Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-01 / 9. szám
1936 február 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Cstélyekre Bálokra @ marocaiit Satin üaffeí Faille «fid o E s* Arany és ezfist • hamé • / Báli cipők f m&pirágok Kesztyűk o M o g Frakk-ing, gallér, nyakkendő Cloqnő ^ Ulosciío___________________ ssm" legnagyobb választékban ”•! | PIRNITZER JÓZSEF is FIAI áruházában, Szekszárdon erősen és hevesen védelmeste Ma- tolcsy Árpád által tag*4jiátáiUnul igazt&lacul megtámadott arisstokrá- ciát. Többek kösött tiltakozott ama vád ellen, hogy a magyar mágnás- ság elernyedt és sem a politikai, sem a gazdasági; sem a néppel való törődés kötelezettségéből nem veszi ki kellőképpen részét. Példaként Tisza István után megemlítette, mint e kritika felett állé embert, megyénk egy köztiszteletben álló nagybirtokosát, gróf Széchenyi Domonkost is. A mily jóleső örömmel plyagipk a beszédnek ezen részét, éppúgy megütköztünk Fábián Béla közbeszólásán, aki nyilván nem tudja, ki is az a gróf Széchenyi Domonkos és igy ellenzékieskedő okvetetlenkedésnek kell inkább betndni közbeszólását. Szükségesnek tartják éppen ezért a tájékozatlan képviselő ur felvilágosítására leszögezni, hogy gróf Széchenyi Domonkos felsőházi tag, Nagy- dörög földesura, nemcsak gazdálkodásával mutat példát az egész környéknek, hanem komoly politikai | állásfoglalásával mindig ott található | azok között, akik a politikában al- kotnak. Őszinte szociális és demokrata ér 1 zéséből kifolyólag a népnek igaz barátja, mert születési előjogai dacára — és felülállva azon kritikai vonalon, hogy őt népszerűség keresésével lehetne vádolni, mert hisz megyéjében a legdisaesebb állásokat is mindig elhárította magától, — mégis érzésében és gondolatvilágában a demokratizmusnak és szooialismusnak sokkal ideálisabb magaslatán áll, mint a tndatlannl közbeszóló képviselő, a magyar demokratizmusnak ez a fel- | fújt nagysága. I Előbb megszavazta, azután támadja a szekszárdi városi ellenzéki vezérkar a modern alkotásokat Kérdést intéztünk vitéz Vendel István polgármesterhez, vájjon mi késztethette dr Dalin Jenő országgyűlési képviselőt, * Tolnamegyei Hírlap fő- szerkesztőjét lapja január hó 29 i számában „As ő korteefogásaik“ cim alett megjelent cikk írására. Vitéz Vendel István polgármester erre vo natkozóan az alábbiakban válaszolt: A napokban Taksonyi János Heimen képviselőtestületi tag vezetése mellett több városi polgár hivatalomban járt és érdeklődött aziránt, igaz e, bogy a városi ellenzék vezérei az 1925., 1927-» 1928. és 1929. években az alkotások során az aszfaltozásokat és nemcsak a vízmű szabály- rendeletét, hanem a magas vizdijakat stb. szintén megszavaztak? A sokat báqytprgatQtt választói névjegyzék revideálásável való nagy el foglaltságom miatt nem volt időm a közgyűlési jegyzőkönyvek külön-kü lön médon történő bemutatására, ha nem ehelyett odaadtam azokat a ki vonatokat, amelyek híven tartalmaz zák, hogy mennyire egy véleményen voltunk Dalin Jenövei akkor, amikor a város sokat emlegetett és mindenféle alkalommal egyedül nekem im- putált terheit a világra segítettük. Esek a kivonatok mar jóideje megvannak és nem kortesfogásra, hanem a város történelmének még a folyó évben általam való megírására ké szültek. Végtelen sajnálom, hogy a cikk folytán a jegyzőkönyvi kivonatokat m°st már i|t is meg kell jelen tetnem. Teszem ezt egyrészt dr Dalin Jenő országgyűlési képviselő nr fenti cim alatt megjelent cikke folytán, mert eddig a tőle soha sem hallott és must kikónyszeritett önvallomása még miu4>g oem tartalmazza világo san a történteket, másrészt azért, mart a polgártársaimmal való beszélgetés során arról győződtem meg, hogy ők a városi ügyekről nincse- nek helyesen informálva. Megszavazta dr Dulin Jenő nem c&ak az aszfaltozást, hanem azt is, hogy kinek és mennyiért adjuk vállalatba. Ha akkor, — mert ő is hivő volt — nein is érdeklődött az aszfaltárak iránt, azt megtehette volna moBt, amikor a tárgyilagosság dombján vág az igazság pallosával a világ négy tája felé. A Szekszárdon .székelő m. kir. államépitószeti hivatal felvilágosította volna, hogy abban az időben, amikor Szekszárdon az aszfaltozások történtek, mik voltak az árak. Ebben az esetben bizonyara nem írbatta volna tendencia nélkül, „hogy a szék szárdi aszfaltot mégegyezer olyan drágán csináltatták meg, mint más vámok". Ez az állítás teli ver