Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-03-27 / 23-24. szám

$ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 március 2T. összegyűjtötte, de aztán jött egy ilyen éjszaka s a kabátpénz elment a fű szeresnek; És mennyi minden ment el így 1 Mennyi! Játék, öröm, képes­könyv. Más gyerek kiflit visz az isko lába tízóraira, ők kenyérkét kapnak. Más gyerekek vásárkor ott járnak a sátrak között, ahol annyi szép holmit árulnak. Vehetnek is labdát, fütyülőt, babát. Nekünk soha semmi . . . gon* dolta magában Piroska. A Juci babát is a falhoz vágta apa egy cigányozó éjszaka után. Most az sincs. Hiába, ez mind nem segít a dől* gon. Oly jó volna Julka mamának örömet szerezni. Leszedni róla a gon* dot. Mire felébred, azt higyje, hogy csak álmodott. Atkinlódja magát megint a háló­szobába. A kilincs csikorog, az ajtó sarka nyüszit, mint egy kölyökkutya. Éppen most. De nem ébred fel senki. Hiszen csak az asztalig kell menni, Ott a fűszeres könyve. Még egy két perc, óvatos átlopa- kodás, az ajtót bezárja. Egy kicsit még hallgatódzilf, nem ébred e fej valaki. Aztán ráborul a szöszke fej a lapokra, a számok oszlopára, a gyűlölt vásárló könyvre, melynek élén ott kegyetlenkedik a név: Sas Éerenc fűszer- és csemegekereskedő. Könnyű neki. Könnyű Sas Ferenc­iek 1 Mennyi mindene van a boltban. És Sas Ilonkának milyen szép, meleg kabátja van. Az ő apja bezzeg nem j£r mulatni. Gyűlölettel gondolt Ilonkára is, Sas fűszeresre is, mert az apját, — az apját nem gyűlölhette, öt úgy kellett elfogadni, ahogy van. A szőke gyerekfejre ránehezedett a gond. Úgy forgatta a vásárlókönyv lapjait, mint egy bankpénztáros. Annyi ez, annyi, negyvenkét korona. Hogy egy ilyen nyomorult könyv ennyi szomorúságot tudjon okozni. Liszt, rizs, cukor, paprika, borsó, bab, megint cukor, aztán tea apának, rum apának, sör apának, a cukor jórésze is apának a teába, — mert ha nincs cukor, a gyerekek tejet isznak, de a tea cukor nélkül nem jó. Töprengés közben lecsúszik a könyv a gyerek könyöke alól s mire felemeli, bizony kissé meglazultak a lapok. Az egyik lap már ki is jön, a másik lappal, amelyik jó előbb már ki van fizetve. Hát hadd jöjjön ki az a lap, ha már mindenképpen ki akar jönni. Sas boltos úgyis csak ebbe írja be a kontót. Egy lappal kevesebb, neki talán semmi, — nekünk ? Nekünk megváltás. A két lapot Piroska begyűri a tás­kája aljába. Aztán, aztán már készülni kell az iskolába. Kissé álmos, az iskolában nehezen tud figyelni, mert mindig arra gondol, hogy mire haza megy, talán mosolyogni fognak a nefelejcskék anyaszemek. Hazamenet elmegy a templom mellett. Benéz a nyitott ajtón s csak mintha beköszönne, azt suttogja: Istenkém, ne haragudj 1 Otthon jó ebédszag árad a kony­hából, Zsuska már terít. Jani bácsi, az udvaron sétál pi­pázva. Hektor utána lépked s a kutya nyugodt lépéseiből látható, hogy a baj sűrűje elmúlt. Felhők gomolyog­nak az égen. Talán zivatar lesz. Julka mamar palacsintát süt. Arcát, halvány, megviselt arcát rózsaszínre festi a kicsapódó láng. Annus első- sütésü, gyűröttre sikerült palacsintát majszol a tűzhely mellett. Vidáman kapkodja kezeit, mert forró a tészta, még fújni is kell. ' — No Piri, te is itt vagy ? Nesze, j neked is egy, Imrikénsk is. Vigyáz l zatok, meg ne égessétek magatokat. Nagyon forró. Á mama, — mosolyog. A tüzláng glóriájában olyan az arca, mint szent Borbála képe az imakönyvben. Annussal, a komolyabb, nagyobb gyerekkel folytatja a félbenmaradt beszélgetést: — Én nem tiidom, hogyan is számolhattam tegnap olyan sokat abban a könyvben. De igy meg, — keveslem. Ugyancsak spóroltunk. — Te Pjri, — veszi át a szót Anpus, — megvan a fűszeres pénze! Azzal, amit az apa zsebeiben találtál. A könyvben meg csak 24 korona a tártozás. Mama nem jól számolj az est?,. — Nehéz is itt nem jól számolni I Olyan az ember sokszor, mint az eszétvesztett. Csak várni, lesni a kapu csikorgását s ha nem csikorog, tudni azt, hogy száz ember szedi ki apátok zsebéből a pénzt. No kész az ebéd. Hívjátok apát. — Én nem hívom, — oldalog Annus a sarok felé. — De én sem, — védekezik Piri, Ép szégyellem magam. Miket kiabált az éjjel. Hol van Imrike, menjen ő, ő még kicsi. Imrike eltűnt. Zsuzsi, az idegen szánja rá magát végre. — Tekintetes ur, kész az ebéd. A tekintetes ur, Jani bácsi még kiveri a pipáját a tuja bokra alatt. Kullog, mint egy vén bűnös. Utána Hektor settenkedik. Julka néni jól megtetézi a Jani bácsi tányérját káposztalevessel. Neki * 30 Kiváló földink s hirneves történé* sitink dr Holub József pécsi egye térni ny. r. tanár azt az eszmét ve­tette fel, hogy Tolna vármegye tör vényhatósága a vármegye múltjával fogl^lkpeó történelmi műveket azonos alakban és egységes sorozatban adja ki s ily módon tegye lehetővé a vár­megye nmltján&k kutatását s a feltárt adatok és tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalát. Dr Holub egyetemi tanár tervét vármegyénk törvényhatósági bizott­sága teljes megértéssel s osztatlan helyesléssel tette magáévá, jól tudván, hogy a törté jelem a legkiválóbb esz­köze a nemzeti öntudat és a hazafias Bzellem fejlesztésének. És valóban, a gyászos végű világháború után, meg­csonkított országunk és ezer sebtől vérző nemzetünk súlyos helyzetében, fokozott figyelmet kell foroitanunk történelmi multünk kutatására, hogy magyar hazánk régi dicsőségéből és őseink kiváló tetteiből meríthessünk magunknak reményt, hitet és erőt a jövő nagy küzdelmeinek megvívásá­hoz. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága 1936. évi szeptember hó 30. napján tartott rendes közgyűlésén dr Perczel Bál» alispánnak eziráqyu előterjesztését magáévá téve, egy­hangú határozattal kimondotta, hogy Tolna vármegye történetének feltá­rása céljából a vármegye történelmét tárgyaló tudományos művek kiadását magára vállalja. A sorozat szerkesztését és sajtó alá rendezését maga Holub egyetemi tanár, lapunk illusztris munkatársa vállalta nemes áldozatkészséggel. Az ő neve és tudományos munkássága a legjobb biztosíték arra, hogy a sorozatba felvett művek megütik a színvonalat és ki fogják érdemelni a történelemtudomány becslését. A sorozatból ezideig már két köny* főzte. Hadd jöjjön rendbe a gyomra a szerencsétlennek. Az meg szörpöli, szinte falja a gyógyító, forró levet. A bajusza bele lóg a kanálba. Úgy tesz, mintha semmi sem érdekelné, csak a leves ben sárguló tésztacsik, meg az illatos kolbász, de a szeme sarkából lopva a terepet vizsgálja. Befelé soha;t. Nagyot, mélyet. Mint a büntetését kiállt rossz iskolásgyerek. Mire a palacsinta az asztalra kerül, — az is túrós, mert ez a komisz ember ezt szereti, — már összehan­golódik a család, már parancsoló, már rendelkező a Jani bácsi hangja. — No gyerekek, ki hozott egyest? — Én hoztam, — pereg a Piri nyelve, — de te apa, te hoztál-e? Az apa tréfásan emeli kezét a ké nyes témát érintő gyerekre, de út­közben a palacsinta felé hajlik a kéz. Kivesz még hármat. — Szegény asszony, gondolja ma gában, hogyan bírja ez mellettem a szenvedést. Mégis csak rongy ember vagyck. Be kell vallani. A könnyes kék szemek sajnálkozva néznek valahova a messzeségbe. Csak az anya tányérjáról nem fogy az étel. Nem akar sirva fakadni, inkább kisiet a konyhába. — Szegény, szegény szerencsétlen emberi — Nem tehet róla, ilyen a természete, mormolja magában a mártír asszony. A ház fölött felhőket kerget a szél; j Se hang, se szó idebenn. Végül Zsuzsi töri meg a csendet: — Azt hittem zivatart kapunk, de I már elmentek a felhők. vecske látott napvilágot. Az elsőt dr Tenk Béla irta a Tolna vármegyében végzett XVIII. századbeli vizszabá- lyozásokról, « másodikat dr Csaló- qopits József, a vármegyei muzeutu igazgatóőre T°^Da vármegye mu- zeumának újabb szerzeményeiről, — Epeket követni fogja egy füzet mú­zeumunk legújabb szerzeményeiről, azután egy egy tanulmány a Sárköz népesedéséről, a tolnamegyei német településekről, a reformkorszakban adott követi utasításokról, a törökök kiűzése utáni Tolna vármegyéről, a nemzeti éB kulturális törekvésekről. A sorozat összefoglaló cime: > Tolna vármegye