Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-22 / 15. szám

XVIII. évfolyam Szekszárdi 1936 február 22. (Szombat.) 15. szám TÓLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé s' és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl11 Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfsk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét ll\£iő közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dtla 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon rallllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Húshagyó. Irta: Jánosi György. Ha már kevesen ismerik, akik ismerik, könyvekből, hallomásból is merik aaokat a régi, saép szokásokat, amelyek a farsangot kitöltötték. Régi, szép szokás, fájdalom, ma már a házasság is, a feledés utján s mikor leírjak, olvassak a mai kasza világ­ban ezt a szót: haehagyó, megüt­közünk, megkérdeszük; mi az ? Húshagyó ! Koronája volt mindan­nak a bohókás, derűs eseménynek, ami átrobogott ésengős bongós szán­ján a farsangon és kikötött a hamvazó­szerda halálosan komor, ssiklás part­jain. Mielőtt azonban a bálozások, lakodalmak, vőfények, nyoszolyók, násznagyok, rigmusok végleg elosen desültek volna, egy utolsó nekiira- modással felszökkent a duhaj jókedv húshagyón. Rengett a sarkantyú és cimbalom, repült, táncolt a viganó, a magával birkózó, szilaj, magyar ólet rárobbant a februári télre, meg­riasztotta a kertek alatt kusmogó éhes farkast... Hej I dinom-dánom!... Este meg suttyó gyerekek kolomppal, zörgővel, csürrögő- durrogó ostorral felszerelten a pártában maradt leá nyok ablaka alatt csufolődó harci és mindenféle zajjal rázendítették: > Húshagyó! Csúf lányokat itthagyó 1« Akinek szive választottja késett el­küldeni nézőbe a mindentudó nőném- asszonyt valami ok miatt, hús neki keseredetten fogadta ezt a szerenádot. Könnyeit belemorisolta a fodormenta illatú vasárnapi, csipkés ssebkeszke- nőbe, vagy ssónvonőt, pemetét ra­gadva, megcsépelte a haszontalan süvölvényeket. Hogy miért merik kicsufolni az emberlányát, mikor van annak úgyis elég szivbéli keserűsége. Qudar világi Gonosz kölkekl S nekünk ma mindaz, ami igy elmúlt, mind, de mind olyan szép, mint rubintos ékszer a v'áromladvány közt, mikor az alkonyra térülő nap jókedvvel rátekint. Szép, mert múlt és magyar I Szép, mert tüneményesen komoly, mesterkóletlenttl őszinte élet virágos levegője árad ki belőle felénk. Piros arc, piros hajnal, ragyogó szem, sok, drága Ünneplők... Szülők, akik megértették gyermekeiket, védték, egyengették azok érzelmeit, össze­szőtték vágyaikat, elősegítették bol­dogságukat. Gyermekek, akik több, mint ábitatos tisztelettel hallgatták szüleik intését és ha kellett, ha úgy esett, még áldozatok árán is engedel­meskedtek szüleiknek.Őrködött mind­kettő felett az egyház a kezébe he­lyezett isteni erkölcsi intelmekkel és ez is, az is megfontolta jól lépéseit, mert tadta, hogy rajta függ Isten figyelme. Ha az egyik botlott, ki pótolta a másik jósága. Ha nem volt is végesvógig min­denütt igy, múlt, eszmény esitjük, szeretjük hinni, hogy igy volt. A keresztyén erkölcsi felfogás ma sem engedett egy pontot sem abból, amit évezredek óta Isten lelke által őriz. Ma is szent meggyőződéssel hirdeti azt, amit Jézus mondott: „A teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két, hanem egy test. Miért is amit Isten egybe­alkotott, ember el