Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-06-26 / 49. szám
JÖX. évfolyam. Szekszárd, 1937. junlus 26. (Szombat) 49. szám. TOLNMEGYEI ÚJSÁG miüüJi^éNT KÉTSZER MEGJELENŐ EERFSTTfonr poirmrAT te TlmnAtip Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pelelő s szerkesztő: . BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azerddn és szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlDlinéter széles hasibon rallllmélersoronként 10 Aller. Adatkeresőknek 60 szizalék kedvezmény. ElőAzetésI dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői a hírrovatban elhelyezetOeklim-. eljegyzés!, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kerlll. közlemények a szerkesztőséghez ktildendőkj Virág Ferenc pécsi püspök felsőházi beszéde A magyar országgyűlés felsőháza szerdai ülésén nagyszabású beszédet tartott Virág Ferenc pécsi püspök. Az egyházfejedelem minden oldalról feszült figyelemmel hallgatott és általános helyesléssel, nagy tapssal fogadott felszólalásában többek közt az alábbiakat mondotta: Beszédének bevezető részében hivatkozott a miniszterelnök balatonfüredi beszédére, amelyet igy kezdett: Mi a keresztény és nemzeti irányzat alapján építjük fel haladó konzervatív és mégis népi és szociális tartalommal telitett' politikánkat. — Ugyanezt mondta a belügyminiszter és ugyanezt vallották a Baross Szövetség nagygyűlésén 50.000 résztvevő jelenlétében. Ha az ember gondolkozik azon, hogy mi a keresztény és nemzeti gondolat és irányzat, akkor rájön arra, hogy a keresztény és nemzeti gondolat nem tűri a keresztényellenes és nemzetellenes politikát. A keresztény és nemzeti irányzat azon van, bogy mindazokat az országos törvényeket, amelyek ennek a gondolatnak a szolgálatában állanak, végrehajtsák, amennyiben pedig esek a törvények hiányosak volnának, azokat kiegészítsék. A nemzeti keresztény gondolat és irányzat szilárd alapja lehet egy kormánynak, hogy azon építse fel a haladó konzervatív népi és szociális politikáját. Ezt az alapot a nem keresztény és a nemzeti kisebbségekhez tartozó lelkek is elfogadhatják. A keresztény és nemzeti gondolat mint életformáló erő nem más, mint rend és fegyelmezettség, nem más, mint erkölcs és becsület, nem más, mint tekintélytisstelet, törvénytisztelet és polgári kötelességtudás, nem félelemből, hanem lelkiismeretből. Mikor a kérdés felett meditál, arra a meggyőződésre jut, hogy amely kormány a keresztény és nemzeti gondolatot mint irányt elfogadja a maga politikájának alapjául és ennek a gondolatnak döntő befolyást juttat a maga eljárásában, az nyugodt lehet. Nem tudja elképzelni, hogy volna olyan komoly politikai tényező, amely ne támogatná az ilyen kormányt s hiszi, hogy a nép, amely érzi, hogy ilyen kormány kezében van letéve a sorsa, bizalommal tekint fel rá. Szükséges — hangoztatta, — hogy a keresztény ős nemzeti gondolat az egész vonalon érvényesüljön éB gondosan kerülnünk kell mindent, ami a keresztény és nemzeti gondolatnak terhére van. Rámutatok bizonyos kisebb jelentőségű dologra, amelyeket azért mégsem szabad elhanyagolni, mert azok elnézése, vagy az ott elkövetett hibák igen rontólag hatnak a néplélekre. A háború utáni papok különleges megfigyelést tettek. Intelligenciánk vallásossá lett, népünk pedig, amely azelőtt vallásosnak látszott, jórészt megingott a hitében. S a tapasztalatok és a rossz példák nyomán meglazult a vallásos érzés, a keresztény gondolat és a nép majdnem kiesett