Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-12-16 / 99. szám
99. szám. XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 december 16. (Szerda.) Szerkesztősé? da kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre ____ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a azerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllHméter " széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-.'elfegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. súrlódási felületek s a kót nemset indicionális barátsága tovább mélyüljön. Eit ai eredményt várják a Ulráe Ferenc piai püspök a Szekszárdi Oltáresvlet lukileumán Példa, amiből tanulni lehet Kozma Miklós belügyminiszter németországi útját nagy. érdeklődés és őszinte rokonszenv kíséri, A magyar közvélemény mindig szívesen látja a kormány tagjainak külföldi utazásait. Tudatában van annak, hogy a közvetlen érintkezésre és fesztelen meg beszéléaekre alkalmat nyújtó talál' kozások jelentékeny mértékben hozzájárulnak az ország tekintélyének emeléséhez és lehetővé lesznek olyan kapcsolatok kiépítését, amelyek politikai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt hasznára vannak az országnak. Németországhoz Bzoros sorsközösség fűzött bennünket, a háborúban és sorsközösség fűz a békében is. Ha a keretek mások is, mint bennünket, úgy Németországot is örökre meg akarták bénítani a békeszerződéssel politikai és gazdasági téren egyformán. A hetvenmilliós német nemzet jórészt máris lerázta magáról azokat a bilincseket, amiket a békeszerződés reárakott. Természetes, hogy elsősorban numerikus nagysága tette ezt lehetővé. De talán ennél is erősebb tényező volt a nép fegyelmezettsége, összetartása és hatalmasan fellángolt nemzeti öntudata. Nagyszerű intézmények tesznek bizonyságot arról a megújhodásról, amelyen a német nemzet keresztülment. Kozma Miklós belügy minisz tér maga is csodálatának adott kifejezést az uj Németország nagyszerű intézményei felett. Valóban: sokat tanulhatunk tőlük. Ami természetesen legkevésbé sem jelenti azt, hogy Magyar- országon bármelyik felelős tényező is az átszervezett német belpolitikai élet szolgai másolására gondolna. Nekünk megvan az ezeréves alkotmányunk, megvannak a bevált intézményeink, nem akarunk semmit le kopirozni, de nem akarunk elmaradni sem a korszerű fejlődésnek azoktól az eszközeitől, amelyek a nemzeti élet magasabb erőkifejtésére alkalmasak. Tudatában vagyunk an nak is, hogy a kis magyarság nem követheti külpolitikai téren a 70 milliós németség elhatározó tényeit, de öntudatban, kulturális fejlődésben és modern alkotásokban lépést tartunk nálunk hatalmasabb nemzetekkel is. A belügyminiszter Mackensen huszárezredében szolgált a háború alatt s nagy gyakorlati érzékén s széles látókörén kívül ez a körülmény is különösen alkalmassá tette arra, hogy mostani hivatalos látogatása Németország legmértékadóbb köreinek ro- konszenvét felkeltse. A munkaszolgálat, a közegészségügy, a közbiztonság szerveinek tanulmányozása bizonyára sok érdekes és hasznos tapasz talatot nyújt részére, — a fesztelen beszélgetések pedig lehetővé teszik, hogy kiküszöbölődjenek az esetleges A pécsi egyházmegye főpáBZtora mindig megkülönböztetett szeretettel és figyelmes gyöngédséggel viseltetik Szekszárd iránt, ahonnan az ország egyik legtekintélyesebb püspöki székébe emelkedett és ahol úgyis, mint fiatal pap és úgyis, mint plébános maradandó eredménnyel működött a hitélet erősítése és fellendítése