ne válassza". Az egyház Isten kijelentésénél sem töb­bet, sem kevesebbet nem akar. Han goztatja, hogy a házasság a tiszta szerelmen épülhet s a szerelem az ifjúság és a síív isteni joga. Senki bele nem szólhat, mert a szerelmet Isten védi a szivekben. Szívből indul ki, szivén épül a boldogság s akik gyermekkoruk óta az Isten tudatá­nak hatása alatt nőnek, nem lesznek szerencsétlen érzelem áldozataivá, fel­tétlenül megtalálják azt, akit az Isten nekik rendelt. ViBzont azok a szülők, akik istenfélelemben élnek, nem ra­gadtatják magukat ocsmány tettre, nem akarnak, törik-szakad, gyerme­keik szivbéli érzelmein, gyermekeik kárára uralkodni, hogy azután későn bánják meg viselkedésüket. Kevesebb baj lenne az életben, ha a mai világ nagyobb megértést tanú­sítana az Isten parancsolataival szem­ben. Gyerkőcök nem kötnének házas­ságot, hogy még gyerkőc-korban meg ismerjék a válőpört. — Ssülők nem kényszeritenék össze egymást nem szívelő gyermekeiket, hogy azok a sírig kinoszák egymást. Vagyon nem keresné a hozzáillő vagyont, érdek az érdeket, számítás a számítást, hogy egyik, vagy mindkét fél sze­relmet hazudva gyötrelemmé tegye a napokat. Nem lézengene annyi agg­legény az élet piacán. Ha Isten tör­vényei uralkodnának mindenütt, min­denben, nem ez volna az élet, ami ma, nem ez volna a farsang, ami ma, nem ez volna a húshagyó, ami ma, — nem ez volna a szeretet, ami ma. Anyák nem mennének gyerme­keik miatt betegen a szanatórinmokba, apák nem futnának a rendőrségre, gyermekek nem szökdöanének vi­lággá, hogy azután, mikor beköszönt a nyomor és a kiábrándulás, kialszik az egeket vivő, szalmaláng szerelem olthatatlan tüze, akkor a boldogtalan teremtések a téboly, vagy öngyil­kosság szélén tegyenek szemrehányást mindenkinek, csak maguknak nem. Szülők és gyermekek : fiuk, vagy leányoki A társadalom nagyon sok szomorúság forrása. Egy bűnös, el­vakult, megtévedt felfogás, egy be­teg korszellem mindaddig áldozatul kíván titeket, amíg Isten segítségé vei ki nem emelkedtek abból odáig, ahol a tiszta, önzetlen szeretet lesz irányítótok. Szeretet 1 Az, amelyik­ről ezt mondja az irás: „Az Isten szeretet". Hés egyszer a Sárköz öntözéséről Ismételten bessámoltunk azokról az akciókró1, amelyek a Sárköz ön­tözésének nagyérdekü kérdésében az ntóbbi időben megindultak. Jeleztük azt is, hogy örffg Imre dr, a szek­szárdi kerület volt képviselője, már régebben a földmivelésügyi minisztert is felkereste ezirányban, kérve, hogy a miniszter ebben az ügyben elfoglalt álláspontját mielőbb körvooalosza Ez most megtörtént és nyilván közérdek lődésre számíthat az a levél, melyet az alábbiakban szőszerint hősünk: M. kir. Földmivelésügyi Minister. Budapest, 1936 február 12. Méltőságos örffg Imre dr urnák m. kir. kincstári főtanácsos Budapest. Igen tisztelt Barátom 1 A Sárköz öntözésének kérdésében hozzám intézett becses soraidra érte sitelek, hogy a Sárköznek 8—10.000 kát. boldnyi részét valóban lehetne öntözni a Sióból, még pedig úgy, hogy a Sió kisvizét megfelelő magas­ságra felduzzasztanók, mely esetben a szóban lévő területet el lehetne árasztani. A Sió vizét azonban csak akkor lehetne felduszaBztani, ha ke resztülvinnék az egész Siénak duz- zasztógátakkal és hajózózsilipekkel való hajózhatóvá tételét, már pedig a mai pénsügyi viszonyok között ennek a 12—15 millió pengőt igénylő mun­kának a végrehajtása egyelőre