Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-10-09 / 78. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam.___________ Szekszárd, 1937. október 9. (Szombat) 78. szám. HETENKÉNT KíiianK MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé^ és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teiefonszám: 85 Előfizetési dl11 Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések ára A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy l azéles hasábon rallllmélersoronkénl 10 fillér. 60 milliméter Adatkeresőknek 60 százalék kedvezmény, hírrovatban elhelyezett: reklám-, ellegyzésl, csalt dl hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe ' kerül. Gombos Gyula Társasás Az országos érdeklődéssel kisért murgai emlékünnepély alkalmával jelentette be Sztranyauszkg Sándor házelnök a gondolatot, hogy GömböB Gyula emlékének és eszményeinek ápolására meg kell alapítani a Göm­bös Gyula Társaságot. A keresztény nemzeti társadalomban nagy vissz­hangot keltett ez a bejelentés, mert hiszen mindenki tudja, érzi, hogy Gömbös Gyulának történelmi külde­tése volt a magyar élet ujjáalkotá- sának a megindítására, ö volt az első, aki nyíltan magyar programmá tette a gazdasági élet reformját, a politikai küzdelem átszellemültségét, a szociális igazságot és ő mutatott rá minden haladás és boldogulás gyökerére is: arra, hogy át kell ala­kítani a magyar társadalom lelkét is, meg kell fordítanunk a múlt visszás­ságait, hogy a magyar átok áldássá alakuljon át. Sztranyavszky Sándor ötlete ok­tóber 6-án, Gömbös Gyula halálának évfordulóján valósult meg. Az Orszá­gos Kaszinó sárga termébe hivott össze értekezletet, melyen Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével megjelent a kabinetnek majdnem min­den tagja és a magyar közélet igen sok kitűnősége. Nemcsak a Nemzeti Egység Pártjának tagjait hozta össze Gömbös ^Gynla emléke, mert több ellenzéki politikus közt ott volt Ernszt Sándor, Csilléry András és Rassay Károly is. Sztranyavszky megnyitó beszédében méltatta a tolnamegyei kis falu szülöttének történelmi jelen­tőségűvé vált alakját, amely annyira nemes volt, hogy ezen az összejöve­telen barát, bajtárs és — a sokszor szembeállott politikai táborok vezérei és katonái meghajolnak Gömbös Gyula tiszteletet parancsoló emléke előtt és tanácskoznak a magyar jö* vendének az ő elgondolása szerint való szolgálatáról. Legyen ez a társaság — úgymond — az egymást megértő, megbékélt, a magyar jövőért áldozatot is hozni tudó, nem egymással, hanem egy­másért, a jobb magyar Borsért együtt küzdeni akaró magyarok tábora, hol nincs és nem is lehet gyűlölet, csak szeretet, mint ahogy Gömbös Gyula is csak szeretni tudott, gyűlölni soha. Kornis Gyula, a képviselőhál al- elnöke tartott a megnyitót követően klasszikus szépségű eszmefuttatást a Gömbös Gyula Társaság megala­kításának szükségességéről. Gömbös Gyula — úgymond Kornis —- a maga lebilincselő sseretetreméltósá- gával, mosolygó lovagiasságával, lá­zas tettvágyával, hirtelen tájékozó készségével, meglepő szervező ké­pességével, még rohamozó modorá­ban is a magyar politikai élet mar­káns és vonzó egyénisége volt. Ra­jongott fajtájáért, e földért, ahol böl­csője ringott s a népért, amely e föld rögét tarja. Gazdag egyéniségé­nek történeti hivatásériése feszitettes lelkét és a nemzet megújhodását szo­ciálpolitikával akarta szolgálni. A magyar állam életfenntartó erejét a szociális érzés fokozásában látta és a nemzet életerejének fokozásával akarta az állam hatalmát emelni, E programm mögé a nemzeti