Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-06-27 / 51. szám
XVIII. évfolyam, Szekszárdi 1936 junius 27. (Szombat.) 51. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ■b Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Szerkesztőség ős kiadóhivatal: I Főszerkesztő: gzekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS “ . I A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. f*z®*^®*‘l*!1 . I Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét Illető Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ — — 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett rektám-.lellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az iparügyi miniszter körútja Ha a törvényhozás megkezdte is nyári szünetét, azért a politikai élet nem szűnt meg, legfeljebb szintere változott s a parlamentből magából áttevődött az ország különböző pont jaira, a vidékre. Oda, ahol nehéz munkával birkózik a kenyérszerző kisgazda, iparos, munkás, szóval az egész nagy magyar társadalom. Talán éppen erre a munkára cél* zott Bornemisza Gésa iparügyi mi niszter, mikor Zalaegerszegen tartott beszédében kijelenti, hogy valójában a vidéken dől el az egész magyarság jövendője és sorsa. Budapest maga ugyanis nem jelentheti magát az or szágot, aminthogy ennek fejlődése, gazdasági ereje akkor van biztos alapokra fektetve, ha vele együtt fejlődik és gyarapodik maga az egész ország is. Gömbös Gyula miniszterelnök mondotta egyik beszédében, hogy a gazdag, pompázó Budapest egy nyomorgó ország közepén csak szánalmas látvány volna, hasonlitva a rongyos cigányhoz, akinek meztelen testére frakkot húztak, mig kócos fejére cilinder került. Egy ilyen Potemkin jólét inkább visszariaBzt, mintsem vonz s igy az ipari gazdaságpolitika mindig azon a vágányon halad, amely a fővárost egy egészséges szervezet vérelosztójának, tehát középpontjának : szivének tekinti, őrködve rajta, hogy ez a központi szerv a szervezet minden részének juttasson az egészséges vérkeringés áldásaiból. — Ha Budapest a Duna királynője s ha mi a tündöklő királyné mellé ki tudjuk fejleszteni a vidéki városok és egyáltalán a vidék gazdasági életének egészséges hálózatát, akkor a magyar kultúrát voltaképpen szétszórtuk az egész országban s ezáltal az egész magyarság erejét sokszoroztuk meg, amivel viszont sok évtized, sőt évszázadok mulasztásait tesszük jóvá. Jogosan hivatkozott a miniszter a zalai föld nagy szülöttjére, Deák Ferencre, aki abban az időben, mikor még a nemzetek nem ismerték az „önellátás" fogalmát és nem akarták egymást kiéheztetni, vagy a maguk zsírjába fullasztani, már megmondotta, hogy nemzeti boldogulás nem lehet ipar és szorgalom nélkül. Ez azt is jelenti, hogy egyoldalú gazdasági rendszer mellett az ország nem boldogulhat. S hogy Gömbös Gyula gazdasági politikájának sikerült keresztültörni azt a fojtogató gyűrűt, amellyel hosszú éveken át térdre akartak bennünket kényszeríteni, amikor a búza árának leszorításával egész mezőgazdasági életünket válságba sodorták, — hogy mindezt végzetesebb veszedelmek nélkül átélhettük, azt nagyrészben annak a valóságnak köszönhetjük, hogy sosem akartunk egyoldalú mezőgazdasági államnak megmaradni a ez ellen még akkor is tiltakoztunk, mikor a nagy monarchia a fogyasztó területek kérdését is megoldotta számunkra. Most, mikor az iparögyeknek már külön minisztériuma van nálunk és mikor Bornemisza miniszter a kézmfl ipar és a háziipar felvirágoztatásán dolgozik b ki akarja fejleszteni a középipart, hogy az iparosság ebben uj erőpótláshoz jnsson: jólesik lát nunk Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét egyre lendülő gyümölcBforgalmát, amely előtt ma már egészséges kereskedelmi politikánknak hála, nem csak a szomszédos országok, de egész Európa fogyasztó piacai is megnyíltak, hogy még a balti államok is fogyasztóivá legyenek a magyar termelésnek. Mindez valóban a magyar kisgazdaságok szorgalmát és szaktudását dicséri és ezzel kapcsolatban olyan jólesik hallanunk az iparügyi miniszter szavait, amelyek a kisipar fejlettségét és versenyképességét hirdetik, mert az — a miniszter szavai szerint — minden szempontból egyenlő a nagyiparral. Ez csak arra utal, hogy a magyar gazdasági élet nem követi az egyoldalú fejlődés végzetes irányát s ha a földhöz úgy ragaszkodik is, mint talán egyetlen nép fia sem, e szeretet mellett nem hanyagolja el az ipart sem s e téren is felveszi a versenyt, Ez a párhuzamos fejlődés záloga a magyar fejlődésnek és a magyar boldogulásnak. Pécsegyházmegyei zsinat Hetvenhárom esztendő után ismét zsinatra hívta össze Virág Ferenc. megyéspüspök a pécsegyházmegyei papságot, hogy megvitassák a korszerű egyházi kérdéseket. Jelentős volt ez a hétfőn kezdődött és szerdán zárult zsinat úgy a lelkészkedő papságra, mint a katolikus hívekre is, mert az élet és a gyakorlat szem pontjából foglalkozott az egyházi törvényekkel és azok alkalmazásával. Nyolcvanhárom tagja volt a zsinatnak, melyen Tolna vármegye katolikus papjai közül megjelenésre jogosultak voltak : Kiss Lajos szekszárdi apátplebános, felsőházi tag, Ambach Mihály dunaföldvári apátplebános, nVarga Kálmán tb. kanonok, döbrö közi plébános, Horváth Károly szék- szárd újvárosi, Koch Alajos sióagárdi, Blandl György nagymányoki, Gaál János paksi, Gestettner Konrád bony hádvarasdi, Sebő Pál cikói, Schäfer József pári, dr Gere Gábor kop- pányszántói, Schunk Ferenc felsőnyéki, Kaufmann János mucsi, Polgár János kocsolai esperes-plébánosok, Dréher Arnolf faddi, Palkó József pincehelyi és Vizy Pál bölcskei plébános, Pitesszer Antal tolnai vikárius, Himesi Károly bonyhádi, Németh László dombóvári és Wass ner Ferenc regölyi káplánok. Tagjai voltak azonkívül a vármegyével ré gebben vonatkozásban volt papok közül dr Kővágó Péter kanonok, dr Jozgits János pápai prelátus; Bar• tinai Ferenc apát, Sebestyén Károly pápai kamaráB, pécsi plébánosok, Pb liván Mihály pécsi szemináriumi aligazgató, dr Vértesi Frigyes és dr Gálos László teológiai tanárok és Várkonyi (Wagner) János szemináriumi lelkiigazgató. A háromnapos zsinat a pécsi egyházmegyét érdeklő korszerű kérdéseket a zsinati tagok ünnepélyes eskütétele után mindennap bizottságok* ban és összülésekben tárgyalta le. A több évig tartó előkészítő munka minden részlete a zsinat elé került ■ és tisztázódtak a vitára okot adható > részletek. A zsinat anyagát bosszú időn keresztül nagy gonddal válogatták össze és formába öntötték: dr Romaisz Ferenc, dr Hanug Ferenc prelátus kanonokok, dr Sipos István, Komócsg István, dr Gebauer \ Miklós apátkanonokok, dr Hajós J György, dr Gálos László és Várkonyi I János teológiai tanárok. A pápa a zsinat alkalmából a következő táviratot küldette Virág püspöknek : Nagyméltóságu Virág püspöknek Pécs. őszentsége az egyházmegyei zsinat hódolatát szeretettel fogadta, áldását küldi megkezdett munkájához, isteni megvilágositásért könyörög és bőségeB eredményt kíván. Pacelli bíboros. A zsinat tartama alatt dr Sipos István apátkanoook, szemináriumi rektor mondot| nagyhatású teológiai vonatkozású szentbeszédeket, rámutatva