Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-04-09 / 26-27. szám

1937 április 9. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Dr Szakách Ernő újabb ajándéka Bőlcskének Ismeretes as a jótékonykodás, amellyel dr- varsányi Szakách Ernő kormányfőtanícsos, földbirtokos és neje raBsovszki Rassovszky Stefánia a bölcskei közintézményeket a leg* tiszteletreméltóbb áldozatkészséggel támogatja. Csak néhány évvel ezelőtt telepítették le Böloskén tizholdas parkjukban a Notre Dame apácaren* det és magákra vállalták rendháznk huszonötezer pengős építési költsé­geit. E fejedelmi ajándék után dr Szakách Ernő és felesége kulturház adományozásával vetette meg alapját a bájos kis falu színvonala emelésé nek. Szakáchék ugyanis Bölcske központjában fekvő és hétszáz négy­szögöl területen fekvő házukat kul* turház céljaira a hölcskei római ka­tolikus egyházközségnek ajándékoz­ták. Az értékes ingatlan tulajdon­jogát már át is íratták az egyház- község nevére. Dr Szakách Ernő és neje nemes gondolkozását és közismert áldozat­készségét a bölcskei katolikus egy­házközség száztagú küldöttsége kö­szönte meg, kifejezést adva annak, hogy Bölcske népe eltörölhetetlenül szivébe irta áldott nevét jótevőinek, akik példát mutató nagyszerű tettek­kel sietnek az évszázados mulasztá­sok megszüntetésére. > Csak a legnagyobb és legtisztelet- teljesebb meghatottsággal emlékezhe­tünk meg a kiváló házaspárnak erről az újabb nagyszerű gesztusáról, amely őket a talu népének legmelegebb szivü barátai és legkiválóbb jótevői | közé emeli. savorni. A Nemzeti Egység Párián belül semminemű változás nincs, mert. hiszen frakciók mindig, minden, párt-, ban voltak, azonban a párt erejét és , egységét a lényegben ez nem érinti. ^Humorosak — úgymond Petőinek JS ez ellenzéki képviselőknek azok a csevegései, amelyekkel kerületük­ben elmesélik, hogy nemcsak az ellenzéki vezérek hajlandók miniszterek lenni, hanem a pártok is résztvessnek a kormányzásban. Addig nem lehet hinni az ilyen to- Rakodásokról terjesztett állí­tólagos megegyezési híreknek, amíg az ellenzéki pártok fönt is, lent is nem kívánnak rendet teremteni. A Nemzeti Egység Pártja az ellen­zék részéről származó sok megbán- tást el tud felejteni, megrevolverez- tetni azonban nem engedi magát. Mint eddig, ezután is egységesen foglal állást az összes alapvető kér­désekben ób felelőssége tudatában kijelenti az ellenzéki képviselők mód­szereivel szemben, hogy a gyűlölet nem tud alkotó munkát yégezni. Végül felhívta a. figyelmet arra, hogy a vármegye NÉP képviselői készségesen rendelkezésére állanak az ellenzéki kerületek NÉP párt- hiveinek. A nagy lelkesedést kiváltó bőszé det követően dr Rajniss Ferenc dombóvári képviselő, aki mint vendég vett részt a nagy- választmányi ülésen, nagy tetszést keltve jelentette ki, hogy ő bár nem tartozik a Nemzeti Egység Pártjába, — mégis bzívvei-lélekkel támogatja Darányi Kálmán politikáját, amíg az a szellemi és fizikai dolgozó tö­megek érdekeit kívánja előmozdítani és a keresztény nemzeti gondolat ural­mát akarja megszilárdítani. A nagyválasztmány üléséről a vi­déki tagok a késő délutáni órákban utaztak el Szekszárdról. | TORMflY CECILE | Amikor e sorokat írom, zúgnak a harangok. A fővárosi harangzúgásba belevegyül az egész csonkaország asszonyainak zokogása, túl a trianoni határokon, ahol nem szabad sírni, lopva tőrülgetik szemeiket a magyar asszonyok, mi férfiak pedig borús arccal állunk, küzdünk feltörő köny- nyeinkkel, amikor ott állunk képze­letben annál a simái, amely nyitva áll, várja a magyar Nagyasszonynak porhüvelyét. Tormay Cecíliát temetjük. A mátra­aljai kis villában megszűnt dobogni az a nemes szív, amely tüzével, me­legségével egy csonka nemzet szivébe a legnehezebb, a legkétségbeejtőbb órákban uj hitet, uj reménységeket tudott kelteni. Elnémult az az ajak, amely elsőnek hirdette már a sötét emlékű Károlyi