kezünkből. A tanulság ebből az, hogy ha egyszer a népben megingott a keresztény meggyőződés és gondolat, akkor ennek helyrehozása, gyógyítása nagy időt vesz igénybe. Ezért nem szabad a kicsiny dolgokat sem teljesen figyelmen kivül hagyni, sőt arra kell ügyelni, hogy még kezdetben álljunk ellene a bajnak, mert különben megnövekszik és már későn érkezünk a gyógyító szerrel. Elsősorban — úgymond — a vasárnapim unka szünettel kíván foglalkozni. A vasárnapi munkaszünet talán csekélységnek látszik, de mégis lényeges és nagyon fontos dolog, mert itt azután nagy hibákat követhetünk el. Annyira snlyoB és fontos kérdés, hogy a kormánynak a vasárnapi munka- szünet kérdését és az erre vonatkozó összes törvényeket megfontolás tárgyává kell tennie és ahol csak lehet segitsen a papoknak, hogy mi a népben a keresztény és az evvel testvér nemzeti gondolatot ápolhassuk és fenntarthassuk. A vasárnapi munkaszünet nem emberi törvény, az Isten, a legfőbb tekintély törvénye és amikor az állam a vasárnapot munkaszünettel kívánta megszenteltetni, akkor ennek a legfőbb tekintélynek lett szolgájává. Aki ez ellen vét, nemcsak az Isten ellen, hanem az állam ellen is vét. Sajnos, Magyarországon a vasárnapi munka szünettel gyönge lábon állunk. Megtörténhetett az az eset, hogy husvét vasárnapján és pünkösd vasárnapján marharakodás volt egy vasúti állomáson, Ahol ilyesmi megtörténhetik, ott valóban gyönge lábon állunk a vasárnapi munkaszünettel. Semmiképpen sem tudom összeegyeztetni a vasárnapi munkaszünettel és a vasárnap megszentelésével azokat a bizonyos állatdijazásokat, amelyeket rendesen vasárnap rendeztetnek. Beteg dolog az is, hogy akárhány uradalomban a bérfizetés vasárnap délelőtt történik. Ha mi magunk elvonjuk a szegény népet a templomtól, akkor hogyan és miképpen merjük hangoztatni, hogy a keresztény és nemzeti irányzat követői vagyunk. Ezért kell a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó összes törvények szigorú ellenőrzését a kormány programjába felvenni. Elérkezettnek látom az időt arra, hogy a kormány foglalkozzék ezzel a gondolattal, ameddig el lehet menni, menjünk ezen a téren. Rém Magyarország volna az első állam, ahol megvan a teljes vasárnapi munkaszünet, mert Angliában és Svájcban már régebben bevezették. Van egy másik szívügyem is — folytatta beszédét a pécsi püspök — ez a házassági és elválási törvény. Semmiképpen sem tudom ezt össz hangba hozni a keresztény és nemzeti gondolattal. Senki sem tagadhatja, hogy házassági és válási törvényünk szörnyű romboló hatással volt. Ezt már mindenütt belátják és hangoztatják, tehát valahogyan segíteni kellene a dolgon. Arra a súlyos feladatra is felhivom a figyelmet, hogy faluhelyen romlanak az erkölcsi viszonyok és folyamatosan fokról- fokra mind mélyebbre sülyedünk. Est mi papok tudjuk legjobban, mert mi a néppel együtt élünk. Itt van a párbaj kérdése. Egyáltalában nem tartom ezt se keresztény dolognak. Ezen a téren sem megyünk semmire s éppen úgy vagyunk, mintha nem is volnának törvényeink. Mell beütött az az újsághír, hogy egyik vármegye főispánját kisorsolták, hogy vívjon párbajt egy képviselővel, aki a főispáni kart megsértette. Ez rendkívül elszomorított és arra gondoltam, hogy ime itt egy Góliát, akinek még nem született meg a Dávidja, hogy leteritse és végre elbánjon vele. A mi népünk olvas újságot, mindenről tudomást szerez és gondolkozik a dolgokon. Nagyon vigyáznunk kell tehát, hogy ha keresztény és