Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-09-25 / 74. szám
XIX. évfolyam Szekszárd, 1937. szeptember 25. (Szombat) 74. szám. hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 ralUlmét* széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, iillástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eltegyzésl, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kerül. Nagybányai Horthy István lovassági tábornok Meglepetésszerűen gyászos szenzációja támadt az országnak. Vitéz nagybányai Horthy István nyugalmazott lovassági tábornok, aki nyolcvanadik életéve ellenére íb friss testi és szellemi erővel vett részt az or szág társadalmi és politikai életében, folyó hó 23-ára virradóra a bécsi Collegium Hangaricnmban kétnapos be tegség ntán váratlanul meghalt. Mély hazaszeretet, az ország sor* sáért való aggódás és a magyar jövőbe vetett hit sugárzott ki mindig Horthy tábornok szavaiból és el le* bet mondani, hogy Horthy Miklós kormányzó után az államfő fivére egyike volt az ország legnépszerűbb embereinek. Értékes munkával vett réast a politikai életben és ezenfelül eliamert nevet szerzett magának mint magyar gazda is, aki a gyakorlati élet, a magyar földmivelő nép bajai nak, vágyainak ismerője és erényeinek rajongója volt és a lelke tele volt szeretettel minden iránt, ami magyar. A hadsereg egyik legvitézebb tábornokának elmúlása óriási csapás nemcsak fivérére vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóra és a főméltóságu családra, hanem nagy vesztesége ennek a kiváló férfinak a halála magának az országnak is. A kormányzót, akinek másik fivére, nagybányai Horthy Szabolcs dr szolnokmegyei főispán, mint tartalékos huszártiszt mingyárt a háború elején elesett, a testvéri szeretet, valamint a családi élet tengernyi szála kötötte bátyjához és a nagyszerű generálisnak váratlan halála a legnagyobb gyásiba borítja a legelső magyar embert, minden magyarok Nagyurát. Az egész ország néma fájdalommal vesz részt az államfő gyászában és egy emberként fohászkodik a Teremtőhöz, hogy enyhítse azt a fájdalmat, amelyet a legjobb testvér, a legtiszteltebb közéleti fárfi elvesz* tése okozott Őfőméltóságának. Az országos gyászban résztvesz vármegyénk is, hiszen nemcsak az általa vezetett távlovaglások alkalmával, hanem egyébként is többször megfordult nálunk és birtokos társadalmunk több tagjához a barátság szeretetteljes szálai fűzték. A lesújtó hir megérkezésekor éppen ezért vár- megyénk minden középületére kitűz* ték a gyászlobogót. Betegsége Vitéz Horthy István lovassági tábornok két héttel ezelőtt Ausztriába utazott. Grácban megtekintette az árumintavásárt és résztvett egy sza* badtéri előadáson. E bó 20 án betegen érkezett Bécsbe, ahol a Collegium Hangaricnmban éjjel háromnegyed egy órakor tüdőgyulladás következtében meghalt. Hétfőn este & órakor, röviddel megérkezése után légzési nehézségekről és lázról panaszkodott, mire ágyba fektették és elhivatták hozzá dr Landbauert, a Collegium orvosát. Másnap reggelre állapota rosszabbodván, dr Risák Ervin egyetemi magántanárt, az íb- mert tüdőspecialistát kérették hozzá, aki megállapította a tüdőgyulladást. Szerdán reggel felkereste a nagybeteg tábornokot dr Eppinger, a hires egyetemi tanár és kétoldali tüdő- gyulladást konstatálva kijelentette, hogy Horthy István állapota a legnagyobb aggodalomra ad okot. A Collegium gondnoka a lesújtó hirt nyomban telefonon közölte a budapesti kabinetirodával. Halála A kormányzó — azonnal Bécsbe küldte István fiát, aki szerdán délután érkezett nagybátyja betegágyához. Horthy tábornok mosolyogva üdvözölte unokaöcesét és hosszabban elbeszélgetett vele. Ez a látogatás szinte felvillanyozta és úgy látszott, mintha túl lenne a krízisen és jobbra fordult volna az állapota. Este fél tizenegy órakor azonban ismét válságosra fordult a nagybeteg állapota. Tizenegy óra tájban megkezdődött az agónia és éjfél után háromnegyed egy órakor ifjabb nagybányai Horthy István karjai közt meghalt vitéz nagybányai Horthy István lovassági tábornok. A megboldogult életrajza Vitéz Horthy István tábornok, vitéz Horthy Miklós kormányzó test- vérbátyja 1858-ban Kenderesen született. Jásznagyknn-Szolnok vármegye törvényhatóságának választott, Bócb Bodrog vármegyének pedig vi- rilis tagja volt vitéz Horthy István, aki középiskoláit Pozsonyban és Debrecenben, jogi tanulmányait pedig a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta. Jogtudományi államvizsgát a budapesti egyetemen tett. Mint egyéves önkéntes az ulánu- sokhoz vonult be, később tényleges katonai szolgálatba lépett és 1882-ben nevezték ki hadnaggyá a 4-es huszároknál. 1906 ban törzstisztté nevezték ki. A világháború kitörésekor őrnagyi rangban vonult be csa- pattestéhez, úgyszólván a világháború { végéig a különböző harctereken küz I dött, egyike volt a magyar hadsereg | legvitézebb tisztjeinek, harcolt a szerb, olasz, oroBi és román harotereken, 1916 ban nevezték ki lovassági tábornokká. A híres limanovai ütközet legvál- ságosabb óráit küzdötte végig Horthy István hussárdandára. A világháborúban a magyar katonaság és hősies Bég egyik legszebb éposza játszódott le tudvalevőleg Limanovánál, ahol a második számú Böhm-Ermolli hadsereg visszavonulásra kényszerült az orosz túlerő elől. A monarohia had seregét az a veszély fenyegette, hogy egész CBspattesteket vágnak el és a teljesen felőrölt gyalogság nem tudja majd ellátni a visszavonuló hadsereg fedezését. A hadveaetőség az utolsó pillanatban más mego'dás hijján ngy döntött, hogy a lovasságot veti harcba. Ebben a harcban talán legvitézebbül küzdöttek Horthy István hnsaárai, akik között súlyos pusztításokat végeztek az ellenséges golyók, de meg mentették a katasztrófától a hadsereget, amelyet később sikerült átcsoportosítani. A nagy veszély óráiban Horthy István hősies bátorsággal küz dött együtt huszáraival. A nemzeti hadsereg megszervezésekor a lovasság tisztikara egyértelműen őt kívánta lovassági felügyelőnek. A honvédelmi miniszter 1919 ben aitábornaggyá nevezte ki. Három év múlva, mint lovassági tábornok nyugalomba vonult és aaóta Kenderesen, továbbá Katymáron gazdálkodott saját birtokán. Híres uriovas, többisben vezette a kisgazda távlovagláat. Elnöke a Magyarországi Lovassport- egyesületek Országos Szövetkezetének, tagja az Urlovasok Szövetkezete elnökségének és még több egyesület ben viselt vezető tisztséget. Tulajdonosa a Lipót rendnek, a Vaskorona- rendnek, a II. és III. osztályú katonai érdemkeresstnek és sok más háborús kitüntetésnek. Horthy István nem volt politikus, soha azelőtt politikával nem foglalkozott, csak amikor nyugdíjba ment, lett a felsőház tagja. Továbbá mint Bácsbodrogmegye virilistája, tagja lett a vármegye törvényhatósági bi- aottságának, azóta emelte fel szavát az aktuális politikai kérdésekben. Horthy István halálával igen súlyos, érzékeny veszteség érte a magyar lovassportot is, amelynek egyik legbivatottabb és leglelkesebb támo- j gatója, propagálója volt. Még hetven éven felül is szerette a lovassportot j és tudták róla, hogy naponta legalább I két órát tölt a nyeregben. Az alispán! jelentés A vármegye törvényhatósági bizottsága őszi közgyűléséhez terjesztendő tartalmas időszaki jelentést az alispáni szék üres volta miatt Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző, mint as alispán törvényes helyettese szerkesztette ób mint a vármegyét közvetlenül és legközelebbről érdeklő eseményről legelsőbben is dr Perczel Bélának az alispáni székből való távozásáról emlékezik és megállapítja, hogy amilyen lelkes örömmel választotta meg őt a törvényhatósági bizottság ezelőtt négy évvel a vármegye alispánjává, bizonyára éppen olyan fájdalmas megilletődéssel vette tudomásai, hogy itt hagyta az alispáni széket, melyet nálánál több hivatott- sággal és a vármegye közönségének nagyobb Bzeretetétől és ragaszkodásától övezve, még aligha töltött be valaki. Dr Perczel Béla — úgymond a főjegyző — az ő kitűnő képességeivel és vezérlő szerepre elhivatottságával mindig irányt tudott szabni a feladatok útvesztőjében s a megszabott irányt másokkal is megtartatva, aránylag rövid alispáni mükö dósa alatt is kiváló szolgálatokat tett vármegyénknek. Összefoglalja a jelentés dr Perczel Bélának nagyértékü alkotásait, rámutat munkásságának maradandó eredményeire, majd költői szavakkal méltatva nemes egyéniségét, klaBszi- kusan szép megemlékezését eképpen végzi: Az anya őszinte fájdalmával I könnyezi meg Tolna vármegye dr ! Perczel Bélának, hűséges fiának távozását, de egyben az anya jogos büszkeségével adja át féltett kincsét az országnak, a nemzetnek, mert jól tudjak, bogy egy igaz ember, egy talpig férfi ób egy igazán önzetlen hazafi jnt vele az ország házába. Szivünk féltő szeretető kiséri el dr Perozel Bélát nj útjára és szivünk egész melegéből kívánjak, hogy siker és dioBŐség kísérje uj pályáján 1 Besaámol azután a jelentés az elmúlt időszak nevezetesebb kulturális eseményeiről, a Szekszárdi Kaszinó Simontsits ünnepéről, a vármegyeháza üléstermében tartott WoBÍnszky emlékünnepről, Pékár Gyulának, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselőjének haláláról, Stefániái Imre Liszt- hangversenyéről, a dr Kapi Bála ev. püspök által végzett tengelioi tem- plomavatásrél és megemlékezik Kiss Lajos szekszárdi apátplebános felsőházi tag és Dréher Árnold faddi plébános 40 éves papi, Kenézy László dombóvári főszolgabírónak pedig 30 éves közszolgálati jubileumáról, dr Lindauer Ferenc pénzügyigazgatónak miniszteri tanácsossá, Illés Imre bizottsági tagnak pedig kormányfőtanácsosi kinevezéséről. A közigazgatás ügymenetének, va lamint a közbiztonság és közrend állapotának ismertetése után a vár megye háztartásával foglalkozik a jelentés, közölve, hogy a háztartási alap pontos fizetési kötelezettségének kielégítően megfelelt, a nyugdíjasok járandóságait rendesen fizette, ugy- í hogy az alapoktól kölcsönt felvenni ! nem kellett. A vármegyei alapok állásának réssEgyes szám ára 12 fillér.
