Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-12-23 / 101-102. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1935 december 23. (Szerda.) 101—102. szám« Szerkesztős ég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|i' Egész évre _ 12 pengő ]| Félévre_______6 pengő Fe telós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfál‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon railllmélersoronként 10 fillér; »Hősikére tőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban e helye *ett reklám«, eljegyzési, családi hír, vakuntni a ny 'tiér soronként 60 fillérbe kerül. Szenet Betlehemből Dr Magyarász Ferenc O. CisL Szent karácsony estéjén a hitnek rádiója újra világgá közvetíti az üdvösségnek örömhírét — de van-e vájjon, aki meg is hallja, meg is érti, meg is szívleli ? Hiszen a béke ünnepének jöttére hatványozott fájdalommal látjuk tobzódni világszerte a háborús veszedelmet, mely most nagyobb, mint valaha volt. Ne úgy értsük e szót, mintha máris egy háború borzalmaira kellene ébrednünk ; az uj világfölfordu- lásnak veszedelme nem közelségé beír, hanem méreteiben és indító* okaiban áll. Egy esetleges uj háború méreteinek kikalkulálásához a szó teljes értelmében éppen ezek a méretek hiányoznak. Mert az uj háború is világháború lesz, melyhez azonban a régit nem lehet majd hasonlitanunk. Világháború lesz, hiszen minden népre és nemzetre nézve a lét és nemlét kérdése lesz; de a technikai vívmányoknak ismeretlenül is oly fé lelmetes ereje — mely talán épp azért oly félelmetes, mert ismeretlen — nemcsak az elméleti összehasonlítást, de a gyakorlati fölkészü ■ lődést is lehetetlenné teszi. Ami pedig a jövendő háború indító okait illeti, itt nem lesz szó hadisarcról, területi nyereségről, gyarmatokról, nyersanyagforrásról és ipari s kereskedelmi leadó piacról, nem lesz szó nemzetiségi súrlódásokról és elmúlt sérelmek megtorlásáról; nem lesz szó semilyen régi inditóokról,. mely valaha fegyverbe szólította az embereket. Az uj háború a világnézetek harca lesz és nem ismer testvért, fajrokont, polgártársat, hit- sorsost, nem tisztel törvényt, alkot* mányt, jogrendet, nem hódol hitnek és erkölcsnek, nem törődik se Istennel, se úrral, nem kiméi se életet, se vagyont, se kultúrát, se műemlékeket, nem köti magát se vallásos, se országos hagyományokhoz, hanem mindezeket az adottságokat, melye- ket egy évezredes világszemlélet szent, drága és nemzetfönntartó tényezőknek ismert és tisztelt, kigunyolja és elpusztítja. Csak az izlám kezdeti hóditó hadjáratait lehet e jövendő háborúhoz hasonlítani. Az is világnézeti harc volt, azért is iparkodott mindent elpusztítani, ami útjába akadt, embert, vallást, országot és műveltséget. Most más alakban ugyan és egyelőre még más fegyverekkel, de ugyanaz a veszedelem fenyeget kelet felől: a bolsevizmus. És mintha valósággal tragikuma és átka volna az emberiségnek: a kormányok — nem az egyes emberek1 — oly végzetesen, oly jóvátehetetlenül vakok* hogy ezt a veszedelmet önként zúdítják a lejükre. Hogy voltaképpen miértjét* szanak e megfejthetetlennek látszó talánnyal, megmondja a gondolkodó ész: az oktalan félelem, vakította el őket I Franciaország még most is fél Németországtól s azért szeretné hátvédnek a szovjetet; Csehország még most is fél nemcsak Magyar- országtól, hanem a saját hős had seregétől, melyben, aki cseh, nem katona s aki katona, nem cseh, tehát komoly válság ese’én követné a cseh átpártolás példáját, hiszen a történelem szüntelenül megismétli magát. Miért szól erről a mi karácsonyi énekünk ? Ünneprontás végett ? Ments Isten ? Csak azt akarjuk, hogy még a béke ünnepének jöttével se legyünk túlságosan optimisták. Csak azt akarjuk, hogy midőn a külső veszedelem jóformán egy percre sem szünetel, hogy midőn a világnézeti harcnak lángoló gyűlölete nem ismeri a béke ünnepét, hogy mikor e harc minden frázisát egy pokoli kéz vérrel és korommal írja bele a világ- történelembe : még a betlehemi éjszaka boldog örömében se. feledkezzünk meg a közös veszedelemről. Közös veszedelem közös védelmet követel. Ehhez pedig szükséges a lelkek egyetértése, a világszemlélet egysége, a meggyőződés ereje és megbecsülése, a belső béke meg őrzése: a betlehemi lelkűiét. Ez a lélek pedig odavezet a béke fejedelmének jászolához, hogy tőle kérje a béke igazi jóakaratát, hiszen Istennek sincsen nagyobb dicsősége a békénél. magyar feltámadás. És fájdalmunkban is felemelően hatott, hogy dombos Gyula koporsójánál ott volt öt nemzet gyászoló küldöttsége és ha valaki kutató szemmel nézett bele a jövőbe, a nemzeti eszmék e nagy harcosának holtteteme körül láthatta körvonalaiban kibontakozni Európa nemzeti alapokon álló és nemzeti érzésben élő népeinek eljövendő kézfogását. A megüresedett kormányelnöki széket a Kormányzó Ur Őfőméltósága Darányi Kálmán helyettes miniszter- elnök úrral töltötte be. őszinte örömmel állapíthatom meg, hogy Darányi Kálmán miniszterelnöki kinevezését az ország közvéleménye megelégedéssel, jóindulattal és az ország jövőjébe vetett feltétlen hittel és bizalommal fogadta. Örömmel állapíthatom meg, hogy úgy a kormánylenök ur személye és kormányprogramja, mint munkatársainak személye a közvélemény egyöntetű jóindulatával találkozott. Kevés magyar kormányt fogadott az országgyűlés, a társadalom és a sajtó olyan megértéssel, mint a Darányi kormányt. Talán azért, mert minden társadalmi és politikai tényező, minden párt és népréteg lelki- ismeretesen átérezte, hogy válságos időkben, amikor nagy államok és hatalmas népek alatt is mozogni kezd a föld, nincs helye nálunk az oktalan gáncsoskodásnak, a mindenáron való céltalan ellenkezésnek, a nyugodt munkát és egészséges fejlődést aláásó áldatlan testvérharcnak. Talán, mert a nemzet minden rétege becsületesen átérezte, hogy átfogó nemzeti egység és világnézeti egység nekünk magyaroknak a lét és nemlét kérdése lehet. Ezért fogadta az egész társadalom örömmel és bizalommal a miniszter- elnök urnák nyugodt, de annál határozottabb hangú és félreértést nem tűrő kijelentését, hogy •Magyar- országon világnézeti harcnak helye nem lehet, ez a kérdés már el van döntve, mi szilárdan a nemzeti gondolat és a keresztény erkölcs alapján állunk«. Hiszi és remél? a miniszterelnök ur, hogy ezeken az alapokon »a távolabbi nemzeti célok érdekében minden olyan politikai tényezővel, amely az össze- működést szívből óhajtja, könnyen fog tadni együtt működni*. Mert Darányi Kálmán szerint a nemzeti1 egység tulajdonképpen azt jelenti, hogy bminden erőt, minden értéket összefogjunk a nemzet szolgálatában. Ez végeredményben a- nemzeti összetartás *. Az uj kormányprogram a belpolitikában hirdeti a nemzet nagy érdekeinek szolgálatát. Ezért megvalósítani kívánja az alkotmányjogi reformokat. Hirdeti a