Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-09-29 / 75. szám

XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. szeptember 29. (Szerda) 75. szám TOlNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Sgész évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fel elős szerkesztő: Hirdetések árait BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán éa szombaton. Előfizetést dllak és hirdetések, valamint a lap azellem! részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllraéleraoronként 10 finer, Alléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. A mérnök a közéletben Irts: Petainek József országgyűlési képviselő. Van-e szükség mérnökökre a köz­életben ? Goethe másfél évssásaddal ezelőtt Magyarországról azt mondta, hogy áldott ország, osak az a baja, hogy nem tnd haladni. Herder Magyar- országot a kiöregedett népek közé sorolta. Milyen félémé' ő ezek után a mi Széchenyink nyilatkozata, hogy a műt ngyan kiesett a kezünkből, de s jövőt ügy formálhatjuk, ahogy akarjuk, mert fiatal nemzet vagyunk és még előttünk áll a virágzás, a gyümölcsérés korszaka, A nagy Széchenyi megértette a mérnök hivatását a közéletben, mert ő, — akinek egyébként is az volt a felfogása, hogy Napóleonnál, Wel- lingtonnál, Metternichnél többet hasz­nál a világ népének egy Fulton, egy Watt, — az ő nagy közgazdasági munkatér vének kidolgozásához négy munkatársat választott maga mellé: Beszédes Józsefet, Vásárhelyi Pált, Clark Adámot és Kovács Lajost. Az első kettő kultúrmérnök, Clark gépészmérnök, Kovács pádig bánya­mérnök. Sajnos, a Széchenyi utáni idők­ben, nagyon kevés helyet nyújtot­tak a közéletben a mérnöknek. Jel- | lemző, hogy egészen a világháborúig mindössze két mérnök vitte a köz­életben a miniszterségig: zz egyik Hieronymi Károly, de ő nem a szak­ügyeknek, hanem a belügyeknek a minisztere volt. — A másik pedig Kossuth Ferenc, aki azonban inkább mint pártvezér került a miniszteri székbe. A világháború után Széchenyi szelleméhez)^ezdtttnk visszatérni és a vezető körök egymásután több és többfmérnöknek juttattak teret a köz­élet legmagasabb fokú vezetésében és örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem az illető személyeknek a ked­véért, hanem a helyes közérdeknek a mérlegelésével és a közérdek fel­ismerésével. A nemzet boldogulásáért folyó nagy munka át van szőve műszaki vonat­kozásokkal és éppen ezért, amikor a mérnökpolitikus megállapítja, hogy a közélet csupán jogi paragrafusok, rendeletek, döntvények és jogszabá­lyok formuláiból áll, tárgyilagosan azt is kénytelen megállapítani, hogy egyoldalú technikai képzettséggel nem lehet a közélet minden terén érvényesülni. Nem a más képesítésű szakembereknek a kiszorítása a mér* nökpolitikusok célja, hanem pusztán csak az a törekvés, hogy a mérnök az őt megillető helyeket a nemzet érdekében kapja meg a közéletben. A mérnök politikust a közélet te­rén korántsem a saját képesitésének az imádata vezérli, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint az, hogy azok a mérnökök, — köztük jómagam is, — akik a szorosan vett mérnöki munkán kívül más munkatereken is dolgosnak, ssükségesnek találták, hogy a mérnöki képesítésen kívül,-— éppen asért, mert más munka- területekre kalandoztak át, — meg­szerezzék maguk számára a jogi, vagy közgazdasági képesítést is. A mérnök a realitásoknak az em here és ha