Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-12-16 / 99. szám

99. szám. XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 december 16. (Szerda.) Szerkesztősé? da kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre ____ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a azerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllHméter " széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-.'elfegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. súrlódási felületek s a kót nemset indicionális barátsága tovább mé­lyüljön. Eit ai eredményt várják a Ulráe Ferenc piai püspök a Szekszárdi Oltáresvlet lukileumán Példa, amiből tanulni lehet Kozma Miklós belügyminiszter né­metországi útját nagy. érdeklődés és őszinte rokonszenv kíséri, A magyar közvélemény mindig szívesen látja a kormány tagjainak külföldi utazásait. Tudatában van annak, hogy a köz­vetlen érintkezésre és fesztelen meg beszéléaekre alkalmat nyújtó talál' kozások jelentékeny mértékben hoz­zájárulnak az ország tekintélyének emeléséhez és lehetővé lesznek olyan kapcsolatok kiépítését, amelyek po­litikai, gazdasági és kulturális szem­pontból egyaránt hasznára vannak az országnak. Németországhoz Bzoros sorsközös­ség fűzött bennünket, a háborúban és sorsközösség fűz a békében is. Ha a keretek mások is, mint ben­nünket, úgy Németországot is örökre meg akarták bénítani a békeszerző­déssel politikai és gazdasági téren egyformán. A hetvenmilliós német nemzet jórészt máris lerázta magá­ról azokat a bilincseket, amiket a békeszerződés reárakott. Természe­tes, hogy elsősorban numerikus nagy­sága tette ezt lehetővé. De talán en­nél is erősebb tényező volt a nép fegyelmezettsége, összetartása és ha­talmasan fellángolt nemzeti öntudata. Nagyszerű intézmények tesznek bi­zonyságot arról a megújhodásról, amelyen a német nemzet keresztül­ment. Kozma Miklós belügy minisz tér maga is csodálatának adott kifejezést az uj Németország nagyszerű intéz­ményei felett. Valóban: sokat tanul­hatunk tőlük. Ami természetesen leg­kevésbé sem jelenti azt, hogy Magyar- országon bármelyik felelős tényező is az átszervezett német belpolitikai élet szolgai másolására gondolna. Ne­künk megvan az ezeréves alkotmá­nyunk, megvannak a bevált intéz­ményeink, nem akarunk semmit le kopirozni, de nem akarunk elma­radni sem a korszerű fejlődésnek azoktól az eszközeitől, amelyek a nemzeti élet magasabb erőkifejtésére alkalmasak. Tudatában vagyunk an nak is, hogy a kis magyarság nem követheti külpolitikai téren a 70 milliós németség elhatározó tényeit, de öntudatban, kulturális fejlődésben és modern alkotásokban lépést tar­tunk nálunk hatalmasabb nemzetek­kel is. A belügyminiszter Mackensen hu­szárezredében szolgált a háború alatt s nagy gyakorlati érzékén s széles látókörén kívül ez a körülmény is különösen alkalmassá tette arra, hogy mostani hivatalos látogatása Német­ország legmértékadóbb köreinek ro- konszenvét felkeltse. A munkaszol­gálat, a közegészségügy, a közbizton­ság szerveinek tanulmányozása bizo­nyára sok érdekes és hasznos tapasz talatot nyújt részére, — a fesztelen beszélgetések pedig lehetővé teszik, hogy kiküszöbölődjenek az esetleges A pécsi egyházmegye főpáBZtora mindig megkülönböztetett szeretettel és figyelmes gyöngédséggel viselte­tik Szekszárd iránt, ahonnan az or­szág egyik legtekintélyesebb püspöki székébe emelkedett és ahol úgyis, mint fiatal pap és úgyis, mint plé­bános maradandó eredménnyel mű­ködött a hitélet erősítése és fellen­dítése körül. Csak