forradalom és a bol- sevizmus piszkos hullámai között, hogy keresztényebbnek kell lennie ennek az országnak lélekben, sajtó­ban, az élet minden vonatkozásában, ha nem akar eltűnni a nemzetek Borából. Mint apostol járta törékeny testével, de erős lélekkel az országot és bűbájos szavára uj élet fakadt, szent láng gyűlt az asszonyok szivé­ben, akik felemelték azt a zászlót, amelyet a csüggedő, a hitükben meg­ingott férfiak elejtettek. Uj hadsereg támadt a szétzüllesztett helyén, lel­kesebb, kitartóbb, mint amelyet szét- aavart a forradalom őrültsége, a ma­A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Sipos Ernő m. kir. kormánytanácsosnak, a Don »föld vári EgyeaültTakarékpénstár és Hitelbank Részvénytársaság vezérigazgatójának közhaszna és érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kor* mányfótanácsosi cimet adományozta. Sipos vezérigazgatónak ez az njabb kitüntetése megyeszerte általános örö- met váltott ki és ez alkalomból őt megyénk minden részéből igen me­legen üdvözölték. Sipos Ernő az 1884. évben szüle­tett Zalaegerszegen és elméleti tanul­mányainak bevégzése atán az 1903. évben lépett a pénzintézeti tisztviselői gályára. Az 1907. évben került Dana­földvárra mint intézete segédkönyve­lője és fokozatosan lépett elő főköny­velővé, titkárrá, igazgatóvá, mig az I 1920. évben vezérigazgató lett. A világháborúban az 1914. évi I augusztus 4-től 1918 október 15 ig | teljesített katonai szolgálatot, melyből O« _ fj ßß 1 «|M I Sipos Ernő kitüntetése 11 hónapot a harctéren töltött és mint tartalékos hadnagy szerelt le. Katonai idejéről a legmagasabb pa­rancsnokságok is igen elismerően nyilatkoztak. Kitüntetései a legfelsőbb elismerésen kívül az ezüst vitézségi érem és a Károly csapatkereszt. Fel­mentést az egész világháború alatt nem kért, pedig a pénzintézeti szol­gálat erre jogcímet adott volna neki. A kommun alatti hazafias maga­tartása sokszor járt életveszedelemmel és .mint tartalékos tisztet természe­tesen igazolták. A háború alatt teljesen lerongyo­lódott intézetét több mint 4 évi távol­iét után átvéve, annak 800.000 pen­gős substrátumát a mai 6,000.000 pengőre dolgozta fel és az közel 900.000 P saját tőkével a vidéki pénzintézetek között, mint a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye is, az első helyeken áll. Bizonyára ez okból lett cenzora a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának és választmányi tagja a Pénzintézeti Központnak, valamint a TÉBE-nek, Igazgatósági1 tagja a Magyar Takarékpénztárak' Központi Jelzálogbankjának, válasz­tott tagja Tolna vármegye törvény-J hatóságának és legtöbb szavazatot'1 nyert tagja Tolna vármegye törvény-* hatósági kisgyülésének. Dunaföldváron községi képviselő* testületi tag, a római katolikus egy­házközség világi elnöke, az adófel- BBÓlamlási bizottság elnöke, az Egyen­lőség! Kör, Kaszinó, Levente Egye­sület, Vöröskereszt Csoport elnöke, a Frontharcos Siövetség nagygyűlést tagja, a Nemzeti Egység Pártja köz­ségi elnöke. Számos más egyesület vezetőségi és választmányi tagja. Dunaföldvár hazafias, községi, po-> litikai, társadalmi és gasdasági éle­tében általában rendkívüli közbecsü- lésnek örvend, előkelő szerepet tölt be és a közért a legnagyobb önzet­lenséggel fáradhatatlanul dolgozik. Közéleti működésének elismeréséül a kormányzó már az 1925. évben a kormány tanácsosi címmel tüntette ki és az államfő kegyének ez az újabb megnyilatkozása csak logikus követ­kezménye azoknak az érdemeknek, amelyeket ettől az időtől fogva is szerzett Dunaföldvár felvirágoztatása körül. Dunaföldvár közönsége nagysza­bású bankett keretében akarta meg­ünnepelni Sipos Ernő kitüntetését, ez a lakoma azonban az ő határozott kérésére elmarad. Folyó hó 11-én azonban ötventagu küldöttség fejezi ki az egyházak, hivatalok és külön­féle testületek jókívánságait. A kül­döttséget dr Zsigmond Albert kir. járásbirÓBági