Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-11-25 / 94. szám

TOLNAMEGYEI UJSÄG Dr Isáum Ádám toziio- etsMei« Szekszárd vazutállom Azzal szemben, Mayer-fföl« széntalap, Gróf Tisza István-«. 18. Tel»fonsiánn 172. w • ' Rendelések ««közölhetők: a telepen, »»oDkivui Garay-tér 6. és Kossuth Lajos-utca 30. 8iám alatt. LegoIaóM) szia# koksz» száraz tűzifa miien és aprítva 2 Etek a munkák mennek kül földre s a #Hangya« központ helyezi el azokat üzleti érdé kei szerint. Csoportunk úgy s kereseti lehető ségeivel, mint ás irányítással meg van elégedve. Hogy csak elsőrendű sárközi him* zések küldhetők felt est legjobban bizonyítja központunk igen kiváló szakértője, aki a munká­kat átvessi és asokat irányítja. A Központ szakértője hossza• san tanulmányozta a sárközi hímzéseket s ezeket a tanul­mányait jelenleg is a népmű­vészeti múzeumokban foly­tatja s iqü minden munkát ő irányit. As Egyesület és a „Hangya“ Sző- retkeset között semmiféle nézetellen- tét soha nem Volt. Két különböző testület, as egyik Egyesület, a másik SsöVetkeset, amely végei kötelessé gét. As ellentéteket csak a cikkíró akarja kezdemény esni. A sárközi himzés — nincs válaszúton. Ellenkesőleg. A piacot a „Hangya“ Htján csak moBt találta meg s bár tudnának annyit dolgosai, amennyi munkával a „Hangya“ el tudná látni őket. Kereseti lehetőségeik is jók, mert egy asszony egyhavi munká­jával 4-0—50 pengőt megkeres. Es a való tényállás, amelyet cső portunk tagjai is igasolnak. A cikk­író est a jó harmóniát sseretné meg­bontani valótlan és minden alapot nélkülöző helytelen beállításával. Úgy a saját ssemélyemben, mint a „Han­gya“ Ssövetkeset nevében kijelentem, bogy a cikke teljesen valótlan. Nem akarok más újságon keresz­tül válaszolni a közlemény szerzőjé- nek, mert as Önök sserkesstésében megjelenő újságnak más szempontok­ból is a hive vagyok. Nem akarok semminemű harcot, csak as a tisste letteljes kérésem, hogy a „Tolnz­és menni kell, mert a halott, — at örökké élő emlék is várja a ruhát ős várja a vágt isst ességet, ravatalt, gyertyákat és virágokat. A négy világtáj felé küldeni kell a ssomoru bírt, beszélni kell üzleti emberekkel a temetés miatt. Ami most *jön, as csupa üslet, amitől boldog napokban is irtóztam mindig. Felcsendül a ha­lódó hangja: — Jaj, hogy én ettől már nem tudlak mentesíteni 1 Ami reád vári De est már senki sem tudja egymaga elvégesni. Percek, órák sságuldva arassolták as időt, felém nyúltak a baráti kesek. Egy simogatásban mennyi jóság, egy hangban mennyi gyógyító erő! Jöttem, mentem, mint a gép. Min­dent meg kellett csinálni, mindent elő kellett teremteni. Temetni kellett. Nem voltam elég erős, a kiáltásom, panaszom nem hallatBsott messzire, ssomoru jelentések, levélbeli értesítő sorok, sürgönysikoltások itt marad tak félbén as asstalomon. Nem, nem bírtam tovább. Elég volt, elég volt mindenből már. A baráti hang meg csak áradt fe lém, melegen, gondosan: — Várjuk. Nem ssabad egyedül maradnia. Itt áz ebéd as asztalon. Enni kell. Csak egy kicsit, muszáj. Nem lehet, nem ssabad egészen elerőtlenedni, el kell bírni ezt is, sokat el kell bírni. A Reggel benézett a redőny rései közt. A villany csak égett idebenn. Nappal, éjszaka ? Éjszaka, nappal ? megyei Újság“, ha már leközöl egy ilyen valótlanságot, közérdekből véd jen is meg egy olyan nagy Szövet­kezetét, mint a „Hangya“ Szövet­kezet. Maradtam Szerkesztő Urnák igaz nagyrabecsüléssel A Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetségének bonyhádi csoportja dr Blum Jánosné és dr Kurtz Istvánná elnöklete alatt november 2I-én este 8 órai kezdettel rendeste meg hagyo­mányos Magyar Estjét. A termet ssú folásig megtöltő előkelő közönség­nek, mely bek soraiban megjeiehi dr Pékár Gyula v. miniszter, ország­gyűlési képviselő és dr Perczel Béla alispán is, feledhetetlen lelki élmény ben volt része. A helyi vezetőség hetekig tartó fáradságos és lelkes munkával olyan magas színvonalú és változatos műsort állított össze, hogy az idei Magyar Est méltóképpen bo rakosik az előző nagysikerű esték- hes. A kulturális maghintés és a fele- baráti jótékonyság szolgálata mellett es a virágzó, régi múltú egyesület évről-évre a magyar szónak és gon­dolatnak, a magyar zenének és tánc­nak, viseletnek és ízlésnek hathatós propagandát fejt ki e nemzetiségi vidéken. As idén külön jelentőséggel bir vitéz Somogyváry Gyulának, — a rádióból közismert Gyula deáknak, — kétszeri fellépése a műsorban, aki háborús ób katonás verseivel lélekbe Oly nagyon égy forma sötét a nap, a gyöngy, a virág, az öröm, a mosoly régi káprásata. Nincs, kihullt a sse memből, a szivemből a síinek, han­gok zenés költeménye. Az uj, ssomoru nap felém hosta a baráti kését. Zakatoló vonaton sietett felém a négy világtáj felől, de az első baráti hangok, kesek a feled hetetlenek. Mikor a jóságról hallok beszélni, hárfák zenéje fakad lelkem mélyén, megpendttlnek a húrok, minden húr nevet kapott, ssólitgatom őket, zen­genek, súgnak, beléjük burkolódzik a bánatom, könyökömre hajtom a fe­jem s nem hallja senki, hogy a lel­kemben gyönyörű kórusok ssonga- nak rólad hatalmas, szépséges, szent emberi Jóság! Mi a magunk résséről a legnagyobb készséggel adtunk helyet a helyre­igazító nyilatkozatnak és örömmel átlapithatjuk meg, hogy a „Hangya“ bekapcsolódása a Sárköz népművé­szeti munkájába csak nyereséget je­lent, mert eszel megnyugtató módon van megoldva nemcsak a termelés, hanem a biztos és jó értékesítés kér­dése is. markoló, reális képeivel, hangjának nemes pátoszával, férfias mély lírájá­val, a képzelet és érzés erejével ra­gadta frenetikus tapsra hallgatóit. Költeményei közül különösen tet­szettek: nLáz“, „A vádlott“ és „A hős“ ciműek. Petry Kató, a m. kir. Operaház tagja szintén két ízben lépett a kö­zönség elé. Először Erkel, Liszt, Kodály és Darnay, majd Mikus- csák, Lavotta és Lehár müveiből adott elő. A legmagasabb fekvések­ben is tisztán csengő szopránja, fej­lett, müvéssi énekkultürája, a kife­jezett érzelmek gazdag Bkálája most is, mint minden előső bonyhádi sze­replésekor hosszantartó, meleg tapsot váltottak ki. A kisérő nem nagyon hálás, de fontos és kényes szerepét dr Szent iványi Jóssef töltötte be ihletett meg­értéssel és művészi fegyelmezett­séggel. A műsor második felében lépett fel vitéz dr Szentlőrinczy Géza. Műsorssámait: Vecsey : Vágyódás, Szánthó: Bölcsődal, Hubay: Csár dajelenet és Schubert: Ständchen, kitörő lelkesedéssel és meleg, hálás ünnepléssel fogadta a közönség. Vi- tés dr Szentlőrinczy többszöri sze­replése révén nem ismeretlen előt­tünk. Mégis mindig meglepően uj üak, vonzóan frissnek találjuk játé­kát. Komoly művészi hitvallása, el­mélyedő tanulmánya ób egyre maga­sabban ívelő zenei tehetsége meg­óvja minden merev formalizinustól és technikai bravuroskodástól. Biztos tudásu, congenialis kísérőnek bizo­nyult Polgár Margit, aki a Csárda­jelenet Viharzó részletében