Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-11 / 20. szám
r* XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 március 11. (Szerda.) 20. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Elófizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez kllidendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér, /.llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe keríti. A modern vármegye — Én a vármegyét ’várnak tekintem, amelynek bevehetetlennek kell lennie. Annak, hogy bevehetet- len legyen, feltétele azonban az, hogy haladjon a korral, mert negativ szellemet őrző, avuló bástyák nem védik a várat — jelentette ki vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök a közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyitásakor mondott beszédében. — Nem baj, ha megmarad a régi, a nemes magyar táblabiró jelleg, átitatva azonban az nj kor parancsoló követeimé* nyeivel. Amikor ma ugyanazok védelmezik igen átlátszó kortescélokból az Ő8zerintttk értelmezett alkotmányt, akik évtizedeken át féktelenül támadták, lerombolásra Ítélték a vármegyék „ penészes bagolyvárait“ a miniszterelnök őszinte meggyőződésből fakadó szavai mély rezonanciát keltenek az egész ország közvéleményében, amely kegyelettel ragaszkodik a magyar társadalmi élet és az ezeresztendős magyar jogfejlődés kipróbált intézményeihez. Vitéz Gömbös Gyula, aki maga is egy ősi, nemes magyar táblabirói család sarja és a tradíciók ezer elszakíthatatlan szálával kapcsolódik a magyar vármegyéhez. És ha valaki hivatott a büszke történelmi hagyományok védelmére, úgy kétségtelenül ő az, egész egyéniségét átható faj hűségével és a nemzeti öncéluBág nagy gondolatának lobogó öntudatával. Nem a tisztes, patinás várfalakat bontogatja az a politika, amelyet* a Nemzeti Egység vezére reprezentál. Ez a reformprogram, mint azt eddigi mélységes szociális érzéstől áthatott cselekedetei is igazolják, konzervatív abban az értelemben, hogy a maradandó magyar értékek mBgingatha- tatlan alapjain építi fel alkotásait, de hűségesen követi az ezereBztendős magyar nemzetfejlődés útmutatását akkor is, amikor a modern, haladó irány érvényesülését segíti elő. A vármegye ablakait — hangoztatta a miniszterelnök, — nagyobbra fogjuk vágni, hogy friss levegő áradjon az ősi intézménybe. Nem rombolás a haladásnak olyan módon való szolgálata, ha régi intézmények szellemét és jellegét a magyar jogalkotás irányai, szerint összhangba hozzuk az élet követelményeivel. Az autonómiák lényegének megóvása mellett egy nevezőre kell hozni valamennyi közösség munkáját, hogy a nagy gépezet teljes harmóniában szolgálhassa a nemzet történelmi feladatait. A trianoni balsorB a vidéki törvényhatóságokra uj és súlyos feladatoknak a békében sohasem ismert terheit hárította. A közigazgatásnak kimondhatatlanul nehéz szociális problémákkal kell megbirkóznia. A magyar fajnak puszta létezéséért, a jobb jövendőért folytatott keserves küzdelmében valóban apostoli munkát segítsék elő ennek a templomnak felépítését és adományozzanak olyan módon, hogy a mohácsi vész 410 ik évfordulójára a templom építését befejezhessük. Minden adomány, amely az Ur oltárának emelésére szolgái, amelyet erre a kegyes célra hoztok, ezerszeresen lesz az feljegyezve az Égben. Kalocsán, az Ur 1936. esztendeje március havának elsején. Zichy Gyűl* kalocsai érsek. Adományok a postatakarékpénztár 58.357. Bzámu csekkszámlára küldendők. Március 15. Szekszárd megyei város az idén is a múlthoz méltó módon fogja megünnepelni március 15 ét. A nagy évfordulót vasárnap reggel 7 órakor a Levente-zenekar ébresztője vezeti be, majd 10 órakor az összes templomokban istentisztelet lesz és 11 órakor a Garay szobor előtt, kedvezőtlen idő esetén pedig a Szék- szár d-Szálló nagytermében fog lefolyni a hazafias ünnepély a következő programmal: 1. Hiszek egy Istenben, előadja a Levente-zenekar: 2. Nemzeti dal, szavalja Héti József ref. rektor. 3. Lányi Ernő t. Tavasz elmúlt,, énekli a Szekszárdi Daloskör. 4. Ünnepi beszéd, tartja vitéz Molnár József felsőkeresk. iskolai tanár. 5. Vincse Zs.: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, játssza a Levente-zenekar. 6. IQ. Badványi Sándor: Márciusi ének, szavalja Nagy Andor reálgimn. VIII, o. t. 7. Révffy: Kárpáti fenyőből legyen a koporsóm . . ., énekli a Szekszárdi Daloskör. 8. Himnusz, játssza, a Levente-zenekar. — E nagy napon díszítsük fel házainkat a nem* zeti lobogóval. A szekszárdi állami Garay Jánoa reálgimnázium március 14-én d. u. V, 5 órakor az intézet tornacsarnokában tartja hazafias emlékünnepét a következő műsorral: 1. Hiszekegy* 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Malo- nyay Z. VIII. o. t. 3. Rákóczi-induló. Előadja: az Ifj. zenekar. 4. Petőfit Nemzeti dal. Szavalja: Nagy A. VIII, o. t. 5. Ünnepi beszéd. Tartja: Sándor József rg. tanár. 6. Sajó Sándor r. Magyar kereszt. Szavalja: Lovas Gábor III. o. t. 7. Petőfi—Boldis: Nemzeti dal. Előadja: az Ifj. énekkar. 