Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-08-20 / 63-64. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 augusztus 20. éve arról biztosit, hogy nem kétséges a többi eieráv sem, ha idejében észrevesszük annak ellenségeit! A Szekszárdi Mezőgazdasági Szakiskola évzáró vizsgája E hó 15-ón tartotta a Sieksiirdi Magyar Királyi Meiógaadasági Szakiskola évzáró viasgáját és aa önképzőkör diszülését. A vizsgán az elnöki tisatet Benedekig Gyula mezőgazdasági szakiskolai igazgató, szakfelügyelő töltötte be és a vendégek sorában ott láttuk a Gazdasági Egyesület, a Vitézi Saék, a Testnevelési Felügyelőség vezetőségét és a különböző társadalmi osztályok képviselőit. Örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy a vizsga iránt a kisgazdák nagy érdeklődést tanúsítottak, úgyhogy a vizsga helyéül kijelölt tágas emeleti folyosó majdnem megtelt, örülünk, hogy a gazdatársadalom tagjai rájöttek arra, hogy mily nagy je lentősége van ennek az életre nevelő iskolának és hogy azok, akik életrehivták, nem szóban és ígéretekben, de tettekben szolgálták a vármegye és Szekszárd város gazdáinak érdekét. Messze vidékről keresik fel est a kitünően vezetett iskolát, sajnos, hogy Szekszárd gazda- ifjai közül még annyian sem jelentkeztek, hogy Szekszárd részére fenntartott két ingyenes alapítványi hely szekszárdiaknak lett volna adományozható. Az elhangzott feleletek, amint láttuk, meggyőzték az ottlévő szekszárdi gazdákat is, hogy mily hasznos elméleti, lelki és testi kiképzésben részesülnek ennek az iskolának a tanulói és hisszük, hogy ez a vasárnapi napon lefolyt vizsga megkedvelteti szekszárdi gazdáinkkal íb ezt az intézetet és vetekednek abban, hogy ki kerülhessen oda be, mert mint éppen egy szekszárdi ifjú — Reiter Ferenc, — gyönyörűen kifejtette, ennek az iskolának és az életnek jelentős kapcsolata van. A precíz elméleti feleletek után gyakorlatilag mutatták be aa ifjak a tudásukat. Majd rövid szünet után a Gazda Kör tartotta évzáró közgyűlését. Az ünnepély az ifjúság Hiszekegy-évei kezdődött és az évi működésről, valamint a pénztárról számolt be a vezetőség. Sárvári István, a kör elnöke, Gyóni Géza: „Bab magyarok imájaa cimü költeményét szavalta el igen mély átérzéssel és hatással. Keszthelyi János: „A magyar pirostarka szarvas- marha fejlesztése" címen tartott előadást, amelynek igazi hatását az mutatja legjobban, hogy a jelenlévő báró Fiáth Tibor, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke 10 pengő jutalomban részesítette az ügyeB előadót. A magyar dalegyveleg eléneklése után, „Iskolánk és az élet" óimén Reiter Ferenc szekszárd-újvárosi lakos, I. éves hallgató tartott költői lendületű előadást, amelyet magunk is oly értékesnek tartunk, különösen | egy gaadaiíjutól, hogy azt lapunk mai számában egész terjedelmében I leközöljük. Sajó Sándor: „Magyar ének 1919"-ben oimü költeményét igen nagy hatással Horányi János, a kör alelnöke adta elő. Az ifjúsági szavaló kórus Falu Tamás: „Magyar visszhang" cimü költeményét mutatta be nagy hatással, majd pedig Sárvári István, a Gazda Kör elnöke, búcsúzott az iskolától, a tanári kartól és az első éves növendékektől a távozó tanulóifjúság nevében. Azittmaradot tak nevében Horányi János alelnök vett búcsút a távozóktól és kivánt lendületes szavakban sok szerencsét az életbe kilépőknek. A Gazda Kör gyűlése a Himnusz éneklésével ért véget. Ez után Kovács Zoltán, az iskola igazgatója osztotta ki az adományokat. Jó tanulmányi előmenetelért és az önképzőkör vezetéséért Sárvári István II. éves tanuló a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület ezüst érmét és a földmivelésügyi miniszter jutalmát, 10 P. Jó tanulmányi előmenetelért, magaviseletért és szorgalmáért Trutzer