valótlanság. Erősen téved a képviselő ur, ami dőn a«t írja: „hozzájárultam a vízvezetéki szabályrendelet megalkotásából“. Nemcsak ehhez, hanem a magas viadijakhoz is hozzá móitóz- tatott akkor járulni. Az unalomig terjedően tudja már mindenki, hogy a fővárostól kezdve az összes varosok igán nagy anyagi nehézségekkel küzdenek ea kenyte lenek üzemeik jövedelmeire támaszkodni. Higyje el tehát, hogy a köznek sokkal nagyobb szolgalatot tenne akkor, ha as alul* sokat szólaltatott hangszert letennó és tanácsot adna nekem, hogy hogyan kellene az ü*e mek nagy hozzájárulásait a város háztartási költsegvetezeben pótolni. Hiszen nemrégen ó is részt vett a takarékossági bizottság ülésén és láthatta, hogy az illetékes bizottságok mindent elkövettek • terhek, könnyítésére. Az az 1—2%-ot jelentő, általunk agyon redukált és más köa- igazgatási tisztviselőknél nagyobb mértékben meglévő pótilletmény az előbb jelzett művelethez még injek- tiónak sem e'egendő. A másfé1 szeres napid!jra ideiktatom az 1935 évi december hó 36 án tartott közgyűlésen Dalin képviselő ar által tett nyilatkozatot: „Az alia- páni véghatározatot — ngymond Dalin — azon részében, amely fel lebbezéasel, illetve felülvizsgálati kérelemmel támadtatott meg,, loyalitáa ból tárgyalni nem kívánom, mintán a két fórum között vita folyik és csak annak eldőlte után less helye megjegyzésnek.“ Saját nyilatkozata mindent megmagyaráz, tehát ezattal — bár tudnék — többet mondani nem akarok. A mai nehéz világban bizony bizony sokszor rózsaszínű ködöt kell csinál nőm.-Ezen nehjz munkámban azon ban inkább illene eBgem támogatni, mint támadni. M<vel azonban 3 év alatt az ellenkezőjéről győződtem meg, kényszerítve vagyok a* alábbi adatokkal itt éa a jövőben is mindem személyi dolgok kikerülésével polgártársaim szeme elől az igazi ködöt eloszlatni. Lássuk tehát, hogy mi mindent is szavaztak meg a szekszárdi ellenzék vezetői? Az 19Z5 évben. Jalias 4-% tartott rendkívüli közgyűlésen 107 rkkgy—80951925 sí. vízvezeték elkészítését, villamos- áram szolgáltatás reorganizációját és egy hűtőberendezéssel ellátott vá góhid felépítését határozták el. dr Miklós Sándor „Igénknél szavazott. Augusztus hó 13 án tartott rendkívüli közgyűlésen 120 rkkgy — 8347 1925. sz. Mőcsény—Szálka— Ebesi községi közút helyreállításához 14,673 000 korona megszavazása. dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavazott. 127 rkkgy—9395 1925. sz. Csend- árképző iskola építési költségeire 400 millió korona hitel felvételének megszavazása. dr Miklós Sándor „Igen“-nil szavazott November hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésen 160 rkkgy.— 12.746-1925. sz. A törvényszéki palota és fogházépttlet körül, a Ver- bőczy és Vörösmarty utcák, a vármegyeház épülete körüli, a polgári fiúiskola és a Szekszárd szálló körüli gyalogjárók a Rákóczi-utca keleti oldalának a város végéig, az Arany János utca mindkét oldalának a Hir- ling Ádám-utcáig, a Hirling Ádám- utca és Csokonay utcák kiaszfaltoiá- sának elhatározása, valamint a Báthory-utca és Szent László-utcától a ref. templomig terjedő utcák egyik oldala kiaszfaltozásának elhatározása. dr Miklós Sándor „Igen^-nof szavazott. 165rkkgy-12 745 1925. sz. Bakta- köz terméskő burkolattal való ellátásának az elhatározása. dr Miklós Sándor , Igen“ nel szavazott. December hó 1-én tartott- rendkívüli közgyűlésen 182 rkkgy.— 12.910 1925. sz. A Mátyás királyutca és gróf Tisza István utcának a vasúti gyalogjáróig aszfaltburkolattal való ellátásának az elhatározása. dr Miklós Sándor „Igénknél szavazott, December hó 12 én tartott rendes közgyűlésen 186 rkgy —10 038 1925. sz. Hivatásos tűzoltóságnak felállítása. dr Dulin Jenő és dr Miklós Sándor* „Igen“ nel szavaztak. 187 rkgy —14 046 1925. sz. Viz- dijak meg állapításai vízvezetéki szabályrendelet alkotásánál. dr Dulin Jenő és dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavaztak. 193‘ rkgy.—14 019 1925 sz. Munkácsy utoa kiaszfaltozásának elhatározása. dr Dulin Jenó és dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavaztak. Az 1927. évben. A február hó 11 én tartott rendkívüli közgyűlésen 21 rkkgy,—3636« Erzsébet Királyné Szálló Budapesti ilf.v Egyetem-utca 5. 2si 100 modern, kényelmes, szoba. • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés* Az étterem- és kávóházban minden este szalonzene U Erzsébet-pincében egyplncér-rendszer I Menü; 1*60 P Menü: 1*60 P
