Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-06-02 / 42. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 juniug 2, önálló nagycsaláda kisember« aki ma a saját borában fullad meg. Jöjjön tehát a segítség, de gyor­san, mert már is elkésett. Dr báró Jeszenszky Andor. " ■ WP '■Illáin U l.y ' A várvetfel gazdasási egyesület Közgyűlése A Tolnamegyei Gasdasági Egyesü­let és a Tolnamegyei Gasdasági Egye­sület Allattenyésstési Szakosztálya, agyié mint a Tolnamegyei Szarvas- marhatenyésztő Egyesület báró Fiáth Tibor elnöklete alatt hétfőn délelőtt tartotta évi közgyűlését a vármegye- kása kistermében. A vármegyének ea a legnagyobb fontosságú egyesülete nagyszabású évi jelentést terjesztett a közgyűlés elé, rámutatván azokra az eredmé nyekre is, amelyeket a Tolnamegyei Gazdaságok Ssövetkesete a tejérté- keBités terén elért. A december 31-ig termelt 4,400.000 liter tejért 21.500 pengő többletárat kaptak, biztosítva ezenfelül a szövetkezet adminisztrá­ciójához szükséges összeget ja. Megemlékezik a jelentés az elmúlt éy állattenyésztési eredményeiről, a tejelési versenyek rendszeresítését Célzó javaslatokról és ennek várható nagyszerű eredményeiről, a szarvas- marhatenyésztés fejlesztéséről alkotott vármegyei szabályrendeletről, a yár I megyei bikarendszer bevezetéséről, a tenyészállatvásár és a ssarvasmarha­W W ■ * ...W"'* ■" m ■ « ■ ■ díj azások sikeréről, a tehenek bírá­latáról, a tehenészetek törzskönyve­zésének igen tanulságos adatairól, amelyek szerint a vármegyében 3589 darab tehén és 316 darab bika van törzskönyvezve. Külön szerepelnek a községi tenyészetek szintén a legpon­tosabb kimutatásokkal. Megemlékezik ezután a jelentés az elmúlt év minden nevezetes mező­gazdaságilag fontos vármegyei ese­ményéről, majd Borosa Zoltán igas- gatóválasztmányi tag és Peresei La­jos földbirtokos haláláról. A közgyű­lésen letárgyalták a zárszámadást, a költségvetést és az állattenyésztés fej­lesztése terén követendő eljárások, valamint a bonyhádi tájfajta standard­jának megállapítására albizottságot szerveztek. A tárgyalás során nagyobb beszé­det mondottak: Dőry Frigyes, dr Bernáth Béla, báró Fiáth Tibor, Piles István és Komlósi József. A közgyűlés végül Krammer Já­nos törzBKönyvvesetőnek a gazdasági j egyesületi titkári címet adományozta. A szegénygondozás mogyar apostola SzeKszdrdoa Ismeretes, hogy a szegénygondozás már Szekszárdon ia az Egri Magyar Norma szerint történik. A város meg­szűntette a koldulást, felállította a szegényűgyi hivatalt, megválasztotta a s|sgényügyi bizottságét, az adomány­gyűjtő hölgybizottság pedig megala­kult. A szegénygondozás legfontosabb sservei, a szegénygondoaó Nővérek is letelepedtek és igy kihagyás nél­kül megindulhatott az a lelkes munka, melynek feladata az, hogy a szegény­gondozást Szekszárd falai között is aa önzetlen igazságosság szem előtt tartásával a mai kor, az emberi mél­tóság követelményeinek megfelelően oldja meg. Orsaágosan tudott dolog, hogy az Egri Magyar Norma szerinti szegény­gondozás eszméje P. Oslay Oswald ezentferencrendi atya nemeB leikéből pattant ki, aki május 30-án props- gandagyülés keretében kívánta Szék- szárd közönségét tájékoztatni a mo­dern Biegénygondozás alapelveiről. P. Oslay — aki dr Antal József belügyminiszteri titkár kíséretében siombaton délben érkezett Szek- saárdra — a vasárnapi Hősök Miséje alkalmával az evangélium után szent- beszédet is mondott és már ebben is bő részletességgel ismertette a közön­ség előtt az Egri Magyar Normának Isten parancsa szerinti munkásságát.* Délután a megyeháza zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta meg propaganda előadását P. Oslay, akit a terembe érkezésekor vitéz dr Thu- ránszky László főispánnal és dr Per­cre! Béla alispánnal az élen Szék- zzárd egész vezető értelmisége üd­vözölt. Vitéz Vendel István nemes- veretű tömör szavakban mutatott rá a szegénygondozás szociális hátterére, Ptf- Oslay Osvald európaszerte ismert munkájára és vele együtt üdvözölte * A páter a szokásos húsz-huszonöt per­ces szentbeszéd helyett ötnegyedóráig pré­dikált és emiatt háromnegyeaórát késett a HÖsök 11 órai kezdettel ]e)zett szabadtéri emlékünnepe, mert a mise végeztéig nem jöhettek el a templomból a Hősök Miséjén megjelent, hatósági küldöttségek és az, em­lékünnepély szereplői. Szerk. a belügyminiszter kiküldöttét dr An­tal József minisztert titkárt is. Páter Oslay emelkedett ezután szólásra és mig délelőtti szentbeszó dében a szentirás, a krisztusi paran­csok fényében a kinyilatkoztatás tör­vényeivel próbálta bemutatni a XX. század társadalmi kötelességeit, ad­dig ezen a propagandagyttlésen pszi­chológiailag, lélektanilag állitotta be ezt a mindennél fontosabb és érde­kesebb kérdést, bizonyítva, hogy az emberiség igyekszik és halad a jobb felé. óriási filozófiai tudásra valló készültséggel és bravúros szónoki készséggel négy korba, négy síkba állította be az embert, az emberi éle­tet, az emberi lelket éa magyarázta az egyes korok érdeklődési területét: a külvilág!, belvilági, erkölcsi és ideológiai, síkokat. Bizonyította, hogy O. mostani időben az élet, a becsület, a tisztesség, a munka, a megélhetés, a fejlődés, az érdeklődés tárgyai és mindezen értékek középpontjában az ember áll és ezen a réven szükség­szerűen előtérbe láp az erkölcs, az ethika, amely az önzetlenségek írja elő és megérteti mindenkivel, hogy az élet eszközeihez mindenkinek joga van. A siociálpolitika, a szükség­szerű lelkiismereti felelősség száza­dába jutottunk, ahol kezdünk akarva nem akarva, testvérekké lenni és fel- iamerjük ast a legfőbb- kötelességün- két : a szegénygondozás első paran­csál, hogy szeressük nagyon az 1 embert /» 1 P. Oslay egyórá#, mindvégig le*, bilincselő, magéeszinvonaltt beszédé i után dr Antal József miniszteri tit­kár, a belügyminiszter köszönetét tolmácsolta a város közönségének, amely oly nagy érdeklődéssel visel­tetik a, karitativ problémák iránt. Ismertette a szegénygondoló nővé­reknek az Egri Magyar Norma alap; j&U az egész országban eddig végzett nagyszerű, de nehéz munkáját és a saját tapasztalai alapján mondott el egyes jellemző eseteket az.élet mély­ségeiből,Imajd áldozatos összefogásra kérte a közönséget. A gyűlés vités Vendel polgármes* tér sáréssavaival ért véget. Jtt említjük meg, hogy dr Antal több napoo keresetül Sseksaárdoa marad, tanulmányona as itteni kari­Iá • . á f _ __A Ám éaOI Sz ekszárd elsC leli a mezőgazdasági szakoktatási Intézmények tanulmányi és munkaversenyén As Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara területén levő alsófoku meső- gazdasági ssakoktatási intésmények ezévi tanulmányi és munkaversenyü­ket május 20—23-ig Kehidán tar­tották meg. Á versenyen megjelent dr Csettler Jenő titkos tanáosos, a Mezőgazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető elnöke és dr Jósa Béla, a földmivelésügyi minisztérium szak­oktatási ügyosztályának főnöke. A bíráló bizottság elnöke dr Guláosy Sándor mesógasdasági szakiskolai fő­igazgató volt. A négy napig tartó versenyen a kaposvári, kehidai, szent- lőrinci, siklósi jós ssekssárdi meső- gazdasági szakoktatási intézmények ifjúsága vett részt. Az első nap lezajlott szellemi ver­senyen, mely írásbeli és szóbeli, va lamint röktönzött szakelőadásból állott — éppenugy, mint a többi verseny- csoportokban, kivéve a sportverseny­ben —. a szekszárdi m. kir. mező­gazdasági szakiskola növendékei lett tek az elsők 276*61 ponttal. A becs­lési versenyben 34*03 pontot szerez­tek a szekszárdi versenyzők, míg a munka* és. ügyességi versenyben, mely gyümöloBfagödörásás, tengerikapálás, seprükötés, szőlőkötözés, kaszakala­pálás, ezerssámössierakás és befogás, ból állott, 201 87 ponttal lettek u elsők a szekszárdi szakiskola növeu- dékei. A sportverseny csoportban a kehidai szakiskola növendékei 120 pontot szereztek és a szekszárdi mező­gazdasági zsakiskols tanulói 101 pont­tal másodikok lettek. Az egyes versenyesoportok pont- jainak összegezése alapján a verseny, ben végeredményben első lett a szek­szárdi m. kir. mezőgazdasági szak­iskola 613 51 ponttal és igy ők nyer­ték el az Alsődunántuli Mezőgazda, sági Kamara vándordíját, egy saép ezüst serleget. A versenyen szereplő intésmények növendékei a sportversenyben egyéni dijakul érmeket, a szellemi, becslési, munka- és ügyességi versenyben gazdasági szerszámokat és igen szép, értékes dísztárgyakat nyertek. As első dijat nyert szekszárdi m. kir, mezőgazdasági szakiskola növendékei közül különösen ki kell emelni Benkő István, Sárvári István, Kaszonics János, Bakó Mátyás, TakácB József, KovácB János és Horányi János ta­nulókat, kik a tanulmányi és munka- versenyben a legszebb eredményeket érték el. HÍREK Junius hó 4 én van a trianoni szer­ződés aláírásának az évfordulója, Mint mindenki az országban, vármegyénk lakossága is a nemzeti gyász néma kifejezésével gondol Magyarország történetének erre a' legszomorubb napjára. Aki magyar, szálljon ma­géba ezen a napon, tegyen fogadal­mat^ hogy teljes erejéből Trianon megváltoztatásáért fog dolgozni. A kegyelet ős megemlékezés jeléül pe­dig vigyen minden ember egy-egy szál virágot a hősök emlékművére és a temetőben nyugvó hősi halottak sirhantjára. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1937. évi május 20—26-i feljegyzé­seiből : Hőmérséklet: maximum: 31*6 C° május 22-én, aúuuunm : 14*7 C° május 20;ná. Csapadék: eső 6 0 mm május- 22-én, eső 3*0 nun májusi 23-áa, eső 7*3 mm május 24-én, egfr 13 mm május 25-én. összesen 18*1 mm. A* levegő nyomása május 26-án délelőtt növekvőben, délután csökkenőben volt — Este 9 órakor a barometer 24*4 C3 mellett 757*4 mm-t mutatott. Azontúl emelkedett. — Háromnapos eucharisztikus áj- tatosság Szekszárdon. Az euchariss- tikus óv ünnepségeinek bevezetése­képpen OBÜtörtöktől, folyó hó 3-tól kezdve háromnapos ájtatosság lesz az Oltári Szentség tiszteletére a szék- szárdbelvárosi templomban. Este 7 órakor, mindhárom napon sientbeszéd és litánia lesz, vasárnap pedig, amely napon egybeesik a templom felszen­telésének évfordulója és az évi szo­kásos szentségimádás: egésznapos szentségimádás lesz reggel 7 órától este 6 óráig. A szentbeszédeket P a- t a 0 s y József gimnáziumi bittanár fogja tartani. — Az alispán szabadságon. Dr Perczel Béla alispán — mint min­den évben — úgy most is pár hétig üdült egy külföldi szanatóriumban. Hazatérve újabb háromheti szabad­ságot kért, mert pihennie kell. Egész­sége ugyanis még mindig nem állt annyira helyre, hogy hivatalos teen* dőinek minden tekintetben eleget tud­jon tenni. — Az orvosi kamara tagjai a tör* vényhatósági bizottságban. Az orvosi kamarák tagjai minden vármegye és szab. kir. város területén számará­nyuknak megfelelő kartársukat dele­gálják az, illetékes törvényhatósági bizottságokba. Most folytak le esek a választások, amelyek során Tolna vármegye törvényhatósági bizottságá­nak tagjai lettek: dr Treer István vármegyei kórházigasgató főorvos, dr Leszley Alajos a Országos Társada­lombiztosító Intézet szekszárdi fő­orvosa, dr Matzon Gábor az Orszá­gos Tisztviselői Beteg Alap tolna­megyei főorvosa. Póttagok lettek: dr Sólymos Károly nagy dorogi kör- orvos és dr Szüle Dénes egyetemi magántanár, szekszárdi közkórházi főorvos. — Kormáiykópvlselői kiküldés. A szekszárdi m. kir. állami gimnázium folyó tanévi érettségi vizsgálatain az elnöki tisztet dr Balassa Brúnó tana­kor ttleti kir. főigazgató fogja betöl­teni, mig a dombóvári rk. tanítónő- képző intézet képesítő vizsgálataira miniszteri biztosul dr Vanek Géza tanügyi s. titkár küldetett ki Sséker- fehérról. a belügyminisaternek, hogy esek ködéséhea, a ssegényhás felállítást boa, fa árvaháa moderoiaáláaáho* milyen államsegélyre van sittkséga f városnak.

Next

/
Thumbnails
Contents