Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-05-22 / 39. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 május 22. pun Strandfürdő újonnan átalakítva május 23-án (vasárnap) megnyílik szál0 kezdetű dalokat adta old. Eit követően Baán János zongoraművész a pécsi városi seneiskola tanára Lisct: Petrarka szonett“ és Chopin : „Barcarole“ cimü műveket adta elő nagy sikerrel, j Esntán Erkel: „El-, vennélek“, „Késő vágy0 és Kacsoh: „Késő őss . . kesdettt műdalokat adta elő a Pécsi Dalárda. Dr Szilárd Leó ginin. tanár régi magyar nótákat énekelt a közönség élénk tetszé- sétől kisérve. — Esntán Baldamns: „Alpesi áldás0 cimű művét énekelte a Dalárda dr Ssilárd Leó bariton- siólójával, majd aa est egyik meglepetése Kovács Ili éneksiámai kö vétkeitek. Kováts Ili, Ábrányi Alá jós kiváló pécsi dal* és lenesserső magyar nótáiból énekelt, frenetikus tapsot aratva. A nagysiámn jelenlevő- séget elbűvölte Kováts Ilike nagysierü 1 hangja és előadóképeBsége. Nagy ze* | nei jövő előtt áll és ai a meggyőső- désttnk, hogy még sokat fogunk róla hallani. Utolsó ssámként a Pócbí Dalárda „Magkondult a kecskeméti öreg* templom* kesdettt népdalt adta elő. A nagynevű királydijas Pócbí Di* lárda kitett magáért és nagynevéhei méltóan mftvéssit produkált*? Minden egyes ssáma élmény volt és ezzel az emlékesten való szereplésével nemcsak megalapítója iránti háláját róta le, hanem a dal népszerűsítésével is nagy szolgálatot tett., A nagyszerű produkcióban kétségtelenül Weigele Osakár karnagynak igen nagy sserepe volt. A kitünően sikerült és telt hál mellett lesajlott műsort a legjobb hangulatban hajnalig tartó tánc követte. Gasztonyi József ipartestületi jegyzőt, aki est a kittinő emléknapot megrendezte a legnagyobb dicséret illeti. Olyan kérdések ezek, olyan vádak, olyan sebek és veszteségek, amelyek miatt szomorúságunk már csak befelé zokog és Bulyuk alatt lehajtjuk némán a fejttnket... De ez a kettős szentév a puszta bánatnál többet akar! A katholikus hit szerint az Oltárissentség vétele záloga a mi sirbaroskadt testünk feltámadásának is. Csodálatos találkozás! A sir torkába taszított magyarság — a XX. század vértanújaként — hazájának halálra tépett testét ajánlja fel oltárkőnek az Eucharisztia Ünneplésére. Lehetetlen át nem éresnttnk, hogy a mi magyar hitünknek, reményünknek, szeretetttnknek forrása, hazánk feltámadásának záloga: az Encharisz* tia Krisztusa és az eucharisztiás élet! Est az életet akarja megindítani és munkálni a szentév. Ennek a szent- évi lelki és nemzeti feltámadásnak legyen a hírnöke a magyar harangok súgása!. Patacsi József. Emlékhansverseny Bonyliádoii A Bonyhádi Ipartestület május hó 17 én, pünkösdhétfőn Hoffer Károly- nak, Bonyhád ssülöttének emlékezetére emlék hangversenyt rendezett. A hangversenyen részt vett a Hoffer Károly által alapított királydijas Pécsi Dalárda, hogy ezáltal rója le megalapítója iránti kegyeletét. A nagyszabású ünnepség délután 3 órakor a pécsi vendégek fogadtatásával kezdődött. Ezután az Ipartestület uzsonnát adott a vendégeknek. Majd 5 órakor Hoffjr Károly volt bonyhádi házán díszes ünnepségek között az emléktáblát leplezték le. Az emlék- beszédet a Pécsi Dalárda elnöke mondotta, majd a község nevében Potzer Fülöp bíró vette át az em* léktáblát. Este a dalárda a leventezenekarral fáklyásmenetben a koszorúslány, Molnár Zsuzsa lakására vonult és ott sserenádott adott. Molnár Zsuzsa pár szóval megköszönve ünnepeltetését, a dalárda zászlóját megkoszorúzta. Este 9 órai kezdettel került sor a nagyszerű műsorra az Erdős Szálló nagytermében. Elsőnek a dalárda Hoffsr Károly Jeligéjét (Édes hazánk.,..) adta elő. Ezután Kiss Zoltán polg. isk. tanár a „Magyar dalmüvelés nemzeti jelentősége0 címén tartotta meg a dalról nagyszerű előadását. Majd a Pécsi Dalárda Rieger: „Bércről visz* Bzanéz a vándor* és Diensl: „Liliom* Bartal György emlékverseny autók és motorkerékpárok részére A Tolnavármegyei Automobil és Motoros Club 1937. évi junius hő 20 án, vasárnap rendezi meg autók és motorkerékpárok részére 410 km-es távon a motorsport hősi halottja, bele- házi Bartal György emlékére „Bartal György emlékversenyét“, hogy ilymódon is lerója kegyeletét fiatalon elhunyt tagja iránt, ki több versenyben szerzett első helyezésével a Clubnak dicsőséget. tős, mert a verseny'útvonalának legnagyobb réssé vármegyénk területére esik és így az ország minden részéből idesereglett versenyzők és érdeklődők megismerik vármegyénket. — Hogy pedig a versenynek országos viszonylatban milyen jelentősége lesz, legjobban jellemzi, hogy a Magyar Filmiroda úgy a startnál, mint a hegyi versenynél felvételeket készít és e célból a verseny napján leküldi A verseny országos jellegű, mert az 1937. évi motorkerékpáros bajnokságnak pontszerző versenye, igy eziránt az érdeklődés szokatlanul nagynak Ígérkezik, mert mindazok, kik a magyarországi motorkerékpáros bajnoki címért versenyeznek, kötelesek ezen versenyen is részt- venni. A pontszerzésen kivül az elhunyt édesatyja Bartal Aurél faddi nagybirtokos, volt főispán, a Club elnöke által felajánlott 1800 pengő pénzdíj és számtalan szebbnél-szebb értéktárgy szolgál a motorsport híveinek buzdításul. A verseny vármegyénk részére idegenforgalmi szempontból igen jelenóra, Hőgyész 13 óra, Kéty 13 őrs 10, Dörypatlan 13 óra 10, Zomba 13 óra 10, Harc 13 óra 20 és Szék- ssárd (cél) 13 óra 30 perc. Gyilkossággal vádolta Bnmagát Szerdán este egy remegő férfihang azt telefonálta dr Endrődg József szekszárdi államrendőrségi fogalmazónak, a bűnügyi osztály vezetőjének, hogy vallomást kíván tenni és letartóztatását kéri, mert gyilkosságot követett el. A fogalmazó kérdésére az illető bemondta a telefonba, hogy a korzón levő távbeszélő fülkéből hivta fel a rendőrséget. Dr Endrődy átadta a kagylót egyik inspekcióé tisztviselőnek és mig az az ismeretlen egyénnel beszélt, ő maga lerohant a korzóra, ahol a fülkében meg is találta az ismeretlen felhivót, akit ő maga vezetett fel a hivatalos helyihangOBfilmfelvevő autóját. A verseny indítása Kölesdről történik reggel 7 órakor s végződik Szekszirdon a Garay-téren levő célnál 13 óra 30 perckor. A tolnamegyei községekben az átvonulás kezdő időpontjai a következők: Varsád 7 óra, Gyönk 7 óra 10, Keszőhideg- kut 7 óra 20, Belecska 7 óra 20, Tolnanémedi 7 óra 30, Simontornya 7 óra 30, Dunaföldvár 8 óra 10, Duoakömlőd 8 óra 30, Paks 8 Óta 30, Dunaszentgyörgy 8 óra 40, Fadd I 8 óra 40, Tolna 8 óra 50, Kakasd j 9 óra 10, Bonyhád 9 óra 20, Dom- ! bóvár 10 óra 50, Felsőireg 12 óra I 30, Tamási 12 óra 40, Szabály 13 | Az illető elmondta, hogy ő Jánossy Károly, Szászváron 1900. évi julius hó 13-án született tolnai borbély és fodrász, aki az 1935. évi december hó 25 én éjjel a budapesti Rózsa- utcában meggyilkolta Hustyava György szüCBmestert. A bűntudat nem hagyta nyugodni és arra késztette, hogy önként jelentkezzék a hatóság előtt, mert vezekelni akar. Ezért bűnét levélben bejelentette dr Gaal Dezső szekszárdi királyi ügyészségi elnöknek is. Dr Endrődg József telefonon jelentette az esetet dr Gaal Dezső ügyészségi elnöknek, aki azután nyomban megkezdte Jánossy kihallgatását. Az önként jelentkezett borbély elmondta, hogy felesége elhagyta, mire ő felment Budapestre és ott különféle gyárakban dolgozott, mert a saját mesterségében nem kapott munkát. Budán lakott, ott volt ágyra járó ób lakásán szívesen tűrték akkor is, amikor nem igen jutott keresethez. Az 1935. év december 25-ének estéjét egy egyszerűbb vendéglőben töltötte el és amíg boroz- gatott, melléje telepedett egy öregebb ember. Az beszédbe elegyedett vele, kikérdezte anyagi viszonyai felől, bort is fizetett neki, majd amikor bezárták az üzletet, arra kérte, hogy kisérje őt el a Rózsa utcába. Ott egy szuterrén üzlethez értek, amelynek ajtaját az öreg ember kulccsal kinyitotta és meginvitálta magához egy csésze teára, ő lement vele és látta, hogy egy szücsmester műhelyében vannak. Teázás közben furcsán viselkedett az öreg ember, aki birkózni kezdett vele és a földre akarta te- perni. Jánossy'azonban nem hagyta magát, hanem önvédelemből felkapott az asztalról egy nehéz szttcsszerszá- mot és azzal úgy fejbevágta vendéglátóját, hogy az eszméletlenül összeesett. Mikor látta, hogy a padlón fekszik, még néhányat ütött a koponyájára, majd hazament és lefeküdt. Az újságokból olvasta, hogy Hustyava György ssücsmestert gyilkolta meg. Hustyava lakásáról sem pénzt sem mást nem vitt el. Az 1936. év tavaszán tért vissza Tolnára, ahol egész mostanáig, mint borbély és fodrász dolgozott. A bűntudat annyira kinosta, hogy borotvával öngyikos- ságot akart elkövetni, de nem mert megválnia az élettől. Elhatározta tehát, hogy vezekelni fog és feljelenti magát. Dr Gaál Dezső kir. ügyészségi elnök nyomban intézkedett^ hogy a postahivatal vizsgálja át a másnap kézbesítendő levélanyagot, mert meg akarta állapítani, igazat mond*o Jánosa/ akkor, amidőn vallja« bog/
