Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-17 / 54. szám

IX. évfolyam, 7. szám. 1937 jtriins 17, TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETÉK SZÖVETKEZETE ", - ^ HIVATALOS LAPJA ___________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. Igazgató Szerkesztőség: Szekazárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A mezőgazdaság állása Ai őbsí gabonák terméskilátása a kedvelő időjárás daoára sem javul­hatott, mert bekővetkeaett ai érÓB és aa aratás a a ritka, gazos, apró kalászosok terméseredménye csak gyenge közepesnek mondható. Ura­dalmi tételek elvétve vannak jobbak iz, azaz kai. holdankint 10—12 q, a kisgazdák terméseredményeinél azonban igen erős eltolódások ész­lelhetők. SzámszerUleg 3—7 q kát. holdankint. A tavaszi kalászosok kö­zül a zab igen jól fejlődött zászlója elsőrendű. Ez is érik már. Az őszi árpa aratása befejezést nyert. A kapásnövény, úgymint a tengeri, burgonya, cukor- és takarmányrépa fejlődése elsőrendű, melyek termés­kilátása ezidőszerint igen jónak Ígér­kezik. A dohányra hasonlóképpen mondható, hogy az uradalmi dohá­nyok jobbak, mint a kisgazdáké, pe­dig sok helyen az utóbbiak a palán­tázást megismételték. A mesterséges takarmányfélék és rétek első kaszálása is befejezést nyert. Sajnos a széna betakarítása nem történhetett zavartalanul, mert többször megásott. A lekaszált évelő I takarmányok jól sarjadzanak, minek következénye előreláthatólag kedvelő eredményre vezethet s takarmány- inségtől tartani nem kell. A kender és len fejlődésében, bár visszamaradt, az elmúlt hő kedvező időjárása következtében sokat javult. A legelők elégséges táplálékot nyúj­tanak a kijáró jószágnak. A szőlők a peronospórának nagy­mérvű fellépése miatt, dacára a több­szöri permetezéseknek, igen sok he­lyen, főként a sik területeken és völgyekben, terméssel együtt tönkre­mentek, alátámasztva azt a régi igaz ságot, illetve kívánságot, hogy sik területen a szőlőtermelést nem kel­lene forszírozni, annál is inkább nem, mert hiszen Csonkamagyarországon jelenleg a borértékesítés lehetősége kritikán aluli. A gazdasági munkásviszonyok a vármegyében annyira javultak, hogy a vármegye mezőgazdasági munká­sain kívül idegen időszaki munkáso kát nagyobb számmal kell igénybe venni a nagy gazdaságoknak, mint más években tették. JullusI munkák a gyümölcsösben Talajmunkák. Ha gyümölcsösünk­ben még mindig gyep volna, azt most sekélyen forgassuk alá. így a gyep és a gaz gyökerei kiszáradnak és el­pusztulnak a nyáron, őszre ismét le- szántjuk. Nem győzzük eléggé hang­súlyozni, hogy a gyümölcsös talaját mű­velni, kapálni kell. Aki bizalmatlan, tegyen kísérletet egynéhány fával. A fa körül levő tányér nem sokat ér, csak a meredek területeken indokolt. Gyümölcsfáinknak a ritkító nye­sését most kell elvégezni julius— augusztusban. Az ilyenkor keletke­zett sebek könnyen beforradnak. — Tőben kell levágni (tehát csonkot nem hagyunk): 1. a beteges, elszá­radt részeket, csonkokat mindenkor az élőig ; 2. a befelé növő ágakat; 3. a túlságosan Bürü koronából né­hány ágat, hogy a korona levegőt és napfényt kapjon. , Csak most lehet nyesni a diófát és { a mézgásodásra hajlamos fákat, pél­dául a cseresznyét. A többi gyümölcs­fát télen is lehet nyesni. A ritkító nyesésnél mindenkor inkább egy vas­tagabb ágat vágjunk le, mint több aprót. Tehát fűrésszel dolgozunk és nem ollóval. A sebeket éleB késsel simára vágjuk és bekenjük oltóviasz- szal, sürü világos olajfestékkel vagy gyümölcsfakátránnyal. A gyümölcsfák ifjitása még korai 1 A cseresznyefa csurgójában a talajt egy ásónyom mélyen alá kell forgatni. Ez az egyetlen számbajöhető véde­kezés a cseresznyelégy (kukacos cseresznye) ellen. Az almamoly ellen még mindig kell permetezni arzénkészitménnyel. A levéltetvek ellen 1 hl vízhez 100 gr nyers nikotint veszünk és 1 kg káliszappant. Csapó Gyula