Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-10-23 / 82. szám

XHkMflyani., __________________Szekszárd. 1937. október 23. (Szombat) 82. HE TENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szcrlcesztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre 12 pengő || Félévre______6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.' Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 minimétot széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin! a nyllltér soronként 60 fillérbe kertll. A Kormányzóné szózata Még a tét küszöbén esztendőről- esztendőre szózatot intéz a tehető­sebbek lelkiismeretéhez a Főméltó­ságu Kormányzóné. A Főméltósága Asszony nemes elhatározással és kö telességteljesitő példaadással évekkel ezelőtt élére állott annak a nyomor- enyhítő akciónak, amelyet az ő ne véről neveztek el és amely a tár­sadalom sokezer szerencsétlenjének juttatott már pénzt, ruhát, fűtőanya­got, élelmiszert. Sokezer családnak adta vissza a hitet, a jobb jövőbe vetett éltető bizalmat és azt a köz­rendet is biztositó jóleső tudatot, hogy ennek a nemzetnek egyetlen fia sem számkivetettje a közösség­nek, ha csak önmagát nem száműzte belőle. Horthy Miklósnénak a társadalom­hoz intézett szózata a napokban je­lent meg. Ebben a szózatában kere­setlen szavakkal fordult azokhoz, akik maguk nem ismerik a nélkü­lözést és bizó hittel hiszi, hogy fel­hívásának, úgy mint a múltban, is­mét teljes sikere less. A tehetőseb­bek szive megnyílik a kopogtató kéz előtt és megindul az adakozás, senki sem fog elmaradni, akinek van mit áldoznia a jótékonyság oltárára. Annyival inkább hinnünk kell, hogy a magas helyről elhangzott fel­hívás országszerte a legteljesebb meg­értéssel találkozik, mert a Horthy Miklósné nevét viselő nyomoreny- hitő akció a legideálisabban, a leg­tökéletesebben, szociális szempontok­ból mintaszerűen van megszervezve. Ennél az akciónál egy fillér tört ré­szét sem fordítják adminisztrációs kiadásokra, az idejuttatott adomá­nyok hiánytalanul, teljes egészük­ben azoknak kezeibe kerülnek, akik valóban rászorultak a társadalom jó­tékonyságára és akiket segélyezni közérdek. Halkan, diszkréten, szinte észre­vétlen csendben folyik ennek az ak­ciónak keretei között a szegények hathatós gyámolitása. Feltűnés nél­kül, de igen gondosan válogatják ki a kérvényezők közül azokat, akik tényleg rá vannak utalva a kösjó- tékonyságra és — ami ilyen akciók­nál mindig igen fontos — senkinek sem kell szégyenkeznie azért, hogy kér. A Főméltóságu Asszony segély • akciója éppen ezért tudja felkarolni a valamikor jobb napokat látott sze­mérmes szegényeket is. A magyar Nagyasszony magas színe elé ezek is bátran jáiulnak, mert tudják, hogy itt meghallgatásra találnak és itt pi- rulniok nem kell. Évek óta folyik immár ez az ak­ció és sok- sok tízezerre megy azok­nak a családoknak száma, ' amelyek ennek köszönhetik, hogy baj és be- tegség nélkül élték át a telet éB vir­radt reájuk a jobb jövendő tavasza. A Főméltóságu Asszony emberi egyé­niségének bája és jósága párosul személyének mindenekfólött álló te­kintélyével ennek az akciónak igaz gatásában. Az ő neve ennek az ösz- szefogó megmozdulásnak olyan ne mos védjegye, amely tiszteletet pa rancsol és legteljesebb bizalmat kelt azok körében, akik adnak és azok körében is, akik