arra, hogy az uj idők követelményei szerint a papság igehirdetés» olyan világitó torony legyen, amely a hit fényével bevilágít az élet minden sötét zugába és hogy a papság élete és tevékenysége, kegyelmi élet» nem öncél, hanem mindez a hívekért van. Úgy a tárgyalások, mint az előadók rendkívül magas színvonalú fej • getetései mély hatást gyakoroltak. Dr Gebauer Miklós apátkanonok, promotor terjesztette elő a zsinat által letárgyalt anyagot, majd Virág püspök főpásztori intelem és áldáa Után a zsinatot berekesztette. Dr Pesihy Pál Simontornyán A Nemzeti Egység Pártjának si- montornyai szervezete junius hó 21-én tartotta nagy választmányi ülését, melyen megjelent dr Pesthy Pál, a kerület országgyűlési képviselője, vitéz dr Thuránszky László főispán, vármegyei pártelnök, valamint Pintér József országgyűlési kép viselő, akiket a központi vármegyei titkár kiBért. A nagyválasztmány a nagyszálloda tánctermében gyűlt egybe, melyet a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltött. A választmányi Ülésen társadalmi állásra való tekintet nélkül megjelent a községnek minden számottevő személyisége. Holik János elnök üdvözölte az egybegyűlteket, megnyitotta a gyűlést és felkérte vitéz dr Thuránszky László főispánt, vármegyei pártelnököt az elnöki tisztség vezetésére, biztosította őt a község lakosságának az eszméhez való törhetetlen ragaszkodásáról és hűségéről. Vitéz dr Thuránszky főispán megköszönve a szives fogadtatást, biatositotta a megjelenteket arról, hogy szivén fogja viselni úgy a szervezet, mint a község sorsát is és számíthatnak mindenkori támogatására. Röviden visszaemlékezett arra, hogy a háború alatt katonai szolgálatban pár hetet Simontornyán is töltött, vázolta a Nemzeti Egység célkitűzéseit, az ország kttl- és belpolitikai viszonyait, a Nemzeti Egység országos és tolnavármegyei helyzetét és lelkes munkára, kitartásra kérte a megjelenteket. A hallgatóság frenetikus éljenzése és tapsa után dr Pesthy Pál képviselő tartott beszámoló politikai beszédet. Részletesen kitért a belpolitikai és> gazdasági helyzetre, ismertette a kormánynak a mezőgazdaság és kisipar felsegitésére irányuló eddigi munkáját és vázolta a kormány jövő terveit,, készülő törvényjavaslatait és erélyesen visszautasította az ellenzék rágalmait a diktatórikus uralomról. A beszédnek különösen ez a része frenetikus hatást keltett. Hazaszeretettől izzó szavakkal buzdította a Nemzeti Egység híveit a további munkára. Beszédét szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte. Horváth Béla helyi vezetőtitkár lendületes szavakban fejezte ki a nagyválasztmány köszönetét és háláját úgy a főispán, mint a kerület képviselője iránt és a választópolgárok törhetetlen ragaszkodásáról biztosította őket. Ezután Pintér József országgyűlési képviselő kért szót és kitért a magyarországi helyzet vázolása mellett a spanyol és francia belpolitikai viszonyok ismertetésére és ezeket összehasonlította a hasai helyzettel. Ebbők folyóan érdekfessitő módon ismertette az ellenzéknek azt a káros mun>- káját, amely gáncsolni és akadékoskodni tud, melynek fáradozása csak: a személyeskedésben merül ki, magyart a magyarral akar szembeállítani és csak a széthúzást tudja szítania Mindvégig lebilincselő beszédével leírhatatlan hatást ért el a kiváló papképviselő, kinek fejtegetése után a vármegyei elnök a nagyválasztmány I gyűlését bezárta és a hallgatóság igen lelkesedett hangulatban, állandó ÓL I jenzés között hagyta el a gyűlés« | helyiségét. Egyes szám ára 12 fillér>
