Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-01-30 / 8. szám

XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937 január 30. (Szombat.) 8. szám. TOLNAMEGYEI ÜJSAG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.’; Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlWniéter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Védekezés a bolsevlzmus ellen Országos nevű földink, a szekszárdi származása dr Miskolczy Ágost ki­rályi főügyész, a társadalmi forra­dalmak keletkezésének, körülményei­nek, lefolyásának egyik legalaposabb ismerője, tudományos katatója és az erre vonatkozó irodalom leghivatot* tabb magyar művelője a napokban rendkívül érdekes előadást tartott a Nemzeti Politikai Társaságban a bol- sevizmus veszedelméről. A kir. fő­ügyész erről a veszedelemről az alábbi feltűnést keltő nyilatkozatot tétté a Virradat munkatársa előtt: — A bolsevizmus elleni küzdelem* nek abból kell kiindulnia, hogy a bolsevizmus ma már nem forradalmi ideál, hanem valóság, amely egy állam kényszerkeretei között él és már csaknem két évtized óta a világ egyik legnagyobb hatalmát jelenti. A bol- sevizált hatalom ma a szárazföld egy hatodrészét tartja birtokában 170 millió alattvalójával együtt. — Aggódva látom, hogy komoly magyar tényezők aszal vélik elintézni a bolsevizmus problémáját, hogy mi már a fertőzésen átestünk és ezzel immunitást szereztünk. Ez a teória a legvaskosabb tudatlanságot árulja el. A legtöbb ember úgy képzeli el a vörös agitátort, hogy utcasarkon élteti a szovjetet. Ezt meg is teszik részeg emberek, börtönbe is kerülnék miatta. -A bolsevista propaganda ve szedelme abban rejlik, hogy' a nagy magyar Alföldön az emberek estén­ként összehajolnak és arról beszélnek, hogy Ungváron szovjetrepülőgépek állomásoznak, hogy Budapesten kom­munista szavalokórusok üvöltőnek rejtett helyeken és vad gyűlölettel eltelve várnak valamit, sokszor ma guk sem tudják, hogy mit. A bol­sevista propaganda veszélye Magyar országon még abban is rejlik, hogy ma Magyarországon sokkal több kom­munista van, mint volt 1919 ben, a proletárdiktatúra idején. A bolsevista propaganda egyik fő jellemvonása, hogy a polgári társadalom egyetlen összekötő kapcsát, az erkölcsi eszmét ássa alá. Vitatkozni lehet arról, hogy az a hatalmas katonai felkészültség, amely a szovjetet jellemzi, katonai szem­pontból veszedelmes-e Európára, vagy sem. De az nem lehet vitás, hogy a valláselleni propaganda, a morális eszmék állandó támadása, következe­tesen és ravasz eszközökkel a polgári érkölcBök ellen folytatott hadjárat, egyike a legveszedelmesebb fegyve­reknek, amelyet a bolsevizmus a polgári társadalom mellének szegez. A bolsevizmus ellen védekezni csak egyféleképpen lehet: az erkölcsi esz mények megerősítésével. Minden kor- tupt politikus, minden politikából meggazdagodó ember veszedelmes pusztítást visz végbe a tömegek er­kölcsi érzésében és a bolsevizmus felé kergeti a népet. A polgári ti sadalom összefogását a bolsevismussal szemben nem tartom másnak, mint frázisnak. A polgári társadalmat ugyanis annyi minden választja el egymástól: felekezeti különbség, ősz* tálykülönbség, faji különbség, hogy lehetetlen a polgári társadalmak ilyen egyesítése. Ellenben, ha az ilyen nem egyesíthető társadalmak vezetői nem­csak hierarchikus, hanem erkölcsi tekintélyek, akkor a bolsevista ve­szedelemnek útját állják és népüket az erkölcsi fertőzéstől megóvják. Olyan komoly figyelmeztető ez a nyilatkozat, amelyet meg kell ismerni, meg kell érteni a polgári társada­lomnak és legkülönösebben azoknak, akik vezető szerepet töltenek be. Országos szenzációt jelentett dr Klein Antal országgyűlési képviselő nek Tolna vármegye december havi törvényhatósági bizottsági közgyűlé­sén tartott az a beszéde, melyben a belügyminisztert támadva többek közt azt állította, hogy a rádió túlságosan drága előfizetési diját azért nem le­het leszállítani, mert az függ az elő fizetők számától és a rádióelőfizetők számának emelkedésével a vállalat részesedési kulcsa csökkenne ; vitéz Kozma Miklós belügyminiszter e nagyértékü állami koncessziónak, a rádiónak a birtokosa és haszonélve­zője és rá nézve összeférhetetlen, hogy a miniszteri székben ül, hiszen mi­niszterrel szemben sem a posta, sem a finánc nem elég hatalom. Az egész sajtót hetekig izgatta ez az ügy, amellyel kapcsolatban sok nyilatkozat történt az ellenzék részé ről. Dr Klein Antal pedig kijelen­tette, hogy a képviselőház legköze­lebbi ülésén összeférhetetlenségi be­jelentést tesz a belügyminiszter ellen. A képviselőház keddi ülésén inté­ződött el ez az ügy, amelyre vonat­kozóan Bornemisza Géza, a keres­kedelmi minisztérium ideiglenes veze­tésével megbízott iparügyi miniszter az alábbiakban tájékoztatta a Házat. I — A magyar rádiótársaság — mondotta — engedélyének kérdése az utóbbi, időben ismételten szóba került a nagy nyilvánosság előtt, még pedig olyan