gondolat­ban osztatlan magyarságot akar állí­tani. A végső nagy nemzeti óéiban tehát mindenki megegyezik a kiváló építő szándéka államférfin elgondo­lásaival. Borbély-Maczky Emil, Rajniss Ferenc és Végváry József méltatták ezután Gömbös Gyula alkotásainak örökéltüségót, szükségesnek tartva, hogy a jövendő nemzedéket rá kell vezetni arra az útra, amelyen ő olyan keresztény alázattal, de nagy türe­lemmel, sziklaBzilárdan, nyílegyene­sen haladt. Darányi Kálmán miniszterelnök szólt végül Gömbösről, aki minden idegszálával, agyának minden sejt­jével éa szivének minden dobbaná­sával e nemzet jövőjén csüngött. Meggyőződése szerint jó szolgálatot tesz a Társaság a magyar nemzeti társadalomnak, ha Gömbös Gyula emlékét az eljövendő nemzedékek számára megőrzi s életének, munkás­ságának tanulságait a jövő nemzedé kék siámára is levonja és lehetősé­get, alkalmat ad arra, hogy az együtt­érző és együtt gondolkozó, egymást megbecsülő magyarok kezet tudjanak szorítani. Úgy érezzük, hogy a most már megalakult Gömbös Gyula Társaság munkájába vármegyénk közönségének is lelkesedéssel kell belekapcsolódni, mert hiszen ennek a törvényhatóság- • nak egyik falucskájában gyűlt ki a I szikra, amely a géniusz fényével vi- I lágit halála után is. Az országos szőlő- ős borgazdasági nagygyűlés Gyöngyös város fennállásának 600 éves évfordulója tette indokolttá azt, hogy a nagygyűlés színhelye Gyön­gyös városa legyen. A hevesmegyei Gazdasági Egyesület és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete az orsiág szőlősgazda társadalmát ide hívta össze. Teljes számban jelent meg a Magyar Ssőlősgazdák Orszá­gos Egyesületének vezetősége báró Waldbott Kelemen elnökkel és dr Malcomes Gyula alelnökkel az élén. Megjelentek a gazdasági minisztériu. mok képviselői is. A földmivelésügyi minisztérium részéről Zombory Bér tálán miniszteri tanácsos, a szőlészeti éB borászati osztály vezetője, a pénz­ügyminisztérium részéről Báthory Oszkár miniszteri tanácsos, az ital­mérési osztály vezetője, a kereske delmi minisztérium részéről dr Gyulay Lajos miniszteri osztálytanácsos. A magyar külkereskedelmi hivatalt dr Bárányos Károly alel nők és dr Szabó Jilek főelőadó képviselte. A szőlővidákek országgyűlési kép­viselői közül örömmel láttok meg­jelenni dr Baross Endrét, Petró Kál­mánt, Temesváry Imrét és Plósz Istvánt. A rendező Hevesvármegyei Gaz­dasági Egyesület elnöke, Borhy György nyitotta meg az ülést. Üd­vözölte báró Waldbott Kelement és átadta neki az elnöki széket. Báró Waldbott megnyitóbeszédében mél­tatta a kormány áldozatkészségét, mellyel a borválságot megoldani haj landó, de hangsúlyozta, hogy a meg­indult akció csak akkor lehet ered­ményes, ha ezt teljes egészében ke­resztül is viszik. Annak gerince a közpincék építése, fontos része a bor­párlatfőzési és mustsüritési akció. El engedhetetlenek az intervenciós vá­sárlások. De mindez együttvéve sem elég. Nem mondhatunk le arról Bem, hogy erőteljes propagandával emeljük a keresletet csemegeszőlő és bor iránt. Dr Baross Endre a borértékesítés kérdéséről tartotta meg előadását. Megállapította, hogy a jelenlegi kor­mányintézkedések komoly haladást jelentenek ugyan, de vannak olyan pontjai, melyek az eredményt leront ják. Alacsonynak tartja a megállapí­tott minimális beváltási árat, magas­nak a süritők és párlatfőaők költsé­geit. Dr Polgár Lajos a borválság nemzetközi vonatkozásaira mutat rá és hangsúlyozta a történelmi borvidé­kek megsegítésének, a minőségi bo­rok áremelésének szükségességét. Dr Reizmann Zoltán a borforga­lom szabadabbá tételét és a jelenlegi elavult italmérési törvény BÜrgős és gyökeres reformját követelte. Dr Petró Kálmán a további szőlő­telepítés generális megtiltását és a borfogyasztási adó eltörlését tartotta szükségesnek. Dr Temesváry Imre arra muta­tott rá, hogy nem hibáztatható a kor mány azért, mert a külkereskedelmi szerződésekben a bor kivitelére nézve nem tudott többet elérni a jelenlegi kétségtelenül csekély lehetőségeknél. A szerződések kötéséhez másik fél is szükséges. Nem lehet annak bort el­adni, aki semmi áron sem akar bort venni. Kívánta az italmérés szabaddá tételét és a borfogyasztási adó teljes eltörlését is. Soknak tartja a ven­déglősök hasznát. Kívánatos lenne, ha a hivatásos italmérők nem számí­tanának azért a mustért 1*20 P-t a fogyasztónak, amelyért a termelőnek 10 fillért fizettek. Még több elhangzott felszólalás után báró Waldbott elnök hangsú­lyozta a különböző borvidékek sző­lősgazdái közötti egyetértés szüksé­gességét. A nagygyűlés a következő határo­zati javaslatot fogadta el egyhangúlag: „A nagygyűlés leszögezi a magyar szőlősgazdáknak azt az álláspontját, hogy eredn&ényes gazdálkodás olyan termelői árak mellett, mint a milye­nek a maiak, nem lehetséges. Hálás köszönettel fogadják a borértékesítés megszervezésére tett intézkedéseket. Kérik a kormányt, tekintse ezeket az oly kezdeményező intézkedéseket, — amelyek lényegesen kissélesitendők és kiépítendők. Megsegítendő a mi­nőségi borvidékek borértékesítése is. A borértékesítés megszervezése be­fejezendő. A teherviselés arányosan éB igazságosan szabályozandó. A bor­forgalom felesleges korlátái elbontan- dók.“ Hatékony szőlő- és borfogyasztási propaganda kiépítése utján olyan ter­melői ár érendő el a jövőben, amely a szőlőgazdaság nagyfontosságu ter­melői munkájának elvégzését és hi­vatásának betöltését lehetővé teszi. Országos kullurünnep P. hó 7 én nagy közönség részvé­telével Ünnepelték meg hazánk óvónő­képző intézetei, Tolna vármegye kö­zönsége s Tolna község lakossága száz éves évfordulóját annak a nem­csak országos, de európai viszony­latban is nagyjelentőségű esemény­nek, hogy „A Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület“ tolnai gróf Festetics Leó, Tolna egy­kori földesura adományából 1837.' évi október hó 7-én megnyitotta az első magyar óvóképző intézetet. Fellobogózott ,város várta a ven­dégeket. Reggel érkezett Szongott Edvin alispán, dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, dr FördŐB Dezső m. kir. tiszti főorvos s dr Haidek- ker Béla tb. főszolgabíró kíséretében, A vendégsereg és a nagyszámú kö zönség ezután bevonult a templomba, ahol vitéz Makray Lajos prépost-plé­bános ünnepi főpapi misét celebrált, A szentmise után a közönség át­vonult a Levente Otthonba, ahol előbb a Dáldunántuli Óvónői Kör tartott választmányi ülést, melynek végeztével kezdődött a nevezett óvó­női kör díszközgyűlése. A magyar Hiszekegyet a budapesti m. kir. áll. VII. kér. óvónőképző intézet ének­kara énekelte dr Bató László inté­zeti ének- és zenetanár vezetése mel lett, majd Zavorszky Ilma óvóköri elnök nyitotta meg az ülést, ráinu tatva a százéves évforduló nemzeti és kultúrtörténeti jelentőségére, ke­gyelettel adózott a múltak nagyjai emlékének, majd köszöntötte a meg­jelent előkelőségeket, az óvónőkép­zők tanárait és növendékeit s a nagy­számú kedveB vendégeket, megkö­szönve Tolna község közönségének a szives vendéglátást b áldozatkész­ségét, hogy a mai centennáris ünnep megrendezésével alkalmat adott a Cqyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents