Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-09-04 / 68. szám
2 . TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 szeptember 4. Mielőtt zongorát vásárol, kérjen ajánlatot ét díjmentes prospektust az ország egyetlen zongoragyárát&l, a MUSICA RT-hi Budapest,VII, Erzsébet-kőrut 43, (Royal) Alkalmi vételak, alig használt, gyárilag teljes garanciá* val rendbehozott Sllnglf Lauber- gar, Stelzhammer, Wlrlh és számos más kOlföldi zongorákban már P 700 tői. 30 havi hitel, váltó nélkül. Újdonság a 96 cm magas »KIS pianínó“ 7 oktáv, teljes hangerős ség, a modern lakás hangszere. (560) I zásra nézve írja elő a titkosságot, ami azonban éppenséggel nem terjed ki a választási előkészítő cselekedő tekre és ezekkel kapcsolatos eljárásokra. A főispán alkotmányos érzületére vall és önkormányzati életünk tisz- teletbentartását jelenti, hogy magát a választás megejtése előtt, párt- különbség nélkül, a bizottsági tagoknak véleményéről informálni óhajtja. Véletlenül egyhangúan, teljesen egyöntetű volt az értekezleten nagyszámban megjelent bizottsági tagok véleménye és a közérdek szempontjából mindenesetre csak örvendetes, hogy a megjelent összes virilis és választott bizottsági tagok spontán megnyilatkozása ebben az igen fontos kérdésben teljesen egyezett a főispán felfogásával. A főispán és autonómia egyetértő állásfoglalása csak előnyös lehet a vármegyei közSTEIGER kakasdi téglagyárából kis- és nagyméretű Tel. 529 bármely mennyiségben megrendelhető Tel. 46. Kakaüdon, a gyárban, — Szekszárdon, Alkotmány-utca 1. 46. életre, ezen összhang tehát csak örömmel üdvözölhető. Gróf Széchenyi Sándor, gróf Ap ponyi Géza, SimontBits Elemér, legutóbb pedig Hagymássy Zoltán fő- ispánsága alatt ugyancsak voltak hasonló értekezletek, de ismételten előfordult, hogy csak alig néhány szavazattöbbséggel döntött az értekezlet és megtörtént az is, bogy nem a főispán jelöltje mellett foglalt állást a többség, melynek tagjai elsősorban saját meggyőződésüket követték. A vármegyei főjegyző ur nyugodt lehet, hogy nem önhibája okozta a rá nézve nem kedvező döntést és hogy intakt egyéniségének tiszteletreméltósága, mint pedig köztisztviselői működése minden kritika fölött áll. Azt az igazán szép programmot, amelyet a körlevél tartalmaz, módjában Ibbz a főjegyző urnák — a vármegye és a köz javára — mostani állásában is megvalósítani, amennyi ben a vármegyei közgyűlés az értekezlet határozatát teszi magáévá. Egy megyeblzott8ági tag. A Sárköz és a viz kérdése Irta: Haídckkcr János városi főmérnök. de általában köz- és nemzetgazdasági szempontból igy az egész országnak is nagy hasznára lenne ób elsőrendű közérdekből meg kell a tervet valósítani. a Szó volt újságcikkekben, vitákban többek közt a Siónak öntözésre való felhasználásáról. Nagy horderejű kérdés, meg is lehet a hajózó csatornává kiépítéssel kapcsolatban ezt oldani, de előreláthatólag egyelőre erre sor nem kerül, 1. mert a kormány elsősorban a fentebb említett és valóban hihetetlen nyomorban tengődő nagyalföldi lakosságnak siet az öntözőberendezéssel segítségére, 2. mert olyan hatalmas összeg szükséges a Sió-csatornának az öntözésre alkalmassá tételére, hogy az állami költségvetés egyelőre ezeket a költségeket elbírni — a pénzügyeink esetleges kéBŐbbi jobbrafordulásáig — képtelen. Pedig felbecsülhetetlen kárt jelent, ha egy ország, vagy egy vidék vízben szegény. Az 1934, és 1935. évek aszályainak következtében a nemzeti jövedelem csökkenése 200, illetve 180 millió pengőre rúgott. Micsoda óriási müveket és mennyi munkaalkalmat lehetett volna ekkora Még 1935 októbőrében indítványoztuk többen a Szekszárd—Bátai Ár- mentesitő és Belvizszabályoző Társulat közgyűlésén, hogy az elmúlt évek mindent kiperzselő szárazsága tanulságait levonva, a csapadékvizeket valahogyan gyűjteni és a száraz időkre tárolni kellene. A viz seine ugyanis a talajban hol emelkedik, hol süllyed, aszerint, hogy mennyi nedvesség szivárog bele és milyen magasan áll a környező tavak, folyók stb. vizszintje. Fizikai törvényszerűség van abban, hogy a földben lévő talajvíz milyen vonal alakjában száll lejjebb a víztárolók szintjéig. Ezt a viznivót kell tehát nekünk emelnünk. A talajvíz alacsony vízállásnál a folyó, vagy árok medre felé áramlik és ezért szárad ki a talaj. Általában 1 és fél méternél mélyebb belvizárkokat nem célszerű ásni szántóföldi művelésnél. Ez a nagy probléma foglalkoztatja most a kormányt az Alföld öntözésével és el is határozta már a föl dm i- velésügyi minisztérium, hogy a Tisza- Maros-Kőrös háromszögét körülbelül 200.000 kát. hold területet, a beépítendő vízmüvekkel öntözni fogja. — Ezen a területen a legmagyarabb nép él hallatlan nyomorban, úgyhogy a húst és cukrot csak hírből ismerik, pedig a négyzetkilométerenkénti népsűrűség már 103, tehát munkaalkalomról, jó termőföldről mielőbb gondoskodni kell számukra. (Bolgárkertészet, gyümölcstermelés stb.) Ezzel a gondolattal kell foglalkoznunk a Siónak az öntözésbe való bekapcsolása és a Sárköz öntözésével kapcsolatban nekünk is. Tény, hogy a Szekszárd—Bátai Armentesitő és Belvizszabályozó Társulat óriási munkát végzett, amikor « 66 évet meghaladó munkássággal »szívós harccal termőfölddé varázsolta a savanyú füvet, kákát és nádat | termő vidéket. A társulati igazgató- főmérnök előadása szerint az ármen- tesités előtt 621 kát. hold szántóföldből ma 32.000 kát. hold lett azon a sík területen, amelyet a Sió, a Duna és a dombvidék ölel magába le egészen Bátáig. Hatalmas terület ez íb és jó magyar nép lakja, tehát mindent meg kell tenni az érdekében, ami csak lehetséges. A ssántó- föld az összes területnek 1869 ben 1‘5%-ról 1935 ben 80°/o-ára emelkedett. A tiszta jövedelem 38.000 P-ről 257.000 P-re. Nagyjelentőségű számok ezek. Molnár Sándor igazgató főmérnök azon a közgyűlésen meg is ígérte, hogy a belvizhálózatba épitendő víztárolók, zsilipek terveit ki fogja dolgozni és a közgyűlésnek be fogja mutatni. Nem tudom, hogy ezek a tervek milyen stádiumban vannak és bár az 1937. esztendő előreláthatólag vízben, csapadékban gazdagnak mutatkozik, véleményem szerint a viztárolás gondolatának élő valósággá varázsolása talán mégsem lehetetlen és az ismét beköszöntő, száraz évekre a tárolandó viz, ennek a nyáron hatalmas mértékben kiszáradó és kőkeménnyé merevedő, repedező, kötött ■ talajnak éB általa az ott lakóknak, > összegnek csak 25 százalékából is teremteni I Az Alföldön 10 esztendőből 6 esztendő átlag többé-kevésbé aszályos, tehát el kell készülniök utódainknak arra, hogy a vizszegény alföldi talajok lassan el fogják veszíteni termőképességüket és akkor mi lesz ? Nem is jó, de nem is lehet erre felelni, legfeljebb azt, hogy úgy jár a Sárköz is, ha meg nem kezdjük a munkát és hagyunk menni mindent a maga utján. A kormánynak is fel kell figyelni ennek az értékes emberanyagnak