formában, amely sok téves feltevésre adhatott okot. A postáról szóló törvényjavaslat tárgya* lása alkalmával is belevonta néhány képviselőtársam a rádió kérdését a parlamenti vitába. Mivel azonban a postáról szóló törvényjavaslat nem vonatkozott a rádió működésére, a felszólalóknak csak rövid választ ad­hattam, hangsúlyozva, hogy a rádió jogviszonyaira és üzleti gesztiójára vonatkozó résiletes adatokat érdek lődő képviselőtársaimnak bármikor készséggel rendelkezésükre bocsátom. Sajnos, ez a készségem hiábavalónak bizonyait, mert azok a tényezők, akik a rádió kérdését napirenden tartották, nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy adataikat ellenőrizzék. A parlamenti szünet alatt is el­hangzott olyan állítás, amely alkalmas arra, hogy a kereskedelemügyi és közlekedésügyi kormányzat szerepét helytelenül állítsa be és ezért rövi­den bátor vagyok ismertetni a rádió­kérdés lényegét. — A rádióállomások berendezése, tehát a mikrofontól kezdve minden létesítmény az állam tu­lajdona, rádióüzemi szolgálatát is állami tiszt viselők, a posta alkalmazottai látják el. A posta az 1926. év elején kötött a Telefonhírmondó Részvénytársaság* gal egy szerződést, kizárólag a rádió- műsorszolgálat ellátására, amely szer* ződés azóta ismételten módosítást szenvedett. Szükségesnek tartom meg­mondani, hogy ezek a módosítások általában a rádió kötelezettségeit súlyosbították. — A rádiótársaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában a kereske­delemügyi miniszter képviseletében helyet foglal a posta egy-egy meg* bízottja. A részesedés kulcsa. A rádiótársaság a műsor ellátásáért a rádió előfizetési dijaknak egy bizo­nyos hányadát kapja, még pedig 400 000 előfizetőig a rádióelőfizetők által befizetett összegeknek 50 szá­zalékát, 400.000 előfizetőn felül pedig 20 százalékát. Erre a kérdésre kü­lönben még bátor leszek visszatérni. A rádiótársaságnak ezt az 50 száza­lékos részesedését a műsoradáson kívül egyéb kiadások is terhelik. Ilyen például a rádió műszaki felszereléséhez való hozzá­járulás, amely a nagyadó építésével kapcsolatos és amely évenkint kere­ken 500 000 pengőre tehető, to­vábbá a távolbaíátási kísérletezé­sekre fordítandó összegek és igy tovább. A műsoradás költségei is nagyobbak, mint amekkoráknak ál­talában azokat beállítani szokták. így például szerzői jogdijakra a társa• ság több, mint évi 400.000 pengőt fordít. Az Operaház műsorának köz­vetítéséért az Operaház évenkint kereken 200 000 pengőt kap, amely összeg bizonyos mértékben az Opera- ház felé támogatás jellegével bir. A jogviszony. — A rádiótársaság jogviszonyát, bevételeit éB üzleti gesztióját a Ká­rolyi-kormány alatt egy pnriamenti hatos bizottság behatóan megvizs­gálta, azt rendben lévőnek találta és azóta a társaság jogviszonyában és ügyvitelében lényeges változás nem történt. Tárgyilagosan meg kell álla­pítani, hogy a rádiótárseság a szer­ződésben vállalt* kötelezettségeinek mindenkar eleget tett, sőt azon felül is teljesített lényeges szolgál­tatásokat. — Ami a rádióelőfizetési dijat illeti, annak megállapítása a szerződés sze­rint a kereskedelemügyi miniszter feladata. A miniszternek természete­sen figyelemmel kelE lennie a rádió* társaság érdekeire is. Minden ellen­kező állítással szemben kétségtelen azonban, hogy a rádiótársaságnak és a postának az előfizetési dijak meg­állapítása tekintetében a százalékos részesedésre való tekintettel azonos érdekei vannak. Klein Antal felfogása nem fedi a valóságot. — Klein Antal t. képviselőtársam* nak az az állítása, hogy a rádiótár­saságnak nem érdeke az előfizetők számának növelése, nem fedi a való­ságot. Az 50 százalékos kulcs ugyanis 400.000 előfizetőig van érvényben ós a 20 százalékos kulcs csak a 400.000-en \felüli előfizetők után lép érvénybe, tehát csak a többletnél érvényesül. előfizetés számának emelkedése tehát a rádiótársaság bruttó bevéte­leit nem csökkenti, mert, mint emlí­tettem, az első 400 000 előfizetőnél a rádiótársaság mindenképpen meg­kapja az 50 %> os részesedést. A 400.000-es felüli előfizető esetében a 20 százalékos kulcs megállapítása ter­mészetesen azzal van kapcsolathan, hogy a műsoradás lehetősége nem arányosan növekedik a rádióelőfize­tők számával. — Azt hiszem, felvilágosításaim alapján Klein Antal képviselőtársam felfogását megváltoztatja és helyes­bíteni fogja azt az állítását, mintha a rádiótársaság azért nem helyezne súlyt az előfizetők számának emelé­sére és azért ellenzi a rádiódijak le­szállítását, mert az nem érdeke. Az elmondottak alapján világos és még- egyszer hangsúlyozom, hogy a rádió- előfizetők számának növekedése te­kintetében a postának és a rádió­társaságnak teljesen azonos az érdeke. (Helyeslés.) \ Dr Klein Antal szekszárdi támadása Kozma belügyminiszter ellen Az affér a képviselőházban végződött Bornemisza miniszter beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents