Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-01 / 76. szám
1937 október 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 hittak 8 érvényesülni a jövőben sem fognak. A vármegye nagybirtokos, fő- nemesl óo nemesi családjai is a nagy Bezerédj István esetiemé' ben töltik be azt a hivatást, melyet ás isteni gondviselés és a nemset eser éves múltja számukra kijelölt. Ettől a társadalmi osztálytól, amely a nemzetért és a vármegyéért annyit áldozott, amely a nemzetnek annyi kiváló nagyfárfiut adott, a ssociális reformok megvalósítisát, a népies politika kifejlődését senki se féltse. Ez a társadalmi osztály a magyar népért még ma is akar áldozni és jói tudom fog is áldozni. Ez a társadalmi osztály csak egyet óhajt, de ezt joggal követelheti és pedig azt, bogy a szociális reformok és a népi politika gyakorlati érvényesítése ne a demagógia rodhsdt és ingóvá uyos talaján kerüljön megvalósításra, hanem az áldozatkészség beállittas sók a magyar nemzet hagyományai nak és történelmi nagy maltjának azon határköveihez, amely a józan korszerű és valóban a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló reformokat örökíti meg s amely a nemzeti va gyón tartalékát képezó magyar latifundiumokat ötletszerűen el nem pazarolja. 27 esztendeje élek a természeti szépségekben is annyira bővelkedő 'Tolna vármegye határai között és elmondhatom, hogy ugyanannyi ideje élek a vármegye kisbirtokos osztálya között. Egészen közelről ismerem őket, ismerem házuk táját, ahol mint vendég is nagyon sokszor megfordultam, ismerem nehéz hivatásukat, 'Családi életüket, szokásaikat, élet- felfogásukat, vágyaikat és sérelmeiket. Tudom mi az, mi fáj nekik, azt is tudom, hogy hol és mivel lehetne nehéz helyzetükön könnyiteni. S ha türelmetlenek is, Bősem lásadozók és tőlük az ezer éves magyar hazát félteni nem kell. Érezniük kell, hiszen nem vagyok hozzájuk idegen s nem ma állunk először szemben egymással, hogy sseretem és becsülöm őket és én volnék a legboldogabb, ha a szebb magyar jövő napját mielőbb ők is megláthatnák. Nagyon jól esnék, ha érezhetném, hogy a mai nap az ő örömnapjnk is. Hivatali ajtóm ő előttük íb mindig nyitva fog állni s igazságuk keresésében mindig segítségükre fogok lenni. A vármegye tekintélyes siámu és -ssintén mindig hazafias gondolkodású kereskedő és iparos osztálya előtt szintén nem vagyok ismeretlen. Jól tudom milyen nehézségekkel küsködnek meg az élettel szemben, tudom mennyire hú fiai a megcsonkított hasának. Jogos kívánságaik a vármegye adminisztrá oiójában mindég megértésre fognak találni. A vármegye mezőgazdasági és Ipari munkásságának nehéz helyzete mellett sem fogok hideg és rideg szívvel elhaladni, hiszen értékes, hasznos tagjai ők a nemzeti társadalomnak s munkájukra a gazdasági életben hálás szerep vár. Életsorsnkat továbbra is figyelemmel kisérem, annak megjavításához tőlem telhető- leg segítséget fogok nyújtani. Elől leszek, ha a munkanélküliek munkához juttatásáról lesz szó, de azt is kijelentem, hogy munkanélküli megélhetésre és támogatásra csak mnnka ellenében számíthat, mert a munkásságnak is be kell látni azt, hogyha nehéz helyzetükön segíteni kell is, nemzeti jólétet és boldogsá got a csonka haza határai között felelős helyen senkinek ígérnie nem lehet. Utoljára említem, mert magam is közéjük tartósom, a magyar középosztályt. Helyzetük nyitott könyv, sorsukat éppen ezért nem kívánom ecsetelni, cserbenhagyni soha sem fogom őket. Életemnek e felejthetetlenül gyönyörű napján, midőn a vármegyei tisztviselő legszebb álma, az alispáni szék elérése került megvalósulásra a hü fiú hálás hángján emlékszem meg Bonyhád nagyközség érdemes közönségéről, mely az ifjú községi gyakornokot a a jegyzői irodából a közigazgatási pályán útnak indította s amelynek szeretetét és ragaszkodását további tisztviselő pályámon is mindig szerencsém volt élvezni. Soha nem fogom elfelejteni mivel tartozom Bony hád nagyközség népének. S nem a búcsúszó fájdalmas hangján köszöntőm kedves járásom, a központi járás közönségét, hiszen to vábbra is az enyéim maradnak. 14 esztendeje annak, hogy a közgyűlés egyhangú bizalommal ennek a járásnak az élére állított. 14 esztendő a vármegye életében nem nagy idő, de az emberi élet és férfikor nemsok 14 esztendőből áll s a közszolgálati időnek 14 esztendő nagy részét tessi ki. Azt a bizalmat, amelyet az 1923. évi közgyűlés szerény személyemet megajándékozta, ha minden tekintetben eléggé meghálálni nem is tud tam, igyekeztem mindazon igényeket kielégíteni, melyet egy járás közön- sége főszolgabírójától joggal megvárhat. Igyekeztem lelket vinni a közigazgatásba és úgy ériem mindent elkövettem, hogy ai önkény a jog felett soha úrrá ne lehessen. Együtt voltam a néppel örömében és bajában. Ezt a szeretatet éa ragaszkodást a járás kösönségével továbbra is ápolni és most már a vármegye egész lakosságával erősebbé fogom fűzni. a&V?' l}e vigyázzon, mert nem minden feher tabletta »Aspirin« és távolról sem minden - amit époly jónak ajánlanak - azonos a gyorsan ható és ártalmatlan eredeti készítménnyel. Az Ön egészségének q valódi Aspirinre var» szüksége. ASPIRIN T A B l I T T Í csők a »flqyeft« .-kereszttel valódi. És amint politikai pártállásra való takln* tét nélköl alispánja óhajtok lenni a vármegye egész népének, úgy alispánja fogok lenni a vármegye minden bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetéhez tartozó lakosának. A felekezeti béke ápolása és megértés jegyében fogom hivatásomat betölteni, mert ezt belém nevelték a Kegyes Tanitőrend budapesti főgimnáziumában azok a szerzetes atyák, akiknek tanító munkájukról itt is hálatelt szívvel kell megemlékeznem. Valóban fslekezetre való tekintet nőikül, békésen megfértünk az iskola ódon padjaiban, tehát meg kell férnünk az iskola padjain kívül is, hiszen valamennyien egy atyának vagyunk a gyermekei és egy nemzetnek vagyunk a fiai. Miután a nemzet sorBa a vallásos élettel áll vagy bukik, a vallásos élet fejlődéséhez szükséges segítséget és támogatást minden vallásfelekezet- nek egyformán ki fogom szolgáltatni s midőn különösen' a Fő tisztelendő papság támogatását kérem a vallásos közigazgatás biztosításához, ígérem, hogy mindaz, ami e tekintetben orvoslásra saorul, különös gondoskodásom tárgyát fogja képezni. A magyar nemzet büszkeségének a magyar nemzeti hadseregnek hivatali állásomban a legmesszebbmenő támogatást ígérem és arra kérem a vármegye nagyrabecsült közönségét, zárja szivébe az ízig vérében magyar honvédséget, hissen a magyar honvédség a nemset jobb jövőjébe vetett hitnek legbistosabb záloga. Éppen ezért, a m. kir. honvédség tolnamegyei alakulataival a szekszárdi és tolnai m. kir. helyőrségekkel a hivatali Jó viszony fenntartását hazafias fel* adatomnak tartom. Szeretettel gondolok a m. kir. csendőraégre, amely a vármegye köz igazgatásával együtt biztosítja a vármegye békéjét, biztonságát és nyugalmát és velünk fogja szembe találni magát az, aki magatartásával a vármegye jóhirnevát e tekintetben kisebbíteni igyekszik. A szabadságjogokat a vármegyei közigazgatás pártatlanul fogja kezelni, de kilengéseket semmiféle oldalról nem fog tűrni. Száraitok a magyar tanítóság hazafias támogatására. Tisztelettel' kérem őket, méltéitassanak a vármegye kulturális célkitűzéséhez szükséges segítséget, mint szakemberek megadni. A vármegyei Vitézi szék igen tisztelt tagjait arra kérem, hogy hazafiaa és kipróbált szervezetükkel szíveskedjenek a magyar közigazgatás *he- ház munkájának sikerét elősegíteni. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyeinek gyors, jóindulatú elintézése minden tisztviselőnek becsületbeli kötelessége a ha már az állam nehéz pégzügyi helyzeténél fogva nem képes róluk úgy gondoskodni, ahogy azt mindnyájan szeretnénk, legalább a lehetőségek korlátái között igyekezni fogok érdekeiket előmozdítani. És különös gondomat fogja képezni a vármegye vegyes anyanyelvű lakossága között a békét kölcsönös megértéssel elősegíteni, s visszaállítani azt a testvéri jé viszonyt, amely a vármegye magyar éa németajkú lakosságát • múltban mindig jellemezte. Úgy érzem itt se fogok találkozni leküzdhetetlen nehézségekkel. Hiszen a vármegye magyar és német anyanyelvű lakossága között a béke alapjában véve megrendítve nincs. Lényegileg a vármegye völgységi járásának németajkú lakossága között kapott lábra a meghasonlás szelleme s a magyar lakosságnak e harcban mindössze az a szerep jutott, hogy a kétségtelenül nagy tulsnlyban levő, a magyar állameszméhez ás nemzeti gondolathoz mindig hü németség oldalára állott. S es természetes is. I
