Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-06-09 / 44. szám

IX. évfolyam. 6. szám. (Junius havi szám.) 1937 Juntaa 9. T O LNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZÉTEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA _______________ ■ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. Igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 SzuvamurliodlM Márton A minden évben eiokásoe Biarvae- marhadijasást Sióagárd elöljárósága janina hó 6 án rendelte. A díjazáson éa a bírálóbizottság munkájában résit, vettek Siongott Edvin fósaolgabiró, dr Barabás Imre ny. állategészség­ügyi tanácsos, Diósy Endre és Gomb­kötő Sándor m. kir. gaidasági taná­csosok, Pignicsky Ferenc gaid. iek. igazgató, Heisler Imre és Komlóéi János földbirtokosok, ai állatorvosi kar, m. kir. gazdasági felügyelői kar, a gaidasági egyesület tisitviselői, Frey József és Krámer Konrád kis birtokosok. Felhajtottak "mintegy 96 drb tehenet és ttaiőt és 2 drb bikát. A felhajtott tehenek és üszők beiga lolták ast, hogy a céltudatos munka, a kiváló apaállatok használata és a nevelés nem hiábavaló, mert ilyen kiváló tehén- és ttsaőkollekciót, mint amilyent a sióagárdi tenyésztők be­mutattak, együtt még nem lehetett látni Tolna vármegyében. A tehenek mélysége, dongássága, tejelő jellege, az üszőknél a jó fejlődöttBég, kifeje­zett nemi jelleg volt feltűnő. őszinte csodálattal adóztak a szom- i siédos völgységi járás köiBÓgeiből átrándult kisgazdák is és a sióagárdi szép eredményeken felbuzdulva, ott a helyszínen határozták el azt, hogy ezentúl ők is rendeznek helyi dija- zásokat, mert bebizonyítva látták, hogy az állattenyésztés fejlesztésének nagy előmozdítója a helyi díjazások rendelése és ezzel kapcsolatosan a verseny felkeltése. A Szekszárdi ön­álló Gazdasági Népiskolának és Frey JóiBef szekszárdi kisgazdának be­mutatott éves bikaborjai pedig példát mutattak arra, hogy hogyan kell he­lyesen bikát nevelni. Általában az egész kiállítás és díjazás oktató és nevelő hatással volt úgy a nagyszám­ban megjelent aióagárdi, mint kör­nyékbeli kis- és nagytenyésztőre. A dijazás eredményeként teheneik* kel dijat nyertek a aióagárdi kiállí­tók közül: Szűcs József, Tuller Jó­zsef, Bognár Mihály, Barsi József, Takáts János, Málinger János, Má- I linger István, Málinger János, Knöl } ler Antal és Keller József. A kör- I nyékbeliek közül Walter Sebestyén | és Klósz József kakasdi, Főglein Ágoston möasi kisgazda. Üszőikkel a aióagárdiak közül: Péter Mihály, Szeleozky Mihály, Hor­váth Mihály, Kövesd! József, Barsi József, Balog István, Kilián János, Grénus János, Vass János, Kilián Mihály, Finta József, Vig Mihály j másféléven aluli üszőikkel: Vas Jó zsef, Sági György és Grénus János. Frey József szekszárdi kisgazda 2 üszőjével első és második dijat nyert. Bikáikkal: az Ónálló Gazdasági Nép­iskola Szekszárd és Frey József Szek- szárd, nyertek elBŐ dijat. A díjazott állatok tulajdonosait Sió* agárd község közönsége szép dijak­kal jutalmazta. A m. kir. födmivelés- tigyi minisztérium a gazdasági fel­ügyelőség utján pénzdíjakkal jutal­mazta a szegényebb sorsa tenyésztő­ket, a Tolnamegyei Gazdasági Egye | sülét pedig érem- és oklevéldijakaf adott {ti¥ \ A bírálat befejezése után Szongott Edvin főszolgabíró üdvözölte a te­nyésztőket és rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van zz ok szerű állattenyésztésnek. Dr Barabás Imre ny. állategészség ügyi tanácsos szakszerűen bírálta el a díjazás eredményét éa elsorolta azokat a teendőket, amelyek a további és állandó fejlődéshez szükségesek. Örömmel számolunk be erről az eredményről, mely Gyöke József volt aióagárdi főjegyző kezdeményező műn- kájának eredménye, mert azt láthat, tűk, hogy az elvetett mag jó földbe került és utódja, Ssondy János fő­jegyző a vezető kisgazdákkal együtt tovább fejleszti ezt a nagyjelentőségű mozgalmat. A leslobban telelő klssazdatehenek tulajdonosainak Jutalmazása Tolna vármegye szarvasmarhate- nyészetésének, igy különösen a bony­hádi tájfajta szarvasmarháknak jó hirnevét az a jó tejelőképesség ala­pozta meg, amely évtizedek óta szer­zett jó tulajdonsága e vármegyében te> nyésstett teheneknek. Az utóbbi évek versenye, amelynek résztvevői nagy részben megfelelő tőkével reudelkez nek, a népies tenyésztés teljesitmé- nyéneit rendkívül nagy tejprodukció­ikkal kezdik elhomályosítani és ve­szélyeztetik vármegyénk szarvas- marhatenyésztéséDek azt a jó hirne­vét, amelyért a megyebeli, bonyhád- vidéki szarvasmarháinkat keresték csupán azért, mert nem tart lépést az országosan kifejlődött tejelési ver­senyben a többi vármegyék tényé- Bzeteivel, holott az eddigi jó tejelő tulajdonsága ma is fennáll, csak nincs kellőleg kihasználva. Ha kistengésztőink nem isme­rik fel az ebben rejlő veszélyt, nagyon könnyen megeshetik, hogy vármegyénk területén már nem fognak oly intenzi­ven vásárolni teheneket a jö­vőben, mint eddig és ezzel el­veszítené vármegyénk egyik legjövedelmezőbb gazdasági ágát. Szükségesnek mutatkozott ezért, hogy egészséges verseny szervezésé­vel a tejelés fokozása iránti kedv feU keltessék és ébren tartassák. Tolna vármegye törvényhatőságá nak jóakaratu támogatásával a Tolna­megyei Gazdasági Egyesület jelenté­keny készpénzdijakat tűzött ki azon megyebeli kistenyésztők részére, akik teheneikkel kiváló tejelési eredmé­nyeket mutatnak fel az 1936. évben. Ezen dijak a következők: Egy 500 pengős első díj, két 300 pengős má­sodik dij, két 200 pengős harmadik dij és öt 100 pengős negyedik dij. Az első három díjazási csoportban azon tehenek tulajdonosai részesül­hetnek, kiknek tehenei az ellenőrzési évben megkezdett laktáció első 305 napján 7000 kg-ot meghaladóan a vármegyében a legmagasabb tejhoza- muak voltak és a tej zsirszázaléka a 3 5 százalékon felüli, a negyedik díjazási osoportban részesülhetnek azon kistenyésztők tehenei, amelyek a felsorolt feltételek mellett legalább 4000 kg tejhozamnak. A Tolnamegyei Gazdasági Egye- sülét legutóbb tartott igazgatóválaszt* j mányi gyűlése az első tejelési ver- J seny eredményeként — tekintettel I arra, hogy az első három dijesoport* | a Pk. 923—1936. Vh. 53-1936. Árverési hirdetmény. Dr Torda László ügyvéd által képviselt Cordatic Magyar Gumiabroncs Rt javára 308 pengő 35 fillér tőke és több követelés já­rulékai erejéig a budapesti központi királyi járásbíróság 1936. évi 417.456. számú vég­zésével elrendelt kielégítési végrehajtás foly* tán végrehajtást szenvedőtől 1936. évi már­cius hó 27-én lefoglalt 1115 pengőre be­csült ingóságokra a tamási királyi járásbíró­ság fenti számú végzésével az árverés el­rendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alapján a fent megnevezett s a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltatók javára is az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán. Fel sói reg községben, nyomban folytatva Nagyszokoly községben leendő megtártására határidőül 1937. évi juntas hó 18. nap jósak délután 2 órája tű­zetik ki, amikor a biróiiag lefoglalt csikók, lószerszám, kocsi, sertések, tengeri, teher­autó, jégszekrény s egyéb ingóságokat el fogom adni. Tamási, 1937 május 28. Szabó Andor 400 kir. bir. végrehajtó. A paksi királyi járásbíróság, miat telekkönyvi hatóság. 53-1937. tkv. sz. Árverési hlrdetménv-Mvonot. M. királyi kincstár végrehajtatónak, Weisz Joáchimné szül. Nágel Regina végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 883 P 31 f tőkekövetelés és járulékai behaj­tása végett, a paksi királyi járásbíróság terü­letén levő, Paks községben fekvő s a paksi 12.927. számú tkvi betéti A f 1. sorszám 1941. hrsz. alatti házra 29. sz. udvarral a Főutcában 7600 peng6 kikiáltási árban el­rendelte. Az árverést 1937. évi julfos Hé 19. nap­jának délelőtt 10 Örskor Pakson, a telek* könyvi hatóság hivatalos helyiségében (Deák Ferenc-atca 10., 4. ajtó) fogják megtartani* Molnár féle nyomdai müintézet és szab. Az árverés alá kerülő a paksi 12.927. sz. I 1 tkvi betéti A + 1. sorsz. 1941. hrsz. alatt felvett ingatlant a végrehajtató követelésére megtartott árverésen 18.301 P*nél és a csat- lakozotlnak kimondott Szekszárdi Takarék- pénztár kérelmére megtartott árverésen a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron alul eladni nem lehet. (5610—1931. M. E. rend. 21. §. és 1908: XLI, te. 26. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában megha­tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881. évi LX. te. 147, 150^ 170. §-ai, 1908. évi LX. te. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig! kiegé­szíteni. (1908: XLI. te. 26. §). Paks, 1937 február 19. 403 _____________Dr Deák, kir. jbiró. iró alzatgyár rt. nyomása, Szekszárd. nak megfelelő tejhozamu tehén saj­nos nem volt — a negyedik cso­portnak javasolta a dijakat kiadni, 100—100 pengő jutalomban részesül, tok ezek alapján a következő, kis* tenyésztők jő tejelő teheneikkel :: 1. Főglein Ágoston Mözs 59. az, Böske tehene 8186 pontszámmal, 2. Frey József Szekszárd 20. sz» Marcsa tehene 7979 pontszámmal, 3. Szieb András Ssekszárd 27. sz» Böske tehene 6626 pontszámmal, 4. Klem Kristóf Mözs 18. bz. Cifra tehene 6624 pontszámmal, 5. Kilián Mihály Sióagárd 60. sz. Zsófi tehene 6254 pontszámmal. A Tolnamesvel Gazifasűgl EzsesUet l APRÓ HIRDETÉSEI fiaztfarüBOh üzemnnwgfll utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázóra], , traktorolaj, petroleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi átérek. Gőzeke- és fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. Pétlsé és kffllmfim kapható Szekszárd on, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Mindenféle biztosítási űiyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztositásn&V készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak; egyesületünk biztosítási főképviselete. Mindenféle oetOmos rezhető. HezSSozdosűfil gépek, gyártmá­nyúak, az egyesület révén beszerezhetők. \ drb 1 éves pej ardeni mén, 1 drb 1 éves pej ardeni kanca, 1 drb 8 éves aranysárga kanca, belovagolt, nladéa Cim: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesfl- letnél. Kocsola község elöljáróságától” - 1292—1937. Árverési hirdetmény. Kocsola község tulajdonában lévő 3184 kát. hold kiterjedésű szántó- földön és réten (erdő és szőlők ki­vételével) gyakorolható vadászati jog 1937 augusztus hó 1-én kezdődő 16 egymásután következő évre, vagyis 1947 Julius. 31-ig, Kocsola köcség* házánál 1937. évi JunillB hó 26 ált délelőtt 9 Órakor megtartandó nyil­vános szóbeli árverésen haszonbérbe jjj adatik. A 20/1930. rkkgy. számú várme­gyei szabályrendeletben előirt és azon­kívül megállapított árverési feltáttfok Kocsoláü, a főjegyzői irodában, a hi­vatalos órák alatt megtekinthetők: Kocsola, 1937 juoiue 31 401 Elöljáróiéit

Next

/
Thumbnails
Contents