Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1936-12-30 / 1. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam. Szekszárd, 4936 december 30. JSzerda.) 1. szám. BEIÉNKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI flS TÁRSADALMI LÁP nw Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztői BLÁZSIK FERfeNC ft lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait raHBmétsr A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő, — ft hirdetés egy 60 széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Adatkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Újaim politikai vllfóMatok és a magyarság Irta: Órffy Imre dr A háború utáni második évtized rége felé járunk. Ma-holnap egy 'emberöltő telt el a világ éa a magyarság katasztrófáját jelentő háború kitörése óta. Nem időszerűtlen tehát mérleget csinálni as azóta elmúlt idők hatásairól, eredményeiről, — különösen politikai téren.- A háborút követő első évek látszat- fellendiilése után hamarosan megjött a világgazdaság krízise. Messze ve* zetne, ha ennek inditóokait feltárni és elemezni akarnék. Az az óriási szellemi és anyagi Veszteség, amelyet az újkor legnagyobb csapása Okozott as emberiségnek, kösismert s nyilvánvaló, hogy .nem maradhatott visszahatás néikttl. Da nem es volt as igazi baj. Az igazi katasztrófa ott kezdődött* hogy a békediktátumok esztelen, szív« télén volta, a váratlanul nagy hatalomhoz, gazdagsághoz jutott nemzetek étvágyának megnövekedése és féltékenysége, végül a legyőzőitek gyötrése és gyötrődése nem tette lehetővé a lelkek megbékülését. Ez a magyarázata annak, hogy bár a világgazdasági élet egészsége a benne rejlő titokzatos és örök erők hatásánál fogva lassan helyreállni látszik, amit a szegény magyarság is keid már érezni, politikai és társadalmi téren zavarosabb, nyugtalanabb a világ képe, mint kösvetle* nül a háború után volt. AU ez elsősorban a nemzetek közötti, vagyis a külpolitikai vonat* közáüokra. P0 nem sokkal jobb a helyzet afi egyes államokon belül kialakult belpolitikai állapotok tekintetében sem. A háború alatt és iaz utána kővetkező időkben az addig is egészségtelen jövedelem- és vagyon- elosslás szélsőségei csak növekedtek s ez az egyes nemzeteken belül is növelte a társadalmi feszültségeket. Az ebből folyó elégedetlenséget a népek valódi, és hamis apostolai, az utóbbiak közt főként a hivatásos politikusok, csak szították. Ennek eredménye Bzemünk előtt játszódik le a müveit államok tekintélyes részében: a népek önrendelkezési jogát a különböző jobb- és baloldali diktatúrák elsikkasztják, — mindenütt hangsúlyozva, hogy ezt a nép érdekében, Bőt megmentésére teszik... Az átlagpolgár, akit végtére is az érdekel leginkább, nyugodtan hajt- hatja-e le fejét esténkint s élet- és vagyonbiztonságát megvédettnek tekintheti-e, — sajnos — nem nagyon törődik azzal, milyen hatalom, miként őrködik felette. Ámde, akik szeretnek előrenézni s látszatmegoldásokkal, tüneti kérdésekkel nincsenek megelégedve, azoknak ezek a jelen* ségek töprengést, sőt sok gyötrődést is okoznak. A magyarság szellemi vezetésére hivatott rétegeinek ezenfelül még külön okai is vannak a nyugtalanságra: olyan gyengék és kicsinyek lettünk, hogy úgy gazdasági, mint politikai tekintetben a nagy világ áramlatok sodrának alig, vagy semmit sem tudunk ellenállni. Nem alap tálán tehát az á félelem, hogy ezek* nek az áramlatoknak egyike könnyen magával ragad bennünket! A másik, aggodalmat keltő ok egészségtelen társadalmi tagozottságunk. Minden államban, így a nagy és boldog nyugati nemzetekében is, vannak nyomorgó néprétegek, — példa rá Anglia, — de van hatalmas felső- és ami a legfontosabb, középosztályuk, — az önállő polgárság, — mely erős erkölcsi és anyagi alapra van építve. Ezzel szemben nálunk az évezredes rendi fejlődés egyoldalúsága, a kötött birtokrendszer, a 67- ea kiegyezést követő liberális éra alatt történelmi középosztályunk pusztulása, a háború utáni konjunkturális ipari és spekulativ jövedelmek kevés és nem mindig kívánatos kezekbe való halmozódása még torzabbá tette a magyarság amúgy sem kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági úsztáiytago zódását. A mai magyar társadalmi rend Olyan építményhez hasonlít, amelynek súlypontja magasan van, alépítménye meg egészen gyenge, ellenáilásképtelen s a kettő között nincs erős, tartós szerkezeti kapcsolat. Mindebből Önként folyik, hogy mit kell tennünk, ha él akarjuk kerülni a forradalmakat éppúgy, mint a diktatúrákat, ha meg akarjuk menteni a nép önkormányzatát. Egyfelől fokozni kell az alsóbb nép osztályok politikai befolyását, hogy sorsának javítását erősebb ütemben vihesse keresztül. Másfelől mindent el kell követnünk, hogy az áilam- hataiom a jövedelemeloszlás hibáit erős kézzel csökkentse. E kettős feladat megoldása elől semmiféle