Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-29 / 17. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 február 29. (Szombat.) 17. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre------_ 6 pengő Pő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla l’SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 filler. »Ilástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. A telepítés A képviselőház február 21-i illésén nagy esemény történt a magyar agrárpolitika történetimében. Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter ezen az ülésen nyújtotta be a telepítésről és egyéb földbirtokpolitikai kérdésről sióié törvényjavaslatot, amely a földmivelésügyi minisztériumban hosszú hónapok óta gondos munkával készült és amelyet úgy az érdekképviseletek, mint a Nemzeti Egység Pártja ismételten és alaposan megvitattak. Ha a törvényjavaslat benyújtását, mint eseményt értékeljük, mindenekelőtt arra kell rámutatnunk, hogy ez a törvényjavaslat fontos kiegészítő részét jelenti annak az agrárkódexnek, amelynek első fejezete a gazdaadóságok rendezése, második fejezete pedig a hitbizományi reform volt. Teljes lesz tehát a magyar föld törvénye, nem marad most már egyetlen egy olyan nyílt kérdés sem, amelynek törvényes szabályozása nélkül a nemzeti föld birtoklásának rendje a korszerű kivánalmaknak megfelelően . megállapítható ne volna. Megvan a mód és lehetőség, hogy egészségessé, a nemzet magasabb érdekeinek megfelelővé váljék a földbirtokeloszlás. Megvan a törvényes eszköz, amelynek segítségével közérdekből rögzíteni lehet a földtulajdonost ott, ahol ez a rögzítés kívánatos, de mobilizálni is lehet ott, ahol viszont ezt írja elő parancsolóan a nemzet érdeke. Azt jelenti a most benyújtott tele pitééi törvényjavaslat, hogy elhárul az útból minden olyan engedély, amely eddig lehetetlenné tette az egészséges kisgazdaporták számának szaporodását. Azt jelenti, hogy a nemzeti föld, értékének devalválódása nélkül, olyan kinccsé olvad fel, amelynek energia- átsugárzó konzerváló ereje áldásosán fog hatni a barázdák verejtékező népére. Nem kisebb jelentősége van annak, hogy módot ad a javaslat a törpe- birtokosoknak birtokaik kiegészité.- sére, olyan családi birtok létesítésére, amely elegendő egy népes földmiveB család tisztes eltartására. Gondoskodik ugyanezért a falusi lakosság részére családr otthonokról, arról, hogy minden családfő, aki a mezőgazda- sági munkásosztály tagja, megfelelő feltételekkel, házhelyet szerezhessen és házat építhessen. Amíg tehát egy réBzt előmozdítja azt, hogy a nagyüzemek átengedésre-kötelezéssel kisebb üzemekké alakuljanak át, eddig másrészt megőrizni éB gyarapítani igyekszik a kisüzemek állományát. Az egész javaslaton végigvonul a nagy szociálpolitikai célkitűzés: a család védelme, a nemzeti erő legősibb forrásának istápolása, megerősítése. Legnagyobb értéke a javaslatban írásba fektetett nemzeti földbirtokpolitikának az, hogy történelmi alapokon épít. Nem rombol. Nem forgatja fel máról-holnapra a történelmi múltban gyökerező jogrendszert, ha nem tatarozza, pótolja, gondos kézzel alakítja át a korszellemnek megfelelően. Nem hirdet radikális változtatásokat, nem ambicionálja, hogy máról-holnapra mintegy varázsütésre a nincstelenek százezreit önálló kisgazdákká tegye. De annál határo zottabban, annál erélyesebben törekszik arra, hogy a természetes fejlődés utjából minden akadályt elhárítson és hogy átgondolt, esztendőkre terjedő állandó birtokpolitikái műveletek segítségével fokozatosan szaporítsa az önálló kisgazdaságok számát. Ez az átgondolt, óvatos földbirtok- politika feltétlenül meg fogja óvni a termelés nagy érdekeit. Nem veszélyezteti a fö'dbirtokláa rendjének megbolygatásával senkinek az érdekeit. Áthidalja az egyéni és a közérdek közt mutatkozó ellentéteket. Féltő gondossággal igyekszik arra, hogy a földbirtok politikai műveletek arányban álljanak a pénzügyi lehetőségekkel. Azt akarja, hogy az uj birtokszerzők állandó fészekrakók legyenek a magyar földön. Az a törvényjavaslat, amelyet Da rányi Kálmán földmivelésügyi minise tér a képviselőház elé terjesztett, valóban uj korszakot jelent a magyar agrárpolitika történetében. Renaissance- t, amelynek kitermelt erkölcsi éB anyagi javai az egész nemzetet gazdagítani fogják. Tízezer pengő államsegélyt kapott Szekszárd megyei város Vitéz Vendel István polgármester előterjesztésére Szekszárd megyei város képviselőtestülete még a múlt év derekán elhatározta, hogy államsegélyt kér a földmivelésügyi minisztertől, mert a város közepén áthaladó Sédpatak vízmosásos medre megkötési munkáinak egyes részeit sürgősen be kellene fejezni. Ezeket a munkákat azonban a város kedvezőtlen anyagi helyzete miatt most végrehajtani annál kevésbé lehetne, mert erre a célra a város csupán 2000 pengőt tud fordítani. Sürgős volna a segély — úgymond a miniszterhez küldött alapos felterjesztés — különösen azért, az óriási költséggel létesített Bálint-hid védelmére haladéktalanul meg kell építeni a fenékgátat, mert enélkül a hatalmas műtárgy biztonsága erősen korlátozott. Vitéz Vendel István polgár- mester ebben az ügyben többször eljárt a földmivelésügyi minisztériumban és az ő fáradhatatlan közbenjárásának köszönhető, hogy a miniszter tízezer pengő államsegélyt adott a városnak. A földmivelésügyi miniszter leiratban értesítette Szekszárd megyei várost, hogy 2000 pengővel szintén hozzájárulni tartozik ezekhez a munkálatokhoz, amelyeket nyomban megkezd a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal, mihelyt a város a 2000 pengőt oda átutalja. Úgy értesülünk, hogy a földmivelésügyi miniszter a tízezer pengőt már meg is küldötte a székesfehérvári m. kir. kulturmér- I nöki hivatalnak. Kell-e sajtóreform? A Nemzeti Egység Pártjának leg utóbbi értekezletén a szőnyegen forgó kérdések között a sajtóreform kérdése is szerepelt. Ez érthető is, hiszen ez a kérdés állandóan foglalkoztatja a közvéleményt. Ennek rendezését több ízben is megígérte Gömbös Gyula miniszterelnök, határozottan lekötve magát a szükséges reform megvalósítása és keresztülvitele mellett. Köztudomású, hogy éppen a miniszterelnök határozott kívánságára látott hozzá dr Lázár Andor igaz- ságtigyminiszter a reformjavaslat elkészítéséhez. A reform ismert szempontjait nemcsak azok a tényezők tették magukévá, akik a sajtó szabadságának igazi jelentőségével sehogy sem tudják összeegyeztetni sem az uszítást, sem az 1918 ból még kínosan ismert forradalmi hangot, sem azt a merészséget, amely a ross- • szül értelmezett szenzáció örve alatt I a családi szentélyek legmeghittebb titkait is ki merészeli teregetni a nyilvánosság előtt, de a nemzeti sajtónak ama hivatott képviselői is, akik a maguk hivatásának megcsúfolását és kijátszását látják abban a szabadságban, amely sokszor alacsony anyagi szempontok miatt a legszentebb érdekekre sincs tekintettel. Á magyar közvélemény csak egészséges erkölcsi felfogásáról tesz tanúbizonyságot, mikor e téren a dzsungel megtisztítását követeli. Úgyszintén maga a sajtó is hitvallást tesz hivatása megbecsüléséről s arról a felfogásáról, hogy pályáját azon az útvonalon akarja folytatni, amelyet a Kemény Zsigmondok és Bartha Mik ló sok jelöltek meg számára, amikor maga is vallja a sajtóreform szükségét. És csak a közönséggel tartott ele- I ven kapcsolatra vall, hogy maga a i Nemzeti Egység pártja — éppen a I közhangulat kívánságára — követelte Egyes szám ára 12 ffilléra a sajtóreform sürgősségét, aminek a párt eleget is tett, ki is mondta a sürgősséget ebhen a kérdésben. Természetes, hogy ez a határozat — ami az ismertek után nem is jött váratlanul — felszisszenésre ad alkalmat sok helyen, még pedig ott, ahol a kormány reformpolitikáját nem jó szemmel nézik s ahol szeretnék azt elgáncsolni. Érthető, ha a támadások lavinája a sajtóreform ellen is megindult s ha ebből a támadásból sem marad ki az oly fürge és mozgékony Eckhardt Tibor. Mint a független kisgazdák vezére, hosszabb nyilatkozatot tesz erről a kérdésről, természetesen — támadó lándzsáját ugyancsak nagy hévvel szegezve a sajtóreform gondolatának. Nyilatkozatában azt mondja Eckhardt, hogy csak egyetlen reformról lehet szó, még pedig akkor, ha azt az óriási guzsbakötöttséget, ami » háborús évek alatt nehezedett a magyar sajtóra, teljesen feloldják, mert azt a háború befejezése után 17 évvel fenntartani valóban képtelenség. Azt követeli, hogy a kormány illetéktelen befolyását a sajtó szabad működésére egyszersmindenkorra szüntessék üteg s minden megtorlásra csak a független bíróságnak legyen joga. De hogy éppen Eckhardt Tibor száll szembe ilyen élesen a sajtóreform gondolatával, az csak azért nem lep meg bennünket, mert már hozzászoktunk, hegy minden kérdésben ismerjünk egy Eckhardt nyilatkozatot, de ennek pontosan az ellenkezőjét iz e minthogy egyszer a titkos ellen, máikor a titkos mellett, egyszer Bethlen ellen, máskor Bethlen mellett, egyszer Gömbössel mindhalálig, máskor pedig halálosan Gömbös ellen — éppenugy ezúttal is megvan a politikai Janus arc az Eckhardt kettős állásfoglalásában. Ezúttal asajtóreforra ellen beszélt Eckhardt Tibor. Ne igen, mert jól emlékszik reá, hogy ezzel tartozik eddigi gyakorlatának, mert már az ellenkezőjét elmondotta. Hiszen még talán ő maga is, de a közönség annál is inkább emlékszik arra a fulmináns és túlfűtött interpellációra, amelyet 1925. juniuz 24 én mondott el a második nemzetgyűlésen, amelyben a kormányt egy újság azonnali beszüntetésére szólította fel, mondván szóról szóra: — Mingyárt interpellációm legelején — miután sajtófőnök voltam hivatottnak érzem magam az állásfoglalásra. Ma íb ugyanazt az álláspontot vallom itt az ellenzéken, mint amit mint sajtófőnök foglaltam el. Az én elvi álláspontom a sajtószabadság és a sajtóorgánumok, az időszaki sajtótermékek betiltása tekintetében az, hogy lényeges nemzeti érdekek megvédése céljából a lapbetiltás fegyverét semmiféle kormány a kezéből ki nem adhatja. Pont. És moBt lehet rajta gondolkozni, hogy melyik álláspont fedi az