társadalmi és a' felekezeti békét. A legnagyobb erélyű lyel biztosítja a belső rendét és nyu- I galmat. További célkitűzéséi közé' I tartozik a gazdasági, pénzügyi és Tolna vármegye törvényhatóságának téli közgyűlése Di* Klein Antal durva támadása vitéz Kozma Miklós belügyminiszter ellen A szombati borongós, ködös reg gélén szokatlan nyüzsgés - mozgás volt a vármegyeházán, amelynek nagytermében tíz órakor kezdődött a törvényhatósági bizottság téli közgyűlése. Autók, gépkocsik, urasági fogatok, sürü egymásutánban érkeztek Szekszárd központjába és úgy ezeken, mint a vonatokon a legtávolabbi vidékeiről is jöttek a törvény hatósági bizottság tagjai az önkor mányzat parlamentjére, melynek minden jelentős tagja egybegyült, hogy teljesítse megtisztelő kötelességét. Az ülés a közelmúlt felemelő és minden magyar ember lelkét büszkeséggel eltöltő események hatása alatt kezdődött és méltóságteljes han gulatban folytatódott mindaddig, amíg dr Klein Antal országgyűlési kép viselő felszólalása ki nem váltotta a legteljesebb ellenérzést. E vármegye törvényhatósági bizottsága, amely mindenkor a legszebb, a legideáli sabb eszmei magaslatra emelkedve őrködött az ősi alkotmány nemes hagyományai fölött, egyértelmű felháborodással utasította vissza a dr Klein Antal beszédében megnyilatkozott személyeskedő tendenciát és bizonyságot tett arról, hogy mindenben méltó folytatója a tiszteletreméltó ősök nemes örökségének. Erről az incidensről egyébként e közleményben részletesen beszámolunk. Vitéz dr Thuránszky László főispán, mint a közgyűlés elnöke, üdvözölvén a megjelenteket, eddigi szokásához hiven rövid összefoglaló ké pét adta a közelmúlt eseményeinek és megnyitó beszédében többek közt ezeket mondotta: A főispán megnyitója Legutolsó törvényhatósági közgyűlésünk lezajlása óta mélyreható eseményeket éltünk át idehaza, amelyek súlyosan beleszántottak magyar sziveinkbe, keserű könnyeket fakasztot tak szemeinkből és gyászbaboritották a nemzetet. Másoldalról pedig olyan nagyhorderejű, olyan nagyjelentőségű eseményeknek voltunk szemtanúi, amelyek örömmel, büszkeséggel és azzal a biztos- érzéssel töltöttek el mindannyiunkat, hogy ismét becsülik és tisztelik a világporondon a ma- gyárt. Őszi közgyűlésünkön még csendes fohászként küldtem a magasba azt az áhitatos kérésünket, bárha engedné meg a Mindenható) hogy súlyos betegségben szenvedő miniszterelnökünk, vármegyénk nagy szülöttje, Göm bős Gyula-, régi erejében, viruló egész- j ségben, térne haza közénk. A Min- 1 denható bölcs akarata másként rendelte. Gömbös Gyula, akire még annyi munka, annyi feladat megoldása várt volna, október 6 án, nemzeti gyászünnepünkön örök nyugalomra tért. Egy nagy, nagyon nagy magyarral ismét kevesebben vagyunk. A törté nelem lesz hivatva az ő helyét a viszontagságos magyar sorsban meg állapítani, a történelem feladata lesz az ő hatalmas érdemeit a küzdemes magyar [életben méltóan elismerni. Lehettek életében kritikusai, vagy ellenségei, lehettek, akiket a meg nem értés, a vetélkedés, vagy a gyűlölködés érzése vezetett az ő önzetlen egyéniségével szemben, koporsójánál lélekben mégis valamennyien ott állottunk. Ott állótt minden mély- érzésű magyar ember, mert mindannyiunkat egybekovácsolt reánk hagyott egyetlen szent öröksége, az aZ j apostolt hittel hirdetett meggyőződése, * hogy lesz szebb magyar jövő, lesz Egyes szám ára 20 fillér.