kapnak. Büszkén és boldogan állapítja meg Horthy Miklósné mostani felhívásé ban, hogy akciója a magyar társa­dalom részéről megértéssel találko­zott és ezért volt a múltban és less remélhetőleg a jövőben is sikeres. A magyar társadalom viszont a való­ságnak megfelelően csak azzal az egyhangú megállapítással válaszol­hat erre, hogy az akció nagy si­. kere legelsősorban a Főméltóságu Asszony tevékeny és személyes köz­reműködésének köszönhető. Annak a nemes elhatározásnak, amely en­nek a Bsép nemzettársadalmi meg­mozdulásnak élére állította és annak a vállalkozásnak, hogy a szegények helyett ő maga intéz szózatot a ma­gyar lelkiismerethez. Ezért fog ez a szózat bizonyára most is a legteljesebb visszhangra találni. Ezért fog a felhívásra öröm­teljes készséggel megmozdulni az ■ egész magyar társadalom és viszi az | áldozatkészség oltárára mindenki azt, I amivel könnyeket akar letörölni szen- j védő magyar testvéreinek orcájáról. Eucharisztikus Ünnepély és katoUkus nap Simontornyán Mint azt már előzőleg jeleztük, Simontornya katolikussága vasárnap eucharisztikus ünnepet rendezett. Ezt az eucharisztikus napot a három előző napon bevezető ájtatosság előzte meg, amelyen a szentbeszédet P. Csiszár Teodóz ferences hitszónok mondotta. Szombaton este a szent­beszéd után gyertyáé körmenet volt az oltáriszentséggel, melyen az iskolás­gyermekek, leventék, a különböző egyesületek, egyházközségi szerveze­tek, a simontornyai bőrgyár vezető­sége és munkásai vettek részt pél­dás rendben. Vasárnap 9 órakor Ünnepi nagy- mise volt és szentbeszéd, melyet P. Somhegyi Veremund kapucinus ház­főnök tartott, utána a Vártéren ka- tolikusjnagygyülés volt. A katolikus nagygyűlésen megjelent Simontornya egész katolikus lakossága és a kör­nyékről is papjai vezetésével igen sok község küldöttsége. Ott volt gróf Apponyi Károly feleségével, bzüI. Windischgraetz Aglája hercegnő­vel, Fried Imre bőrgyári igazgató, Fried György bőrgyári vegyész­mérnök igazgató, a járási közigazga tást pedig Hidasg Imre főszolga­bíró képviselte. A bevezető beszédet P. Tamás Krizánt ferencrendi ple- báno8-hásfőnök mondotta, majd Lotz Antal, Czettler Jenő és Gáspár Jenő beszéltek az Eucharisztiáról és az eucharisztikus esztendő jelentőségé­ről. A zárszót P. Csiszár Teodóz ferences hitszónok mondotta. Este a kulturház nagytermében, melyet a bőrgyár vezetősége enge­dett át díjmentesen, a templom ja­vára kulturest volt, melyen Toron­táli Tamás főjegyző mondott be­vezető beszédet. Közreműködött a pécsi MÁV Ébredés Dalkör Agócsg László karnagy vezetésével, továbbá Jávori Ferenc MÁV mérnök ének­és Szepesházg Róbert gordonka­művész. Az ünnepi beszédet Czettler Jenő egyetemi tanár mondotta, a zárószavakat pedig Fried György gyárigazgató- mérnök. Úgy a háromnapos megelőző ájta- tosságokon, mint a vasárnapi ka­tolikus napon és kulturesten igen sokan vettek részt és az eucharisz­tikus propaganda, melyet a ferences atyák szerveztek meg P. Tamás Krizant plebános-házfőnök vezetésé­vel, maradandó nyomot fog hagyni Simontornya és a környék katolikus életében. Nagyarányú előkészületek a szekszárdi légvédelmi gyakorlatra Figyelmeztetés a közönség számára Hétfőn este lesz Szekszárdon az eUő légvédelmi gyakorlat, amelynek keretében egyelőre a hatóságok és intézmények vizsgásnak: fel van­nak e készülve