Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-03-04 / 18. szám

VIII. évfolyam. 1936 március 4, 3. szám. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA _______________________ Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Uradalmak és telszSvetkezetek közös tejértékesllésének előnyei Vármegyénk két gazdaegyesülése, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövet* kezete és a Tolnamegyei Tejsaövet- kezetek Szövetkezete a folyó évre szóló kötések létesítése alkalmával egymást támogatva, szoros egytttt* működéssel igyekezett tagjai számára a mai viszonyok mellett elérhető leg­jobb tejárakat biztosítani. A kivívott árak igazolják, hogy szervezeteink egymást megértő köl­csönös támogatása nem volt hiába­való. A gazdaságok szövetkezete — a kezdet elkerülhetetlen nehézségei és a tökéletes egység bizonyos mérvű hiánya dacára — tekintélyes évi ősz- szegre rugó többletárat harcolt ki tagjai részére, a már öt éves küz­delmes mnltra visszatekintő TTSz. pedig ezidén országos viszonylatban is kimagasló, szakkörökben osztat­lan elismerést kiváltó eredményeket ért el. Ennek igazolására szolgáljanak a következő adatok: 109 — házi kezelésben dolgozó — tejszövetkezet 1936 január havi tej­termelése 2,027.000 liter, átlagosan tehát napi 67.600 liter. Az összes költségek levonása után e szövetke­zetek kisgazda tagjai átlagosan 11'9 fillért kaptak tisztán késhez tejükért. Vagyis literenkint 0 4 fillérrel többet annál a hivatalosan megállapított mi­nimális tejárnál, melyet brutto fizet­hetnek a vállalatok a telepre be­szállítva, tehát abból a gyűjtés, ke­zelés és szállítás költségeit még le­vonni jogosultak. Ilyen címen tejlite- renkint átlagosan legalább 1*5 fillér vehető esámitásba, do sok helyen en­nél is jóval több. A TTSz. tagszövetkezetei ezidén január hónapban ezeket a kiadáso­kat 0*88 fillérrel nyomták le. A múlt évben még átlag 1*2 fillér volt. A különbség közel évi 100.000 P. Ha pedig a 11*9 filléres tolnamegyei netto árat a 11*5 filléres brutto (mi­nimális) árhoz viszonyítjuk és csu­pán a nagyon alacsony 0-88 filléres rezsit vesszük számba, tej literenkint 1*28 filléres felárat kapunk. Ez az ártöbblet a TTSz. tejmennyiségé• vei beszorozva több, mint 300.000 pengőt jelent a tagok javára. A Tejszövetkezeti Szemle megálla­pítása szerint máris igen alacsony múlt évi rezsinek újabb, cca 30 szá­zalékos csökkentése a rayonirozás- nak, telepesitésnek és több község tejének fuvarozás szempontjából való összevonásának tudható be. Ennek következtében született meg 34 na­gyobb községben Í2*44 filléres át­lagos netto tejár és ezek közül 5 községben 13—13‘3 filtéres ár. (Alap, Izmény, Kakasd, Mágocs, Szabadszentkirály.) Ha ennek a 34 elit-tejszövetkezet- nek 12*44 filléres netto tejárát össze­hasonlítjuk a fővárosba tejet szállító tolnamegyei gazdaságok tiszta tej­árával, a következő eredményre ju* tunk: A T. G. Sz. tagjai (a 0 2 filléres szövetkezeti illeték levonása után) jelenleg 15*4 filléres tejárat élveznek J Buda pest» Kelenföld állomáson átvéve. I Ebből az árból le kell számítani a 1 tejszállitás és üres kannák vasúti fuvardíjait (mellékköltségeikkel), az otthoni és vasúti jegelés kiadásait és az állomásig felmerülő kocsifuvart. Ez utóbbi, különösen nagyobb távol­ságnál és ha a tejmennyiség nem számottevő, tejliterre vonatkoztatva igen jelentékeny terhelést jelent a gazdaságokra nézve. Ezekből a fel­sorolt költségekből — a tolnamegyei tejtételeknek Budapesttől való távol­ságát figyelembevéve — átlagosan legalább 3 5 fillér esik egy liter tejre, sok helyütt azonban ennél is lénye­gesen több. Ha tehát a savanyodás sál járó rizikót, esetleges