Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-11-06 / 85. szám

IX. évfolyam. 11. szám, 1937 november 6. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÖLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Cseréljük-e vetőmagjainkat ? Ilyenkor vetés idején a haladó gazda töprengés nélkül vessi elő a hozzá, vagy a gazdakörökbe járó szaklapot és seregszemlét tart az njabban ki nemesített vetőmagvak felett. Nem elégszik azonban meg az ol- -vásottakkal, nem ugrik be a hang­zatos, esetleg agyonreklámozott hir­detéseknek, hanem vagy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez, vagy a Növénytermelési Hivatalhoz, vagy az ezek által ajánlott komoly nemesítéssel foglalkozó uradalmakhoz fordul, ahonnan nemcsak a magot, hanem az esetleges vetési módot is közük vele. Mert tudnunk kell, hogy minden mag más és más vetőmély séget, esetleg sorszélességet stb. igé­nyel. A maradi gazda gúnyos szemmel « nem egyszer csufolódó szóval is .illeti a haladni- vágyót. Pedig vessünk csak egy pillantást az okszerűen, vetőmagját minden har­madik évben megújító gazda termés- eredményeire és hasonlítsuk ezt öbz- sze a maradi adataival s mit fogunk látni. Azt látjuk, hogy mig az előbbi .gazda termésátlagai majdnem minden évben egyformán jók, addig az utóbbié az időjárás s a föld termőerejétől füg­gően igen erős ingadozásokat mu­tatva, mindig alatta marad az előbbi termésátlagoknak. Mi lehet vájjon ennek az oka ? Az éveken keresztül ugyanazon ta­lajon termett, ugyanazon fajtájú nö­vény leromlik (degenerálódik). El­veszti ellenálló képességét, termőereje «tökken. Ugyanaz a folyamat jellemzi ezeket a tüneteket a növényvilágban, mint a beltenyésztéses, vérfertőzéses •állattenyésztést. Ha figyelemmel nézünk körül pél­dául a gabonafélék között, ott is, a búzánál azt látjuk, hogy a régi sok­féle fajta kiveszőben van. Mi lehet ennek a magyarázata ? Egyrészt természetes következmé­nye ez a hatalmas világversenynek, mert a piacképes áru tesmelése jobb értékesítést és, igy jobb jövedelmező­séget biztosítván a számolni tudó gazda ezt termeli, elhagyván a régit. A másik oka a kiveszés [folya­matának az, hogy ezeket a régi, igény­telen kis sikértartalmú, közepes ter- méshozamu búzákat nemesitőink to vább nem szaporítván, azok állandó beltenyésztettségük következtében folytonos leromlásnak vannak alá­vetve b igy lassan még az ősi mag hoz legjobban ragaszkodó gazdát is kényszeríti az állandóan csökkenő terméshozam arra, hogy, kénytelen­kelletlen, de áttérjen a nemesített vetőmagvak termelésére. A gabonafélék leromlása azonban *'elég lassú folyamat, sokkal közelebb­ről érintheti a gazdát a burgonya­félék igen gyors leromlása, mert itt egyik évről a másikra olyan mérvű terméscsökkenés állhat elő, hogy a termés felére, vagy még annál is ke­vesebbre esik vissza. Megdöbbentően érdekes a burgo nyánál a kísérletekkel beigazolt azon körülmény, hogy mig az első évben az eredeti nemesített vetőmag után- termése Németországban 133 q, a második évben 109 q, a harmadik évben már csak 93 q volt. Hazai adatok szerint ugyanez a helyzet, sőt néha még elszomorítóbb is. Ezzel magyarázható azután az a körül­mény, hogy a kisgazdák termésátlagai általánosságban igen alacsonyak, mert ha cserél is vetőgumót, azt is a piacon szerzi be, ami minden való- szinüség szerint, szintén leromlott, gyenge termőerejü magot szolgáltat. Íme itt a bizonyítéka annak, hogy nem a föld s az időjárás a mostoha, hanem legtöbb esetben a vetőmagban van a hiba. így van ez majdnem minden mű­veleti növényünknél. Ezért áldásos a gazdasági tudós munkája, ezért kell, hogy hálás legyen gazdatársa- dalmunk azokért az áldozatokért, | amiket a földművelésügyi kormány- I zat hoz, hogy elláthassa a gazdát biztosan, bőven, sokat és jót termő nemes vetőmaggal. Nem szabad tehát görcsösen és ésszerűtlenül ragaszkodnunk minden­hez ami régi. Ma más világot élünk, mint nagyapáink idejében. Ma már az aranykalászos rónaság képét meg kell hogy szakítsuk az ipari ób takar­mánynövények üde, ezerféle szinpom- pás foltjaival. A nemesitett vetőmag, a tervszerű vetőmagcsere lehet csak alapja az igazi és okszerű gazdálkodásnak. Használjuk és alkalmazzuk hát a nemesített vetőmagvakat s az ered­mény nem fog elmaradni, különösen nem akkor, ha arról sem feledke­zünk meg, hogy: emberé a munka, Istené az áldás. Molnár Béla. Az ebek oltása Igen üdvös intézkedése a hatóság­nak, hogy az ebeket évenkint ve­szettség ellen beoltatja. Csak aziránt is kellene intézkedni, hogy az oltó anyag és az oltási díj jóval olcsóbb legyen, mert évente és ebenkint 150 P Ót fisetni — az ebadón felül — ezen közérdekű, ténykedésért, talán mégis kissé sok és azon káros következ­ménnyel jár, hogy a „személy- és vagyonbiztonság" esen hűséges és megbízható őrei rövid idő mnlva annyira megapadnak (mert inkább elpusztítják őket, semhogy az újabb költséget megfizessék), hogy majd valóban a „késői bánat, ebgondolat“ less. Falun a kutya nélkülözhetetlen. A falusi ember éppen nem kedvtelés­ből, fényűzésből tart kutyát, hanem szükségből. Szükségből azért, mert a kutya tartja távol vagy pusztítja el az éjjel belopóskodó menyétet, görényt, tiyestet, rókát; megtámadja, elzavarja a kis csirkékre nappal le­csapó kányát, vércsét, ölyvet, héját, stb. Igen tekintélyes az a kár, me­lyet ezek a ragadozók évente okoz­nak — nemzetgazdasági szempont­ból is — mert nem közömbös a közre nézve, hogy a szőrmés ragadozók egy éjjel egy-egy gazdánál 25—30 drb baromfit is elpusztítanak (több­nyire csak a vérét szivják ki), a szárnyas ragadozók pedig — kttlö nősen ha fiókáik vannak — egy na] még 25—30-szor is lecsapnak és visznek egy-egy kis csirkét. (Ami nem történik meg, ha kutya van a háznál!) Nem nagyitáB, ha azt állítom, hogy némely faluban — különösen erdő közelében — ezek a ragadozók jóval több baromfit pusztítanak el évente, mint amennyi ott egy évben eladásra kerül. Ez pedig nem lekicsinylendő dolog! Emellett a tapasztalat biionyitja, hogy falun a lopások és betörések 90 °/o-a ott történik, ahol kutya nincs a háznál. E sorok írója 43 éven át mükö dött falun, mint községi jegyző és számtalan esetet tud, amikor alig­hogy túladtak a kutyán, túladtak vagy elpusztult: máris megtörtént e be­törés. És nem egyszer vallották be a kinyomozott betörők, hogy ők pusztították el a kutyát (méreggel, zsíros gombócba gyűrt tűkkel, stb.) azért, hogy betörhessenek. Sohasem felejtem el, amikor egy betörés folytán súlyosan károsult gazda azt mondotta: „Elpusztítottam a hűséges, jó kutyámat, mert sokai- lottam az ebadót, meg az oltáB diját és most mekkora kár ért engem. Ide faié nem jöhetett senki, mig sze­gény Sajóm élt!" És ne feledjük el, hogy falvaink- i ban az u. n. •éjjeli őrség t i szol- t gálát dívik, ami abból áll, hogy ATolnomeszef Gnzdoiúgl Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI Kiváló minő­ségű, őszi rúzsa Étkezési búr­Anniin rendelhető a Tolnamegyei Gaz- XUIiyU dasági hivatalában (Vármegye­ház). Legkisebb réndelhető mennyiség 1 mázsa. 4 éves svájci Import bika eladó a Középhidvégi Gazdaságban, u. p. Kötesd, vasútállomás Kölesd-Alsótengelic. Mindenféle vétómat Eeíes“,e' révén besze­rezhető. Pétlsú és kúllmütröspa raktárról kapható Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. fiözeke- és fútésl szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. Hlndeníéle MZtOSltÚSl ÜSyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. 1 drb 1 éves pej ardeni mén, 1 drb 1 éves pej ardeni kanca, 1 drb 8 éves aranysárga kanca, belovagolt, eladóa Cim : a Tolnamegyei Gazdasági Egyesü­letnél. GnzdosdgoK azemongnaal utján szerezhetők be: Olaj, benzia, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi «zérók. háisaám aserinti sorrendben adja át egyik háztulajdonos a másiknak az *őrségi botot* vagy külön e célra felfogadot >éjjeli őrök« vannak ugyan alkalmazva, de minden fegy­ver nélkül. Elképzelhető, hogyan őriahetik a személy- és vagyonbiz­tonságot 1 De ezek is, nem a maguk éherségében híznak, hanem a kutyá­kéban, mert ha ketten vannak s az egyik alszik, a másik csak arra figyel, hall, merre ugatnak gyanú­san a kutyák.. És biaooy már nem egyszer igy csipték el a kutyák ál­tal valósággal lefülelt betörőt vagy riasztották el a gyújtogatni, esetleg gyilkolni szándékozót. Még a városias jellegű nagyobb községekben éjjeli ssolgálatot telje­sítő rendőrök is a kutyaugatást figyelik, sőt derék magyar csend­őreink, éjjeli szolgálat közben, min­den éberségük mellett is, nagy súlyt helyeznek a kutyaugatásra, a kutyák jeladására. A kitörni készülő tűzvészt már nem egyszer kutyák jelezték és ezen okos állatok ösztönBzertt ellenszenv­vel viseltetnek a közbiztonságra nézve legveszélyesebb egyének: a cigányok iránt. Számtalan esettel és körülménnyel tadnám még bizonyítani a kutyák nélkülözhetetlen voltát — falun, de nem akarok unalmassá válni. Csak arra bátorkodom — köz­érdekből — a közfigyelmet felhívni, hogy az oltás drágasága a kutyák elpusztítására fog vezetni; a kutyák számának lényeges csökkentésével elérni vélt veszettségi veszélyelhárí­tás pedig távolból sem lesz arány­ban azzal a nagy kárral és súlyos hátránnyal, amit az a személy- ős vagyonbiztonságnál fog előidézni. Egyáltalában nem mondom azt, hogy ne oltsák a kutyákat, sőt nagyon iá szükségesnek látom az oltást, ha az tényleg teljes biztonsággal megelőzi, elhárítja a veszettség kitörését (ami­ben nem kételkedem, de mivel az oltás közérdekű, vagyis az általam előadottak szerint is nem csupán zz ebtulajdonosak érdeke, hanem min­denkié : sürgős intézkedés volna te­endő az államilag előállítandó vagy az ebadó alap terhére beszerzendő oltóanyag árának s oltásdijának lé­nyeges csökkentése iránt, annyival is inkább, mert ezen újabb költség miatt bizony hangot ad a méltatlan­kodás — ebben a mai »takarékos* ás önző világban. Dlczendy Pál. GAZDA HÍREK — A Mezőgazdaság október 15-i száma az időszerű számtalan apró tanácsadó cikkek mellett a Kompolti Növénynemesitő Telepet mutatja be, számtalan érdekes foto keretében, ri­port formájában. Az emberi és állati ösztönökről számol be igen értékes tanulmányban. Nitrogén trágyáiás- nak homokon levő döntő jelentősé­géről ad pontos felvilágosítást és statisztikai kimutatást. — A dúsan illusztrált szaklapból a Mezőgazda- ság kiadóhivatala, Budapest, V., Vé- csey-utca 4. I. em. 5/a. e lapra való hivatkozással egy alkalommal díjtala­nul küld ma tat vány s iá mo t.

Next

/
Thumbnails
Contents