várni. gyümölcstermelési intéző, GAZDA HÍREK — Dohánytermelési tanulmányút & vármegyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. évi jnlius hó 28. és 29 én dohány termelési tanul­mányi szemlét rendez. A tanulmányi szemle keretében bemutatásra kerül­nek Széchenyi Domonkos gróf nagy­dorogi és özv. somogyturi Kunffy Károlyné gazdaságainak, valamint héhány kistermelőnek doháDyültet- vényei, szakszerű magyarázatok kí­séretében. A tanulmányi szemlével kaposolatosan a nagydorogi m. kir. dohánybeváltó hivatalt is megtekinti a kiránduló csoport, ahol Juhász Árpád, a Dohánytermelési Kísérleti Állomás ny. igazgatója fog előadást tartani a kerti dohányok termelésé­ről. A tanulmányi csoport julius hó 28-án délelőtt 11 óra 05 perckor ér- { kezik Nagydorogra és megtekintve a » dohánybeváltó állomást is, este 10 óra I 10 perckor érkezik Szekszárdra, ahol éjszakázik. 29-én délelőtt 9 óra 32 perckor Fácánkertre indulnak, onnan pedig délután 5 óra 10 perckor Buda­pestre. A kiránduló csoport mintegy 20—30 tagból fog állani. Felső mezőgazdasági iskola Bács­almáson- A vallás- és közoktatáBUgyi miniszter elvben hozzájárult ahhoz, hogy Bácsalmáson az állami polgári iskola megszűnt leánytagozata tan­termeiben a felső mezőgazdasági is­kola első évfolyama 1937—38. iskolai évre szeptember hó folyamány meg- nyittas&ék, amennyiben az iskola be­népesítése biztOBÍttatik. A községi elöljáróság kéri az érdeklődő szülő­ket, hogy sürgősen jelentsék gyer­mekeik beiratkozási szándékát. — A napraforgómag átvételi ára. A halzsir fokozódó behozatalának el­lensúlyozása, valamint a halzsir he­lyett hazai napraforgómagból előállí­tott olaj használatának biztosítása i szükségessé tették, hogy a napra- | forgómag és olaj kivitele tilalom alá vétessék. A földmivelésügyi miniszter azért, hogy ezen szükséges intézke­dések a gazdatársadalomra nézve hátránnyal ne járjanak, intézkedett, hogy ezen tilalom dacára is kielégítő naproforgómag-ár legyen biztosítható. Megállapodás létesült egyrészről a napraforgómagot termelő gazdák kép­viseletében az Ipari Növénytermelési Bizottság, másrészr&l az érdekelt növényolajgyárak között, amelynek értelmében az 1937. évi termésű napraforgómag novemberben 20, de­cemberben 21 és január 1 tői kezdő­dőlég 22 pengőért fog q-ként, buda­pesti paritásban a növényolajgyárak által átvétetni. A fenti áraknak a napraforgót termelők részére minél előnyösebb érvényesítése érdekében a földmivelésügyi miniszter kívánsá­gára további megállapodás létesült az érdekelt olajgyárak és a Future Rt között. Ezen megállapodás alapján a Futura Rt az 1937. évi termésű napraforgómagra nézve állomási át­vételi árakat hirdet és helyi szervei utján minden felkínált napraforgómag­készletet felvásárol. A megállapodás értelmében a Futura Rt az egyes hónapokra előirt budapesti paritásban Bzámitott átvételi árakból csak a tényleges fuvardíjat, ezenfelül pedig csak a földmivelésügyi miniszter által tudomásul vett felszámítás szerint felmerülhető költségeket hozhatja le­vonásba. Ezen intézkedés célja a napraforgómag és olaj forgalmának bárminemű korlátozása nélkül, a napra­forgómagért a gyáripar által fizetett áraknak közvetlenül a termelők ja­vára való, minél hatályosabb bizto­sítása. Azáltal, hogy a Futura Rt bármilyen mennyiséget át fog venni, a kistermelők is könnyebben és job­ban fogják értékesíteni tudni készle­teiket, minélfogva remélhető, hogy a napraforgómagnak nemzetgazdasági­lag oly fontos termelése fel fog len­dülni a legszélesebb körökben. Borgazdaság. Irta: Pettenkoffér Sán­dor m. kir. gazdasági főtanácsos, zy. orsz. szőlészeti és borászati főfelügyelő. »Pátria« Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytár­saság kiadása. A szőlőgazdálkodásnak fő terméke a bor, bármily nagy jelentősége van a csemege­szőlőtermelésnek s bármennyire kívánatos ennek fejlesztáse, a