csillog­tatta legjobban játéktudását. Dr Boga Józsefné, az „Uj Idők“ munkatársa „őszi kaland“ oimtt no­vellájának érdekes témájával, han­gulat- és jellemfestésével és színes stílusával aratott jól megérdemelt sikert. A műsort megnyitotta és befejezte VILÁG­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Szerda, nov. 25. Csütörtök, nov. 26. A zöld pokol Az előadások kezdete: hétköznapokon: 1l»6 és 1j,9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Egy bátor repfllőkapitány légi és szerelmi harcai A film főszereplője: Jack Holt, Amerika legjobb pilótája Fox viiághiradó Kádár Ferenc az Őcsényi »Hangya« Szövetkezet ügyvezetője. A MANSz. bonyhádi Magyar Estié 1996 november 26.^ a magyarruhás lányok és fiuk sziYb­leiket 7 gyönyörködtető, szín pompás csoportja. A bemutatott diszpalotást Kovács József pécsi tánctanár taní­totta be kitűnő eredménnyel. Zongo­rán kísérte dr Szentioángi> József. A műsor befejezésé na tán jakfái Gömbös Miklós gimnáziumi tanár, a MANSz. helyi titkára lépett a do­bogóra, hogy lelkesült hangon né­hány közvetlen mondatban tolmá­csolja az est kiváló szereplőinek a közönség elragadtatott hálás köszö­netét. Vele együtt mi is valljuk és hisszük: „Valami mozdul, valami indul a magyar lelkekben ... A ma­gyar viselet, a magyar zene, tánc és ízlés renaissance át éljük . .. De föl* lobbanásunk nem lesz többé szalma* láng, tulipán mozgalom, hanem az igaz magyar értékek és szépség kul­tusza?. A táncmulatságot a magyarruhás csoport fölvonulása és körtánca ve­zette be, mely derűs hangulatban a reggeli órákig tartott. hírek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Fényképem..« Ha a tegnapot idézem, eszembe jut néha nékem csillagfényes gyermekévem. Rámmosolyog a holdsugár, gyermekszobám előttem már, ezer színes játékom vár. Tükrömben a má-t kutatom, fanyar, borús, bús az arcom, fájdalom öl minden ráncoa. A vén hold felhők mögött folt, látatlanok a csillagok, belőlük rám fény nem ragyog. S ha a horoszkópot nézem, elibém cseppen a végem egy fájdalmas, nagy gyászkönnyben. Szivárvány benne a tegnap, a ma reménytelen vágy csak és bánat, te vagy a holnap 1 Földei László. .. — Dr Pékár Gyula kerületében. Dr Pékár Gyula ny. miniszter, • bonyhádi kerület országgyűlési kép­viselője szombaton Bony hidra érke­zett és vasárnap több községben tar­tott nagyhatású beszámoló beszédet, továbbá fogadta ügyes-bajos válasz­tóit, akiknek panaszait meghallgatta. A kiváló politikust mindenütt nagy szeretettel vették körül. Különösen szívélyes fogadtatásban volt része a képviselőnek Majoson és Mőcsényben, amely két község a választások al­kalmával nem állott mellette. A két község lakosságának a viselkedése nagyon kellemes hatással volt Pékár Gyulára, aki úgy Bonyhádon, mint a kerület több községében számos vezető polgárt látogatott meg. Kör­útja és látogatása során kíséretében volt dr Nemes József, a NÉP kerü­leti elnöke és Borosa György párt- titkár. Az előkelő politikus kedden reggel utazott el Bonyhádról Buda­pestre. — Az uj szekszárdi közjegyző ki­nevezése. A m. kir. igazságügymi- niszter a dr Káldy Gyula szekszárdi kir. közjegyző halálával megürese­dett staUumra kinevezte vitéz dr László Béla debreceni kir. közjegyző- helyettest. — Doktorráavatás Günther Lászlót, néhai Günther András teveli körállatorvos fiát, folyó hó 14-én a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen a tudo­mányok doktorává avatták.

Next

/
Thumbnails
Contents