nemzeti politikát akarunk csinálni, kiküszöböljük mindazokat a hibákat, amelyek rontólag hatnak a néplélekre. Meleg szavakkal Bsólott ezután Virág püspök a kultuszminiszternek a felekezeti tanítók ügyében eddig tanúsított jóindulatáról. Mindamellett az a meggyőződése, hogy a felekezeti tanítók fizetésének kérdése még mindig nem jutott nyugvópontra. Mindent el kell követni, hogy a nemzet napszámosai végre teljesen gondtalanul éljenek nemes hivatásuknak. Az állam nagyon sok igénnyel lép fel a tanítókkal szemben, méltó dolog tehát az, hogy ha ők úgy érzik, hogy sérelmeik vannak és sebeket hordoznak, amennyire rajtunk áll, próbáljunk azokon segíteni és azokat gyógyítani. Beszédének végén a Pázmány Péter Tndmányegyetem katolikus jellegét hangsúlyozva többek közt arra is kérte a kultuszminisztert, hogy egy-egy a Pázmány-egyetemen megüresedett katedra betöltésénél sohase bocsásson oda olyan jelöltet, aki az állam és az Egyház által egyaránt tiltott szabadkőműves társaságnak a tagja. Az a szellem, amely Jászi Oszkárnak és Pikier Gyulának a lelkén keresztül annakidején a magyar ifjúság jórészét megfertőzte, nem volt sem keresztény, sem nemzeti. A jó Isten mentse meg ezt az országot attól, hogy ez a szellem újra felébredjen. A költségvetést egyébként elfogadom végzé hatásos beszédét Virág Ferenc pécsi püspök, akit felszólalása után igen számosán üdvözöltek. Állami borhüzpince Bálaszéken A borértékesítés súlyos krízisét érezte Bátaszék község is, ahol szintén nagy borkészletek hevernek eladatlanul a gazdák pincéiben. Tudvalevő, hogy a földmivelésügyi kormány a közelmnltban programmba vette egyes nagyobb vidéki gócpontokon borközraktárak létesítését. Bátaszék község, tudatában ez intézmény nagy jelentőségének, a maga részéről mindent elkövetett, hogy ilyen közpince ott is létesüljön. E törekvésében nagy segítségére volt őrffy Imre dr közismert agilitása, melyet ő a közpince létesítése érdekében kifejtett. Az elmúlt héten megérkezett Bá- taszékre dr Orffy távirata, amely a közpince sürgős létesítését, mint elhatározott dolgot közölte. Ez a hir nagy örömet keltett egész Báta- széken és környékén. A Szekszárdi Kaszinó Slmonlslts ünnepe Az ország egyik legkényelmesebb és legszebb társasköre a Szekszárdi Kaszinó, amely régebben a báró Augusz család kastélya volt. Ezt a kastélyt a gyönyörű parkkal együtt évtizedekkel ezelőtt Simontsits Elemér v. b. t. t. — akkor vármegyei főjegyző — szerezte meg a Kaszinónak és az ő fáradozása tette lehetővé a Kaszinóbazár megépítését, amelynek jövedelméből sikerölt a vállalt sulyoB terheket törleszteni. A A Kaszinó ezeket az érdemeket meg örökítendő, elkészíttette Simontsits Elemér márványba foglalt bronz arcmását és azt a Kaszinó előcsarnoká- I ban helyezte el. Az emlékmű ünne- | pélyes leleplezésére a Kaszinó igazgatósága alábbi szövegű meghivót bocsájtotta ki: A Szekszárdi Kaszinó 1937 julius 4-én d. n. félegy órakor leplezi le otthont szerző, volt elnökének, majd intéző-igazgatójának és disztagjának, a „Simontsits Béla közgazdasági és társadalomtudományi könyvtár" megalapítójának, néhai felsőkorompai Simontsits Elemér v. b. t. t.-nak, a Felsőház és Tolna vármegye törvény- hatósági bizottsága örökös tagjának domborművű arcképét. Hálánk, kegyeletünk eme bensőség- teljes ünnepén, a Kaszinó tagjaival s ezek t. családjával együtt szívesen . látjuk a magyar nemzeti eszme és I kultúra minden igaz barátját. A Egyes szám ára 12 fillér.
