Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-30 / 8. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937 január 30. (Szombat.) 8. szám. TOLNAMEGYEI ÜJSAG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.’; Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlWniéter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Védekezés a bolsevlzmus ellen Országos nevű földink, a szekszárdi származása dr Miskolczy Ágost királyi főügyész, a társadalmi forradalmak keletkezésének, körülményeinek, lefolyásának egyik legalaposabb ismerője, tudományos katatója és az erre vonatkozó irodalom leghivatot* tabb magyar művelője a napokban rendkívül érdekes előadást tartott a Nemzeti Politikai Társaságban a bol- sevizmus veszedelméről. A kir. főügyész erről a veszedelemről az alábbi feltűnést keltő nyilatkozatot tétté a Virradat munkatársa előtt: — A bolsevizmus elleni küzdelem* nek abból kell kiindulnia, hogy a bolsevizmus ma már nem forradalmi ideál, hanem valóság, amely egy állam kényszerkeretei között él és már csaknem két évtized óta a világ egyik legnagyobb hatalmát jelenti. A bol- sevizált hatalom ma a szárazföld egy hatodrészét tartja birtokában 170 millió alattvalójával együtt. — Aggódva látom, hogy komoly magyar tényezők aszal vélik elintézni a bolsevizmus problémáját, hogy mi már a fertőzésen átestünk és ezzel immunitást szereztünk. Ez a teória a legvaskosabb tudatlanságot árulja el. A legtöbb ember úgy képzeli el a vörös agitátort, hogy utcasarkon élteti a szovjetet. Ezt meg is teszik részeg emberek, börtönbe is kerülnék miatta. -A bolsevista propaganda ve szedelme abban rejlik, hogy' a nagy magyar Alföldön az emberek esténként összehajolnak és arról beszélnek, hogy Ungváron szovjetrepülőgépek állomásoznak, hogy Budapesten kommunista szavalokórusok üvöltőnek rejtett helyeken és vad gyűlölettel eltelve várnak valamit, sokszor ma guk sem tudják, hogy mit. A bolsevista propaganda veszélye Magyar országon még abban is rejlik, hogy ma Magyarországon sokkal több kommunista van, mint volt 1919 ben, a proletárdiktatúra idején. A bolsevista propaganda egyik fő jellemvonása, hogy a polgári társadalom egyetlen összekötő kapcsát, az erkölcsi eszmét ássa alá. Vitatkozni lehet arról, hogy az a hatalmas katonai felkészültség, amely a szovjetet jellemzi, katonai szempontból veszedelmes-e Európára, vagy sem. De az nem lehet vitás, hogy a valláselleni propaganda, a morális eszmék állandó támadása, következetesen és ravasz eszközökkel a polgári érkölcBök ellen folytatott hadjárat, egyike a legveszedelmesebb fegyvereknek, amelyet a bolsevizmus a polgári társadalom mellének szegez. A bolsevizmus ellen védekezni csak egyféleképpen lehet: az erkölcsi esz mények megerősítésével. Minden kor- tupt politikus, minden politikából meggazdagodó ember veszedelmes pusztítást visz végbe a tömegek erkölcsi érzésében és a bolsevizmus felé kergeti a népet. A polgári ti sadalom összefogását a bolsevismussal szemben nem tartom másnak, mint frázisnak. A polgári társadalmat ugyanis annyi minden választja el egymástól: felekezeti különbség, ősz* tálykülönbség, faji különbség, hogy lehetetlen a polgári társadalmak ilyen egyesítése. Ellenben, ha az ilyen nem egyesíthető társadalmak vezetői nemcsak hierarchikus, hanem erkölcsi tekintélyek, akkor a bolsevista veszedelemnek útját állják és népüket az erkölcsi fertőzéstől megóvják. Olyan komoly figyelmeztető ez a nyilatkozat, amelyet meg kell ismerni, meg kell érteni a polgári társadalomnak és legkülönösebben azoknak, akik vezető szerepet töltenek be. Országos szenzációt jelentett dr Klein Antal országgyűlési képviselő nek Tolna vármegye december havi törvényhatósági bizottsági közgyűlésén tartott az a beszéde, melyben a belügyminisztert támadva többek közt azt állította, hogy a rádió túlságosan drága előfizetési diját azért nem lehet leszállítani, mert az függ az elő fizetők számától és a rádióelőfizetők számának emelkedésével a vállalat részesedési kulcsa csökkenne ; vitéz Kozma Miklós belügyminiszter e nagyértékü állami koncessziónak, a rádiónak a birtokosa és haszonélvezője és rá nézve összeférhetetlen, hogy a miniszteri székben ül, hiszen miniszterrel szemben sem a posta, sem a finánc nem elég hatalom. Az egész sajtót hetekig izgatta ez az ügy, amellyel kapcsolatban sok nyilatkozat történt az ellenzék részé ről. Dr Klein Antal pedig kijelentette, hogy a képviselőház legközelebbi ülésén összeférhetetlenségi bejelentést tesz a belügyminiszter ellen. A képviselőház keddi ülésén intéződött el ez az ügy, amelyre vonatkozóan Bornemisza Géza, a kereskedelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi miniszter az alábbiakban tájékoztatta a Házat. I — A magyar rádiótársaság — mondotta — engedélyének kérdése az utóbbi, időben ismételten szóba került a nagy nyilvánosság előtt, még pedig olyan formában, amely sok téves feltevésre adhatott okot. A postáról szóló törvényjavaslat tárgya* lása alkalmával is belevonta néhány képviselőtársam a rádió kérdését a parlamenti vitába. Mivel azonban a postáról szóló törvényjavaslat nem vonatkozott a rádió működésére, a felszólalóknak csak rövid választ adhattam, hangsúlyozva, hogy a rádió jogviszonyaira és üzleti gesztiójára vonatkozó résiletes adatokat érdek lődő képviselőtársaimnak bármikor készséggel rendelkezésükre bocsátom. Sajnos, ez a készségem hiábavalónak bizonyait, mert azok a tényezők, akik a rádió kérdését napirenden tartották, nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy adataikat ellenőrizzék. A parlamenti szünet alatt is elhangzott olyan állítás, amely alkalmas arra, hogy a kereskedelemügyi és közlekedésügyi kormányzat szerepét helytelenül állítsa be és ezért röviden bátor vagyok ismertetni a rádiókérdés lényegét. — A rádióállomások berendezése, tehát a mikrofontól kezdve minden létesítmény az állam tulajdona, rádióüzemi szolgálatát is állami tiszt viselők, a posta alkalmazottai látják el. A posta az 1926. év elején kötött a Telefonhírmondó Részvénytársaság* gal egy szerződést, kizárólag a rádió- műsorszolgálat ellátására, amely szer* ződés azóta ismételten módosítást szenvedett. Szükségesnek tartom megmondani, hogy ezek a módosítások általában a rádió kötelezettségeit súlyosbították. — A rádiótársaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában a kereskedelemügyi miniszter képviseletében helyet foglal a posta egy-egy meg* bízottja. A részesedés kulcsa. A rádiótársaság a műsor ellátásáért a rádió előfizetési dijaknak egy bizonyos hányadát kapja, még pedig 400 000 előfizetőig a rádióelőfizetők által befizetett összegeknek 50 százalékát, 400.000 előfizetőn felül pedig 20 százalékát. Erre a kérdésre különben még bátor leszek visszatérni. A rádiótársaságnak ezt az 50 százalékos részesedését a műsoradáson kívül egyéb kiadások is terhelik. Ilyen például a rádió műszaki felszereléséhez való hozzájárulás, amely a nagyadó építésével kapcsolatos és amely évenkint kereken 500 000 pengőre tehető, továbbá a távolbaíátási kísérletezésekre fordítandó összegek és igy tovább. A műsoradás költségei is nagyobbak, mint amekkoráknak általában azokat beállítani szokták. így például szerzői jogdijakra a társa• ság több, mint évi 400.000 pengőt fordít. Az Operaház műsorának közvetítéséért az Operaház évenkint kereken 200 000 pengőt kap, amely összeg bizonyos mértékben az Opera- ház felé támogatás jellegével bir. A jogviszony. — A rádiótársaság jogviszonyát, bevételeit éB üzleti gesztióját a Károlyi-kormány alatt egy pnriamenti hatos bizottság behatóan megvizsgálta, azt rendben lévőnek találta és azóta a társaság jogviszonyában és ügyvitelében lényeges változás nem történt. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a rádiótárseság a szerződésben vállalt* kötelezettségeinek mindenkar eleget tett, sőt azon felül is teljesített lényeges szolgáltatásokat. — Ami a rádióelőfizetési dijat illeti, annak megállapítása a szerződés szerint a kereskedelemügyi miniszter feladata. A miniszternek természetesen figyelemmel kelE lennie a rádió* társaság érdekeire is. Minden ellenkező állítással szemben kétségtelen azonban, hogy a rádiótársaságnak és a postának az előfizetési dijak megállapítása tekintetében a százalékos részesedésre való tekintettel azonos érdekei vannak. Klein Antal felfogása nem fedi a valóságot. — Klein Antal t. képviselőtársam* nak az az állítása, hogy a rádiótársaságnak nem érdeke az előfizetők számának növelése, nem fedi a valóságot. Az 50 százalékos kulcs ugyanis 400.000 előfizetőig van érvényben ós a 20 százalékos kulcs csak a 400.000-en \felüli előfizetők után lép érvénybe, tehát csak a többletnél érvényesül. előfizetés számának emelkedése tehát a rádiótársaság bruttó bevételeit nem csökkenti, mert, mint említettem, az első 400 000 előfizetőnél a rádiótársaság mindenképpen megkapja az 50 %> os részesedést. A 400.000-es felüli előfizető esetében a 20 százalékos kulcs megállapítása természetesen azzal van kapcsolathan, hogy a műsoradás lehetősége nem arányosan növekedik a rádióelőfizetők számával. — Azt hiszem, felvilágosításaim alapján Klein Antal képviselőtársam felfogását megváltoztatja és helyesbíteni fogja azt az állítását, mintha a rádiótársaság azért nem helyezne súlyt az előfizetők számának emelésére és azért ellenzi a rádiódijak leszállítását, mert az nem érdeke. Az elmondottak alapján világos és még- egyszer hangsúlyozom, hogy a rádió- előfizetők számának növekedése tekintetében a postának és a rádiótársaságnak teljesen azonos az érdeke. (Helyeslés.) \ Dr Klein Antal szekszárdi támadása Kozma belügyminiszter ellen Az affér a képviselőházban végződött Bornemisza miniszter beszéde
