Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-05-26 / 40-41. szám
Xix. évfolyam Szekszárdi 1937. május 26. (Szerda) 40—41. szám TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősbe és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|< Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.; Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. A kormány ipari politikájú Bornemisza Gésa iparügyi miniszter tárcája tárgyalását felhasználta arra, hogy többrendbeli felszólalásával minden ipari kérdést megvilágítson, hogy a törvényhozás mind a nagy-, mind a kisipar tekintetében . tisztán és tárgyilagosan ítélhesse meg a való helyzetet. Bebizonyított gazdasági igazság, hogy az olyan intézkedések, vagy reformok Bohasem váltak az egyetemesség hasznára, amelyek külső be* folyások, vagy kényszerítő ráhatások következtében jöttek létre s amelyek nem a kormányzatnak abból a meggyőződéséből születnek meg, hogy megvalósításukkal jogos szociális igényt elégitenek ki. Ez persze egyképpen szól jobbra és balra, a karteleknek éppen ngy, mint a szakszervezeteknek és ezek vezetőinek. De szól egyben azoknak is, akik akár elfogultságból, akár a helyzet nem ismeréséből mindig állást foglalnak az iparfejlesztés ellen s úgy viselkednek, mintha a mezőgazdaság érdekeit árulnák el akkor, ha tárgyilagosságukat megőrzik az iparosodás kérdésében. A kartelek ellen sok a panasz. Egymásután hangzanak vélemények, melyek Bserint ezek munkája teszi drágává az életet s megfizethetetlenné az árucikkeket. Ezek a panaszok nem ismeretlenek a miniszter előtt sem. — Ha egyes gyárak vezetőinek cselekvései — úgymond — ki is váltják az erős bírálatot a közönség so raiban, mindez nem indokolja, hogy ellenséges szemmel nézzük az iparosodás folyamatát. Ma már minden magyar embernek tisztában kell lennie azzal a valósággal, hogy mint közel százas népsűrűségű ország, tisztán a mezőgazdaságból meg nem élhetünk. Háromezernégyszáz dolgozó gyárunk negyedmillió munkást és huszonöt- ezer tisztviselőt foglalkoztat. Mindez pedig arra szolgál, hogy a törvényhozás is a a magyar társadalom is tárgyilagos lehessen a megítélésben, mikor a nagyipar kérdésén van a sor. Maga Bornemisza Géza is ennek a tárgyilagosságnak adja a példáját, mikor kijelenti, hogy szükségesnek tartja az adókedvezmények felülvizsgálatát s ahol az ipar meg- bírja 'a nyersanyag drágulását, ott nem szabad megengedni, hogy ezt a fogyasztó rétegre hárítsák át. Ismertette azon intézkedéseket is, melyekkel a kis- és kézműipar segítségére óhajt sietni. A múlt évben jelentősen csökkentette az OTI-ter- heket, melyekkel a kisipart mentesítette s ezáltal versenyképességét nö velte. Az öregebb — a hatvan éven felüli kisiparos adóját íb csökkenteni kívánja. Szándéka a miniszternek, hogy minden olyan munkát, melyben a kisipar versenyképesnek mutatkozik, a kisiparnak is juttassa. A régi szerződések lejártával módjában lesz több munkához juttatni a kisiparos ságot. Télen, mikor közismerten kevesebb a mezőgazdasági lakosság fog lalkoztatása, a gyáripari mellékcikkek gyártását akarja fokozni s igy bizonyos lehetőséghez juttatni a napszám nélkül maradt mezőgazdasági lakosságot is. Nagy fontosságot tulajdonit a miniszter a kézműipar olcsó villanyárammal való ellátásának. Itt már pozitív eredmények is mutatkoznak, amennyiben az 1931. évi árakkal szemben a vidéki árak 30—40 százalékos csökkenése állapítható meg. Azzal a gondolattal és tervvel is foglalkoznak, hogy a villamostársaságok önadóztatás utján teremtik meg az alapot, amelyből az ország villamosítását gyorsabb ütemben lehetne fokozni és fejleszteni. Mindez csak vázlatos képe azok nak a szociális elgondolásoknak, melyek a megvalósítás küszöbén állanak b meg is valósulnak, hogy a magyar kisiparosság és munkásság viszonyait lehetőleg megjavítsák s hogy ebből a munkából a szakszervezetek is kivehessék a maguk ré szét, annak csak egyetlen akadálya a szakszervezetek politikája. Amint Bornemisza Géza mondja : A munkásság általános érdeke, hogy a szakszervezetek politikamentesek lehessenek, melyekben a magyar nemzeti és keresztény alapon álló munkásság egyesülhessen a maga érdé keinek a biztosítására. És ebben az óhajtásban az egész nemzeti társada lom egyetért a miniszterrel. Éry Lászlót jogerősen felmentette a pécsi királyi tábla Évekkel ezelőtt országos szenzációt keltett a szekszárdi Éry bankház bukása és Éry László, a banküzlet tulajdonosa, a megindult csődeljárás során vizsgálati fogságba is került. Éryt a csődből származott bünper- bői kifolyóan a szekszárdi törvényszék hosszas tárgyalás után el is ítélte. Felebbezés folytán a pécsi királyi Ítélőtábla Soós-tanácsa most foglalkozott a magánokirathamisitás, hitelsértés és ussoravét8ég miatt Éry ellen emelt vádakkal. A táblai főtárgyaláson Éry azzal védekezett, hogy neki, aki állandóan Budapesten lakott, időközben elhalt Poryesz Ferenc üzletvezetőjének uzsoraügyle- teiről nem volt tudomása. Ezeket Porgesz az ő tudta és beleegyezése nélkül kötötte. A tárgyalás alatt Éry védekezése beigazolódott, a tábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és Éry Lászlót felmentette. A főügyész az ítéletben megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett. Az évek hosszú során át sok meghurcoltatást szenvedett Éry László kálváriája tehát] a jogerős felmentő Ítélettel véget ért. TlzenSléví (egyházra ítélték a szekszárdi forradalmi törvényszék volt elnökét Másfél hónappal ezelőtt országos feltűnést keltett, hogy dr Rudas Zoltán, a Berinkey kormány alatt külügyminiszteri segédtitkár, a kommunizmus alatt rövid ideig a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke, majd az úgynevezett tanácsköztársaság bécsi magyar követségének volt tisztviselője, aki a rémuralom bukása után is Bécsben tartózkodott, váratlanul Budapestre érkezett, hogy a magyar biróság elé álljon. Ellene ugyanis gyilkosság miatt eljárás volt folyamatban, mert mint a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke az 1919. év május 6-án halálra Ítélte Puskás János háromszoros rablógyilkost, akit Szekszárdon a városháza udvarán a vörös őrség három katonája agyonlőtt. Dr Rudas Zoltánt a budapesti államrendőrség hamarosan Szekszárdra szállíttatta és kihallgatása, valamint a megejtett vizsgálat után dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök gyilkos ság büntette miatt vádiratot is adott I be ellene. Vádlott jogorvoslattal nem | élvén, ügye hamarosan, e hó 24-én már tárgyalás alá is került a szekszárdi kir. törvényszék Wandl- tanácsa előtt. Nagy érdeklődés kisérte ezt a tárgyalást, amelynek során dr Rudas kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy külügyi feladatok előkészítése végett küldték le a külügyi népbiztosaiétól a déli végekre, ahová azonban Pécs megszállása miatt bejutni nem tudván, Szekszárdra jött, hogy a megszállott területre való átjutás körülményeiről és lehetőségeiről itt szerezzen információkat. Pár órai ittléte alatt megtudta, hogy Szekszárdon borzalmas terror uralkodik, a város előkelőségeit letartóztatták és mint túszokat internálták és hogy a forradalmi törvényszék elnökét, egy részeg embert, állásától elmozdították. Mivel félő volt, hogy kegyetlenségek adódhatnak elő, telefonon összeköttetésbe lépett a budapesti igazságügyi népbiztossággal és kijárta magának, hogy kinevessék őt a forradalmi törvényszék elnökének. Ezzel az volt a célja, hogy a rend szer minden terrorcselekményét megakadályozza. Meglátogatta a Hőgyé- szén letartóztatott túszokat, panaszaik felől kikérdezte őket és helyzetükön tőle telhetőén sokat könnyített. Akkor történt, hogy Tánczos vádbiztos a forradalmi törvényszék elé állította Puskás János vörös katonát, aki ófaluban az 1919. évi április 30 án megölt és kirabolt két a demarkációs vonalon átjutni akaró egyént és egy férfit agyonlőtt, mert nem adott neki cigarettát. A tárgyalás során a cinikus rablógyilkosság beigazolódott és a forradalmi törvényszék tagjai — törvénykönyvvel a kezükben —- a magyar büntető törvénynek megfelelő kötél általi halálos büntetést szabták ki Puskás Jánosra, akit a rendes biróság is feltétlenül halálra ítélt volna. A halálos ítélethez ő maga azért járult hozzá, mert nem akarta, hogy Puskás — aki a békés társadalomra veszélyes egyén volt — a Szekszárdon tartózkodó Krammer Sándor terrorista csapatába kerüljön. Hiszen köztudomású, hogy Krammer, Szamuely és társaik, mind börtönökből kiszedett rablógyilkosokból állították össze a terrorista gárdájukat. Az ítélet végrehajtásába — úgymond — nem folyt bele, rövid szekszárdi működése abban merült ki, hogy itt a békés lakosság nyugalmát biztosítsa és a terrorcselekmények lehetőségét megakadályozza. Kihívó magaviseletét senkivel szemben sem tanúsított és a hatóságok vezetőit, a polgári érzéBtt embereket mind arra kérte, hogy bármi sérelmükkel csak keressék meg őt, aki mindenkinek az ügyében a legbékességesebben és a legigazságosabban fog eljárni. Mikor látta, hogy a különféle terror- különítmények Szekszárdra jövetelét nem akadályozhatja meg, felutazott Budapestre és a bécsi .követséghez való áthelyeztetését kérte. A kom- műn bukása után Bécsben maradt, ott tanítással, irodalmi munkássággal és kereskedői tevékenységgel töltötte az idejét. Politikai működést nem fejtett ki, az emigránsok magyar- gyalázó munkájában nem vett részt és mindent elkövetett arra nézve, hogy Magyarországra hazatérhessen. Ez most meg is történt és birái elé állott azzal a tisztelettel, amellyel a magyar királyi bíróságnak mindenki tartozik. A vádlott kihallgatása után felolvasták a bűnügyre vonatkozó ösz- szes okiratokat, majd a védő több szekszárdi közéleti férfi és dr Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter kihallgatását kérte arra nézve, hogy dr Rudas Zoltán szekszárdi működése a rend és a közbiztonság megszilárdítására irányult. A királyi törvényszék ennek a kérelemnek nem adott helyet. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, dr Gaal DezBŐ kir. ügyészségi elnök tartotta meg vádbeszédjét és megvilágítván a tényállást, dr Rudast gyilkossággal vádolta. Beszéde toEgyes szám ára 12 ffilléPa
