Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-07 / 51. szám

tolnamegyei újság 3 S bánat, szenvedés, mikor porba ver : A j«isok jókedve vegyen szárnyra fel; 1 |jj acélt kapjon a lélek-eke S hazánk javára szánthassunk vele 1 <3h, ezért van ő, még most is velünk. Övé legyen hát, mai ünnepünk: A bálának felujjongó szava. Féltett rózsái édes illata. ■Csalogányszó sirassa idebent, , Imádkozzék érte az esti csend... ...De korzóján kint az — élet zaja?: Feltámad tudom, iijra, általa I Mert vidámság, életkedv kell neki Sa - munkazaj, mi tovább élteti... , 'S ha aztán mégis elpihenni vágy: Ürves-galambszó ringassa tovább, Szivünk legyen a lágy fészek-pehely, Ahol nagy lelke pihenőre lel S örtjk otthonunk, — mit ó szerze meg: Adjon neki is —őrökéletet l Hosszasan Ünnepelték a költő apát és a müvÓBB fiat, majd a kegyeletes •ünnepély a Saeksiárdi Daloskör üimnnssával ért véget. Az ünnepség után a közönség as ülőcsarnokba vonult és megtekintette >a márványtáblára helyesett bronz- ■reliefet, meleg elismeréssel emlékesve meg a kitűnő mü alkotójáról, Konrád ■Sándor szobrász- művészről. A lakoma A kegyeletes aki as után ebédre gyűlt össse as ünnepély kösönsége a kaszinó pavilonjában, ahol a kitűnő Ótelekhez a szekszárdi ssőlősgazdák pompáaabbnál pompásabb ajándék- borait szolgálták fel. A lakomán dr Haypál Sándor ár- vaszéki elnök szép beszédben üdvö­zölte a Simontsits családoak as em­lékünnepélyen megjelent tagjait és rokonságát, valamint a többi vendé­geket. Schneider János vezérigasgató szó­lalt fel esatán és a Kaszinó tagjai érzésének kifejezést adva, meleg há­lával emlékezett meg azokról, akik a kaszinónak a saját hajlékra vonat­kozó álmát valóra váltották. Első sorban a lakomán is megjelent báró Schell Jóssefné sz. Sigray Clára gróf­nőt éltette, aki nemes gesztussal le­hetővé tette, hogy a kaszinó mintegy ajándékképpen megszerezhette a báró Augusz házat. Az eszmét megértő szeretettel karolta fel — agy mond a Szekszárdi Takarékpénztár és pénz­ügyi alátámasztásával valósította meg ■Simontsits elgondolását. A mostani ünnepség külsőségei mindenben méltók Simontsits Elemér emlékéhez, mert dr Perczel Bélá­inak az ünnepségen elhangzott kiáss- 'Szikns szépségű beszédében éppúgy megnyilatkozott Simontsits Elemér bek a művészet iránti rajongása, mint ahogy Bodnár Istvánnak az apának, fia Bodnár Jenő által elő Adott gyönyörű ódájában egybefonó­dott a költő és az előadó művész •kiválósága, majd dr Haypál Sándor ‘helyettes igazgatónak művészi üd­vözlő beszédébe kapcso ódva éltette a* ünnepély szereplőit és lelkesen méltatta Konrád. Sándornak, a fiatal «szekszárdi szobrász-művésznek nagy­szerű teljesítményét, amellyel olyan sikerültén oldotta meg nehéz felada­tat, a leghűségesebben adva vissza -Simontsits Elemér egész egyéniségét. A nagy tetszéssel fogadott felkö- **öntő után a megjelentek szeretet­teljes ovációval vették körül ösv. háró Schell Józsefnél és melegen Gratuláltak Konrád Sándornak. Az ebéd emelkedett hangalatban 4 óra *elé ért véget. A Simontsits család tagjai, rokonai m^g délután elatastastak Ssekszárd- ró1 és meghatottan mondottak köszö­ntet a gyönyörű, kegyeletes meg- mnlókezésért. j$37 július T. hírek Egység és méltóság Ä magyar Géniusz arcvonásai hűsé­gesen tükrözik a történelmi száza­dok felemelő, vagy lesújtó eseményeit, ezek az arcvonások — fájdalom — inkább Rembrandt képhez hasonlíta­nak, ahol a fény vívja tragikus har­cát a mindinkább előtörő árnyak ellen. Úgy érezzük, hogy az elmúlt héten Unnepje volt a trianoni ma­gyarságnak b a nemzeti Géniusz arca fényben ragyogott. A magyarság val­lási, születési és pártpolitikai korlá­tok fölé emelkedve méltó volt önma­gához, amikor a magyar milliók tel­jesen eggyé forrva a magyar parla­menttel ünnepi aktus keretében egy­hangúlag szavazták meg a kor­mányzói jogkör kiterjesztésének tör­vényjavaslatát. Ez a javaslat egyrészt ünnepélyes elismerése és közjogi megörökítése azoknak az érdemeknek, amelyekkel Magyarország kormányzója, vitéz Horthy Miklós, a világháború, a