valamikor szükség volt reálisan gondolkozó, higgadtan, tár­gyilagosan mérlegelő egyénekre a közéletben, akkor napjainkban csak­ugyan nagy szükség van erre, ami­kor 8okssor jóhiszemű, de sokszor hazardőr fantaszták, százával és százával igyekeznek est a nemzetet bizonytalan, vagy legalább is nem biztos utakra átvezérelni. Amikor a mérnökpolitikus a realitásnak a szük­ségét hirdeti, ugyanakkor tiltakozik az ellen az állítás ellen, mint hogyha • a mérnök a társadalmat mechanisálni | Csütörtökön, e hó 30 án tartja Tolna vármegye törvényhatósági hisottsága őssi rendes közgyűlését, mely iránt megyesserte óriási érdeklődés mutat­kozik, mert ez alkalommal kerül a dr Perczel Béla lemondásával meg­üresedett alispáni állás betöltésre. A választási aktus megejtése után vitat­ják meg a tárgysorozatot, melynek rendjén két miniszteri leirat, 28 vár­megyei és ssemélyügy, valamint 11 társtörvényhatósági megkeresés sse­Dr Sztanő Sándor, a szekszárdi vár­megyei Horthy MiklÓB közkórház elme- éa idegosztályának főorvosa nyugdíjazását kérvén, a vármegye még az év elejével kiirta a pályáza­tot az igy megüresedő állásra, dr Sztanő Sándort pedig felkérte, hogy tisztét utódának kinevezéséig to­vábbra is lássa el. Vitéz dr Thu- ránszky László főirp^n a pályázók eddigi működésének elbirálása alap­ján a főorvosi állásra kinevezte dr Piroth Endrét, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem elme és ideg­klinikájának tanársegédét. Dr Piroth A Katolikus Agrárifjusági Legény­egyletek Országos Titkársága illeté­kes egyházi körök megbízása alapján elhatározta, hogy az elmúlt tél íolya mán Szegeden tartott nagysikerű le­génytanfolyamokat a ceoakaország egész területén megrendezi olykép­pen, hogy egy-egy vidék agrár fiatal­ságának elitjét három napra a nagyobb városokba tömöríti. Ezen tanfolyamok célja az, hogy az egybsgyült gazda- J ifjaknak kulturális, szociális és vallás- I erkölcsi képzést adjon. A Dunántúl akarná, mert meggyőződésünk, hogy egy meohanizált társadalomban nem is lenne élet az élet, nem is lenne érdemes élni és a technikának az ezer vívmánya éppen azt a óéit szol­gálja, hogy bevigyük az egyén éle* téhe a szépséget, a megelégedettsé­get, a kényelmet, természetesen amel­lett a nagy cél mellett, hogy erőssé, hatalmassá tegyük hazánkat, a nem­zetek milliói közt folyó harcában. Ez a realitással párosult idealizmus vezeti a fiatal technikust már akkor is, amikor elősaör kopogtat a mű­egyetem ajtaján és talán nincs is tech­nikus, akit pusztán a kenyér utáni hajsza vinne a technikára, hanem mindegyik szivében ott él az alko­tás vágya s meggyőződésem, hogy majdnem kivétel nélkül minden mér­nököt, akárcsak a papot, a hivatás viszi erre a pályára. repel. Előző napon, 29-én lesz a kis- gyűlés, amely 220 ügyet fog letár­gyalni. A csütörtökön tartandó alispán- választásra va ló tekintettel a MAVAUT autóbnszüseme f. hó 30-án a rendes menetrendszerű járatokon kívül, — Tamási—Szék azárd, valamint Paks— Szekssárd vissonylatokban is, rend­kívüli autóbuszjáratot indít, a rendes menetrendsserü járattal ngyanegy idő­ben. a fiatal ideg- és elmeorvosi generá­ció egyik legkiválóbb tagja, aki dr Benedek László professzor mellett előbb a debreceni klinikán dolgozott. Dr Benedek budapesti egyetemi ta­nárrá történt kinevezése után magá­val vitte őt Budapestre. Kórházunk uj főorvosa külföldi egyetemeken is végzett