Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-05-08 / 35. szám

2 68-ik M. kir. állami sorsjáték 17.000 nyeremény 250.000 ar. P értékben rCngeremfing 40.008 ar. pengi Nyeremények: 20.000 ar. pengő 10.000 ar. pengő 2-szer 5000 ar. pengő 4-szer 2500 ar. pengő 6-szor 2000 ar. pengő 10-szer 1000 ar. pengő és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki. Húzás, junius hó 4-én Sorsjegyárak: Egész: ag. P 3- Tél: ar. P 1.50 Sorsjegy kapható osztálysorsjegyfóárusi- tóknál és dohánytőzsdékben. Postai meg­rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M. Kir. Pénzügy­igazgatóság (Budapest, V., Szalay-utca 10). vényrevÍBió fontosabb pontjait, végül a gaidasági szakiskola kiküldöttje tartott ismeretterjesztő előadást a nő vényvédelemmel kapcsolatban a gyü­mölcsfák kártevői ellen valé közös védekezésről. A tartalmas és igen népes gyűlést kisgazda* udvar járás követte, melynek résztvevői tanúságot nyertek a köz­ség szorgalmas kisgazdáinak magas színvonalon álló állattenyésztéséről. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1937. évi április hó 29—május 5-i feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 223 C° május 5-én, minimum : 63 C° május 1-én. Csapadék: eső 8'5 mm május 2-án, eső 2‘4 mm május 3-án, eső 2‘0 mm május 5-én. összesen 12 9 mm. Május.5-en a levegő nyomása lassú nö­vekvésben volt. Este 9 órakor a barometer 180 CJ mellett 752 2 mm-t mutatott. Azon­túl tovább emelkedett. TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 május 8. Téglagyár átvétel. Tisztelettel értesítem Szekszárd város és környéke közön­ségét, hogy a kakasdi téglagyárat átvettem és a téglagyártást a napokban megkezdem, úgyhogy május 15-re elsőrangú kiégetett téglára — bármely mennyiségben — meg­rendeléseket elfogadok. Szekszárd, 1937 április 27. Steiger István Alkotmány-utca 1. Telefon 46. tarifa- és szénkereskedő. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország 1 — Orvosi kinevezés. A m. kir. bel­ügyminiszter dr Diczendy Béla bel gyógyász szakorvost, a szekszárdi vármegyei Horthy Miklós köskórhás belgyógyászati osztályának alorvosát kinevezte az OrBzágOB Társadalom­biztosító Intézet orvos-fogalmazói ka­rába és ssolgálattételre beosztotta az OTI pácai kerületi pénztárához. Dr Diczendy Béla kinevezése őssinte örömet váltott ki kartársai és nagy- ssámu tisztelői körében, akik jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy a szekszárdi kórház kötelékében kilenc és fél év óta nagy lelkesedéssel, sok sikerrel és felebbvalói legtelj asebb el­ismerése mellett dolgosé kiváló orvos végleges elhelyezkedéshez jutott. — Az 0MKE dunaföldvári szerve­zete az elmúlt vasárnap tartotta tiszt­újító közgyűlését. Elnök lett Bajtényi István, társelnök Deutsch István, tit- kár-Sipos Lajos, jegyző Ádler Nán dór, pénztáros Cseroyánszky Imre, ellenőr Csernyánszky Imre, háznagy Nagy László. A központi választ- mány tagjai lettek: Sipos Ernő kor­mányfőtanácsos, Strasser Béla kor máuytynácsos, Kálmán Mór és Nagy Mihály kereskedők. Majd megválása tották a választmány 14 tagját. A közgyűlést nagy társasvacsora kö­vette, melyen Bajtényi István elnök közgazdasági alapigazságokat fejte­gető nagyszabású beszédben muta­tott rá a takarékosság szükségessé gére. Azután meleg szavakkal kö­szöntötte Sipos Ernő bankigazgatót kormányfő tanácsosi kinevezése alkal­mából. Sipos Ernő szívélyes szavak­kal köszönte meg az őszinte üdvöz­lést, majd az OMKE központi tit­kára, Nádor Jenő tartott széleskörű szaktudásra valló hatalmas beszédet a kereskedelem égető problémáiról, leszögezvén, hogy a legitim kereske delem egyáltalában nem nézi ross£ szemmel azokat a szövetkezeteket, melyekből nem egyes emberekre há­ramlik aránytalan jövedelem, hanem a szövetkezet tagjainak gazdasági boldogulását elősegíti. A hallgatóság viharos tapssal köszönte meg az él­vezetes elóadáBt, mely után a jelen­levők a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban együtt maradtak. Szombaton és vasárnap váltsa meg jóelőre jegyét Lehár Ferenc aranyéremmel kitüntetett PACSIRTA című operettjének előadására a Világ moziban — Ezüst akodalom. Nagy Lajos szekszárdi polgári fiúiskolái tanár és neje született Leszl Julianna a múlt hó 30 án, pénteken ünnepelték a bel­városi templomban házasságuk 25. évfordulóját. A jubiláló házaspárt ba­rátai és ismerősei jókivánataikkal hal­mozták el. — Kitüntetés. A pécsi rk. me- gyéspüspök Zord Anna dunakömlődi rk. tanítónőnek az. igazgatói címet adományozta. — Dalosünnep Dunaföldváron. Du naföldváron május hó 9-én délután 4 órai kezdettel a levente sportpályán tartják meg az ifjúsági dalosünuepet. Kedvezőtlen idő esetén az Egyenlőr ségi Körben. Az ünnepély műsora: 1. Himnusz. 2. Megnyitóbeszéd. Tartja Sipos Ernő kormányfőtanácsos, egy. házközségi elnök. 3 Dalcsoportok énekszámai: Madocsa: Református elemi népiskola, Böicske-Sseotandrás: Községi el. népiskola, Bölcske: Rém! kát. fiúiskola, Bölcske: Rém. kát. leányiskola, Dunaföldvár : Reformá­tus és evangélikus elemi népiskolák. Dunaföldvár: Rém. kát. leánytanin* tézet. Dunaföldvár: Homokkülv. rk. el. népiskola, Dnnafőldvár: Belvárosi rk. el. népiskola. 4. Záróbeszéd, Tartja Koudela Gyula rk. igazgató-t. 5 A díszoklevelek ünnepélyes kiosz­tása. 6. Hiszekegy. 7. Elvonulás a nemzeti zászló előtt, közreműködik a dunaföldvári leventezenekar. —- Nyaralók és kirándulók figyel­mébe. A Mikecz-nyaraló Gurovicán megnyílt. Csendes, pormentes hely, magaslati fekvés, kitűnő erdei hegyi levegő. Ssekszárdnak legszebb kirán­duló helye. Kényelmesen berendezett szobák, olcsó ellátás, napi panzió is kaphatók. — Térzene műsor. A m. kir, 4. határőrkor ü leti p aran csn okhely e ttes menetzenekar folyó hó 9 én tartandó térzene műsora. Vezényel Köhler Nándor m. kir. tiszthelyettes ezred- dobos: 1. Lorenc: „Károly herceg", induló. 2. Schneider: „Királynőm", nyitány. 3. Stolcz: „Hullámvarázs", keringő. 4. Kéler: „Takarodó", egy­veleg. 5. Farkas: „Horthy nóták". Ábránd. 6. Ismeretlen: „Éljen Ame­rika^, induló. A lábravaló és ütögetett bajusz Irta? Knábel Vilmos. Mint műkedvelő régésznek har­minc évi figyelmeztetéssel sikerült elérnem, hogy népünk nem töri ősz- sze a szántás-forgatás alatt kincs nélkül előkerülő régi edényeket és nem is pakol szalonnát minden meg­fakult iratba. így történt, hogy a minap az 1800-as évek elejéről származó régi nyomtatványt kaptam kézhez. Hi­vatalos körözvény volt katonaszö­kevények, eltűntek s egyebekről, leginkább latin, de akadt köztük egy német s egy magyar nyelvű is. Utóbbinak ez a szövege: »Egy ösmeretlen holt Testnek, melly e’ folyó 1821-dik Esztendei Szt. Andrásnak Havának 3-dik nap­ján Privilegialt Nagy-Kún Karczag Városa határában találtatott. Ala­gsori termetű, fekete hajú és szem­öldökű, barna ábrázatú, ütögetett ibajuszu, kerek ábrázatú, mintegy 24 Esztendős Fiatal embernek lát­szott: a’ Teste már rothadásban indult; volt rajta egy Ing, Lábra való, és egy fekete nyakra való a’ millyeneket a’ paraszt Legények szoktak viselni; egyébb aránt semmi más holmi nem találtatott nála.« A régi helyesíráson kivül két kit fejezésen akadt meg a szemem. Milyen lehet az ütögetett bajusz és mit értsek lábravaló alatt ? Az utób­bira ugyan tudtam következtetni, mert ing után említi. Népünk meglehetősen megőrizte a régi szólásmódokat, kifejezéseket s igy hamarosan be is igazolódott következtetésem helyessége. Haza­menet egy divatáruüzletbe tértem be, ahol egy vidéki magyar javá­ban magyarázott valamit a kiszol­gáló leánynak. Felfigyeltem. — Nem harisnyát kértem, azt majd az annyukom veszi. — Papucsot keres talán ? — azt mi nem tartjuk. — Tudom, ezt nem is ebbe a boltba keresném. — Hát cipő, vagy csizma kell ? — A fenét, azt ott árulják a pia­con a csizmadiák. — Nem tudom akkor, hogy mit adjak. — Mondtam már vagy tízszer, hogy lábra valót. J — De mi legyen az ? — Ml legyen, mi legyen ? — mér­gelődött az öreg, nem értik már a tnai világban a magyar szót 1 — Alsónadrágot szeretne a bácsi venni, szóltam közbe. — Azt hát, csakhogy végre már kitanálják, hogy mit akarnék venni. — Mért nem mondta, hogy gatyát keres, kockáztatom meg, azt a kis­asszony csak megértette volna. — Már bocsánat, felelt az én ma­gyarom, van a falusi emberben is annyi szeméremérzet, hogy kisasz- szony előtt ilyet ne mondjon. A lábravaló kérdése ezzel meg­oldódott volna, de hátra volt a ne­hezebb, az ütögetett bajusz. Gon­doltam, ezt is megmondja majd az én magyarom s azért megvártam az üzlet előtt. — Mondja csak bátyám, — szó­lítottam meg — milyen a bajusz­viselet, a bajuszdivat maguknál? — Ejnye, de furcsákat kérdez az ur 1 Hát van kérem huszárosán kj- pödört, lelógó harcsabajusz, azaz — hogy a ragya verje, meg — olyan lerágott formájú is, á fajtájából ki­vetkezett mai fiatalság orra alatt. — Hát ütögetett bajuszról nem tud? — Ilyet még az öregapám se hallott! Hiába faggattam tovább, nem ér­tette el a kifejezést. Persze, gondol­tam, dunántúli, de a vizbefq.lt tisza- melléki volt. Kapóra jött az itt át­vonuló tiszamenti katonaság. Tanyai, pusztai és városi katonákat kérdez­tem végig az őrmestertől fel- és le­felé, de bizony egyik sem tudott ütögetett bajuszról. Kihez forduljak még ? Hopp, megvan I Itt a volt tanárom, ki harmincegynehány esz­tendővel azelőtt magyarázta a »Ha­lotti beszédet«, ő néki legalább is illik valamit tudnia az ilyen bajusz­ról. Nem is tévedtem. — Egyszerű! — mondta. — Te­gyük a melléknévi igenevet a múlt időből a jelenbe s lesz ütögető ba­jusz, azaz most sarjadzó bajusz. — Hát persze, hogy az, kiáltot- fel, hisz fiatal volt a legény még. De aztán mégis csak gondolkoztam az ügyön Magyar legénynek 24 éves korá­ban mégis csak van már valamire­való bajusza *—; és nem ütögetett. No, de alföldi tót legény is lehetett. Nem igaz ? TELEFON: 143 Szombaton, május 8. Vasárnap, május 9. Vasárnap délntán 3 órakor a helyár 40, 60 és 70 fillér VILÁ6­H0Z1 Igazgató: KRENNER JÓZSEF Lehár Ferenc világhírű operettje: PACSIRTA Az előadások kezdete: hétköznapokon: 7* 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Főszereplők: Eggerth Márta, Hans Söhnker, Lueie Englisch, Halmai Tibor Magyar világhiradó

Next

/
Thumbnails
Contents