költséges berendezést és a hűtés gondját nem is tekintjük, ab gazdaság nem szá­molhat a Tolna megyéből (főleg annak távolabbi vidékéről) Budapestre tejet szállító gazda 11*9 fillérnél magasabb netto tejárat, sőt igen sok esetben még ennyit sem. Vagyis legjobb esetben kereken annyit, amennyi a T. T. Sz. tagszövetkezeteinek fent kimutatott januári átlagértékeBitése és félfillérrol kevesebbet az említett 34 elit-tejszövetkezet kisgazdáinál, akik minden gond és rizikó nélkül kapják ezt szövetkezetüktől. Ehhez járul még az, hogy a Pestre szállító gazda teje ma is még bizonyos mér­tékben kontingentálva van és a vevő caak előre lekötött fix mennyiséget tartozik fogyasztási tejként átvenni, míg a többit ipari tej címén olcsób­ban számolhatja el. Viszont a tej­szövetkezet nem korlátozza tagjainak termelését, ellenkezőleg: mennél több és jobb tejet vesz át, annál magasabb egységárat tud a tagoknak biztosítani. Eszerint a gazdaságok adott ese­tekben a tejszövetkezetek támogatá­sával nemcsak maguk járnának job ban, hanem csatlakozásuk az illető szövetkezetek tagjainak értékesítési lehetőségeit is megjavítaná. Mindezek a tények világosan meg­jelölik a jövőben követendő irányt, mely Tolna megyében és az ország legtöbb részében CBak a szövetkeze­tekkel való legszorosabb kooperálás lehet. A Budapesttől távolabb fekvő gaz- } daságoknak, ha közelükben egészéé- [ ges tejszövetkesetek működnek, vagy j csatlakozásukkal ilyenek megteremt­hetők, feltétlenül előnyösebb tejük szövetkezeti utón való értékesítése, mint fogyasztásra való eladása. Nem megvetendő előnye továbbá az ilyen értékesítésnek az is, hogy a tejszö­vetkezetnek szállító gazdaság tej- mennyiségének arányában állandóan olcsó fölözött tejhez is juthat. Január­ban pld. 2 fillérért adta el a T. T. Sz. a sovány Újat. Ez a kedvező ár is indirekte legalább fálfilléres tejár- töblettel egyenlő. Ha pedig a gazda sovány tejet nem igényel, a szövetkezet gondos­kodik annak megfelelő értékesítésé­ről. (Az idén a Vállalatok kötelesek szerződésszerülega felesleget átvenni.) Fennmarad két gyakran hallható ellenvetés. Az egyik az, hogy a Bu­dapestre való tejszállitás beszüntetése bizonyos jogfeladást jelentene és el­zárná a gazdaságok útját — eset­leges ínséges időkre — a fővárosba való szállítás elől. A másik: a mai úgynevezett „ipari tejár“ alapjául szolgáló minimális vájár leszállításá­tól való félelem. Egyik ellenvetés sem indokolt. Tény az, hogy a tá­voli tejtételeknek Budapestre való irányítása egészségtelen és természet­ellenes állapot, melynek előbb utóbb teljesen meg kell szűnnie. Az uj tej rendelet (bár még némi korlátozá­sokkal) máris a szabad forgalom felé nyitotta meg az utat. Még csak nem is valószínű, hogy a teljesen kötött rendszer mégegyszer visszatérjen. Ha pedig ez mégis bekövetkeznék, egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy annak előnyeit nagy szervezettségük­kel a tejszövetkezetek is ki tudják vívni tagjaik számára. A mai 3 pengős minimális vajár nagymérvű leszállítása pedig úgy­szólván kizárt dolog. Ez tisztán ár- kiegészitési kérdés és teljesen a kor­mány kezében van. Nem valószínű, hogy itt nagyobb meglepetés és csalódás érje a tejtermelő gazda- társadalmat. Átmeneti (20—30 fillé­res) esetleg ármérséklés pedig csu­pán 1 filléres tejáresést vonna maga után. Ebből a fogyasztási tejet szál­lító gazdaságok szerződésükben 0*5 fillért már előre magukra vállaltak, mert nyáron ennyive kevesebbet kap­nak a tejért. Abban az esetben tehát, ha a 3 pengős minimális vajár a zöld takarmány idején is megma­radna, ami éppen nem lehetetlen, a T. T. Sz. községei antentikusan újabb