szőlőnek főterméke a bor marad $ a borgazdasághoz tartozó isme­retek fejlesztésére és terjesztésére annál na­gyobb szükség van, mivel nehezebbé válik a bor értékesítése, mert annál több tudás­sal, annál bővebb ismeretekkel szükséges a pincegazdának magát fölfegyvereznie, hogy a küzdelemben legyőzött ne maradjon. A most megjelent »Borgazdaság« című A Tolnomegyel Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI V— > Gazdoidaok üzemanyagai utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Pétisó ét kúllműtróéya kapható Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Mezőgazdasági gépek, sss: nyuak, az egyesület révén beszerezhetők. Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd. szakkönyvnek is az a célja, hogy a borgaz­dasági ismeretek terjedését elősegítse, m^' dot nyújtson arra, hogy a borgazdasággal* foglalkozók a szükséges ismereteket meg­szerezzék, vagy ismereteiket kiegészítsd egyrészt a borászati ismeretek újabb fejlő, désének megfelelően, másrészt az újabb bor­törvény intézkedéseihez alkalmazkodva. A könyv 14 fejezetben foglalkozik a borgazda­ság, borkezelés és általában a bor ismere­tének kérdéseivel és ped'g úgy a pincegazda gyakorlati feladataival, valamint azokkal az elméleti ismeretekkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlati feladatokkal cél­tudatosan az újabb alapismeretek és régibb- tapasztalatok összeegyeztetésével a maga elő­nyére teljesíthesse. Az I. fejezet ismerteti a szőlőfürt részeit s a benne előforduló anyagokat. A II. fejezet a szüretről, a szőlő feldolgo­zásáról, a fehér- és vörösborok készítéséről szól. A III. fejezet az erjedést ismerteti. A IV. fejezet ismerteti a bor további fej­lődését és érését. Az V. fejezet a borgazdasági épületek, sajtóház, pince stb. A VI. fejezet a boroshordókról szól. A VII. fejezetben találjuk a borok kezelé-- sére vonatkozó tudnivalókat. A Vili. fejezet a palackozásra kijelölt bo-- rok kezelését, lepalackozását s az ehhez tar­tozó kellékeket ismerteti. A IX. fejezet felsorolja és ismerteti azon* borjavitási eljárásokat, melyeket úgy a he­lyes borkezelés, valamint a bortörvény ren­delkezései is adandó esetekben indokoltak­nak s előnyöseknek mondanak. A X. fejezet a deszert-borok, édes borok; készítési módjait s kezelését ismerteti. A XI. és XII. fejezetek a bor alkatrészei­nek és ezek meghatározási módjainak leírá­sával foglalkoznak. A XIII. fejezet a borok osztályozása, ízle­lése és bírálásáról szól. A XIV. fejezet az egyes bőrbetegségeket; és borhibákat, az ellenük való előzetes vé­dekezést s a már meglévő bajoknak miként való kikezelését ismerteti. Megrendelhető a »Pátria« könyvkiadó hi­vatalánál, Budapest, IX.. Üllői-ut 25. és min* dne könyvkereskedésben. Ara 8 pengő. Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egyesü­lete Szekszárd, mint a Gy. O. E.-nek tagja« Meghívó. A Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egye­sülete, mint a GyOE tolnamegyei fiókja, a folyó évi julius hó 21-én, szerdán délelőtt 10' órakor, a vármegyeháza kisgyülési termében közgyűlést tart, amelyre a t. tag urat van szerencsém meghívni. Szekszárd, 1937 julius 10. Or Perczel Béla alispán, elnök.-----------------------Q-------------------T"r Tá rgy: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése.. 2. jelentés a fiók 1936. évi működéséről. 3. Pénztári jelentés az 1936. évről. 4. Költségvetés az 1937. évre. 5. Időközben beérkező indítványok. 472' Gözeke- és föléli szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. Mindenfele DlZtOSltáSi ÜSüiien, mint tűz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Mindenféle uetömní rezhető. 1 drb 1 éves pej ardeni mén, 1 drb 1 éves pej ardeni kanca, 1 drb 8 éves aranysárga kanca, belovagolt, eladó« Cim: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesi* létnél.

Next

/
Thumbnails
Contents