tanulmányokat és tekintélyes szakirodalmi működésének egy része idegen nyelveken is megjelent. Részt vett számos külföldi ideg- és elme­orvosi kongresszuson és ilyen alka­lommal Londonban nemrégiben figyel­met keltő előadást is tartott. városai köaül eddig már Zalaeger­szeg, Szombathely, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Kaposvár és Pécs készül a magyar katolikus főldmivesifjUságnak háromnapos talál­kozót adni. Hogy ezen megmozdulásba me­gyénk katolikus agrárifjusága is be­kapcsolódhassák, a KÁLÓT felkérte dr Hauaer Imre bátaszéki plébánost egy ilyen tanfolyamnak Szekstárdon , való előkészítésére. Ennek alapján a napokban ment szét az összes tolna- | megyei plébániákra az értesítés, hogy a szekszárdi tanfolyamot a két sie- gedi küldött november 9—13 ig fogja megtartani. Napsugár leányklub avatás ás Legáapnap Bátaszéken A Bátaszéki Róm. Kát. Legény- egylet kebelében alakult „Napsugár'1 leányklub folyó hó 26 án tartotta legénynsppsl egybekötött tsgfalavató ünnepségét. Már a reggeli órákban megérkeztek a vidéki egyesületek zászlóikkal. Ott voltak a bajaiak, bonyhádiak, hőgyésziek és a szek­szárdiak is képviseltették magukat. Háromnegyed tii felé a környék ifjúsága zászlódissben felvonult a Hősök emlékművéhez, ahol Csaba Ferenc tanító szólt az ifjúsághoz; mélyenszántó, ssivbemarkoló szavak­kal hívta az ifjúságot elfoglalni az »pik örökét, bele nem nyugodni el* esettségünkbe, mert a mindennapi kenyér mellett még verejtékkel dol­gozni kell azon is, hogy erős ifjú­ságunkból pillanatra sem aludjon ki a területi integritás vágya. A beszéd után felhangzott a Him- nus és a vidéki és a helybeli alaku­latok koszorút, virágot helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Szonner Ro­zália Napsugár-tag irredenta költe­ménye zárta be a kegyeletadást.Majd szentmisére vonultak a legények éa leányok. Mise végén dr Hauser Imre plébános a jelvények megáldása után kedveB és megssivlelitő beszéd köz­ben felavatta az uj Napsugár-ta­gokat. Fél tizenkettőkor kezdődött a Báta­széki Kát. Legényegylet díszköz­gyűlése, amelyen a vidéki egyesüle­tek is résztvettek. A Kolping dal el- éneklése után dr Hauser Imre meg­nyitja a gyűlést, üdvözli a meg­jelent kedves vendégeket, majd Soly• már György szövetségi főtitkár emel­kedett szólásra. Ügyesen rávilágított a jelenben fennálló nevelési hiányokra. Az ifjúságot nevelni kell — agy** mond — a helyes világnézetre, a szakmabeli- és társadalmi életre. Rá­mutatott arra a veszélyre, mely az állástalan diplomások részéről fenye­geti az iparososztályt. Ezután a megsziv'elecdő és hasz­nos Útmutatást adó beszéd után Ba- zső Lajos elszavalta Mécs László „Vád és védbeszéd" c. versét. Gauzer Ferecc világi elnök megköszönve a főtitkár beszédét és a vendégek meg­jelenését, a disaközgyűlést bezárta. Délután 4 órakor a Napsugár Leányklub tartotta díszközgyűlését. Dr Kovács János elnöki megnyitója után itt is Solymár László főtitkár besiélt a Napsugár célkitüzáseiről és szükségességéről. A romlott társada­lom romlott egyénekből tevődik össse, tehát az egyeseket kell átalakítani, elsősorban a nőt, És ezt az átalakító munkát vállalja a Napsugár alakulat. Gauzer Mancika ifjúsági elnöknő Egyes szám árai 12 fillér. Alispánválasztó megyegyülés A szekszárdi vármegyei közkórház u] elme- ás Idegfőorvosa AMutági leManfolyam Szekszárdim

Next

/
Thumbnails
Contents