elnök vezeti és ő intéz majd üdvözlő beszédet Sipos Ernőhöz. Színészét Szekszárdim. Aránylag hosszabb szünet után ismét megjelentek Szekssárdon a színészek és Radó László társulatát szeretetteljes melegséggel fogadta a. közönség. Szombaton, e hó 3 án este mutató kozott be a társulat a Csavargólány ménnyel, bizalommal és imádsággal, amint látta a nagy érzések fenségen tűsében égni azt a Nagyasszonyt és hallotta igehirdetését. Másodszor 1927-ben egy pompázó szép májusi napon. Előttem áll most is finom vonásaival, a jövőbe néző szép kékes-szürke szemeivel és újra átérzem azokat az élményeket, ame­lyeket akkori vezércikkemben meg­írtam. Mesemondónak készült és az irodalomnak büszkesége lett, töré­keny női testet adott neki a Minden­ható, de férfiakét meghaladó lelki­erőt, kitartást, küzdeni tudást. Aj­káról úgy zengett a magyar szó, hogy felemelt, magával ragadott, hi­tetlenből hívőt, csüggedőbői bizako* dót, gyávából hőst tudott formálni. A nemzeti gondolatnak apostola volt, ű a gyenge nő, erős pillére az uj Magyarországnak. Utolsó ittartóskodása alatt bizony­ságot tett városunkhoz való ragasz­kodásáról. „Örömmel jöttem mindig városukba, — mondotta — mert itt született az apám.“ Az apai szülőház földjéből egy porszemet küldünk most, mint a szülőföldi kapcsolat hftségzálogát sírjába. Áldott legyen emlékezete, mig ma­gyar asszony él, mig egy utolsó ma­gyar imádkozik és legyen csendes testének pihenése. Elnémult ajka he­lyett küldjön nekünk lelke továbbra is a boldogok honából gyönyörű szép meséket a magyarság boldogságáról, az uj nagy Magyarországról. Schneider János. gyár asszonyok hadserege, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Es ez a hadsereg, amelynek életrehivó- ját, lélekbeni vezérét a harangok ve­lünk együtt siratják, csodát művelt, a lelki romokból megépül az élethez jogot tartó, bízó, hívő uj Keresztény Magyaroszág. Ki tudja, ha ez az uj hadsereg nem támad, mi lett volna ebből az országból ? A gyengéd finom asz- szonyi lélek állt a férfiak mellé éB a férfi, a magyar férfiú ismét magára talált, megacélosodtak izmai, leikébe visszatért a hit és reménység. Gyönyörű volt az a jelenet, amikor a fővárosba bevonuló nemzeti had­seregnek Tormay Cecile átnyújtotta a magyar asszonyok zászlaját és — imába illők a szavak : „Vegyétek ezt a zászlót és ne nyugodjatok, mig bele nem tükröztettétek képét a négy folyó vizébe és fel nem emeltétek a három halmok fölé. Vegyétek 1 Asz* _ ssonyok kese áldotta meg. Szentelje fel dicsőségben a Ti férfi kezetek“. Megállt Tormay Cecile szívverése és kihullott keséből a toll, amellyel annyi szépet, lelket gyönyörködtetőt és annyi buzditót irt. A magyar iro­dalom külföldön is megbámult büsz­kesége némult el vele, aki Írása mű vészeiével, lelke finomságával bará­tokat tudott nemzetének szerezni ott is, ahol egyébként a félreismert ma­gyarság iránt a politikai gyűlölet izzott. Tormay Cecíliát temetik. Nemcsak a magyar asszonyok könnyező tábora veszi körül a sírját, de ott van kép­viseletben és lélekben a világ egész magyarsága. Finoman kezelt tollával beírta magát a nemzet kulturtörté netébe, nagy és nemes szivével bele véste emlékezetét az uj keresztény magyarság hálás, soha el nem mosód ható emlékezetébe. * Tormay Cecíliához bennünket szek­szárdiakat bensőséges kötelékek fűz­tek. Két ízben járt Szekssárdon. Elő­ször 1922- ben, egy szép őszi napon, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetségének megalakulási ünnepén. Az ősz már bontogatta hideg szárnyait, de aki ott volt a vármegyeháza nagy­termében, annak nemcsak teste telt I el melegséggel, de lelke hittel, re­Hmlieiiilíkmfioek. onzfi jzfiszlóK, tem plomf elszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hatschenliaclier Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszápdy Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd

Next

/
Thumbnails
Contents