Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-07-24 / 56. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG TELEFON: 143 Szombton, jtíllui 24. * Vasárnap, Julius 25. S órakor a helyér vigalmi adóval együtt 77, 66 és 44 f VILÁGMOZI ‘ Igazgató: KRENNER JÓZSEF Elejétől végig tökéletes színes felvételek I SZENVEDÉLY Az előadások kezdete: Hétköznapokon: */* 7 és • Főszereplők: Silvia Sycfnai és Fred Mac Murray órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Magyar híradó Vogelenzang .Madárdalos vidék, virágok sziget jé, Hol nyílnak a szines tulipánok, rózsák, — Ahol szeretet él az emberszivekbe’ S mérhetetlen jóság — üdvözölünk. Vidám cserkészektől hangosabb lesz tájad! $ mi a* anyák lelke — már is Hozzád [széliünk S kérjük fiainkra szereteted tárjad; Hemes jó barátunk —' , Hollandia.,.. Induláskor A vonat már fúj, zakatol, — pár perc S aztán robog, siet tovább, — Majd zsibongva lüktet az élet S hozza á szép tábornapok sorát.,. Ffuk, csak pár szót az induláskor — Akiknek uj Csodát terem e nyár, Magyar fiuk, kik útra keltek, Kikre Északi tenger szépsége vár ... A »tükrös magyar szív* messze hires, Szivetek legyen ennél százszor ékesebb, .Magyar fiuk szive legyen a Jamboreen A legtisztább és legbecsületesebb. Őrizzétek is meg féltve, mert ez -A legdrágább kincsünk, ami van; — Ezzel fiuk emeltfóvel járhattok Hollandiában, sőt bátran és vígan. ~A szabad levegő majd arcotokat éri .És hajatokat megborzolja a szél, — .A szabad haza földjén telketekben Egy vágyó érzés szent hangulatja kél. .Ezt hozzátok háza szivetekben, •Hogy itthon is egyszer úgy legyen, Zászlónkat vígan lengesse a szellő Az Adrián, a rónán és hegyen. j'És hozzátok vissza magatokkal .A jó kedvet, mely nélkületek itthon nincsen, Mert Ti vagytok nekünk a derű,-A reménység, a jövő és minden. líszlófalvi Eordögh Zoltánná. — A törvényszéki elnök szabadságon. Kelemen Imre kúriai bíró, a szekszárdi kir. törvényszék elnöke, megkezdte szokásos nyári szabadságát, melynek tartama alatt dr Szír- -tiiay Lajos kir. törvényszéki biró helyettesíti. 1937 július* 24. ............—.. — A Tolnamegyei GyOmölcster- melök Egyesülete, mint a GyOE tolnamegyei fiókja, folyó hó 21-én, szerdán délelőtt tartotta évi közgyttléBét a vármegyeháza kistermében. Dr Perczel Béla alispán elnökölt a közgyűlésen, amelyen a földmi veléeűgyi minisztériumot és az országos köz pontot Szőcs Sándor gazdasági főtanácsos képviselte és megjelentek többek közt: báró Fiáth Tibor, a vármegyei gaadaaági egyesület elnöke az egyesület tisztikarával, vitéz Vendel István szekszárdi polgármester, Kováts Zoltán mezőgazdasági szakiskolai igaigató, Szabó János takarékpénztári igazgató, Pigniczky Ferenc gazdasági iskolai igazgató, Molnár Béla vm. gasd. felügyelő ób sokan a vármegye különböző vidékeiről, A közgyűlést dr Perczel alispán hatásos beszéde vezette be, majd Csapó Gyula tanár, vármegyei gyűmölcstermelési intéző számolt be az egyesület multévi működéséről, örvendetesen állapítva meg, hogy a taglétszám az elmúlt évben az előző évinek hatszorosára emelkedett. Ismertette a szervezés munkáját, a vármegye gyűmölcstermelési kerületi beosztását és az egyeB vidékek klimatikus, valamint talajviszonyait, amelyekhez a termelendő gyümölcsnemek kiválasztásánál igazodni kell a birtokosoknak. így például a dunaföld- vári kerületben a legalkalmasabb a cseresnye, a bonyhádi kerületben pedig a dió és a mandula termelése, amelyekből jelentős mennyiséget kell behoznunk. Sióit azután a sárközi almáról és a csemegesiőlőről. Vitéz Vendel István a saeksiárdi városi 23 holdas gyümölcs próbatelepen eddig végsott munkákat ismertette és arra bírta fel a figyelmet, hogy az áru jobb és célszerűbb értékesítése szempontjából nem szabad sokféle gyümölcsöt termelni, hanem csak a bevált fajokat, amelyek nagyobb tömegben értékesíthetők. A köagyülésen bejelentették, hogy a jövő évben az egyesület Ssekssárdon nagyszabású gyümöleskiállitást rendes és hogy Csapó Gyula tanár, vármegyei gyűmölcstermelési intéiő a gyümölcstermeléssel és telepítéssel foglalkoini kívánóknak mindenben éppúgy felvilágosítással szolgál, mint szaktanácsot ad a felmerülő esetekben. — Kisajátítás Duiaföldvárotl A kereskedelmi m. kir. minisiter elrendelte a kisajátítási eljárást a tervezett és mihamarabb építés alá kerülő Dunaföldvár—dunaparti vágány céljaira Dunaföldvár határában szükséges földterületekre nézve. A munka sürgősségére való tekintettel a miniszter a Magyar Királyi Államvasutaknak engedélyt adott arra, hogy a kérdéses területeken az építési munkákat a kártalanítási eljárás előtt, a tulajdonosok beleegyezése nélkül is megkezdhesse. Az uj vonalnak tizenegy ház esik útjába és ezeket, vala mint igen sok melléképületet le kell rombolni. így ennek a munkának áldozatul esik a Kócsy-féle vendéglő is, ahol az országszerte hírneves, I pompás balpaprikásokat főzték. A | több napot igénybe vevő kisajátítási 9 helyszíni tárgyalásokat m jövő hő derekán tartja meg a dr Perezel Bála alispán elnöklete alatt működő bizottság. —* Valószínű, hogy a hoiz- szadalmas kisajátítási eljárásra nem is lesi szükség, mert a MÁV máris körülbelül 400.000 pengőnyi kártalanítási össseget ajánlott fel ás igénybe veendő ingatlanok tulajdonosainak. Éit az összeget azonban m kisajátítást szenvedők keveslik. — Rabbiválasztás. Lóm Jeromos ád&ndí főrabbit a'bátaszéki izr. hitközség papjául választotta. Előbbi helyén nagy népszerűségnek örvendett lelkipásztortSzafafcr Béla ádándi főjegyaő és Rúzsa József ref. lelkész búcsúztatták. — Szombaton it vasárnap a modora filmteohaika vívmányát, egy elejétől végig aiines filmet mutat be a Világ-mozi, A címe: Szenvedély, A történet színhelye Amerika. Főszereplők : Silvia Sydney és Fred Maa Murray. — Gazdag magyar világ* híradó vezeti be a műsort. — Arató ünnepély. A békebeli évekre emlékeztető, lélekemelőén szép aratási ünnepély volt a Bikáes kös- séghez tartozó Kistápé-pusztán. Üa- népi külsőbe öltözött a puszta, a művészien szép koszorú és vadvirágokból készült csokrok átadása után a bérlő meghatva mondott köszönetét munkásainak a figyelemért és a jól végsett becsületes munkáért. Esután Jánosa Foreno főjegyaő busditotta további kitartásra a munkásokat a köszönetét tolmácsolta a munkaadónak aaért a megértő és szeretetteljes bánásmódért, amelyben a gazdaság alkalmazottait részesítette. Az ünnepély után a puszta népét, valamint a környékből odasereglett cselédeket éz munkásokat Farkas Mihály bérlő részesítette bőséges lakomában s az ünnepély jő hangulatban a reggeli órákban ért véget., — Felrobbant gyutacs. Éber Rókus 9 éves möasi iskolásfia, egy gyutacsot talált. Játszani kezdett vele, majd később Utögette. Egyszerre csak óriási robajjal folrobbant a gyutacs éa a szilánkok a kisfiú jobbkeze ujjait szétroncsolta. Kórházban ápolják. gáé a bot. Ha megígéri, hogy ngip nősül meg, meg oda nem adja senkinek, meg el se adja aat a botot, hát istenuccse, nem bánom, jó pénaért * eladom magának. — Aztán mit mer kérni azér' a »’ botért ? Végignéztem a kukorica nadrágján, Összeszorult egy kicsit a szivem, kiveszkelődött belőlem az üzletember . és igy szóltam Bubához: —f Nézze, jő ember akarok lenni Magához, olcsón megszámitom magának azt a botot. De el ne adja haszonnal valakinek. — Dehogy adom, hát miket gondol maga rólam, nem aaért kérem minden pénzen, hogy eladjam. — Adjon érte ötven fillért . — ' mondtam neki. , —• Otven fillért (itt hosszan elgondolkodott, talán nagynak taksálta * félpengőt is bárgyuságában, pedig * bot sokkal többet ért). Na jó adok ^rte annyit, nem bánom. Máj a fizetésből vonja le. Mikor Buba befejezte a hetes mun- I bát, összeszedte a holmiját és az uj | szerzeménnyel vígan fUtyüréssett ki az utcára. Kíváncsiságból utána néztem a függöny mögül, láttam minden szem megfordul utána. Na, gondoltam, szegény öregapám most újból divatba hozzák a botodat. Egyszer az utcán nagy messziről felém kajláBzott Buba az uj bottal, vasárnap volt, mert szent fogadalma szerint hétköznap jő a kutyáknak az esernyőnyél is. Már el is felejtettem a fényés üzletet, mikor egy nap vészes csengetés hallatszik be a belső szobába. Egész megrökönyödtem, mikor kaput nyitok, egy rendőr áll előttem. Tisztes vigyázzba vágja magát. Hosszú mondanivalójából csak annyit értettem meg nagy ijedelmemben, hogy a dolgok központjában nem én, hanem a Buba meg újdonsült botja áll és a rendőrparancsnok ur engem kér tanúnak. A rendőr ezzel előhúzza nagyapám fenyegető botocskáját a kabát rejtőkéből és imigyen siói: — Ez az ur botja? —- Dehogy ai enyém, — kapkodtam levegőhöz — azaz, hogy hát mégis ... Láttam a rendőr vizsla szemén, hogy most előtte egy rejtélyes ügy ködösödik és jó nyomozási eset lesz a közeli napokban kialakulóban, kedvenc csemege az ő falusi unalmának. • — Mégis az enyém, — mondom — vagyis inkább a nagyapámé volt, : de, de • •. — Azért, mert a Buba azt mondja, bogy az ur adta el neki ötven fii- j térért. Na majd adok én annak a | tolvajnak. Azzal már fordult ki a kapun és ; valami ilyet gagyaráBzott a fogai között: — Tudtam, mingyárt, bogy hazudott a Buba, az ur nem esett a feje lágyára ötven fillérért azt a jóképű botot elkótyavetyélni egy ilyen jött- ment csavargónak. — Hallja csak biztos ur, — kiál- tok utána — jöjjön csak vissza 1 Borzasztóan bántott volna, ha egy ■ ilyen becsületesen lebonyolított üzlet j nek a Buba itta volna meg a levét, I I azért hát szégyen ide, szégyen oda, j bevallottam a rendőrnek, hogy bizony én adtam el ötven fillérért a botot és hát én vagyok az, aki a feje lágyára eBett s aki elkótyavetyélte egy jött-mentnek őseitől örökölt ereklyét. A biztos bizonyára még egyebeket is gondolt magába, da hálisten- nek a Bubát minden büntetés nélkül elbocsájtotta a községi rendőrség. Egy vasárnap megint találkoztam vele. A bot becsülettel nála volt. így szólt hozzám: — Hallja, a múltkor osufondáro- san jártam a maga botjával. Azt mondták a rendőrök, hogy loptan}. Hát mondja, maga tudhatja, olyan ember vagyok én, aki lop. Hányszor volt maguknál tárva nyitva minden, őzt eltűnt valami ? Na hát, akkor mit akarnak tülem a rendőrök. Aatán elbicegett Buba, sokáig néztem utána. Tadom, hogy a jövő télre, ha megint fát hoznak az udvaromra, akkor Buba ismét eljön ... de nem busza meg a madzagos rozzant csengőt, hanem a nagyapám botjával kopogtat be majd hozzánk. Árajánlatok díjmentesen ______Saját telepei Saját raktárai_______Kedvért részletfizetésre U I Mu tschenbacher Ödön és Fia (Clégtnla jjdonos: Mut ichenbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementirii- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárdi Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőraktárak : Tolna és Kakaad Kö faragómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svéd, syenit gránitok, olasz és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mfikösiremlékek (modemek is), keresztek, virágvázákban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, u. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptassegélyek és azoknak vasbetétee műkővel való leöntése kőszerflleg megmunkálva és lefényezve is, ugyanaz márványból, gránitból is. Cementárak, úgymint kutgyfirfik, kutrovások, hidcsövek minden átmérőiben, víztartályok, etető-, itató- és malac vályúk, építőkövek, knttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszinti cementlapok stb. stb. minden e szakmába vágó munkák. Állandóan kapható friss portland és „Üstökös* fehér cement, stockatur nád, gipsz, biber, dunakavica, dnnahomok, bányahomok, kődara minden színben és szeme* é- zefben, cementfesték, falburkoló csempelapok egysrinfiek és többszínű mintázatokban. Vakolat! köpor, úgymint sárga-, lehár-, rózsaszín, vörös. Schamotiégla (tűzálló) schamott bab arcs, szigetelő-, bőr- ás kát- ránylemez, stb, stb. Puha és kemény t&zila, ölenként és vagóniételben. r
