Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-09-08 / 69. szám
XIX. évfolyam Szekszárdi 1937. szeptember 8. (Szerda) 69. szám. Hirdetések árait TOLNAMEGYEI ÚJSÁG BEJENKÉNT k-ft I31/.KK MEGJELENŐ KERESZTÉNY POTTTTTT AT ÉS TÁRSADALMI LAP Szer készt őség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|i ggész évre _12 pengő || Félévre _ — .6 pengő Pelelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlisk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, állást keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamim a nylltlér soronként 60 fillérbe kerlll. nyelvébe* — jó magyarok ia tudnak lenni és aseretettel vesiik körül aat, aki behatóan törődik a kerület né* pének bajaival, gondjaival. Az árpádkori báiaí templom alapjainak feltárása A bonyhádi mandátum sorsa, mint ast előre megírtuk, már eldőlt. Dr Percsel Bélán kívül mást nem ajánlottak a választók, tehát őt nyilvánítják képviselővé a 12-i választási aktuson, ami egyébként már csak formaság. Ab ő országos vissonylatokban is nsgy értékű ssemélyiségével szemben eltörpült minden demagógia, öss- sseomlott minden izgatás, csütörtököt mondott a választási kortéziának minden hazug fegyvere. A bonyhádi kerület népe mind egy szálig a legszentebb meggyőződéssel tudja, órai, hogy dr Perczel Bélát nemcsak azért kell az orBzágházba küldeni, mert érdekeit ott nálánál jobban senki sem képviselheti, hanem különösen azért, mert a magyar parlamentnek is szüksége van az ő fényes képességeire. Vasárnap folytak le az utolsó választási népgyüléBek a kerületben és ezeken dr Perczel Béla már úgy jelent meg, mint a kerület megválasztott képviselője. Mint előre látható volt, nem akadt ott olyan ellenjelölt, aki küzdelembe mert volna menni vele, akit a nép osztatlan szeretető, a választók egységes bizalma és az egész ország megbecsülése vesz körül. Különösen meleg fogadtatást rendezett számára Tevel község színtiszta német lakossága, amely mind egy szálig megjelent előtte. A községi bíró német nyelven kezdett és magyarul folytatott beszédben Üdvözölte és dr Perczel Béla válaszában legrészletesebben a németajkú nép problémájáról és a választójogról emlékezett meg. Az óriási tömeg helyeslésétől kiBérve bizonyította, hogy Magyarországon nincsen különbség az állampolgárok között és minden németajkú szabadon használhatja anyanyelvét, fejlesztheti műveltségét, hfi maradhat származásához, ha meg nem sérti az állampolgári hűséget. Nagyvej kén ugyancsak óriási lelkesedéssel fogadták az immár képviselőnek tekintendő Perczel Bélát. A bonyhádi választás egyhangú volta külpolitikai tekintetben is nagy- fontosságú, mert bebiaonyosodott, hogy tulaottak voltak a pángermán izgatás térfoglalását jelentő aggodalmak. Erre egyébként érdekes adat, hogy dr Perczel Béla, amikor siüksége volt a törvény által előirt ajánló aláírásokra, azokat éppen Bátaapátiban szereste meg, abban a színtiszta nőmet faluban, amelynek polgársága az elmúlt képviselőválasztáson nem viseltetett barátságosan a magyar nemzeti eszméket hangoztató jelölttel saemben. És Bátaapátiban a nép tolongott, aa emberek szinte egymást gázolták, hogy aláírhassák dr Peresei Béla ajánlási ivét. Bátaapáti németajkú polgárainak ea a megható megnyilatkozása beszédes bizonyság amellett, bogy a tolnamegyei svábok — amellett, hogy ragaszkodnak őseik Fejth Jenő bátai plébánosnak, a 1 kiváló és tudós papnak lelkes kezdeményezésére, dr Perczel Béla ny. alispán hathatós támogatásával nemrégiben mosgalom indult a törökök által elpusatitott, hajdan Európa- szerte hires bátai apátsági templom ujjáépitésére. A buzgó munka eredményeképpen most már bizonyos, hogy régi helyén megint ál lan i fog az Istennek szentelt nagyszerű hajlék, amelynek csodáB múltjáról lapunk hasábjain többször részletesen .megemlékeztünk és szenzációs közleményekben ismertethettük ennek a helynek történelmünk nagy embereivel és nagy eseményeivel való saoros kapcsolatait. A megindított mozgalom ma már olyan stádiumban van, hogy a jövő évben le is rakhatják az uj templom alapkövét, ami annyit jelent, hogy beépítik az egész platót, ahol az árpádháskorbeli bencés apátság ób az apátsági templom állott. Hogy erről a középkor folyamán oly hires, az 1539. évben a törökök által el- pusatitott templomról és apátságról megközelítő fogalmaink legyenek, Fejth plébános keideményezésére, dr Perczel Béla alispán megértő támogatásával a szekszárdi Vármegyei Muzeum elhatározta, hogy az emlékezetes helyen ásatásokat végez. Az alispán lehetővé tette, hogy dr Csa- logovics József múzeumi igazgató őr háromhetes ásatást bonyolítson le és ehhez a munkához Fejth plébános is hat munkásnak egy heti bérével járult hozsá. Áz ásatások folyamán elősaör a kolostor alapfalaira sikerült rábukkani, majd megtalálta dr Csa- logovics a templom alapjait is. A templom és a kolostor Báta község felső részén és ennek egy kis platóján feksaik, saemben a Sárvíz egykori torkolatával. Vagyis a nagyhírű templom és a kolostor Sárköz régi vízi utjának a Dunába való nyílásánál feküdt és a hely szenzációs megválasztásánál fogva is uralta a környéket. Szent László király idejében bencések alapították ezt a nagyhírű és a történelemben soksaor említőit templomot és apátságot, amely kezdetben védőszentje után Szent Mihály apátság nevet viselte. A tatárjárás alkalmával — mint a krónikák írják — elpusztult, de kitaka- rodásuk után nyomban újjáépült és égésién a török hódoltság koráig virágzott. A rendelkezésre álló adatok s*fr- I rint a XIV—XV. saáaadra esik a I virágkora. A XV. szálad közepe I táján ennek az apátságnak a közelében zajlott le a Hunyadiak ős a Garák közt a történelemből ismert bátai csata. Ebben ai időben — gazdagságát nem is emlitve — politikai szerepe is nagy volt ennek a helynek ób az 1526. évben a mohácsi csatát megelőzően maga II. Lajos király is ott végezte el szent gyónását és áldozását. A szerencsétlen végű mohácsi osata után a bencés szerzetesek a templom és a klastrom kincseit Pannonhalmára mentették. A kolostor azonban mégsem ekkor, hanem az 1539. évben pusztult el egy török rablóhadjárat alkalmával. A mostani ásatásnál szeraett első benyomások meglehetősen elssomori- tók voltak. Ai 1539. évben felper- zselt kolostor falait ugyanis a környék lakossága már évszázadokkal ezelőtt bontogatni kezdte, hogy építőanyagot nyerjen belőlük. Ai 1743. évben, a mostani kisméretű bátai katolikus templom építkezése alkal mával ugyancsak innen bányásatik ki a szükséges köveket és téglákat. Aa akkori épületrombolás tanújaként megmaradt és az ásatás folyamán előkerült egy hatalmas mésaégető kemence fundamentuma, amelyet annakidején a romokban heverő templom csodaszép gótikus köveiből róttak össze. Nagyon valószínű, hogy a templom felbecsülhetetlen értékű mészkő- és márványfaragványait ugyanakkor egysaerüen méssaé égették. Nem sokkal több megértést tanúsított a romokkal szemben az újabb kor embere sem, mert még az ezernyoloszázas évek elején, sőt a szálad második felében is innen hordták a bátaiak aa építőanyagot. Sőt — horribile dictn — aa 1901. évben egy bátai tanító aa itt-ott még épségben maradt