Lajos II. éves tanuló aTolnavármegyei Gazdasági Egyesület bronz érmét és a földmivelésttgyi miniszter jutalmát, 10 P-t. Pere József I. éves tanuló a földmivelésttgyi miniszter jutalmát, | 10 P-t. Horányi JánoB I. éves tanuló a földmivelésttgyi miniszter jutalmát, 10 P-t. Keszthelyi János, az önképzőkör záróünnepélyén tartott ügyes előadásáért a Tolnamegyei Gazdasági Egyesülettől 10 pengőt. Tanulmányi segélyként: Stocker Endre II. éves tanuló a F. M. jutalmát 20 P, töltőtoll és ceruza. Wéber Miklós II. é. tan. a F. M. jutalmát 20 P, töltőtoll és ceruza. Papp Frigyes I. é. tan. a F. M. jutalmát, 20 P. Szabó Ferenc I. é. tanuló a F. M. jutalmát, 20 P-t. Jó előmenetelért és szorgalmáért az Alsódunántuli Mező gazdasági Kamara 10—10 P pénzéé könyvajándókát, valamint töltőtollat, ceruzát: Koregnai Pál II. é. és Keszthelyi János II. éves tanulók. Handler Rezső II. éves tanuló, a meteorológiai megfigyeléseiért az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara könyvjutalmát, töltőtollat és ceruzát. Tóth János II. éves tanuló, szövetkezeti ismeretekben tett előmeneteléért a Szekszárdi Népbank ajándékát, 20 P-t. Szvisztuni László II. éves tanuló Joó Mihály végzett tanulónk ajándékát 1 órát éB töltőtollat, ceruzát kapta. A töltőtollak és ceruzák Lugosi és Kaszás könyvkereskedők ajándékai. Lesmasosobb állami méltósáíunk egy ezredév tükrében Irta: dr Kron Ferenc mséé Politikai életünk homlokterében álló legfontosabb kérdések egyike a kormányzói jogkör további rendezése csak imént nyert közmegelégedésre törvényhozásunk utján elintézést. — Amidőn tehát e tárgykör közvéleményünket most állandóan foglalkoztatta, akkor bizonyára a legszélesebb rétegek érdeklődésére méltán számíthat, a hazánk történelmében gyak ran szereplő kormányzói méltóság múltjának ismertetése, mely sokak előtt eléggé ismeretlen, — hiszen ha e legmagasabb tisztségről beszélünk, önkéntelenül is jórészt csakis Hunyadi János és Kossuth Lajos kormányzósága ötlik emlékezetünkbe s a legtöbben bizony meglepődnek, ha nemzetünk történelmét lapozgatva, fényesnél-fényesebb nevek s patinás egyéniségek vonulnak el lelki szemeink előtt, mint olyanok, akik az évszázadok folyamán a kormányzói tisztet betöltötték. Egy jeles közjogi Írónk, dr Gábor Gyula igen hálás feladatra vállalkozott akkor, amidőn néhány évvel ezelőtt a levéltárak porlepte aktáit is bőven igénybe véve, felvonultatja előttünk és csoportosítja ama statusférfiakat, kik az évezred folyamán eme méltóságot betöltötték. Tán nem végzek felesleges munkát, ha oknyomozó történelmünk mérhetetlen kárára idő előtt elhunyt tudósunknak, eme kedves jó emberemnek alapos müve nyomán, főbb vonásokban ismertetem e kérdés komplexumát. Már az Árpádházi királyok uralkodása alatt szerepel a kormányzói tisztség s a kormányzói tanács, leginkább akkor, ha a királyi szék meg üresedett, vagy ha a király az or szágból távol volt, de különösen gyakrabban a király kiskorúsága esetén, — avagy pedig, ha a király akadályozva volt az uralkodói jogok gyakorlásában, pld. ha a királyt fogságba vetették az ország rendjei, amiként ez Salamon, IV. László és Zsig- mond királyok eseteiben megtörtént. Okmánytárunk tanúsága szerint számos elnevezése volt e legmagasabb méltóságnak: a gubernatori, a kormányzói cim mellett, a tutor, ill. gyám s a Habsburg ház uralmától kezdve a helytartó, illetve locum te nens, dominus, — végül a kormányzói elnök, Kossuth Lajos esetében. Leggyakrabban szerepel a kormányzói tisztség a király kiskorúsága esetén, mint gyámkormányzóság. Első izhen II. Gézánál fordul elő, ki 11 éves korában lépett a trónra. Gyámja Bél bán volt, az özvegy ki rályné fivére. III. László király gyámkormányzója, a király nagybátyja, Endre, a későbbi közismert