CnzdniSgok Bzennnnnimii ■gy*»» utján szerezhetők be: Olaj, benzis, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű mű­trágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek, Mindenféle oetSmosazEeyesa,e' révén besze­rezhető. Gőzeke- és fűtési szén salgótar­jáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsine­gek megrendelhetők. félfillér pluszhoz jutnak aa uradal­makkal szemben. Vármegyénk gazdaegyesüléseinek ennélfogva az idei esztendő tanulsá­gait levonva, jövőre még szorosab­ban kell majd együttmüködniök és azoknak a gazdaságoknak, melyek- távol vannak Budapesttől és a vasút­tól, ugyanakkor pedig közel egy tejszövetkesethez, meg kell találniok. a szövetkezeti hálózatba való be* kapcsolódás alkalmas formáját. A szervezetek vezetőségeinek in­tencióit ismerve, nem kétséges, hogy ez be is fog következni. Paulay Ferenc. GAZDAHIREK. 10 uníonEllaburgonya eladó. Berakás gyors jelentkezés esetén szántóföldről. Cim a Gazdasági Egyesü­letnél. Mezőgazdasági gépek, gyártmá­nyúak, az egyesület révén beszerezhetők. Mindenféle MZtOSltfíSi Ügyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Pétlsá és kállmfitrágyo íjss Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Motorkerékpár Cim az Egyesületben j--------- I tud ható meg. — A Tolnamegyei Tejszöyetkeze- tek Szövetkezete értesíti a tejtermelő gazdatársadalmat, hogy irodahelyisé­gét: Szeksaárcf’ Rákóczi-ut 32. sz. alá helyezte át. Telefonszáma váltó - zatlanul: Szekszárd 47. — A SIÓ és az ŐntÖZé8. Az erről'* esett sok szóhoz legyen szabad még egy kettőt fűzni. A Tolnamegyei/ Újság február 22-i számában olvas­tuk a Földmivelésügyi Miniszter ur. felfogását, ebben a kérdésben. A kö­zölt levélnek azt a részét, amely a, probléma megoldásának lehetőségét, és a terv célszerűségét igenli, gazda­közönségünk nevében köszönettel vet' tűk tudomásul. Nem tudjuk azon­ban osztani a levélnek azon részében foglaltakat, amelyek kitérőt jelente-^ nek. Ugyanis a terv legnagyobb akadálya — a levél szerint —- a- szükséges 12—15 millió pengó eaidő- szerinti hiánya. A terv megkezdéséi­hez azonban ekkora összegre nin­csen Bzükség, mért már a torkolati* zsilip felállítása elegendőnek látszik az öntözés kérdésének előbcreviteléve, . de nemcsak erre, hanem a hajóz­hatóság részleges megoldására is*. Ennek az egy zsilipnek építési költ* sége messze van a 12—15 milliótól^ tehát nem látszik lehetetlennek. Vi­szont az első megtett lépés nagyban megkönnyítené a terv további fejlesz­tését, Nem tudjuk osztani a levél­nek azon részében foglaltakat, amely hivatkozik a műszáki szervek nagy elfoglaltságára, ami miatt egy azon­nal teljes egészében meg nem való­sítható tervnek előmunkálatait feles­legesnek jelöli meg. Azt hisszük, hogy a Sióérdekeltség ügye, bele értve a hajózhatóság és öntözési le­hetőség érdekeltségeit, csonka orszá­gunknak oly nagy gazdasági érde­keltségét teszik, hogy ennek érdeké­ben minden olyan munkát meg kell tenni, ami az ügyet bármi kevéssé,, de előre viszi. — Lehet- e Magyarországon gya­potot termeszteni, erre a kérdésre ad választja Mezőgazdaság legújabb száma. Cikkeket közöl még a fejős­tehenek házilag termelhető takarmá­nyokkal való takarmányozásáról, a magyar kutyafajták mezőgazdasági jelentőségéről, a gyenge őszi vetések felújításáról, a fejőstehenek takarékos takarmányozásáról, a pillangós virága növények üzemi jelentőségéről stb. A dúsan illusztrált szaklapból a Me­zőgazdaság kiadóhivatala, Budapest, V., Földmivelésügyi Minisztérium,., készséggel küld mutatványszámot. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab, ^ iróalzatgyár rt. nyomása, Szekszárd.

Next

/
Thumbnails
Contents