természetes, hogy örömmel jött régi hívei közé most is Szekszárdra, hiszen megjelenésével még ünnepélyesebbé, még felejthetet­lenebbé kívánta tenni a huszonöt év óta működő Szekszárdi Oltáregylet negyedszázados jubileumát. Vasárnap délelőtt 9 órakor titkárja kíséretében autón érkezett a főpász­tor a szekszárdi plébániára, ahonnan a város disshintaján a belvárosi temp­lomba hajtatott. A zsúfolásig meg­telt szentegyházba áldást osztva a papság kíséretében vonult be és fő­papi misét mondott, amelynek kere­tében P. Borsányi Balázs szigetvári szentferencrendi áldozópap, Szekszár- don miseiét tartó lelkész prédikált. Délután Vs 4 órakor volt a bel­városi Katolikus Kör nagytermében a negyedszázados jubileumát ünneplő Szekszárdi Oltáregylet közgyűlése, amelyen a vezetőség élén dr Perczel Béláná, az Oltáregylet elnöke fogadta és üdvözölte Virág Ferenc megyés- püspököt és kíséretét. Az elnöknő lendületes és mély hatást kiváltó megnyitó beszédében megemlékezett az alapítás és áttörés nehéz munká­járól, a megpróbáltatások éveiről, amelyek az Eg felé irányították a közömbös lelküek sziveit és a hit­élet erősödésével emelkedett az Ol­táregylet jelentősége is. A tagok meg­értették az idők kívánalmait és a charitás terén is felvették a munkát, a testi és lelki jócselekedeteket együtt gyakorolva. Szólt az egyesület fel­lendüléséről, remélve, hogy a tagok száma 550 ről hamarosan a kétszere­sére emelkedik. Mély hódolattal üdvözölte ezután dr Perczel Béláné a közgyűlés ne­vében Virág Ferenc püspököt, aki nagy elfoglaltsága dacára is eljött Szekszárdra, régi munkatársai közé, ahol annyi éven át saitotta a fele­baráti szeretet lángját. Üdvözölte to­vábbá az egyesület alapítóját és első elnökét, dr Érg Mártonnét is, akit a régi szeretet kapcsa és testvéreivel való együttérzés hozott le Szekszárdra. Az elnöknő megnyitója után java­solta, hogy a közgyűlés távirattal üdvözölje Zichy Lujza grófnőt, az oltáregyesületek központi elnökét, I majd bejelentette, hogy vitéz dr Thuránszky Lászlóné szül. Véosey Terézia bárónő a legnagyobb sajná­latára akadályozva van a megjele­nésben. , Kiss Annus adta ezután elő igen tartalmas és az egyesület 25 éveB fennállásának minden részletét fel­tüntető, művészi bravúrral összeállí­tott titkári jelentését, amelynek nyo­mán kaleidoszkópszerüen vonult el a Szekszárdi Oltáregylet negyedszáza­dos története. Elmondta, hogy dr Fent Ferenc plébános, gróf Zichy Lujza buzdítására az 1911. évben alapította az egyesületet, amelynek első elnöke dr Éry Mártonná volt. Az egyesület célkitűzése az eucharisztia és a tem­plomok gondozása, felruházása volt. Az alak aló gyűlésen az elmélke­dést Virág Ferene, a pécsi Oltár­egylet igazgatója tartotta. Ű hintette tehát el a magvat, amiből a lelki élet szépen fejlődő fája nőtt, s amelyet ő maga is nyesegetett, ápolgatott ké­sőbb, mint szekszárdi plébános és oltáregyleti igazgató. Az egyesület eukarisztikus szakosztályának mű­ködése nyomán szaporodott örvende­tesen a havi, heti és napi áldozók száma. Az 1914. évben 694 tagot számláló egylet könyvtárt is szerzett és igen fáradhatatlanul dolgozott a templomgondozás terén is. Megala­kították a sajtÓBsakosztályt, a Leány Clubot, a Leánykört és a felmentő fehér hadsereg számára szüzmáriás zászlót készítettek. Megemlékezett a titkári jelentés Schneider Gáborné és Gockler Györgyné elnökök tevé­kenységéről, majd arról a végelátha­tatlan karitativ munkáról, amelyet a tagok kifejtettek, majd ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az