kommunizmus és az ellenséges meg­szállás után hitünket megerősitette. Másrészt a javaslat mögött a tör ványhozók tiasta szándéka szerint ott lebeg a legszentebb cél: a salus rei publicae. A két szempont tökéle­tes harmóniába olvad egymással, amit bizonyított a danaparti palota gyö­nyörű ivei alatt össsegyüit képvise­lők serege is, amikor felállva lelkes tapsok közepette éltették az első magyar embert: a kormányzót. A nagy méltóság magaslatán is közel érezzük ót magunkhoz, hiszen a magyar földből szakadt ki, mint a Hunyadyak és Kossuthok, a magyar­ság törzsökéből, amely századokon keresztül a magyar fajtának oly sok nagyszerű egyéniségét termelte ki. Hisszük, hogy a magyarság leiké­ből nem tűnik el nyom nélkül az elmúlt esemény ptldája, egységnek és méltóságnak egybeforró erde és az eljövendő politikai és gazdasági problémák megvitatásában az ország üdvét és jólétét emelni hivatott szó ciális kérdések tárgyalásánál is az a szellem fog megnyilvánulni, ami ma komoly erkö esi érték a jelen szá­mára és várak ozás telj ez nemzeti bi­zalom a jövő feladatai megoldásához. — Egyházi hírek. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök - az egyházme­gyei szolgalat alól betegségük miatt felmentette Reisz Lajos naki subái diariust és Simon L«jos dunafőld vári káplánt, dr Harrag Gyula kurdi káplánt pedig ideiglenes szolgálat­tételre berendelte a püspöki irodába. Petrovits Edét a bátaszéki kápláni teendők alól felmentve ugyaooda ren­delte hitoktatónak. Himesi Károlyt Bonyhádról áthelyezte Pécs-székes- egyházba karkáplánnak, Kanizsay Vendelt Danafó'dvárról Szakosra vi­káriusnak ; Solti Istvánt Szakosról j Györkönybe subsidiáriusnak és a j Szekszárdoo rendszeresített harmadik ' kápláni állásra Nádosi Sándort Ta másiból Szekszárd-belvárosba. — A | püspök áthelyezte továbbá kápláni minőségben dr Kovács Jánost Gör- csönyből Bátaszékre, Szigethy Lász­lót Faddról Mohács belvárosba, Ősz- kay Lajost Kányáról Danaföldvarra, Feuerbach Pétert Orosházáról Bony- hádra, Balog Ferenc st Béta székről Osorára, Fröschl Gáspárt Péosvá- radról Bátaszékre, Bencze Jánost Bükkösdről Tamásiba, Fényi Sándort Abaligetről Faddra, Szeitz Andrást Himeshásáról Kurdra. A megyebeli ujmiséseket a püspök a következő helyekre osstotta be kápláni minő­ségben : Kovács Gézát Sásdra, Cser- tán Ernőt ideiglenes kisegítőnek Danaföldvárra, Gergely Antalt pedig Nakra. — Esküvő. Haypál Boriskát, dr Haypál Sándor árvaszéki elnök leányát szombaton délután vezette oltárhoz dr Módos Antal. A nagy és előkelő közönség ez alkalommal teljesen megtöltötte a szekszárdi bel­városi templomot, ahol az esketési szertartást végző Kiss Lajos apit- plébános, felsőházi tag gyönyörű be­szédet intézett a fiatal párhoz. Ntsz. nagyok voltak: dr örffy Imre és dr Noseda Kálmán, ig.. mérnök. — A Stefánia Szövetség központja utasította a fióksző vétségeket, hogy működésüket a házasság-törvénye- BÍtés, örökbefogadás és gyermektartási ügyekre hathatósan terjesszék ki,, szükség esetén pedig peres útra is tereljék és ezen ügyek elintézésére szaktanácsadót kérjenek fel. A szek­szárdi fiókszövetségnek sikerült erre dr Tóth Bála ügyvédet megnyerni, kinek ezen önzetlen működése sok szerencsétlen, törvénytelen család helyzetén lesz hivatva segíteni. Szó ciális téren is kiterjeszkedvén az anya- és csecsemő védő szakosztály, ugyancsak a központ intenciói sze­rint felállította a felügyelőbizottságot, melynek elnöke lett az intézmény fennállása óta volt pénztárnoka, dr Cs. Papp Jenő polgármester helyet­tes, tagjai: dr Lesalei Alajos OTI főorvos, és dr Tolnay Sándor ÓIT ügyvezető. Pénztáros-go adnok lett H*yt Ilonka, ellenőr vitéz Tihanyi Szilárdné. Az uj intézmény f. hó 7 en d. u. ö órakor tartja első hivatalos funkcióját a Stefánia Vörösmarty utcai helyiségében, a Stefánia vezető orvosa, vezető védőnője, a csecsemő védelem ügyv. igazgatója, a szak­osztály vezetője és az érdeklődő szakosztályi tagok jelenlétében. — Iparostanonciskolai oktatói vá­lasztások. A batasaóki közs. iparos- tanonciskolába