nem | remélhető s igy nem indokolt az amúgy is túlterhelt vízi műszaki szolgálatot oly tervezésekkel foglalkoztatni, me­lyek a közeljövőben úgysem valósul­hatnának meg. Az öntözés kérdése vízügyi pro- grammom egyik sarkalatos pontja. Tudomásom van arról is, hogy a már ma is elég belterjesen müveit Sár­közön az Öntözéssel igen ssép ered­ményeket lehet majd elérni és igy gondoskodni fogok arról, hogy a pénz­ügyi viaionyok javulásával a Sió hajózhatóvá tétele kérdésével együtt a Sárköz öntözésének az ügye is részletes tanulmányok tárgyává té­tessék. őszinte tiszteletem nyilvánításával: Darányi Kálmán s. k. Ez a levél nem hagy kétséget az­iránt, hogy az öntözés csak igen nagy­mérvű beruházásokkal oldható meg abban a formájában, ahogy eredetileg elgondolták. A miniszter álláspontja szerint ugyanis a hajózás ős az öntö­zés kérdését együtt kell megoldani,, ami igen nagy összeget igénye). Re­méljük, hogy valamennyi érdekelt törvényhatóság állandó akciója ■ a gazdasági és a pénzügyi helyzet ja­vulása ezt a kérdést is meg fogj* érlelni. A szárazság okozta bajokon tehát egyelőre más eszközökkel s főként a müvelőmódok tökéletesítésével, eset­leg az egyes csatornák viztárolásávaL lehetne segiteni. SzéM-emlékQnnepéty törszentlőrincen Az a hatalmas kulturális és nép­művelő munka, mely Sárszentlőrin ceu évek óta folyik s melynek éltető mozgatója Fábián Imre ág. ev. lelkész, az ottani helyi népmüv. bizottság elnöke, f. hó 14 én fényes ünnepség keretében nyert befejezést. Mint la púnkban már jeleztük, vármegyénk­ben Széchenyi szellemében folyt a népművelő munka s a legnagyobb magyar eszméi ültettettek a telkekbe. Ennek a lélekemelő, értékes munká­nak egyik gócpontja volt Sárszent- lőrinc és igy nem csoda, hogy a nép művelési záróelőadásra vármegyénk bői többen jelentek meg. A várme­gyei népművelési bizottság részéről dr Perccel Bála alispán, biz. elnök, dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, felügyelő biz. ügyv. elnök s Rajczi Péter népművelési biz. titkár, Nagy- dorogrél gróf Herberstein János és Dobrovits Kálmán gazd. tanácsos, Uzdról Pesthy Gergely gazd. taná­csos és Kun Gyula főjegyző jöttek el az ünnepre. A vármegyei bizottság vezetőit a községi elöljáróság és kép viselőtestület élén Baribos Elemér főjegyző üdvözölte keresetlen sza­vakkal, mig Fábián Imre ág. ev» lelkész az ág. ev. hitközség presbi­tériuma és a köss. népmüv. bizottság nevében köszöntötte a vendégeket, kiknek Perczel Béla dr alispán mon­dott köszönetét, rámutatva a kultúra ápolásának fontosságára és összefo­gásra, szeretetteljes együttműködésre kérve a megjelenteket. A megjelen­tek tisztelgő látogatást tettek Fábián lelkész és családjánál. Estefelé a kö­zönség megjelent a sárszentlőrinci nőegylet családvédelmi előadásán, melyet Fábián Imréné harmóniám- játéka mellett a hallgatóság énekelt, mig vitéz Nagy István igazgató- tanító neje a gyermekáldás családi öröméről tartott szívhez szóló s tör­ténelmi vonatkozásokban gazdag elő­adást. Itt Perczel Béla alispán kö­szönte meg a lelkes magyar asszo­nyoknak kulturális munkáját, vála­szolva Fábián Imréné elnöknő üd­vözlésére. A népművelési tanfolyam bere- kesztő ünnepélyét — a nagyszámú hallgatóságra tekintettel — az ág. h. ev. templomban tartották meg, mely hatalmas befogadó képessége Egyes szám ár’a 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents