Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-01 / 9. szám

1936 február 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Cstélyekre Bálokra @ marocaiit Satin üaffeí Faille «fid o E s* Arany és ezfist • hamé • / Báli cipők f m&pirágok Kesztyűk o M o g Frakk-ing, gallér, nyakkendő Cloqnő ^ Ulosciío___________________ ssm" legnagyobb választékban ”•! | PIRNITZER JÓZSEF is FIAI áruházában, Szekszárdon erősen és hevesen védelmeste Ma- tolcsy Árpád által tag*4jiátáiUnul igazt&lacul megtámadott arisstokrá- ciát. Többek kösött tiltakozott ama vád ellen, hogy a magyar mágnás- ság elernyedt és sem a politikai, sem a gazdasági; sem a néppel való tö­rődés kötelezettségéből nem veszi ki kellőképpen részét. Példaként Tisza István után megemlítette, mint e kritika felett állé embert, megyénk egy köztiszteletben álló nagybirto­kosát, gróf Széchenyi Domonkost is. A mily jóleső örömmel plyagipk a be­szédnek ezen részét, éppúgy meg­ütköztünk Fábián Béla közbeszólá­sán, aki nyilván nem tudja, ki is az a gróf Széchenyi Domonkos és igy ellenzékieskedő okvetetlenkedésnek kell inkább betndni közbeszólását. Szükségesnek tartják éppen ezért a tájékozatlan képviselő ur felvilá­gosítására leszögezni, hogy gróf Szé­chenyi Domonkos felsőházi tag, Nagy- dörög földesura, nemcsak gazdálko­dásával mutat példát az egész kör­nyéknek, hanem komoly politikai | állásfoglalásával mindig ott található | azok között, akik a politikában al- kotnak. Őszinte szociális és demokrata ér 1 zéséből kifolyólag a népnek igaz barátja, mert születési előjogai dacára — és felülállva azon kritikai vonalon, hogy őt népszerűség keresésével le­hetne vádolni, mert hisz megyéjében a legdisaesebb állásokat is mindig elhárította magától, — mégis érzésé­ben és gondolatvilágában a demo­kratizmusnak és szooialismusnak sok­kal ideálisabb magaslatán áll, mint a tndatlannl közbeszóló képviselő, a magyar demokratizmusnak ez a fel- | fújt nagysága. I Előbb megszavazta, azután támadja a szekszárdi városi ellenzéki vezérkar a modern alkotásokat Kérdést intéztünk vitéz Vendel Ist­ván polgármesterhez, vájjon mi kész­tethette dr Dalin Jenő országgyűlési képviselőt, * Tolnamegyei Hírlap fő- szerkesztőjét lapja január hó 29 i számában „As ő korteefogásaik“ cim alett megjelent cikk írására. Vitéz Vendel István polgármester erre vo natkozóan az alábbiakban válaszolt: A napokban Taksonyi János Hei­men képviselőtestületi tag vezetése mellett több városi polgár hivatalom­ban járt és érdeklődött aziránt, igaz e, bogy a városi ellenzék vezérei az 1925., 1927-» 1928. és 1929. évek­ben az alkotások során az aszfalto­zásokat és nemcsak a vízmű szabály- rendeletét, hanem a magas vizdijakat stb. szintén megszavaztak? A sokat báqytprgatQtt választói név­jegyzék revideálásável való nagy el foglaltságom miatt nem volt időm a közgyűlési jegyzőkönyvek külön-kü lön médon történő bemutatására, ha nem ehelyett odaadtam azokat a ki vonatokat, amelyek híven tartalmaz zák, hogy mennyire egy véleményen voltunk Dalin Jenövei akkor, amikor a város sokat emlegetett és minden­féle alkalommal egyedül nekem im- putált terheit a világra segítettük. Esek a kivonatok mar jóideje meg­vannak és nem kortesfogásra, hanem a város történelmének még a folyó évben általam való megírására ké szültek. Végtelen sajnálom, hogy a cikk folytán a jegyzőkönyvi kivona­tokat m°st már i|t is meg kell jelen tetnem. Teszem ezt egyrészt dr Dalin Jenő országgyűlési képviselő nr fenti cim alatt megjelent cikke folytán, mert eddig a tőle soha sem hallott és must kikónyszeritett önvallomása még miu4>g oem tartalmazza világo san a történteket, másrészt azért, mart a polgártársaimmal való beszél­getés során arról győződtem meg, hogy ők a városi ügyekről nincse- nek helyesen informálva. Megszavazta dr Dulin Jenő nem c&ak az aszfaltozást, hanem azt is, hogy kinek és mennyiért ad­juk vállalatba. Ha akkor, — mert ő is hivő volt — nein is érdeklődött az aszfaltárak iránt, azt megtehette volna moBt, amikor a tárgyilagosság dombján vág az igazság pallosával a világ négy tája felé. A Szekszárdon .székelő m. kir. államépitószeti hivatal felvilágo­sította volna, hogy abban az időben, amikor Szekszárdon az aszfaltozások történtek, mik voltak az árak. Ebben az esetben bizonyara nem írbatta volna tendencia nélkül, „hogy a szék szárdi aszfaltot mégegyezer olyan drágán csináltatták meg, mint más vámok". Ez az állítás teli ver valót­lanság. Erősen téved a képviselő ur, ami dőn a«t írja: „hozzájárultam a víz­vezetéki szabályrendelet megalkotá­sából“. Nemcsak ehhez, hanem a magas viadijakhoz is hozzá móitóz- tatott akkor járulni. Az unalomig terjedően tudja már mindenki, hogy a fővárostól kezdve az összes varosok igán nagy anyagi nehézségekkel küzdenek ea kenyte lenek üzemeik jövedelmeire támasz­kodni. Higyje el tehát, hogy a köz­nek sokkal nagyobb szolgalatot tenne akkor, ha as alul* sokat szólaltatott hangszert letennó és tanácsot adna nekem, hogy hogyan kellene az ü*e mek nagy hozzájárulásait a város háztartási költsegvetezeben pótolni. Hiszen nemrégen ó is részt vett a takarékossági bizottság ülésén és lát­hatta, hogy az illetékes bizottságok mindent elkövettek • terhek, könnyí­tésére. Az az 1—2%-ot jelentő, ál­talunk agyon redukált és más köa- igazgatási tisztviselőknél nagyobb mértékben meglévő pótilletmény az előbb jelzett művelethez még injek- tiónak sem e'egendő. A másfé1 szeres napid!jra ideikta­tom az 1935 évi december hó 36 án tartott közgyűlésen Dalin képviselő ar által tett nyilatkozatot: „Az alia- páni véghatározatot — ngymond Dalin — azon részében, amely fel lebbezéasel, illetve felülvizsgálati ké­relemmel támadtatott meg,, loyalitáa ból tárgyalni nem kívánom, mintán a két fórum között vita folyik és csak annak eldőlte után less helye megjegyzésnek.“ Saját nyilatkozata mindent meg­magyaráz, tehát ezattal — bár tud­nék — többet mondani nem akarok. A mai nehéz világban bizony bizony sokszor rózsaszínű ködöt kell csinál nőm.-Ezen nehjz munkámban azon ban inkább illene eBgem támogatni, mint támadni. M<vel azonban 3 év alatt az ellenkezőjéről győződtem meg, kényszerítve vagyok a* alábbi ada­tokkal itt éa a jövőben is mindem személyi dolgok kikerülésével polgár­társaim szeme elől az igazi ködöt eloszlatni. Lássuk tehát, hogy mi mindent is szavaztak meg a szekszárdi ellen­zék vezetői? Az 19Z5 évben. Jalias 4-% tartott rendkívüli köz­gyűlésen 107 rkkgy—80951925 sí. vízvezeték elkészítését, villamos- áram szolgáltatás reorganizációját és egy hűtőberendezéssel ellátott vá góhid felépítését határozták el. dr Miklós Sándor „Igénknél szavazott. Augusztus hó 13 án tartott rend­kívüli közgyűlésen 120 rkkgy — 8347 1925. sz. Mőcsény—Szálka— Ebesi községi közút helyreállításá­hoz 14,673 000 korona megszavazása. dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavazott. 127 rkkgy—9395 1925. sz. Csend- árképző iskola építési költségeire 400 millió korona hitel felvételének megszavazása. dr Miklós Sándor „Igen“-nil szavazott November hó 14-én tartott rend­kívüli közgyűlésen 160 rkkgy.— 12.746-1925. sz. A törvényszéki pa­lota és fogházépttlet körül, a Ver- bőczy és Vörösmarty utcák, a vár­megyeház épülete körüli, a polgári fiúiskola és a Szekszárd szálló körüli gyalogjárók a Rákóczi-utca keleti oldalának a város végéig, az Arany János utca mindkét oldalának a Hir- ling Ádám-utcáig, a Hirling Ádám- utca és Csokonay utcák kiaszfaltoiá- sának elhatározása, valamint a Bá­thory-utca és Szent László-utcától a ref. templomig terjedő utcák egyik oldala kiaszfaltozásának elhatá­rozása. dr Miklós Sándor „Igen^-nof szavazott. 165rkkgy-12 745 1925. sz. Bakta- köz terméskő burkolattal való el­látásának az elhatározása. dr Miklós Sándor , Igen“ nel szavazott. December hó 1-én tartott- rend­kívüli közgyűlésen 182 rkkgy.— 12.910 1925. sz. A Mátyás király­utca és gróf Tisza István utcának a vasúti gyalogjáróig aszfaltburkolat­tal való ellátásának az elhatározása. dr Miklós Sándor „Igénknél szavazott, December hó 12 én tartott rendes közgyűlésen 186 rkgy —10 038 1925. sz. Hivatásos tűzoltóságnak felállí­tása. dr Dulin Jenő és dr Miklós Sándor* „Igen“ nel szavaztak. 187 rkgy —14 046 1925. sz. Viz- dijak meg állapításai vízvezetéki szabályrendelet alkotásánál. dr Dulin Jenő és dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavaztak. 193‘ rkgy.—14 019 1925 sz. Mun­kácsy utoa kiaszfaltozásának el­határozása. dr Dulin Jenó és dr Miklós Sándor „Igen“ nel szavaztak. Az 1927. évben. A február hó 11 én tartott rend­kívüli közgyűlésen 21 rkkgy,—3636­« Erzsébet Királyné Szálló Budapesti ilf.v Egyetem-utca 5. 2si 100 modern, kényelmes, szoba. • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés* Az étterem- és kávóházban minden este szalonzene U Erzsébet-pincében egyplncér-rendszer I Menü; 1*60 P Menü: 1*60 P

Next

/
Thumbnails
Contents