körül. Csak természetes, hogy örömmel jött régi hívei közé most is Szekszárdra, hiszen megjelenésével még ünnepélyesebbé, még felejthetetlenebbé kívánta tenni a huszonöt év óta működő Szekszárdi Oltáregylet negyedszázados jubileumát. Vasárnap délelőtt 9 órakor titkárja kíséretében autón érkezett a főpásztor a szekszárdi plébániára, ahonnan a város disshintaján a belvárosi templomba hajtatott. A zsúfolásig megtelt szentegyházba áldást osztva a papság kíséretében vonult be és főpapi misét mondott, amelynek keretében P. Borsányi Balázs szigetvári szentferencrendi áldozópap, Szekszár- don miseiét tartó lelkész prédikált. Délután Vs 4 órakor volt a belvárosi Katolikus Kör nagytermében a negyedszázados jubileumát ünneplő Szekszárdi Oltáregylet közgyűlése, amelyen a vezetőség élén dr Perczel Béláná, az Oltáregylet elnöke fogadta és üdvözölte Virág Ferenc megyés- püspököt és kíséretét. Az elnöknő lendületes és mély hatást kiváltó megnyitó beszédében megemlékezett az alapítás és áttörés nehéz munkájáról, a megpróbáltatások éveiről, amelyek az Eg felé irányították a közömbös lelküek sziveit és a hitélet erősödésével emelkedett az Oltáregylet jelentősége is. A tagok megértették az idők kívánalmait és a charitás terén is felvették a munkát, a testi és lelki jócselekedeteket együtt gyakorolva. Szólt az egyesület fellendüléséről, remélve, hogy a tagok száma 550 ről hamarosan a kétszeresére emelkedik. Mély hódolattal üdvözölte ezután dr Perczel Béláné a közgyűlés nevében Virág Ferenc püspököt, aki nagy elfoglaltsága dacára is eljött Szekszárdra, régi munkatársai közé, ahol annyi éven át saitotta a felebaráti szeretet lángját. Üdvözölte továbbá az egyesület alapítóját és első elnökét, dr Érg Mártonnét is, akit a régi szeretet kapcsa és testvéreivel való együttérzés hozott le Szekszárdra. Az elnöknő megnyitója után javasolta, hogy a közgyűlés távirattal üdvözölje Zichy Lujza grófnőt, az oltáregyesületek központi elnökét, I majd bejelentette, hogy vitéz dr Thuránszky Lászlóné szül. Véosey Terézia bárónő a legnagyobb sajnálatára akadályozva van a megjelenésben. , Kiss Annus adta ezután elő igen tartalmas és az egyesület 25 éveB fennállásának minden részletét feltüntető, művészi bravúrral összeállított titkári jelentését, amelynek nyomán kaleidoszkópszerüen vonult el a Szekszárdi Oltáregylet negyedszázados története. Elmondta, hogy dr Fent Ferenc plébános, gróf Zichy Lujza buzdítására az 1911. évben alapította az egyesületet, amelynek első elnöke dr Éry Mártonná volt. Az egyesület célkitűzése az eucharisztia és a templomok gondozása, felruházása volt. Az alak aló gyűlésen az elmélkedést Virág Ferene, a pécsi Oltáregylet igazgatója tartotta. Ű hintette tehát el a magvat, amiből a lelki élet szépen fejlődő fája nőtt, s amelyet ő maga is nyesegetett, ápolgatott később, mint szekszárdi plébános és oltáregyleti igazgató. Az egyesület eukarisztikus szakosztályának működése nyomán szaporodott örvendetesen a havi, heti és napi áldozók száma. Az 1914. évben 694 tagot számláló egylet könyvtárt is szerzett és igen fáradhatatlanul dolgozott a templomgondozás terén is. Megalakították a sajtÓBsakosztályt, a Leány Clubot, a Leánykört és a felmentő fehér hadsereg számára szüzmáriás zászlót készítettek. Megemlékezett a titkári jelentés Schneider Gáborné és Gockler Györgyné elnökök tevékenységéről, majd arról a végeláthatatlan karitativ munkáról, amelyet a tagok kifejtettek, majd ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az