Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-13 / 79. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. október 13. (Szerda) 79. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank'épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 111 Egész évre _ 12 pengő |j Félévre _------- 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter azéles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelvesettlreklám-. ellegyzésl, családi hír. valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Semmi se ló, ami felttlrSI lön ? A bor értékesítési válsága koránt, gém kizárólagosan magyar baj. Világszerte hasonló a helyzet. Nemcsak a magyar kormány siet a bajba jutott szőlősgazdák segítségére, de est más kormányok is megkísérlik. Bármilyen jó legyen a szándék és bár* mennyire célravezető a megoldás, mindenütt vannak aggodalmaskodók, sőt gáncsoskodók, kik többnyire a legjobb szándéktól — néha saját tts* leti érdeküktől vezérelve, keresnek csomót a kákán. Komiknsan hat, hogy egyes országok hasonló intézkedései milyen ellentétes következtetésekre vezetnek a különböző országok mindent ellenző köreiben. Az első segítő lépést nagyon is helyesen tette meg földmivelési kormányunk. Tisztában volt azzal, hogy a minőségi borok árát intervenoiÓB vásárlással segíteni nem lehet, mert ott árminimumot nem lehet megállapítani, annyira minőség kérdése az érték. Intervencióval a sablonos mó* dón csak a tömegbort termelőkön lehet segíteni, közvetlenül. Ez közvetve hathatós segítség a minőségi borok termelőinek is, mert minél drágábbak a legolcsóbb borok, annál kevésbé nyomják le a jobb borok árát. így jött létre az intervenciós vásárlási akciómustnál cukorfokonként 0*7 filléres, bornál szeszfokon- ként 1*3 filléres áron. Ez ugyan nem kifejezett árminimálás, de hatása kellő anyagi alátámasztás mellett ugyanaz. -De flexibilisebb, tehát sokkal sze* rencsésebb megoldás. Ausztriában ugyanez az elgondoláa vezette a kormányt, de a megoldás anyagiak hiján korántsem ilyen sikerült. A merev árminimálást léptették életbe, minthogy „nervus rerum gerendarum“ hiányában máBt nem is tehettek. A must minimális árát 33 garasban, a borét 36 garasban állapították mog literenként. Mindkét, lényegében egyirányú in- tézkedés kiváltotta a kritikát, megszólaltak az aggodalmaskodók. Természetesnek vélnénk, hogy egyfor- mán szólaltak meg. Hogy ugyanaz az aggályuk Ausztriában is, mint nálunk. De nem igy van. Csodálkozhatunk azon, miként lehetséges homlokegyenest ellenkező következtetésre jutniok. A magyar ellenvetést legvilágosabban a gyöngyösi nagygyűlésen hallottuk, midőn dr Polgár kitért előadásában erre, hogy mingyárt meg is cáfolhassa. Az volna az ellenvetés lé* nyege, hogy a tömegbort termő vidékek több termeléshez fognak, mert számukra kifizetődik igy a. szőlőgazdálkodás. Még nagyobb ‘ lesz a kínálat és ezzel a minőségi borokkal szemben támasztott olcsósági verseny ia. Ennek az intervenciónak végeredményben a minőségi bort termelők vallják kárát Magát az ellenvetést dr Polgár kellőleg megcáfolta, ezzel most nem foglalkozom újból. Igen tanulságosnak tartom az osztrák ellenzékieskedők felfogását állítani ezzel szembe. Attól félnek, hogy ha a bort csak minimális áron lehet megvenni és ennél olcsóbban nem, mindenki törekedni fog kizárólag jó bort venni ezért a minimális árért. Á rosszabb tömegborok eddig is csak azért voltak eladhatók, mert nagyon olcsók voltak. Most már gátat vetettek a túlzott olcsóságnak, igy nem fog vevő akadni. Tehát az árminimálás csak a minőségi borokat termelőkön segít és a tömegbort termelőket tönkreteszt Kétségtelenül tetszetős mind a két álokoskodás, de éppen azzal, hogy ugyanabból az alapfeltevésből kiindulva, teljesen ellentétes végkövetkeztetésre vezetnek, válik világossá, hogy az igazság valahol a középen van. Nem igaz, hogy csak a tömegborokat termelőket segíti meg ez a rendelkezés, de az sem, hogy éppen a tömegborokat tenné tönkre az intervenció. Világos, hogy a magyar ób osztrák kormányok elgondolása helyes. Az osztrák megoldás a kisebb anyagi lehetőség miatt szerényebben, a magyar megoldás, hála kormányunk áldozatkészségének, jobb megalapozottságánál fogva jobban segít a szőlősgazdákon. Ügy a minőségi mint a tömegáru termelőin egyaránt. —y. A főispán éleshangu válasza egy választási körlevélre a törvényhatóság kisgyülésén A törvényhatósági kisgyülés kedden délelőtt tartotta rendes havi ülését, amelyen a tagok majdnem teljes számban megjelentek. Thuránszky László főispán megnyitó szavaiban meleg hangon üdvözölte Szongott Edvint, a vármegye uj alispánját, aki ez alkalommal vett először részi a törvényhatósági kis- gyttlés ülésén. Az üdvözlésre Szongott Edvin alispán röviden válaszéit, Ígérve, hogy működését a méltányosság, szív és lélek fogja vezérelni. Az alispán beszéde után újból vitéz dr Thuránszky főispán szólalt fel. Nagyon sajnálja, — úgymond — hogy az alispánválasztással kapcsolatban, most utólag kénytelen visszatérni a választási küzdelem egy kellemetlen mozzanatára, azonban önmagának és annak a hivatali magatartásnak, amelyet eddig követett és a jövőben is követni kíván, tartozik azzal, hogy ezt a kérdést a kisgyülés előtt tisztázza. Eredeti szándékától, hogy bejelentését a közgyűlés előtt tegye meg, szükségképpen eltért azért, mert nem vehette magára az ódiumot, hogy az alispánválasztó közgyűlés lelkes hangulatát és méltóságteljes komolyságát megzavarja. Az alispáni székre pályázott tisztviselő urak egyike a törvényhatósági bizottsági tagokhoz intézett körlevelében foglalkozott azzal az értekezlettel, amelyet a főispán az alispáni szék megüresedése után összehívott és megállapította, hogy az ilyen hivatalos színezetű értekezlet állásfoglalása alkalmas lehet a törvényhatósági bizottsági tagok befolyásolására és közigazgatási bíróság előtti eljárás alapjául szolgálhat. Nem kíván a főispán a körlevél egyik-másik megállapításaival foglalkozni, mert mindenki előtt, aki lo- I gikusan gondolkozik és a jogi kér- { désekben valamelyes jártassággal bir, I kétségtelen, hogy az adott esetben nem hivatalos értekezlet jött össze és nem jelölés céljából, mert a jelölés a törvény által megállapított szerv feladata. Nem hivatalos értekezlet jött össze, hanem egy tájékozódó megbeszélés folyt le, amelynek célja volt a vármegye közérdekének szem előtt tartásával a vélemények kicserélése, tájékozódás, a lehető egyöntetű állásfoglalás biztosítása, közös megállapodás. Ezt pedig a törvény, rendelet vagy bármilyen más jogszabály nem tiltja, de nem is tilthatja, mert az a vélemények szabad kialakulásának önkényes korlátozását jelentené. Ezzel szemben a legélesebben tiltakozik a főispán a körlevélnek azzal a meg* állapításával szemben, hogy az értekezlet összehívása „Közigazgatási Bírósági eljárás alapjául szolgálhat“ és az abban foglalt burkolt vádat, mintha ő az értekezlet összehívásával és megtartásával törvénytelenséget követelt volna el, a leghatározottabban visszautasítja. Mi történt az alispánválasztást megelőzőleg? A főispánnak a választás előtt két ut és két módszer állhatott rendelkezésére : Vagy állást foglal az egyik jelölt mellett a saját belátása Bzerint, senkit meg nem kérdezve, senkit meg nem hallgatva, mert elvégre azt senki sem fogja tőle elvitatni, hogy neki, aki a törvény szavai szerint élve, a megye élén ál), joga és kötelessége a vármegye közérdekű kérdéseiben állást foglalni. Vagy pedig meghallgatja a megyei közéletben szereplő vezető egyéniségeket, képviselőket, felsőházi tago- ■ kát, egyházi főfunkcionáriusokat, köz- I igazgatási bizottsági és kisgyülési j tagokat azért, hogy őket egy meg- I beszóláson összehozva az egyöntetű vélemény kialakulását lehetővé tegye. 0 legjobb meggyőződése szerint az utóbbi módszert alkalmazta. Hangsúlyozni kívánja, hogy ezzel olyan utat járt, amely nemcsak ebben a megyében, hanem más megyékben is az eddig állandóan követett szokásnak teljesen megfelelt. Ennek igazolására az egykorú jelentésekből felolvasta a főispán, hogy gróf Széchényi Sándor főispán 1895 júniusában, gróf Apponyi Géza 1907 december 29-én, Simontsits Elemér 1912 október hó 9 én és legutóbb hivatali elődje Hagymássy Zoltán főispán is megbeszélést hivott össze az alispáni szék megüresedése után azért, hogy annak betöltése kérdésében tájékozódjék. így szokott ez történni a legtöbb vármegyében és legutóbb éppen a főispán szttlőmegyéjében, Zemplénben, előzte meg a tavaly decemberi alispánválasztást egy a főispán által összehívott értekezlet. Soha senkinek nem jutott eddig eszébe ezt az eljárást kifogásolni éa az értekezletet összehívó főispán ténykedését megbélyegezni azzal, hogy ténykedése a közigazgatási birósági eljárás alapjául szolgálhat. Bármily tisztelettel van is a körlevelet kibocsájtott tisztviselő ur közéleti működése, egyéni feddhetetlensége, sőt jogi felfogásával szemben is és bármennyire nagyrabeoBÜlte is az őket egymáshoz fűző baráti jó- viszonyt, körlevelének megállapításait főispán! működése ellen intézett támadásnak kell tekintenie. Mindezekkel szemben hivatkozik arra, hogy a törvények és rendeletek szigorú betartására hivatali esküje és lelkiismerete egyaránt kötelezi. Beiktatása alkalmával a törvényhatósági bizottság nyílt színe előtt kötelezte el magát • arra, hogy a törvényeket és rendeleteket a legpontosabban betartja, másokkal szigorúan betartatja és szigorúan ügyelni fog arra, hogy a vármegye területén a feltétlen jogrend uralkodjék. Ezért a körlevélnek azt a megállapítását, hogy eljárása a közigazgatási bírósági eljárás alapjául szolgálhat, a leghatározottabban visszautasítja és az ellen tiltakozik. „Visszautasltom pedig azzal, —• fejezte be beszédét a főispán, — hogy mindenkor legelső kötelességemnek tartottam és fogom tartani a Jogszabályok legszigorúbb betartását, miután azonban meggyőződésem sze rint az értekezlet összehívásával és meghallgatásával nemcsak a jogsat - bályok legcsekélyebb sérelme nélkül, hanem 1 teljesen alkotmányos szellemben, az etikai követelmények szigorú Egyes szám ára 12 fillér.
