Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-11-18 / 92. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 november 18. (Szerda.) 92. szAm. Szerkesztőség és kiadóhivatal: •Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Peleifis szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési difi — 12 pengő || Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint o lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a r50 pengő. — A hirdetés egy 60 minimétől széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Jillástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám>.'el|egyzésl, családi hír, valamint o nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. célja: rendezett állapotok teremtése a mostani rendezetlenség helyett. Etilünk benne, hogy az ezzel járó munka rövidesen eredményes lesz és nyugdíjasok vasúti arcképes Igazolványainak érvényesítése A Magyar Királyi Államvasutak pécsi Üzletvezetősége közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik arcképes igazolványainak 1937. évre való érvényeBitését folyó évi november 15-én kezdi és január 31ig folytatja, a mostani igazolványok érvénytartamát január hó 31-ig meghosszabbította. A nyugdíjasok arcképes igazolványainak érvényesítéséhez az alábbi tudnivalók szükségesek. Az érvénye- sitóst továbbra íb a nyugdijat, kegydijat, vagy nevelési járulékot számfejtő hivatal által hivatalból megküldött nyomtatványok szabályszerű kitöltésével kell kérelmezni. Az utazási kedvezmény mérve és a 24 ar. P térítési dij, — melyből a szoros értelemben vett állami és állami üzemi alkalmazottak a saját és feleségük után csak 8 ar. P össze get fizetnek, — továbbá a 2 ar. P kiállítási dij és 1 ar. P érvényesítési dij változatlanul megmarad- A január 31. után postára adott arcképes igazolvány érvényesítéséért még 3 ar. P külön dijat iz kell fizetni. A kiállítási, térítési és érvényesítési dijakat ne tételenkint, — személy enk int. — hanem az egyes kér vényekben feltüntetett összeB igényjogosultak után egy összegben files sék be a kérvényezők a pécsi üzlet- vezetŐBég 34.230. számú csekkszámlája javára és a befizetést igazoló m. kir. postatakarékpénztári befizetési lap „elismervény“ részét mindenkor a vonatkozó kérvényhez csatolják és ennek a hátlapján „Igazolvány“ megjelölés mellett tüntessék ki, hogy a befizetett összegből mennyi a térítési és mennyi az érvényesítési, illetve kiállítási dij. A kérvényhez az arcképes igaiolványok visszaküldéséhez megcímzett és felbélyegzett borítékot is kell csatolni. A nyugdíjasok az arcképes igazolvány érvényesítésére vonatkozó kérvényeiket : Magyar Királyi Állam- vasutak Üzletvezetőséye III. osztályú menetkedvezményi ügyek Pécs címre kizárólag csak királyi postán juttassák el, mert a nagy tö megmunkával járó munkabeosztás kizárja annak lehetőségét, hogy bárkinek az arcképes igazolványát személyes megjelenés esetén is érvényesítsékA sárközi hímzés válaszúton Bécs—Butfapßst—Róma Régen látott mozgalmasságu napjait éljük a magyar vonatkozású nemzetközi politikának. Mussolini emlékezetes hatású és őszinte magyar barátságtól áthatott milánói beszéde volt ezeknek a napoknak a bevezetője, melyet nyomon követett gróf Ciano olasz külügyminiszter bécsi látogatása. Barátként utazott Ciano Bécsbe, nemcsak azért, hogy viszonozza Schuschnigg kancellár és Schmidt osztrák külügyi államtitkár római látogatását, hanem hogy az olasz— osztrák jóviszonynak megfelelően a két két ország kapcsolatait az osztrák államférfiakkal együtt átvizsgálja* Bécs Ausztria népével együtt szívből fakadó lelkesedéssel fogadta az előkeld olasz vendégeket és ugyanolyan meleg barátsággal köszöntötte Kánya Kálmán külügyminisztert is, aki a már régebben tervbevett olasz—osztrák—magyar külügymi- nisateri értekezletre utazott az osztrák fővárosba. A római jegyzőkönyv következményeképpen tartott értekezlet megállapította a köaös politikái és gazdasági eljárás főelveit, mert a hármas együttműködés — mint alt jól tudjuk — nem támadó jellegű célokat követ, hanem békés utón kívánja megteremteni a lehetőséget az európai vitás kérdések s esek között elsősorban a Dunavölgy kérdéseinek a rendezésére. Azqk, akik reszketve féltik jogtalan hasznukat az uj, az egészségesebb gazdasági és területi elrendez* kedéstől, a bécsi értekealet előtt íb célzatos híreket igyekeztek terjeszteni, amelyek még csak meg sem közelitik a valóságot. Holott meg «teli állapítani, hogy esak olyan ügyeket tűztek napirendre, amelyek a mai bonyolult európai helyzetet visz- szavezetbetik a jog és igazság uralma alá. A népszövetségi reform, a bolse- vizmus ellen! küzdelem, a kölcsönös árucsere kimélyitése, a középeurópai újjáépítés és főleg a béke megszilárdítása és az ezekkel összefüggő kérdések szerepeltek napirenden. A Bécsben végzett tanácskozásoknak további reményt keltő folytatása ígérkezik a jövőre is. A gazdag külpolitikai programm a Duna-medence sorsát kedveiden befolyásoló lehetőségeket sejttet. A programm első pontjaként gróf Ciano olasa külügyminiszter, a legnagyobb örömmel fogadott vendég látogatott el hozzánk és az olasz—magyar közös érdekű Ügyeket beszélte meg a magyar államférfiakkal a bécsi olasa—osztrák tanácskozáshoz hasonlóan. A következő fontos állomás vitéz Horthy Miklós kormányzó római utazása, majd valószínűen sor kerül gróf Ciano londoni és valamelyik osztrák államférfiunak berlini látoga- tásár& is* Mindezek a látogatások egyetlen Évek óta hangoztatjuk, hirdetjük előszóval és írásban, hogy az egész világon híressé lett és híressé vált sárközi népművészeti csodákat védjeggyel kell ellátni — „márkáztatni“ kell. A kalotaszegi varrottas művészi értékén felül azért lett hires, mert készítői rájöttek arra az igazságra, hogy csak és csakis az őseredeti minták és feldolgozások utján lehet és szabad dolgozni, annál is inkább, mert a szabadon választott és a kevert egyéni elgondolások lehetnek saépek, kivitelben elsőrangúik, de semmi körülmények köaött nem válnak kalotaszegi varrottassá. Ugyanéi vonatkozik a sárközi hímzésekre, szőttesekre is. A sárközi népművéázeti egyesület dr Pilisy Elemérrel az élen hosszú évek óta ápolja és tanítja az ősi sárközi hímzést. Tanfolyamokat rendez, ünnepélyeket tart, kereseti lehetőséget nyújt, propagál oly kitűnő eredménnyel, hogy aiokat dicsérnünk felesleges. Egésa bátran mondhatjuk, hogy kiásta a feledés homályából aa ősi hímzést és javára fordította „Sárköz“ népének azáltal is, hogy átültette a ma nemsedékébe. Egész határozottan kijelenthetjük, hogyha dr Pilisy | Elemér nem kerül ide, úgy a sár- 1 közi művészetről ma már csak mint emlékről besiélhetünk, melynek értékesebb maradványa vagy egy mu- aeumban, vagy egy uriház vitrinjében avul, vagy egy jobbmódu polgárhál elsőszobájának szekrényében porlad. A sárközi himzés él, mert feltámasztották 1 Mi magunk számtalan esetben láttuk, hogy minő lelkes bua- galommal tanitgatják növendékeiket és tárják föl a múzeumi értékű sárközi „fékötők“ eddig féltve őrzött ritkaságainak csodás saépségeit. Láttunk hossiu éjszakába nyúló terhes nehéz rajimunkát az egyik előadónőtől, — s ea egyszer indiszkrétek leszünk, Nagy Lászlóné volt e kitűnőségünk, — aki aa évsaázados, ssa kadoiott, pókháló vékonyságú fékö- kötők ősi mintáit „vette le“ csak azért, hogy a cifra rokolyáé sárközi leányok, menyecskék Bzorgos ujjai alól ősi motivumu sárköai remekek kerüljenek ki. Biionyos fájó éraéssel tapasztaljuk ait, hogy néhány hónap óta Sárközben „K. F.