oktatókul megvalasz- tattak: Lőrentey Károly igazgatóul, Sárik E ek felsőkeresk. iskolai taaár, Tóth Nándor, Földes, László, Dási Gyula, dr Kovács Elekné s Damja- novich Athanázné közs. tanítók óra adókul. — Szekszárdoo igazgatóul: Wallacher László, óraadókul Güuther Báláné, Halmos Nóra, Komiósi Mar­git, vitéz Simon Simoo, Ferenc La­jos, Majnay József, Scherer Lajos, Tóth Sáodor, Kovács György. — Pakson Veress Gabor igazgatóul, Kasselik László, Kantor Antal és Lösoocty István óraadókul. I TELEFON: 143 Szerdán Julius 7. Csütörtökön, |u*lus 8. VILÁG­MOZI Liane Haid főszereplésével Csókszüret Igazgató: KRENNER JÓZSEF Operett, Robert Stolz nagyszerű zenéjére! Főszereplők: Uane Hald, Petrovich Iván, Hans Moser, Theo Lingen, Heinz Rűhmann Fox világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: l/» 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Előfizetési kéretem! Fölkérjük igen tisztelt előfizetőin­ket, hogy lapunk mai számához mel­lékelt postabefizetési lap felhasznált- sával félévre szóló előfizetésüket, az esetleg fennálló hátralékaikkal együtt, mielőbb megküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk küldésében fennaka­dás legyen. Ssekszárd, 1937 julius 7. Hazafias üdvözlettel: ’ a Tolnamegyei Újság szerkesztősége és kiadóhivatala­— A Vas Gereben Irodalmi fit Művészeti Kör választmányi gyűlése. A f. év juntas 29-én Bonyh adón tar­tott választmányi gyűlés a követke­zőket vette fel a Vas Gsreben Kör tagjai sorába: Mirosy Arnold kor- mányfőtanácsos, Gálos Barnát gimn, igazgató, Rivész Amadé fg. tanár, Grész Leó tanítóképző igazgató, Mészáros Gallért tanár, Homoki Ferenc festőművész, Dormuth Árpád reálisk. tanár, György Oiskár reáliák, tanár, Andor Lóránt festőművész, Tibor Gábor festőművész, Pallay Jó­zsef festőművész, Szittya Félix ötvös­művész, dr Sinkovios Dániel tanár, dr Ssarka Gisa tanár, a Vörösmarty Kör elnöke, Kerekes József festő­művész, dr S«y Gésa tanügyi titkár, marosai Márky Béla iparművész, dr Hagyi Tivadar Ügyvéd, Fteischakker E le köss. tanító, Zavaros István fel­ügyelő igazgató, Tóth Ltszló igaz­gató, Debó József pénzügyi tanácsos, Pápay Ágoston tanító, dr Ágoston Julián, dr Kürti Menyhárt, dr Pálos Bernardin, dr Brisits Frigyes, Mészá­ros Gallért, dr Horváth Riohárd, dr Pataki Vidor, dr Bárány László, dr Póts Edgár, Ispánovits Alajos, Csig- ler Abel, Jagicza Juvenil, Soherk Marián, dr Koronozy Teofil, Ssant- iványi Józief, Marsch ill Ritáéi, dr Molnár Gyula, dr Sohaeider Ziltán, Schneider Elemér, Faragó Jánosáé, tanítónő, Dörmar Frigyes alespares, Schmidt János lelkész, dr Hermann Egyed, dr Horváth Koastatin, Eve- tovics Kanó, Schveighoffer Kolos, Sigmoad Lóránt, Herényi Lukács, dr Zádor István, dr Goada Felicián, Karyg Emil, Csonka Imre, Peár Leó és Csúcs István. A választmányi gyűlés letárgyalta és megállapította a Vas Gereben Kór jövő évi munka­rendjét, mely a Daaántal egyes iro­dalmi köreivel való csereakciókat is tartalmazza. — Elsőrendű tégla már bármely mennyiségben kapható STEIGER ka- kasdl téglagyárából. Rendelhető izek- szard, Alkotmany-u. I. Telefon 46., vagy a Hitelbank épületben levő üz­letben. «O- Tűzoltó verseny Kakáidon. Ju­nius hó 27-ón tartottak megvölgy- ségi járás tüsoltótestülatei ez évi:ver­senyüket Kakasd kösségben, melyre 200-nál több tűzoltó érkezett. A já­ráson kívüliek között ott láttuk: Ssekszárd, Tolna, Kólesd és Peos- várad tűzoltóit is. Raggal 9 órakor tábori misén vettek rószt a csapatok, majd a temp omtérre vonatai zené­vel, ahol viragos díszkapu fogadta a vendegeket. Ssalóozy Menyhért fő­jegyző a község nevében üdvözölte a tűzoltókat, ezután^ Birner István, várai, tttzfelügyelő átvette zz egyes csapatok jelentését, majd Koábel Vil­mos tüzr. felügyelő közölte a ver­senyfeltételeket. A versenybíróság, melynek tagjai Birner István, Villá­nyi Ödön és Forró Janos voltak, nyomban megkezdte a versenyeket s déli 2 óráig foiytak. A haladó csa­patok közt első lett Majos község tüzoltócsapata a elnyerte z babér-

Next

/
Thumbnails
Contents