a megmentésére irányuló tervszerű munkára és segítségére kell sietnie akár a kultúrmérnöki hivatal, akár a Szekszárd—Bátai Armentesitő és Belviz* szabályozó Tárulaton keresztül. Első teendő lenne a viztárolás problémájának megoldására szükséges tervek és költségelőirányzatok szakszerű elkészítése. Már a múlt évben a kecskeméti mezőgazdasági kamara egyik értekezletén elhangzott javaslat szerint meg kell csinálni az ármentesitő társulatok reformját és államosítani kellene azokat. Sió volt a mezőgazdaság-fejlesztő törvény megalkotásáról is, melynek alapján — az iparfejlesztési törvény TANKÖNYVEK minden iskola részére beszerezhetők n Molnár féle Bt Rönyp- és pnplrKeresKedfaéDen Telefon 37. Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük mintájára a kormánynak módjá. ban lesz egyszerűbben megoldani és országos viszonylatban áttekiatha. többé téve ily kérdéseket kezelni és a munkára a költségfedezetet — akár törvényhozási utón —. elfl. teremteni. A mezőgazdasági szakiskolákban intenzivebben kellene tanítani a víg. gasdálkodást, az öntözés lehetőségét és módjait, bolgárkertészetet, takarmánytermelést stb., mert ma már egyedül gabonatermelésből a mező- gazdálkodást fenntartani nem lehet. Amint láttuk, a Sióval nehezen tudunk költségvetési fedezet hiányában megbirkózni, maradna tehát a második eset: a belvizcsatornaháló- zatnak a viztárolásra alkalmassá tétele. Tudom, hogy ez is sok pénzbe kerül, de, amint említettem, nagy propagandával és hivatalos utánjárásokkal bizonyára lehet majd a kormánytól segítséget kieszközölni él figyelemmel kell lenni a nagy helyi érdekeken kívül nekünk arra is, hogy ez a munka talán nem is egy vagy két évre, hanem évtizedekre, sőt évszázadokra, egy jövendő évezredre szól és az utókor áldani fogja azok nevét, akik ezt a munkát a számukra elvégezték. hírek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! HONVÉD! Kalászba szökkent régi álom, — volt, homokba írt drága név, magyar-kereszt bimbóvetése, min vajúdott egy ezredév, — Honvéd! Ki törlőd könnyeink és karjainkba öntsz erőt,' a tört magyarba hit-tüzet, * hogy ne legyenek csüggedők, — Honvéd ! Ki lettél semmiből, mikor szép hazánk jjsszedült s bilincs marta a hős magyart. Ragyogó bálvány I Mindenünk! Honvéd 1 Légy fennen lobogó, sötétet űző fáklyafény, légy malter, ami összetart és gátra érceit hős legény! Honvédé Trianont törő nagy harcunkban Istenítélet, jaj legyél és mutasd meg a nagyvilágnak: nem hiába hullt annyi vér s a szent-korona halmain a magyar él és újra él! Vitéz Gereöffy Géza. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1937. évi augusztus 26—szeptember 1-i feljegyzéseiből: Hőmérséklet: * maximum:. 27*3 C° augusztus 29-én, minimum : 15 2 C° augusztus 31-én. Csapadék: eső 16*2 mm augusztus 26-áu, eső 0*2 mm augusztus 29-én, eső 0*5 mm-szeptember 1-én. összesen 16*9 mm. A levegő nyomása szeptember 1-én növekvőben volt. Este 9 órakor a barometer 21*7 Cú mellett 754*8 mm-t mutatott Azontúl tovább emelkedett. — Térzene. A m. kir. 4. határőr- kerületi parancsnok helyettes menetzenekar e hó 5-én a Szent Imre* ligetben 12-től 13 óráig térzenét ad az alábbi műsorral: 1. Ismeretlen • Nápoly, induló. 2. Kéler: Csokonay, nyitány. 3. Stoltz: Hyazinten, keringő. 4. Meyerbeer; Hugenotten, operamü. 5. Paul: Kukokama. 6. ! Kral: Viribus unitis, induló. A tér* I zenét vezényli Köhler Nándor hő- | zenésztiszthelyettes.