II. Endre király volt, kinek uralkodásához az arany bulla fűződik s ki a jeruzsálemi ki rály címet viselte. Majd pedig, midőn II. Endre seregével a Szentföldre távozott, Gertrud királynét nevezte ki kormányzóvá, aki mellett működő kormányzótanácsnak a tragikus sorsú Bán bán is tagja volt. IV. (Kun) László mellett gyermekkorában szintén működött gyámkormányzó. Nagy Lajos királyunkat váratlan elhunytával 11 éves leánya, Mária követte a trónon, akkor az anya- királyné, Erzsébet vette kezébe a gyámkormányzói tisztet. STI c I E n kakaséi téglagyárából ■ I%lkR kis-és nagyméretű salétrommentes tégla, onotlnl fettöcserén Tel. 52 46. |Ks 9 bármely mennyiségben megrendelhető tkasdon, a gyárban, — Szekszárdon, Alkotmány-utca 1. Tel. 46. A gyámkormányzóság legismer. tebb esete V. László király ural. kodásához fűződik. Első gyámkor- mányzója anyja, Albert király özvegye, Erzsébet királyné volt. Majd pedig 1446-ban a Rákos mezején egybegyült rendek óriási lel- kesedéssel Hunyadi Jánost, Erdély vajdáját választják meg kormány, zóvá, V. László kiskorúsága tartamára. Ciliéi Ulrik azon idők legnagyobb intrikusa, mint vérrokon, magának vindikálta az ország kormányzásának a jogát, de a rendek sem Albert király végrendeletét, amely szerint Frigyes német királynak szánta a gyámságot, sem Erzsébet királyné rendelkezését, aki Albert osztrák herceget kívánta gyámnak, — nem respektálták. Dr Gábor részletesen ismerteti könyvében [a kimagaslóbb szerepet vitt kormányzók működési körét. Ezúttal csupán Hunyadi János kormányzói jogkörének ismertetésére szorítkozom, mi törvényileg állapíttatott meg. A királyi jövedelmek kezelése, igazságos felosztása a kormányzóra s legfőbb szervére, az országos tanácsra bízatott. Felhatalmaztatik a kormányzó, hogy a nádort, aki tehát neki alá van rendelve, törvénykezési közgyűlések tartására utasíthassa. A kormányzó személyét támadások esetén ugyanolyan védelemben részesíti a törvény, mint az országot magát, megengedvén, hogy lázadók ellen hadjáratot is vezethessen; — az általános felkelést azonban csak nagy veszedelem esetén rendelheti el. A legfőbb kegyúri jog gyakorlása a király nagykorúságáig egyedül a kormányzót illeti meg. A hadviselés terén egyébént mint államfő, Hunyadi hadvezéri minőség ben teljesítette ama kötelességeket, melyeket a törvény reá rótt, maga vezette a kormányzósága alatt folyt harcokat. Főispánságokat, birtokot, nemességet adományozott. A pénzverés jogát, mint felségjogot, teljes mértékben gyakorolta. Arany forintja a Hunyadiak címerével volt ellátva, ezüst obulusain az ország jelvénye, a kettős kereszt látható. Felségjogai között természetesen a bíráskodás is szerepelt a 12 tagból álló tanáccsal, amelyből rövid idő múlva a királyi ítélőtábla fejlődött ki. Saját nevében, saját pecsétje alatt kiadott bírósági okmányok jelentek meg. Az ország hatóságaihoz intézett iratai parancs jellegűek, amelyekben a királyi hatalom felsőbbsége nyilvánul meg. Az oklevelek kiállitási formájában s a pecsétek elhelyezési sorrendjében, amire a középkorban nagy súlyt helyeztek, még igy is kifejezésre jutott, hogy a kormányzó a királyi felséget képviseli. Hunyadi kivételes közjogi helyzetét kétségtelenül hadvezéri állásából s győzedelmes hadjárataiból kell magyaráznunk olyannyira, hogy még I- Ulászló pénzén is Hunyadi szerepel a királlyal együtt. Hunyadi, ki a kormányzói címmel, de uralkodói hatalommal volt felruházva, Magyarország főkapitánya címzést is használta, a német császár is őt tekinti a főhatalom birtokosának, vele tárgyal a török elleni hadjárat felől. S mig László király Bécsben, a királyi tanácsban tárgyalta az ügye* két, addig Hunyadi >a király személyében« itthon adta ki a hatóságokhoz szóló parancsokat.