“ korlátlan felelőtlenséggel himeztetnek hangsúlyozottan tisztán üzleti szempontból olyanok, akiknek a sárközi népi művészet igazi adottságáról nemcsak hogy halvány sejtésük sincsen, hanem éB ez még szomorúbb, a sárközi hímzés abc jével sincsenek tisatában. Szemre tetszetős kézimunkával — s amint halljuk a jövőben festett poharakkal, tányérokkal stb. — árasztják el a piacot. A tetszetős „bóvli“ árut azután a nékik tetsaetős árakban szórhatják el a laikusoknak és külföldieknek. « Ea ellen tiltakoaunk! Felkérjük, de fel is hívjuk nyomatékosan a Sárköai Népművészeti Egyesületet arra, hogy a szabad munkáltatás és a szabad kereskedelem zászlaja alatt forgolódó, iparengedély nélkül tisztán anyagi érdekért dolgoztató élelmes közvetítők elnyomására a szükséges felterjesztéseket a m. kir. ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez tegye meg, annál is inkább, mert „Sárköz“ népi művészete énéi kül oda juthat, hogy a „Dob utcai krájaleros“ nemsokára nagyanyjától örökölt lila rekviaitumokat „hét-fülkés“ sárközi párta gyanánt sólaa a mit sem sejtő amerikánus nyaka közé. Sierény véleményünk sseriht addig is, ameddig a Népművészeti Egyesület a »Védjegy“ birtokában nincsen, helyénvaló volna aa, hogy a nagy piacra, külföldre kerülő sárközi hímzések, szőttesek vagy egyéb áruk, csak „Sárköai utánzat“ felírással kerülhessenek forgalomba. Felkerestük Sárköz művészetének legagilisebb rajongóját, dr Pilisy Elemért, akit nagy nehezen szólásra bírtunk a Népművészeti Egyesület eddigi eredményeinek ismertetésére és kérdéBt intéztünk a sárközi hímzések márkázására vonatkozóan. Dr Pilisjr Elemér, akiről köztudomású a sárközi nép és a sárköai művésiet iránt való nagy szeretető ezeket mondotta: „A STNE aa elmúltakban történt sűrű személyi változások miatt nyilvánosan nem szerepelt, de csendben kitartóan dolgozott. Az elért ered- ményeit a nemsokára megtartandó közgyűlésén fogja a nyilvánosság előtt bemutatni. S aa eredmények a közöny és meg nem értés ellenére is igen vigasztalók lesinek. Ami az újabban Sárkösben felbukkant „munkáltató“ kát illeti, bizony nagyon szomorú, hogy a tiszta ősi alapokon népművésaeti hűséggel és szakszerűen feltámasztott — tehát értékes és igazi népművészet helyett — ennek az örökbecsű nemzeti kincsünknek a becsét rontó, gyors és üsleti haszonra készült munkákat gyártanak. A munkások nem nézik jövőjüket, oda mennek, ahol pillanatnyilag talán többet fiaetnek (legtöbbször esak látszólag pl. ledolgoztatások stb.), pedig az ilyen „prompt“ munkák külföldre való ösönlésének az lesz a következménye, hogy a jövőben elvésa a munka elhelyezési és egyéb lehetősége. Igen. Ezt meg kellene és meg ja lehet akadályozni — csattan fel Pilisy Elemér hangja — az egyesület ■ maga is azért alakult, hogy eaen I örökbecsű kincs védelmét tegye leEgyes szám ára 12 fiiiára megteremti azt a jobb, egészségesebb helyzetet, amelyre már közel két évtizede vár ez a szegény magysr nemzet.