magyar kormánynak sem lehet kitérnie. Amikor azonban elég merészek vagyunk ezt nyíltan is hirdetni, megvan a bátorságunk minden idők legfőbb politikai irányelvének a hangsúlyozására is: mérlegelni kell, vájjon az áldozat, amelyet a célért hozunk, ne legyen nagyobb, mint az elérhető eredmény, más szóval: sohase romboljunk többet, mint amennyit építünk. Ha tehát az alkotmányos jogok gyakorlásávsl,—elsősorban a választójogra gondolok, — egy haladó reforI mot meg is alkotunk s a titkosságot bevezetjük, vigyázzunk, hogy az elődeink mulasztása és a történelmi erők mostohasága folytán erkölcsi és anyagi nyomorban gyötrődő legalsó tömegeink ne jussanak átmenet nélküli hatalmi túlsúlyra. Ez, amint a világ nem egy helyén látjuk, senkinek sem használt s csak pusztulást és nyomorúságot kozott mindenkire. Ha pedig a jövedelemeloszlás szélső eseteit erélyes kézzel meg is szüntetjük, vigyázzunk, hogy az ne legyen az egyéni munkakedv kiirtása, a vagyon elkobzása és a teremtőerők teljes gúzsbakötése. Ezeknek a szempontoknak az összeegyeztetése nem könnyű, de égyáíta- lábah nem lehetetlen. Nem kell hozzá egyéb, mint mélyen gyökerező meggyőződés és a szölgalelküségtől váló irtózás ugij fel-, mint lefelé. Mert ne higyje senki, hogy a felülről jövő erőszakot leküzdeni nagyobb bátorságot jelent, mint az alulról jövő terrorral szembenézni. Az igazi férfinak mind a kettővel szemben fel kell vennie a küzdelmet, — ha kell. Ahogy a római költő irta kétezer évvel ezelőtt : Az igaz embert, ki hű s kitartó, Határzatában nem rendíti meg Se kényur arca, ijesztő, haragvó, Se rosszra késztő, zajgó néptömeg I ’KB A szekszárdi ipartestületi elnök itho/lf1 kommunista előéletét jogerős bírói ítélet állapította meg i húzódó perre tett pontot kedden délután a szekszárdi királyi törvényszék és jogerősen felmentette Debulay Béla szekszárdi lakatosmestert, aki ellen Szabó Gyula szekszárdi kőmivesmester, az általános ipartestület elnöke évekkel ezelőtt büntető pert indított. Debulay Béla ugyanis az 1934 év őszén több ipar- testületi vezető ember előtt azt a kijelentést tette, hogy Szabó Gyula nem, tanulhatta 16 évig a mesterségét, nem foglalkozhatott annyi ideig az iparban, mert közben szatócs is volt az atyja üzletében, azután pedig a kommün előharcosa volt, aki az iparosmestereket megkárosította nyersanyagaik elvitelével, később pedig szökésben volt, körözték is mint kommunistát és ellene a kommün alatt viselt dolgai miatt eljárás is volt. A szekszárdi járásbíróság előtt megindult per első tárgyalásán Debulay akként nyilatkozott, hogy ezeket a kijelentéseket közérdekből és azért tette, mert az a meggyőződése, hogy olyan tiszteletreméltó pozícióban, mint amilyen az ipartestületi elnökség,. ne lehessen olyan ember, aki államellenes bűncselekményekkel volt vádolható, hiszen az ipartestületi elnöknek makulátlan embernek kell lennie. Debulay kérte a valódiság bizonyításának elrendelését és a székesfehérvári királyi ügyészség azon iratainak a beszerzését, amelyekből az inkriminált állítások valódisága megállapítható. A járásbíróság a valódiság bizonyítását elrendelte és az iratok beszerzéséig a tárgyalást elnapolta. A múlt év május havában volt a folytatólagos tárgyalás, amelyen dr Zoványi György járásbiró felolvasta a Szabó Gyula és társai ellen a székesfehérvári kir. ügyészség által annak idején folyamatba tett, de Szabó Gyulával szemben elévülés címén megszüntetett bünper iratait. Ezekből az iratokból kitűnt, hogy Szabó Gyula (előbb kőmüvességéd, később szülei rácalmási szatócsüzletének alkalmazottja) a tanácsköztársaság kikiáltásakor Rácalmáson nyomban megalakított egy úgynevezett »Építési direktóriumot«, elrekvi- rálta a Keresztény Hitelszövetkezet helyiségét és ott helyezte el az építési direktórium irodáját. Eszel célul tűzte ki, hogy dz építő kisiparosok közül csak azok vállalhatnak munkát, akiknek ö, mint direktóriumi elnök és társai arra engedélyt adnak. E téren való basáskodása ennyira ment, hogy a kisiparosok a szükséges munkaanyagot csak az ő engedőimével vásárolhatták. Pedig ő annak, aki neki nem tetszett, ilyen engedélyt nem adott, súlyosan megkárosítva ezzel úgy az iparosokat, mint az építkezőket. Ezért igein sok pahaBz volt ellene. Hatósági Jogkört bitorolva egy társával Írásbeli parancsot adott arra, hogy az építési direktórium két tagja és két fegyveres vörösőr erőszakkal vegyék birtokba Rézmánn Béla rácalmási építőmester téglagyárának téglakészletét és faanyagát, amelyet eladtak és a lemaximált áron forgalomba hozott anyag eladásával Rézmannak jelentékeny kárt okoltak. Szabó Gynia egyébként maga is többször megjelent Rézmahnál, kijelentve, hogy anyagkészletét köztulajdonba veszi és felleltároztatja. A pénzzel nem számolt el, mert a kommun bukása után Rácalmásról megszökött. Egyes szám ára 20 Jiftlér