8. Vietorisz József: Szabad-e? Szavalja: Paulies G. VIII. o. t. 9. 1848 és a mai ifjúság. Felolvassa: Bánlaki L. Vili. o. t. 10. Vörösmarty M.: Jóslat. Szavalja: Föglein J. V. o. t. 11. Szabados Bála: Magyar jövő imádsága. Előadja: az Ifj, énekkar. 12. Mécs László: Vagyunk. Szavalja: Borbás I. IV. o. t. 13. Himnusz. Előadja: az Ifj. zenekar. » kell végeznie a vármegyei közszol- gálát tisztviselőinek. A magyar-tisztviselő-ideál az a férfi, aki átérzi a reá nehezedő felelősség snlyát s tudatában annak a fegyelemnek, amely alapja a jó igazgatásnak, teljes kö- telességtndásával végzi szakszerűen munkáját. Ez a tisztviselői kar évszázadok snlyos megpróbáltatásain keresztül mindig hivatása magaslatán állott. A vármegye hiven őrizte a magyar alkotmány sáncait és bástyáit a török hódoltság alatt éppen ngy, mint a császári önkény szabadságfosztó el- nyomási kísérleteivel szemben. Oltalmazta a reá bízott nagy erkölcsi értékeket s hűséges sáfárja volt, szeretetteljes istápolója a legelhagyatot- tab magyar társadalmi osztályoknak. Ma ismét ki kell állania a legne- j hezebb történelmi megpróbáltatások napjait, átmenteni a múltból, ami maradandóan nemzeti és rendithetetlen bizalommal építeni a szebb jövőt. Vitéz Gömbös Gyula, mint a munkatársainak értékét ismerő baj társa, a hagyományokat híven őriző, a messze jövendőbe előretekintő Vezér hirdette meg szózatában a vármegyei autonómia igazi hivatását s ez a megnyilatkozás, amikor elsöpri a fogadatlan alkotmány védelmi pró- ' kátoroskodás agitáciőjának üres frázisait, egyben záloga annak a felelősségteljes együttérzésnek, amely eltölti a kormányelnököt éppen úgy, mint a magyar köztisztviselői-rend minden megbecsülést és elismerést megérdemlő nagy táborát. Vármegyénk kézigazgatási bizottsága március havi rendes ülését folyó hó 10-én tartotta meg, melyen dr vitéz Thuránszky László főispán hivatalos távolléte miatt dr Peresei Béla alispán elnökölt. Az alispán-elnök az ülést megnyitván, meleg szavakkal üdvözölte a bizottság tagjait s kUlö nősen vitéz Makray Lajos orsz. kép viselő bizottsági tagot, ki ezúttal először vett részt az ülésen. Az előadók jelentéseinek meghallgatása során báró Jeszenszky József biz. tag az egyes közutak mentén eszközölt elszántásokat tette szóvá, Dőry Frigyes biz. tag a transzkontinentális utak jókarba helyezése és kiépítése s dr Pesthy Pál biz. tag a Sió hajózhatóvá tétele érdekében szólaltak fel. Szóvá tették gróf Apponyi Rezső és dr Bernáth Béla biz. tagok egyúttal a Sió magas vízállását, mely árvizszerü elöntéssel fenyegeti a siómenti községeket, sőt Medinán már egyes udvarokba be is hatolt a Sió vize. László Aladár műszaki főtanácsos és az elnöklő alispán megnyugtató felszólalásai után elhatározta a bizottság, hogy a Sió- árvizvesaedelem megszüntetése érdekében távirati felirattal fordul a m. kir. földmivelés- ügyi miniszterhez és a siófoki balatoni kormánybiztossághoz, a transzkontinentális útépítések ügyében felír a kereskedelemügyi miniszterhez ób szigorú rendelkezéssel intézkedik az elszántott útrészeknek az utakhoz való visszacsatolása ügyében. A bizottsági ülésen a hivatalos tagokon kivttl résztvettek gróf Apponyi Rezső, dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, dr Kováts-Sebestény Endre, vitéz Makray Lajos és dr Pesthy Pál választott bizottsági tagok. Kiss Lajos biz. tag elmaradását kimentette. A közig, bizottság ülésének berekesztése után az adóügyi, gazdasági, népoktatásügyi és útügyi albizottságok tartották meg üléseiket. Adakozzunk a mohácsi fogadalmi templomra. Magyarország Katolikus Népéhez! Ez évben lesz 410-ik évfordulója annak ae nagy nemzeti tragédiának, amikor a mohácsi síkon a kereszténységért és a hazáért 20 000 magyar vitéz, köztük 7 főpap — Tömöri Pál kalocsai érsekkel az élükön — 12 zászlós ur, 1600 köznemes áldozta életét. Azóta minden magyarnak zarándokhelye a gyászos csatatér. Nincs azonban esen a gyászos harcmezőn, sem pedig Mohács térségein olyan emlékmű, amely méltó lenne Mohács hőseihez. A vész 400 ik évfordulóján elhatároztuk, hogy a hősök emlékére s a vártanu halált halt 11. Lajos király ' emlékezetére templomot emelünk, amely zarándokhelye less minden magyarnak és méltó emléke Mohács hőseinek. A templom alapkövét a Kormányzó ur öfőméltósága jelenlétében 1926 augusztus 29-én helyeztük el. A templom nyersen készen áll, hogy azonban a mohácsi fogadalmi templom méltó legyen a magyar nemzet kegyeletéhez, a magyar katolicizmushoz, még további áldozatokra van szükség. Én mint Tömöri Pál utóda fordulok Magyarország minden rendű és rangú népéhez, hogy az emlékmű megvalósításához adományaikkal hoz zájárulni szíveskedjenek. Minden fillér, amelyet erre a célra felajánlotok, segítségünkre lesz, hogy adósságunkat a 400 év előtt életüket áldozott hősökkel szemben lerójjuk. Kérem a katolikus híveket, hogy