egyesület 1934. év óta dr Perczel Béláné elnöksége és Ujsághy Gésáné társelnöksége alatt elért. Végül méltatta az igazgatók működését. A templomgondozók jelentését a távollevő Fejős Jánosné helyettugyan- csak Kiss Annus ismertette és eb bői megtudtuk, hogy az egyesület tagjai nemcsak az összes szekszárdi templomokat gondozzák, hanem számos vidéki templom ruházatát szintén újra varrták, vagy kicserélték, így a szekszárdi templomoknak varrtak 1141 darab ruhaneműt (köztük több uj miseruhát is) és az utóbbi három év alatt 125 darabot készítettek a környékbeli templomoknak is. Virággal díszítik azonkívül az oltárokat. A könyvtári jelentést Jártas Róza, a pénztári jelentést Simon Gésáné ismertette, nagy tetszést keltve. A jelentések tudomásul vétele után dr Perczel Béláné elnök a maga és tiszttársai mandátumát letette és kérte Kiss Lajos apátplébános, igazgatót, hogy a tisztujitást ejtse meg. Kiss Lajos azt javasolta a közgyűlésnek, hogy újból azt a vezetőséget kell megválasztani, amely ezeket a szép eredményeket elérte. Javaslatát h legnagyobb lelkesedéssel fogadták és a tisztujitás során elnök lett dr Perczel Béláné, társelnök Ujsághy Gésáné, alelnök özv. Haidek- kér Károlyné, titkár-jegyző Kiss Anna, pénztáros Simon Gésáné, könyvtáros Tóth Pálné és Tóth Márta, munkavezetők Fejős Jánosné és Kiss Anna, belvárosi templomgondosók: Fejős Jánosné, Létay Gyuláné, újvárosi templomgondozó özv. Vargha Ferencné, Remete kápolna gondozó özv. Simon Gyuláné, fogházkápolna gondozó Hitter Győző né. Megválasztottak azután 17 terjesztőnőt, 28 választmányi tagot és örökös választ* mányi tagokká választattak: özv. Boros Gyuláné, Bors Györgyné, özv. Gedeon Béláné, özv. Holub Jánosné, özv. Kálmán Károlyné, Kelemen Ilona, özv. Krammer Jánosné és Vin- kovits Gabriella. Virág Ferenc megyéspüspök szólalt ezután fel, kijelentve, hogy ez a jubiláns közgyűlés a bibliai Táborhegy drága szép jelenetét juttatja eszébe, ahová Krisztus nem vitte el minden tanítványát, hanem csak hárman mentek fel oda. Ezek voltak az elsők, akiknek kinyilatkoztatta istenségét és ezek a legjobb részt választották. Ugyanígy van az Oitáregylet pici nyája is. Az őskereszténység korszakában is azok emelkedtek az eszmei magaslatokra, akik — mint Szent Benedek, Barnát, Romuald, Ignác és Asszissi szent Ferenc — elvonultak a magányba és ott találkoztak Krisztussal és földi halandó lelkűk összeölelkezett az Istenember leikével. A legnagyobb örömmel vette tudomásul a jelentésekből huszonöt év szédítő eseményeinek a gyönyörű történeteit, amelyek úgy az eukarisztia, mint a karitász terén áldozatosan példamutatók. A jótettekre az Oltár- egylet tagjait az isteni kegyelem munkája ösztönözte, az a kegyelem, amely elvezeti a Tábor-hegyre az egylet tagjait, hogy találkozzanak Istennel és hogy mindent fel tudjanak áldozni felebarátaik megsegítésére — Krisztusért. Az oltáregyesületek csodálatos munkájára — úgymond a püspök — nagy szüksége van az emberiségnek különösen most, az erkölcsi feslett- aég és az eltévelyedés korában. Kérte azután az egyesület tagjait, hogy az imára fektessék a fősulyt, imádkozzanak az Anyaszentegyhás szellemében, hogy tovább is ugyanazokat a nagyszerű eredményeket tudják elérni, amelyeket 25 évi működésűk során felmutattak. Midőn Végül köszönetét mondott az egyesület példaadó működéséért és kívánta, Egyes szám ára 12 fillér. németorsiágj úttól, — s ei ai ered mény lesi ai, aminek ai égési orsiág hssmát látja.