múltjából«. Évente 2—3, esetleg 4 füzet fog megjelenni és az egyes füzetek ára az előfizetők ré­szére terjedelmükhöz képest 1—2 P. lesz. Azok, akik egy-egy évi teljes sorozatra előfizetnek, a kiadványokat a bolti árnál lényegesen olcsóbb áron kapják. Előfizetni szándékozók a vármegye alispáni hivatalához forduljanak be­jelentésükkel ; a könyveket egyébként a Molnár féle szekszárdi könyvkeres­kedésben lehet beszerezni. A kiadás költségeinek fedezésére elsősorban is a vármegye törvény­hatósága által megszavazott évi 500 pengő szolgál. Ez az összeg azonban még két kisebb füzet kinyomattatá- sára sem elégséges; az ügy sikere tehát csak úgy biztosítható, ha a füzetekre kellő számú előfizető jelent­kezik. Az egyes füzetek eladásából származó bevételt a vármegye al­ispánja további müvek kiadására kívánja fordítani. Kívánatos volna, hogy mindazok, akiknek módjukban áll a akik társa­dalmi helyzetüknél és anyagi viszo­nyaiknál fogva leginkább hivatottak elöljárói a hazafias és kulturális mos- . galmakban, csatlakozzanak az elő- • I fizetők táborához. r HÍREK . 1 ", »"■■■■ j \ \ ' . —!— ------ . I j_. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország | Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomé» 1937. évi március 18—24-i félj egy« zéseiből: Hőmérséklet: maximum: 22*8 CP március 20-án, minimum : 4.6 C° március 22-én. t Csapadék: eső 0*2 min március 2l-én. eső 0*5 mm március 22-én, eső 4*1 mm március 23-án, eső 18*6 mm máicius 24 én, összesen 23*4 mm. A levegő nyomása március 24 én csökke­nőben volt.;— Este 9 órakor a barometer 13 2 CJ mellett 739*1 mm-t mutatott Azontúl! emelkedett. — Előfizetőinknek, olvasóinknak, lapunk barátainak, munkatársainkat és hirdetőinknek boldog húsvéti ün­nepeket kívánunk. — Lapnak legközelebbi száma Á közbeeső húsvéti ünnepek miatt áp­rilis hó'2-án délben jelenik meg. — Személyi hír. Dr Babits Mihály, a kiváló költő édesanyja meglátoga­tására családjával együtt Szekszárdra érkezett. Vele együtt jött Illyés Gyula, a szintén tolnamegyei származású^ országos hirü fiatal költő is, — Ügyvédi iroda. Dr Végess Fe: renc nyug. törvényszéki tanácselnök» ügyvédi irodáját Szekszárdon, Mórey- utca 14. sz. alatt megnyitotta. — Esküvők. Berend Valéria és. dr Havas Benedek orvos, március­hó 29-én déli, 1 órakor tartják eskü­vőjüket a szekszárdi belvárosi rómr kát. plébánia templomban. Borgula Edith és Németh Antal március hó 30-án, kedden fél 1 óra­kor tartják esküvőjüket Szekszárdon az ev. templomban, (blinden külön értesítés helyett.) — A Vas Gereben Irodalmi és Mű­vészeti Kör választmánya e hő 22 éő tartotta rendes választmányi ülésétj dr Halmos Andor tanügyi tanácsos,; kir. tanfelügyelő elnöklete alatt, nie-- lyen Tóth Nándor főtitkár számolt', be az utolsó ülés óta lefolyt esemé- nyékről, a vármegye területén meg-: tartott kulturestélyekről és azok er-^ kölcsi sikereiről. A Denke-emlék­könyvet mindenütt szeretettel fogadi ták. A Denke emléktábla ügye is a* megvalósulás stádiumába jutott éa minden remény megvan rá, hogy a nyáron azt a kör kegyeletes ünnep­ség keretében le is leplezi, A bony­hádi, ujdombóvári és hátai kűltur» dólutánok ügyét is előkészítette választmány, majd a tagajánlások során felvette a kör tagjai sorába többek között dr Hajnóczy Iván tan-, ügyj főtanácsost, vitéz Vendel István; Szekszárd megyei város polgátqj^- terét, Egíy József szekszárdi m. kir. főerdőtanácsosi, vitéz Móricz Káltnáp huszárszázadost (Budapest), dr Éttrthy / Sándor ügy védet (Budapest), dr Lus­ter János egyetemi tanárt, dr Pb* gényi Félix külügyminiszteri titkárt, vitéz dr Nagy Iváq kultuszminiszter! titkárt, dr Imre József tanügyi tit­kár, írót, Eördögh Zoltánná kpltlt, Faludi Ferenc gimnáziumi igazgatót«,. Hajnópzy László máv. mérnök,, hői* tőt, Vecsey György költőt, Csapó Jenő tanárt, vitéz Hargittay Károly bonyhádi főjegyzőt és Torma Péter tanítót. A választmányi ftp? az el­nöklő diszelnök lelkesítő szavaival ért végn*. Tolna vármegye múltjából

Next

/
Thumbnails
Contents