alapfalakat is ki- saedte és ahol nagyon kemény volt a fal, ott dinamitgyutaccsal robbantotta síét. Ami azonban a legfontosabb volt, aat a sok és barbár rombolás ellenére íb sikerült a mostani ásatásnak tisztáim. A falbontók annakidején a falak vonalán haladva szedték ki a földből az épületanyagot. A fundamentum környékét aionban nem bolygatták meg. így aztán az egykori alapfalak helyén a visszadobált törmelék élesen elhatárolódott a környezetnek bolygattatlan sárga lösz-altalajától. Ennek a körülmények volt köszönhető, hogy úgy az apátsági épület, mint maga a templom alaprajzi elrendezése teljesen tisztázható volt. Az apátsági épület több, mint hatvan móter hosszú, két sor helyiségből ós nyitott folyosóból állott. A templom 43 méter hősein, 10*30 méter saéles belvilága egyhajós tiszta gót építmény lehetett, fél nyolcszög alaprajzú szentéllyel. Hajófalának külső oldalát a mennyeaetboltoaat öveinél minden 3*40 m távolságban támfalak erősítették meg. Ugyanilyen támfalak voltak a szentély külső részén is. Padlózatát már régen kisaedhették. Ea a törmelékekből láthatóan kőpadlózat volt. Ugyanúgy megfosztották a falak belső oldalait eredeti díszeiktől, a szebbnél-saebb homokkő faragvá- nyoktól. Ezeknek a roncsai, töredékei itt-ott elszórva és a már említett mészégető kemencébe falaava kerültek elő. Beható tanulmányozásuk lehetővé fogja tenni a templom építése korának egész pontos meghatározását. Már moBt is valószínűnek látásik, hogy francia építési terveste. A templom körül és részben alatt» is köiépkori temető volt, amelynek egyes sírjai a templomfalak alatt feküdtek és magánál a templomnál régebbiek. A feltárt 53 CBontváa sírj» a rómaiak idejében készült téglákkal volt körülbélelve és mellékleteik a XI—XII. siásadből származtak. Esek a sírok kétségtelenül a Saent László- féle apátsági templomhos tartoztak és akörül feküdtek. Az első templom nyomait aionban nem sikerült megtalálni. Néhány megfigyelés alapján aionban feltételezhető, hogy ez a régebbi templom fából épült lehetett. A eirok béleléseként talált római téglákról dr Csalogovics muzeum- igaagató megállapította, hogy azokat annakidején, köael egy éveareddel ezelőtt a közeli dunaBiekosői római castrum falaiból szedték ki. Tehát lényegében az Árpádok korában élt bátaiak sem tettek mást, mint amit évszáiadok múltával ai'utódok a gótikus templom síéthordáBakor tettek. Á kolostor belső helyiségeinek padló- szintjéből gótikus kályhaosempék, igen síép kerámiai anyag, egéss csomó reneszánsi bronaköoyvveret és egyéb apróság került elő. A fazekasára nagyrésse importált, Passau, Hafneraell, Salzburg, Wells környékéről való volt és mesterjeggyel, benyomott bélyeggel van ellátva. Égésien hasonló fazekasára került elő az etei ásatások alkalmával is. El aionban kétségtelenül hasai gyártmány volt, mert hisien Ete romjai között találtak féligkésa árut tartalmazó fazék aaműhelyt is. Ebből látásik, hogy a bencés szerzetesek milyen nagy kultnrmissziót teljesítettek hazánkban, mert a lelkipásztorkodó son kívül földmiveióare és iparra is tanították a lakosságot, amely itt — mint a leletek íb tanúsítják — a külföldi eredetű árukat a saját szokásainak megfelelően átvette, ízlése szerint átformálta és gyártani keadte. Találtak aaonkivül egy 1462. év- számmal ellátott márvány táblát Krisztus keresztjével és kinsóessközeivel. Ezt a tudomány Arma Christi- nek nevezi. Egyes szám ára 12 fillér. Hisasük, hogy ei a frigykötéa a kerület és képviselője közt ugyanolyan hoassu less, mint ahogy ast Peresei Dezső élete példája mutatta.