a légoltalommal járó feladatokra. A nagyközönségnek egye­lőre tulajdonképpen csak passzív azerepe van az egész gyakorlat ideje alatt az, hogy pontosan alkalmaz­kodjék mindenki az előírásokhoz és legjobb tudása szerint mindenben elősegítse a gyakorlat sikerét, mert I ez mutatja meg legjobban, milyen j további intézkedésekre lesz szükség I a későbbi, nagyobb arányú és széle­sebb körökre, magára a lakosságra is kiterjedő gyakorlatok előkészíté­sénél. A polgármesternek az utcákon ol­vasható falragaszai részletes utasítá­sokat tartalmaznak a nagyközönség számára. Figyelmeztetésül most csak a legfontosabb tudnivalókat ismer­tetjük meg. A légvédelmi gyakorlat első része a csökkentett világítás pontosan este 9 órakor következik be. Ez annyit jelent, hogy a közvilágítás mindenütt a legszükségesebb mér­tékben csökken és a közlekedési Egyes szám ára 12 fillér. eszközök világítását is csökkentik. A jármüvek este 9 órától a követ­kező légvédelmi riadóig, vagyis 10 ófa 30 percig csökkentett világítás­sal és csupán 6 km-es sebességgel haladnak. Senki se legyen tehát türelmetlen, ha éppen ebben a másfél órában van az utcán és valamelyik közlekedési eszközzel szándékozik hazamenni. A teljes elsötétítés a 10 óra 30 perckor felhangzó „légvédelmi riadó“ jelre áll be. A harangok félreverése jelzi a riadót és erre minden világosság ki­alszik az utcákon, a házakban és lakásokban pedig gondoskodni kell arról, hogy semmiféle fény ne szű­rődhessék ki a szabadba. A közlekedés az utcákon nyom­ban megszűnik, a járómüvek kioltott lámpákkal a járda szélén megállnak éa ameddig a sötétség tart, vagyis mig a légi veszély megszűnését jelző riadó felhangzik, egyhelyben maradnak. A légi veszély megszűnését ren­des harangozással 11 órakor jelzik és erre minden világosság újra ki­gyullad és a közlekedési eszközök megindulnak. Helyreáll a minden­napi élet rendje. A hivatalos felhívások és magya­rázatok nem tartalmaznak ugyan külön figyelmeztetést, mégis felhív­juk mindenkinek a figyelmét arra, hogy a külföldi hasonló elsötétitési gyakorlatok alkalmával sokssor tör­ténnek bűntények, amelyeket az ál­talános sötétség leple alatt követtek el. Éppen ezért ajánlatos, hogy min­denki a Baját érdekében is távozzék a sötét utcákról, a kereskedők és a házak őrzői pedig fokozott éberség­gel vigyázzanak, hogy a bűnözők ne használhassák ki a maguk javára a légvédelmi gyakorlat érdekében te­remtett sötétséget. Kerületi katolikus nap Tamásiban F. hó 17-én, vasárnap, népes ka­tolikus nap volt Tamásiban, amelyen az esperesi kerületből négyezren vet­tek részt. Délelőtt 10 órakor a tem­plomkertben felállított virágdíszéé ol­tárnál vitéz Makray Lajos prépost, országgyűlési képviselő mondott tá­bori misét, melyre Kálnai Béla köz ségi főjegyző gondos beosztása és intézkedése mellett a legnagyobb rendben vonultak be a vitézi szék, a hivatalok tisztviselői, az iparoB- és gazdatársadalom, az Oltáregylet, a Szociális Misszió tagjai, a saomsséd községek résztvevői a számukra fenn­tartott helyekre. Az asszisztenciáiig mise után, ugyancsak ott folyt le az impozáns gyűlés. Papp István tamási plébános meg­nyitó szavai után vitéz Makray La­jos ismertette a gyűlés célját. Az Eucharisztika világot bejáró nagy jelentőségét méltatta, s a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents