Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-30 / 84. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. október 30. (Szombat) 84. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 PelelOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési dl|i — 12 pengő || Félévre _L ____6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap azelleral részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.» Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1’BO pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, «adatkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. A márványlepke Mostanában sokat járom a mi temetőnket. Barátkozom a köveivel és a virágjaival. Amikor átlépek széles kapuján s a kapa felett azok a rozsdás hatalmas betűk: „Feltárna- dank“ fojtás száraikkal elengedik nagysokára szivemet, érzem, bogy nem idegen nekem itten semmi. Nem szomorúak a hideg kövek, a tarka sirvirágok, a gyom, a jeltelen sirok. Azok, amik itt vannak, a sok halott, az örökkévalóságnak szánt kövek, az aranyozott Írások, kóbevásett késői vallomások, mind-mind eleven valóság : élet. Akik itt vannak, azok nem haltak meg, talán szebben élnek és békésebben, mint mi, még azok sem, akiknek a sírjára korhadtan ráborult már a kereszt a kibetűzhetetlen írásaival, mert azok is élnek. Talán csak valahol valakinek nagyon fáradt emlékében, aki sok idő óta mißdig atban lehet ide. Él itt minden, a fák, a kövek, a virágok, csak éppen hogy sokszor sírni kell rajtok. Nem azért, mert hogy egyszer könoyes, csöndes pompával mi is idejatank, mert ezt a gondolatot van időnk megszokni, csak agy, mint az életet, az igát, a robotot, hanem azokért, akik egyszer a mieink voltak és nem tadtak őket visszaimádkozni a nagy atjnk előtt. Itt senki nem pihent még ngy, hogy ne korán tért volna pihenőjére, mert hiszen száz és száz jóvátételeinket is csak azután hordjak ki ide virágban, kőben, könnyben, koszomban. Itt mondjak el lehajtott fejjel felettük, hogy mit akartunk még adni nekik magunkból, a szeretetűnkből, a megértésünkből, hogy befejezetlen életűket kéBŐi gondolataink meleg ölelésével kerekre zárjak. Hiába ... mert mi magánk is csak agy járónk, akkor megyünk el, amikor még minden dolgank befejezetlen, amikor a legtöbb tennivalónk volna, amikor legjobban nem akarnánk. A csodálatosan szép ciprnsos olasz temetőkben láttam egyszer egy tirt, amit azóta nem lehetett elfeledni, írás nem volt rajta, egyetlen betű sem és igy nem tadhattam meg azt, hogy ki alussza alatta örök álmát. Egy nagy rózsaszínű márványtömb volt csak az egész, fiatal ciprusok árnyékában s rajta egy róssaszinü márványgyérmék, amint éppen nyalt vágyódón a menekülő márványlepkéje után. Apró rózsaszínű kis njjai csakhogy el nem érték. Ez a síremlék, ez a megható és megrendítő róssaszinü szimbólum, ez a mi életünk. Hajszoljak a márvány lepkét, folyton-folyton ott vagyunk a nyomában, faiunk az ő röptével, csillogunk az ő színes tarkaságában, de mielőtt egyszer is csak elérnénk, le hervad rózsaszínű karónk és meghatónk. A márványlepke pedig to vább száll, aj karok, aj vágyak nyalnak feléje elérhetetlenül. Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek, bölcsőknek és halottaBkocsiknak dübörgése csak az élet. Kis lányom itt van mellettem, térdel szeretteim sírja felett s ahogy fürge kis njjai viBszakérlelgetik a szomszéd sírra átnyajtézkodó virágokat, nagy, mosolygó virágBiemeivel fölnéz rám, hogy jól teszi- e? Felnyíló tág tekintetében ott kéklik az egész ég, friBseségében az egész meg njalt életem s ahogy néaem-nésem ezt a kékséget, eat a fürkésaŐ drága gyermekszemet s keresem benne magamat, meglátom a mélyén a nemzedékváltás nagy határállomásait. — Örök és végtelen kékség csak az ég és örök és végtelen kékség az emberi tekintet. Egyetlen egész van csak : a végtelenség, a nagy Elet s csak tört darabok a mi életünk ; egymásba fonódó nemzedékváltó állomások. Egyszer kiáltják a mi állomásunk nevét is és mi reszketve kiszállónk. Sápadtan lépegetünk aj hajléknak feló, mert ilyen a bitünk. De én már tndom, hogy az én életem örök, mert valamikor ott voltam a tundrák, steppék harcos mezőin, ittam a Don, a Volga vizéből, az én vérem csörgött az etelközi kapába, én szorong tam ott kíváncsian és törtetőn a ve- reckei meg a tömösi átjárókon, én ültem ott az oIbő bajor szerzetes körül, bogy elfeledhessem szép pogány bitemet egy szebbért, az én riadt lel Régóta panasz tárgyát képezték azok a visszásságok, amelyek megye- szerte tapasztalhatók voltak a személyfuvarozás terén. A vármegye törvényhatósága most megalkotta a viteldijszabást és elrendelte a vármegye területén (Szekszárd kivételével) telephellyel bíró géperejű járművek számára a szabály szerű vitel- dijje'ző (taxaméter) alkalmazását. A tarifahatárokon belül a kiskocsik viteldija a következő: a) Legfeljebb 3 személy alán nappal az első 1000 méterért 70 fillér, minden további 500 méterért 25 fillér, a várakozási idő dija 6 percenként 25 fillér. — b) 3 személy után éjjel az első 850 méterért 70 fillér, minden további 425 méterért 25 fillér, a várakozási idő dija 6 percenként 25 fillér. Egyszerre háromnál több személyt fuvarozni tiloB. Karonülő gyermek külön személynek nem ssámit. A nagykocsik díjszabása: c) Leg feljebb 5 személy ntán nappal az első 1000 méterért 70 fillér, minden további 500 méterért 30 fillér, a vá rakozási idő dija 6 percenként 30 fillér. — d) Legfeljebb 5 Bzemóly ntán éjjel az első 850 méterért 70 fillér, minden további 425 méterért 30 fillér, a várakozási idő dija 6 percenként 30 fillér. Egyszerre Ötnél I több ssemélyt fuvarozni tilos. I A szomszédos községekbe (városba) I ügy éjjel, mint nappal kötelező a fakóm választotta szét zz ősmagyar rengetegben a farkasorditást a tatár- üvöltéstől, az én véremet paskolta sárrá a mohácsi nagy zivatar, én aszalődtam vázzá a végvárak sáros palánkjaiban, az én torkomból szakadtak föl mélázón, szomorkásán a kurucdalok, én fagytam csonttá Bra- nyiszkónál, én kttiködök most egy aj magyar világért, egy aj magyar ezerévert, mert ezt igy parancsolja a vérem, amely egyBier talán a Nagy- Falnál indult el friss csobogással az örökkévalóság utján és ha aséta száz erecske, száz és száz vérpatakocska ömlött is beléje és ha nagy viaöaö- nök borították is el, hogy felfrissítsék, megrontsák vagy elkeverjék, de azért agy tadom, hogy ma is csak az vág; ok, aki voltam, csak a szivem dobogása fáradt el nemzedékről-nem- zedékre, csak roggyanó lábaim sorvadtak el a kicserélésre s ha most nemzedékváltó állomáson is állok és fáradtan és bénán itt is maradok én, de nem sápadtan ób re&zketőn, hanem biatatón és integetőn nézek előre, ahol a lelkem, a vágyam, a bitem megnőve, kiterebélyesedve megy tovább a nagy aion, egy aj ezer óv elébe — a márványlepke ntán. Pedig de tudom, hogy ezek a rózsaszínű kis kezek sem fogják azt soha elérni. Major Imre. var vállalása. A szomszédos községek (város) határain tál, valamint a vármegye területén fekvő helyekre csak nappal kötelező a favar válla lása. A szomszédos községek (város) határain tál, de már idegen törvényhatóság területén fekvő helyekre a favar vállalása nem kötelező. A fenti helyekre irányaié fuvarok viteldijának megállapítására a vitel- dij jelzőt használni nem szabad, ezeket a favarokat tehát a viteldijjelzőt „Szabad“ állásban kell teljesíteni. A gépkocsi vezetője azonban az átázás célját egy feltűnő helyen elhelyezett „Vidéki favar“ felirata táblán feltüntetni tartozik. A tarifahatárokon kívül fekvő területekre teljesített favarok viteldija szabad megegyezés tárgya, de kilométerenként kiskocsiknál legfeljebb 26 fillér, nagykocsiknál pedig legfel jebb 30 fillér viteldij és agy nagy^ mint kiskocsiknál minden megkezdett óra várakozás után legfeljebb 1 P 40 fillér várakozási dij számítható fel. Az első óra várakozási dij mentes. A tarifahatárokon kívül fekvő területekre való utazásnál, ha az ntas a bérkocsit visszantazáara nem is használja, az utazás végpontjától a bérkocsi telephelyéül saoigáló községbe visszafelé megteendő legrövidebb ut viteldiját íb meg kell fisetni. Ha az ntas a bérkocsit a tarifahatá- jon kívül f kvő helyről kiindalva a tarifahatáron kívül eső útvonalra vo- bzí igénybe éB visszautazásra nem használja, ha az átázás végpontja a gépkocsi telephelyétől tovább esik, mint az átázás kezdőpontja, akkor üres visszatérésért a végpontól a kiindulási pontig terjedő legrövidebb at viteldiját is meg kell fizetni. Ha azonban fenti esetben az átázás végpontja a gépkocsi telephelyéhez közelebb esik, mint az átázás kezdőpontja, ngy az üres visszatérésért semmiféle dij fel nem ssámitható. A viteldijjelző használata nélkül történt utazás befejezése után a bérkocsi vezetője az utasnak a felvett viteldijról (várakozási dij, podgyász- dij) a bérkocsi talajdonoBának nevét (cégét) is feltüntető nyagtát (elismervényt) adni tzrtosik. A gép erejű bérkocsi belsejében díjmentesen legfeljebb 2 darab, a vasúti késipodgyássnak megfelelő nagysága és súlya poggyász helyezhető el. A kocsi belsejében elhelyezett kettőnél több, továbbá a gépkocsivezetőnél, a tetőzeten vagy a poggyásztartóban elhelyezett poggyászok ntán agy • kis-, mint nagykocsiknál darabonként 20 fillér pétdijat kell fizetni. Nappali favaroknak a reggel 6 órától este 21 éráig, míg éjjeli favaroknak az este 21 órától reggel 6 éráig terjedő favarokat kell tekinteni. Hid, alagat, komp vagy egyéb vámdijakat a bérkocsi utasa külön tartozik megfizetni. Várakozás esetén a bérkocsi vezetője, a már teljesített favar viteldiját előlegképpen kérheti. Olyan tárgyakat, melyek a kocsi belsejét, annak üléseit megrongálhatják vagy bepiszkolhatják (pl. szeny- nyes, tisztátalan csomagok, bútorok, nagy képek, levet eresztő gyümölcsök, frissen vágott, vérző állatok stb.), a bérkocsi belsejében szállítani tilos. Ragályos beteget és ballát a bérkocsin fuvarozni tilos, ön- vagy közveszélyes elmebeteget a bérkocsin fuvarosai csak kísérővel ssabad. Ittas állapotban levő, vagy olyan egyének favarozása, kiknek raházata annyira tisztátalan, hogy a kocsit beszennyezhetik, megtagadható. Küzdelem a patkányok ellen Az utolsó évszázadban, de különösen a háború atáni években a patkányok mind nagyobb mértékben mutatkoztak, mint az emberiség legádázabb ellenségei és a művelt országok közigazgatási, valamint közegészségügyi hatóságai mindinkább kell, hogy foglalkozzanak a patkány- kérdéssel. Az a tény, hogy világhírű tudósok időnként nemzetközi koo- gresssusokat tartanak a patkányirtás kérdéseinek megvitatására és gyakorlati megoldások létrehozására, '— eléggé bizonyítja ennek a kérdésnek közegészségügyi és gazdasági szem pontból fontos voltát. Nem akarank itt részletesebben kitérni arra, bogy A vármegye rendezte az autóiaxi viteldijakat Egyes szám ára 12 fillér.
