külön e célra felfogadot >éjjeli őrök« vannak ugyan alkalmazva, de minden fegyver nélkül. Elképzelhető, hogyan őriahetik a személy- és vagyonbiztonságot 1 De ezek is, nem a maguk éherségében híznak, hanem a kutyákéban, mert ha ketten vannak s az egyik alszik, a másik csak arra figyel, hall, merre ugatnak gyanúsan a kutyák.. És biaooy már nem egyszer igy csipték el a kutyák által valósággal lefülelt betörőt vagy riasztották el a gyújtogatni, esetleg gyilkolni szándékozót. Még a városias jellegű nagyobb községekben éjjeli ssolgálatot teljesítő rendőrök is a kutyaugatást figyelik, sőt derék magyar csendőreink, éjjeli szolgálat közben, minden éberségük mellett is, nagy súlyt helyeznek a kutyaugatásra, a kutyák jeladására. A kitörni készülő tűzvészt már nem egyszer kutyák jelezték és ezen okos állatok ösztönBzertt ellenszenvvel viseltetnek a közbiztonságra nézve legveszélyesebb egyének: a cigányok iránt. Számtalan esettel és körülménnyel tadnám még bizonyítani a kutyák nélkülözhetetlen voltát — falun, de nem akarok unalmassá válni. Csak arra bátorkodom — közérdekből — a közfigyelmet felhívni, hogy az oltás drágasága a kutyák elpusztítására fog vezetni; a kutyák számának lényeges csökkentésével elérni vélt veszettségi veszélyelhárítás pedig távolból sem lesz arányban azzal a nagy kárral és súlyos hátránnyal, amit az a személy- ős vagyonbiztonságnál fog előidézni. Egyáltalában nem mondom azt, hogy ne oltsák a kutyákat, sőt nagyon iá szükségesnek látom az oltást, ha az tényleg teljes biztonsággal megelőzi, elhárítja a veszettség kitörését (amiben nem kételkedem, de mivel az oltás közérdekű, vagyis az általam előadottak szerint is nem csupán zz ebtulajdonosak érdeke, hanem mindenkié : sürgős intézkedés volna teendő az államilag előállítandó vagy az ebadó alap terhére beszerzendő oltóanyag árának s oltásdijának lényeges csökkentése iránt, annyival is inkább, mert ezen újabb költség miatt bizony hangot ad a méltatlankodás — ebben a mai »takarékos* ás önző világban. Dlczendy Pál. GAZDA HÍREK — A Mezőgazdaság október 15-i száma az időszerű számtalan apró tanácsadó cikkek mellett a Kompolti Növénynemesitő Telepet mutatja be, számtalan érdekes foto keretében, riport formájában. Az emberi és állati ösztönökről számol be igen értékes tanulmányban. Nitrogén trágyáiás- nak homokon levő döntő jelentőségéről ad pontos felvilágosítást és statisztikai kimutatást. — A dúsan illusztrált szaklapból a Mezőgazda- ság kiadóhivatala, Budapest, V., Vé- csey-utca 4. I. em. 5/a. e lapra való hivatkozással egy alkalommal díjtalanul küld ma tat vány s iá mo t.