egyesület 1934. év óta dr Perczel Béláné elnöksége és Ujsághy Gésáné társelnöksége alatt elért. Végül mél­tatta az igazgatók működését. A templomgondozók jelentését a távollevő Fejős Jánosné helyettugyan- csak Kiss Annus ismertette és eb bői megtudtuk, hogy az egyesület tagjai nemcsak az összes szekszárdi templomokat gondozzák, hanem szá­mos vidéki templom ruházatát szin­tén újra varrták, vagy kicserélték, így a szekszárdi templomoknak varr­tak 1141 darab ruhaneműt (köztük több uj miseruhát is) és az utóbbi három év alatt 125 darabot készí­tettek a környékbeli templomoknak is. Virággal díszítik azonkívül az oltárokat. A könyvtári jelentést Jártas Róza, a pénztári jelentést Simon Gésáné ismertette, nagy tetszést keltve. A jelentések tudomásul vétele után dr Perczel Béláné elnök a maga és tiszttársai mandátumát letette és kérte Kiss Lajos apátplébános, igazgatót, hogy a tisztujitást ejtse meg. Kiss Lajos azt javasolta a köz­gyűlésnek, hogy újból azt a vezető­séget kell megválasztani, amely eze­ket a szép eredményeket elérte. Ja­vaslatát h legnagyobb lelkesedéssel fogadták és a tisztujitás során elnök lett dr Perczel Béláné, társelnök Ujsághy Gésáné, alelnök özv. Haidek- kér Károlyné, titkár-jegyző Kiss Anna, pénztáros Simon Gésáné, könyv­táros Tóth Pálné és Tóth Márta, munkavezetők Fejős Jánosné és Kiss Anna, belvárosi templomgondosók: Fejős Jánosné, Létay Gyuláné, új­városi templomgondozó özv. Vargha Ferencné, Remete kápolna gondozó özv. Simon Gyuláné, fogházkápolna gondozó Hitter Győző né. Megválasz­tottak azután 17 terjesztőnőt, 28 vá­lasztmányi tagot és örökös választ* mányi tagokká választattak: özv. Boros Gyuláné, Bors Györgyné, özv. Gedeon Béláné, özv. Holub Jánosné, özv. Kálmán Károlyné, Kelemen Ilona, özv. Krammer Jánosné és Vin- kovits Gabriella. Virág Ferenc megyéspüspök szólalt ezután fel, kijelentve, hogy ez a jubiláns közgyűlés a bibliai Táborhegy drága szép jelenetét juttatja eszébe, ahová Krisztus nem vitte el minden tanít­ványát, hanem csak hárman mentek fel oda. Ezek voltak az elsők, akik­nek kinyilatkoztatta istenségét és ezek a legjobb részt választották. Ugyan­így van az Oitáregylet pici nyája is. Az őskereszténység korszakában is azok emelkedtek az eszmei magas­latokra, akik — mint Szent Benedek, Barnát, Romuald, Ignác és Asszissi szent Ferenc — elvonultak a ma­gányba és ott találkoztak Krisztussal és földi halandó lelkűk összeölelke­zett az Istenember leikével. A legnagyobb örömmel vette tudo­másul a jelentésekből huszonöt év szédítő eseményeinek a gyönyörű tör­téneteit, amelyek úgy az eukarisztia, mint a karitász terén áldozatosan példamutatók. A jótettekre az Oltár- egylet tagjait az isteni kegyelem munkája ösztönözte, az a kegyelem, amely elvezeti a Tábor-hegyre az egylet tagjait, hogy találkozzanak Istennel és hogy mindent fel tudja­nak áldozni felebarátaik megsegíté­sére — Krisztusért. Az oltáregyesületek csodálatos mun­kájára — úgymond a püspök — nagy szüksége van az emberiségnek különösen most, az erkölcsi feslett- aég és az eltévelyedés korában. Kérte azután az egyesület tagjait, hogy az imára fektessék a fősulyt, imádkozzanak az Anyaszentegyhás szellemében, hogy tovább is ugyan­azokat a nagyszerű eredményeket tudják elérni, amelyeket 25 évi mű­ködésűk során felmutattak. Midőn Végül köszönetét mondott az egyesü­let példaadó működéséért és kívánta, Egyes szám ára 12 fillér. németorsiágj úttól, — s ei ai ered mény lesi ai, aminek ai égési orsiág hssmát látja.

Next

/
Thumbnails
Contents