Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-17 / 54. szám

mai

laiisMinunKoan oeniiogiaitatiK a „Tolnamegyei Gazda"

XIX. évfolyam. _ Szebszárd, 1987; Julius 17. (Szombat) 54. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Peleifis szerkesztő:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85

BLÁZS1K FERENC

Előfizetési difi

Egész évre _ 12 pengő || Félévre

_

_ _ 6 pengő

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez kllldendők.|

Hirdetések árait

A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmétar széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, /dlástkereaőknek 60 százalék kedvezmény.

A hírrovatban elhelvezetCreklám-rellegyzésl, családi hír, valamin! a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll.

Közjóléti alap létesül minden megyében

Müszka szelek

Irts: Jánosi György.

óriás területű és tömegű oross birodalom és népe, a hadifogság szomorú emlékével, ms újra beszéltet magáról. Mint ahogy a nép képié- lete a hazajáró lelkeket beBiélteti. Nyomorúság és szegénység, nagy világfelforgató álmok színtere as a birodalom, amelyet nem is tekintettek újabban ások, akiknek a birodalom fogalma a békevilággal állt összekapcsolva, államnak, hanem valami különös, agyrém szerint kialakult embercsoportnak, amelyet olyan alkotórészek alakítottak és emeltek fel, vagy helyesebben le, mint amilyen a bombát is robbanóvá teszi.

Oroszország valóban a világ robbanó bombája és csak igy újsághírek után is, belevésődött a köztudatba es a fogalom: szovjetparadicsom. Hát biiony es a paradicsom egy kicsit kellemetlen féssek lehet s nem bánom, kinek mi a véleménye, de valahányssor én Oroszországról olvasok, vagy bessélgetek, határtalan ssánalmat érsek aziránt a nép iránt, amelyik valóságos istenveréseként él abban a szerencsétlen állapotban, ami rássakadt.

Össze lehet hasonlítani a másik nagy államtesttel: aa Egyesült Államokkal. Itt a szabadság, a demokrácia, a műveltség, jólét elképzelhetetlen magas foka, ahol a felhőkarcolók mérete párhuzamban áll a gondolkodás gigantikus méretével. Ott pedig a végtelen szegénység, határtalan elmaradottság és a benső forrongás a kifelé irányuló alattomos aknamunkával egyenesen áldozattá teszi ezt a népet: az önmaga kislelküségé• nek áldozatává. Pocsolya, dőlt viskók, ringyrongy, kenyértelenség, tolvaj ssellem .. . Elképzelhetetlen egy nemset számára 1 És mégis benne él egy nemzet évek óta és él . . . aligha sokáig.

Valami halálos illat száll el Oroszország felől, hogy az ember megborzad.

Gondolkodjanak az orosz viszonyok felől azok, akik azt vélik, hogy a marxista elképzelés több, mint egy beteg elme tünete. Mesetéma lehet esakis az az államrendszer, amit nem a legképzettebb értelem és leggyakorlatibb szaktudás hozott életre. Érdekes, a napokban olvastam egy francia író könyvét, ma igy mondanák : szociológiáját s valami különös vonása volt ennek a könyvnek. Az, hogy pontosan két orsság szociális boldogságát emelte ki és dicsérte meg: Oroszországét, Spanyolországét. A könyv írója régen meghalt. Mit szólana, ha feltámadna és látná az agyondicsért helyset szociálisnak egyáltalán nem nevezhető kibontakozásait ?

Oroszországban hamarosan ismét súlyos átalakulások lesznek, leáldozik egy rendszer és egy képzeit fény. Csak halk pislákolás az, amit látunk. De ilyonkor kell legjobban vigyázni. Mikor a fa dől, el a közeléből mindenki, mert esésével is súlyos katasztrófát idézhet elő.

Azt mondják, hogy a megsebzett vad a legveszélyesebb. Az elfogott bálna csapkodásával felborítja a csónakot. A tigris karmai irgalmatlanok, ha halálos golyót kapott a tigris. A halálvergődés veszélye fokozott. Sohase kellett olyan nagyon félni Orosiországtól, mint most, ebben a pillanatban, amikor meginogtak alapjai és a dühödt diktátor vér- szomja és félelme Néróhoz hasonló, Néró műveltsége nélkül.

Nagy megmozdulások és nemzeti nekizudutások, néptömegek céltalan vándorlásai gyakran igen csekély okra vezethetők vissza. Mint mikor a gát átBzakad és az első szakadást egy kosár földdel is el lehetne tömni. Sztálin érzi, hogy megmozdult alatta a gyékény. Nincs más választása, mint ölni. A korlátolt ember kommunista dühével, a műveletlen vadállat vérszomjával és a fél- bolond kegyetlenségével. Vérfürdőbe akar fulladni s aki köaelébe férkőzik, ha Kelet, ha Nyugat, löki maga előtt aa ősember babonás hiedelmével, hogy az, aki előtte megy szolgája marad.

Európa feje felett a veszély most éri el tetőfokát. A muszka szelek világot járnak, mindenfelé keresik a megráznivalót, keresik azt, amit kiforgassanak. Elvadult üvöltés döngeti a bezárt ajtókat és a háború réme követeli a hajlakokból az áldozatot.

Oroszország sorsa az Isten verése l

Így ver meg az Isten egg nemzetet, amelyik beletapos az istentagadás mocsarába. Nem küld ’ arra, mint a bibliában olvassuk, tiz csapást. Elég annak a nemzetnek a maga keze. Oroszország az Isten kezébe került, ott vergődik. Azután következik a megtorlás a többivel szemben 1 A többivel szemben, amelyik mindahány mellette, vagy ellene csapott a túlzások sziklasikátorába, ahol csak előre lehet menni, a mélység felé, visszatérésre nincs mód.

Hogy ment ez az állam a boldogulás, munka és egyenlőség jelszava j szerint ebbe a helyzetbe! Á cáriz- mus pocsolyájából bele a bolsevista ingoványba 1 Cseberből* vederbe és már látjuk is a kiömlő vérözönt. Már száll a hallali! Keleten I

Mi vonuljunk oda az istenfélelem, igaz vallásosság éréssé alá, örüljünk, hogy megszabadított az Isten mindattól „a boldogságtól“, ami kiforgatta egy nemzet számára a világot sarkaiból és fejetetejére állította rá a nemzetet, amelyikért talán nem ártana egyszer Istenhez imádkozni, I hogy mentse meg az Isten attól, j amibe belesodródott, ügy, hogy I másokat is vele ne sodorjon.

A belügyminiszter nemrégiben be- I jelentette közjóléti alap és közjóléti bizottság létesítését. Az erre vonatkozó körrendeletét most intézte a miniszter a törvényhatóságokhoz. Intézményesen akarják megvalósítani a szociálpolitika szerveaetét és e téren az az elgondolás, hogy a vármegyei és köiségi önkormányiati igazgatás fokozottabb népjóléti tevékenységet fejtsen ki. Ezért a törvényhatóság keretében vármegyei közjóléti bizottság alakul. E bizottság meghallgatásával as alispán időközönként vármegyéjéről közjóléti és gazdasági helyzetképet állít össze és megvalósításra alkalmas népvédelmi munkatervet dolgoi ki. A vármegye alispánja a közjóléti ügyek központi előadójául egy megfelelő jártassággal bíró tisztviselőt jelöl ki. —KözCsütörtök délelőtt 11 órakor nagy közönség részvétele mellett szentelték be dr Drágíts Imre egészségügyi főtanácsos, nyugalmaiott vármegyei tiszti főorvos, a Szekszárdi Takarék- pénztár igazgatósági tagja koporsóját Bezerédj-utcai házának udvarán, ahol teljes számban megjelent a vármegye egész tisztikara, a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága és tisztviselői kara, ott volt Ssekssárdnak úgyszólván minden orvosa, valamint a nagy közönséggel együtt a megyeszékhely minden hatóságának ób hivatalának küldöttsége. Diszbeöltözött megyei huszárok tették ravatalra a koporsót, amely fölött Horváth Károly esperes, szekszárd-ujvárosi plébános, Hábel Vince és Püspök Károly káplánok segédletével végeate a beszentelést.

Az egyházi szertartás után dr Per- czel Béla alispán a vármegye közönsége és tisztikara nevében vett búcsút a megboldogulttól és többek közt ezeket mondotta:

— Ez a búcsú köszönet ób hála szava mindazokért a jó szolgálatokért, melyeket Drágíts Imre majdnem fél- százados közszolgálata alatt a vármegyének tett. 4 éves községi, illetve körorvosi, 27 éves járási orvosi és 16 éves tiszti főorvosi működéséből Tolna vármegye közönsége őt, mint kiválóan képzett, puritán gondolko* zásu, kötelességeit mindenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel és buzgalommal teljesítő, melegen érző szívvel megáldott és végtelen szerénységü tisztviselőt, orvost és embert tanulta megismerni, aki tudott íb, akart is szenvedő embertársain segíteni, tudott is, akart is Tolna vármegye köz- I egészségügyi viszonyainak megjavítására irányuló munkában tevőíege- I sen résztvenni.

jóléti alapot is létesítenek és aa alap bevételei lennének ások a segélyek, amelyeket saétosstanak a törvényhatóságok és a községek segélyei címén. A vármegyében ily- mődon intézményesen megszervezett szociálpolitikai tényezők figyelemmel kísérhetik a vármegye lakosságának szociális helyzetét és javaslatot tehetnek a helyes megoldásokra nézve, így a vármegyei önkormányzat rá- szint a saját hatáskörében, résiint a társadalmi erők megszerveiésével jelentős siociálpolitikai és gazdasági alkotásokra lesz képes. A vármegyei közjóléti alapok fontossága főképpen abban rejlik, hogy a rendelkezésükre álló aDyagi eszközök helyes felhasználásával a szegénysorán falusi népesség körében egyéni életlehetősége két és munkaalkalmat lehet teremteni

Mindebből természetszerűleg következett az az őszinte nagyrabecsülés és elismerés, mellyel Tolna vármegye kösönsége az ő kiváló főtisstviselő- jével szemben mindenkor adózott, melynek minden alkalommal tanu- jelét is adta, mely olyan ünnepélyes és impozáns módon nyilvánult meg 11 évvel ezelőtt bekövetkezett nyugdíjaztatása alkalmából és melynek utolsó ízben való megnyilvánitására oly szomorú alkalmat ad ez az előttünk fekvő koporsó.

Az a veszteség, mely az ő elhunytéval közvetlenül családját sújtotta, közvetve érinti Tolna vármegyét is, aat a vármegyét, melynek ő szülöttje, egy hosszú emberéleten keresztül hűséges ssolgája és egy hosszú közpályán át lelkes munkása volt. Fájó érzéssel veszi a vérmegye tudomásul, hogy dr Drágíts Imre örökre elpihent, de aa 0, a vármegye könyveiben is megörökített érdemeit leikébe vésve emlékét kegyelettel fogja meg- őriini.

Az alispán búcsúbeszéde után az orvosi rend nevében dr Treer István szekszárdi vármegyei közkórházi igazgató-főorvos méltatta az elhunytnak, mint orvosnak, életét és érdemeit.

A beszédek elhangzása után Budapest székesfőváros községi temetkezési üzemének gyászautójára helyezték a koszorúktól elborított koporsót, amelyet a gyászmenet elkísért a szék szár df vámig, majd a rokonok és a barátok autóitól követve elszállították Görbőre és az ottani temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

A görbői temetése a vármegye kép- I viseletében réBztvett dr Peresei Béla | alispán, dr őrffy Gyula tiszti főügyész, I dr Treer István kórházigazg. főorvos, | dr Fördős Desső kir. tiszti főorvos,

Dr Drágíts Imre temetése

Egyes szám ára 12 fillér