Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-11-11 / 90. szám
- 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 november 11. KladA lakhíz Szekszárdon, Szluha György-utca 15. szám alatt egy 3 szoba, konyha, előszoba és I mellékhelyiségekből álló magányos I lakház, azonnal kiadó. 743 egy Bsebb, egy jobb magyar sora lehetősége. Sehol a világon olyan világosan, sehol a világon olyan egyszerűen nem bukkannak föl a magyar hi* bák és hiányosságok, mint épp a fain életében. Esekben a magyar falvakban a magyarság legősibb és legmélyebb értelmtt erői élnek min den hibáikkal, bűnökkel és erényeik* kel, amelyeket még csak titkolni sem tudnak ott. Alkotásra, munkára, szaporodásra képes, márkás, eloyübetetlen fajta és ha ebből a fajtából valaki szárnyakat kap, akkor azoknak a szárnyak nak az egyéni képességeken kívül esek az ősi energiák is a mozgató erői. Gömbös Gyulát is ezektől az ősi erőktől hajtott vágyszárnyak repítették azokba a tiszta magasságokba, ahonnét olyan apostoli hittel és ŐBsin tőséggel tudta mondani a magyar életben ezen szokatlan megszólítást: Kedves magyar testvéreim. Csak aki a faluban élt, csak aki ismeri a falusi élet egyszerűségét és mélységesen nagy értelmét, kristálytiszta és egészséges romanticizmusát és minden ferde illúzióktól való mentességét, CBak annak a szemléletében egyszerűsödhetnek igy le éB tisztulhatnak igy ki a bonyolultnak látszó magyar problémák, mint az övében. Ezt az egyszerűséget, ezt a biblikus tisztaságot és est a szinte apostoli puritánságot csak a falusi házak tiszta atmoszférájából lehet hozni, mint ahogyan Gömbös Gyula is csak onnét hozhatta. Azért lehetünk büszkék mi falusi tanítók erre, mert ez a levegő a mi levegőnk, mert mi is ebből az atmoszférából küldözgetjük vágyainkat a boldogabb magyar jövendő felé. Két telepiilésföldrajz Pataki József: A Sárköz gazdaság- és településföldrajza. Pécs, 1036. 44 l Két emberföldrajzi problémákkal foglalkozó dolgozat, amelyek tehát arra a kérdésre keresnek feleletet, hogy bizonyos szőkébb területen mikép hatottak egymásra a fizikai erők, — vagyis hogy mikép alakult ki megfeszített hosszas emberi munka eredményeként a természeti tájból az a kulturtáj, amely ma előttünk áll. Pataki egy kisebb tájegység, a Sárköz település- és gazdaBágföldraj- zával foglalkozik értekezésében. Ez • terűlet, főkép etnográfiai sajátosságai révén, állandóan érdeklődésűnk középpontjában van, de a vele kapcsolatban felmerülő sokféle kérdésre kielégítő feleletet'mindeddig nem sikerűit találnunk ; nem pedig azért, mert hiányzott ehhez az alap, ennek a területnek a rendszeres vissgálata mind földrajzi, mind pedig történeti szempontból. Pataki dolgozata az első lépés ebben az irányban, s mivel ő e két szempontot egykép figyelembe vette, már ez az első kísérlet is szép eredményekkel járt. A Sárköz nemcsak mint tájkép, hanem származását tekintve is tulajdonkép az Alföldhöz tartozik. Esen a sík területen össze- visszakanyargő, ágakra szakadó Sár, Duna kiöntéseiből táplálkozó folyók {Báták) a Duna gyakori kiöntései nagykiterjedésű mocsarakat, posvá nyokat hoztak létre, amelyekből csupán azok a dombok emelkedtek ki, amelyeket az észak-délkeleti uralkodó szél halmozott fel a hozovány homokA jövő krónikásai sokat és soká fognak majd vitázni a mai magyar életünk ez uj elindulásáról, mert sok idő kell ahhoz, amíg a világnézetek mai nagy harci lármája elcsitul majd és a békességéé és megnyugodott nemzeti társadalmak nem elvi harcokban élik el erőiket, hanem alkotásaikba építik bele azokat. És ha odáig a mi emberi szemünk el nem lát, de két dolgot szinte bizonyossággal tudunk. Az egyik az, hogy amikor a jövő történetírója a mai korunkat tárgyalja majd és annak egy összefog laló főcímet keres, azt fogja a mai idők elé írni: Magyarország II. re- formkorszaka. És ennek a II reform- korszaknak a neve épp úgy egyet fog jelenteni Gömbös Gyula nevével, mint ahogyan az első reformkorszak neve egyet jelent gróf Széchenyi Istvánéval. A második pedig az, — amit a jövő történetirója meg fog írni, — hogy Európa abban az időben egy BzörnyU kataklizma előtt állt. Egy modern vízözön szennyes, miazmás árja próbálgatta elárasztani egész Euróziát. Madridtól Viadivosztokig zajlott, zajgott ez sötét jóslatu tenger, amelynek félelmetes hullámveréséből Berlin—Róma—Varsó háromszöge úgy emelkedett ki, mint ennek a modern vizözönnek, modern Araráthegye. Gömbös Gyula is ennek az Ararát- hegynek volt az oszlopa, mert tudta, hogy vannak törekvések, amelyek azt várják, hogy egyszer majd mégis csak megindul ez a hegy és a büszke tetőtáncos népét is elnyeli az ár, a salak. Azért kereste ezen a háromszögön belül a barátságot, mert tudta, hogy minden kívülről jövő törekvés, komoly, bomlasztó és végzetes. Es most esen a fensikon temetés volt. őt temettük Gömbös Gyulát, a magyar vágyak ezen derékbatört romantikus harcosát. Az egész fen- sik egy nagy gyászmenetté vált, egy nagy búsan zúgó rekviemmé, amelyhez a mi szerény megemlékezésünk csak halk orgonabúgás, de mégis ból. Ezeket a szigeteket szállta meg az ember, s ezeken alakult ki a középkorban a sárközi községek egy része — óosény, Decs, Pilis, Nyék, továbbá az egykori Iccse, Nyámád, Gyürke, űzsák, Asszony falva, Pör- böly, — mig mások, mint Csatár, Ebes, AlmáB, Ete, Nyirő, Lak, Ság, Kürt, Lajvér, Keztölc, Lángfő, Újfalu, Kövesd — a Szekszárdiéi Bátáig húzódó dombok aljában, a hires buda— eszéki ut mentén, mint hegylábi falvak jöttek létre. Ezek jó része azonban a török idők alatt elpusztult s a XVIII. században már csak a ma is meglevő négy falu szerepel. Az ember élete itt, ezen a nyílt ártéren magától értetőelőleg a természetadta követelményekhez igazodott, s nagy változás csak akkor köszöntött be, amikor a XIX. században végzett nagyarányú ármentesitési és lecsapo- lási munkálatok, a Duna és a Sárvíz szabályozása, e terület évezredes képét teljesen átalakították, amikor eltűnt a viz — s minden, ami ezzel járt, — és az addig vadvizes, mocsarakkal tarkított erdős tájból kulturált, gazdagon termő vidék lett. olyan, mint az volt: őszinte és igaz. Fejedelmi temetés volt, mert valóban fejedelmet temettek: az őszinteség, a jószándéku törekvések fejedelmét. Legyen áldott az ő emléke és legyenek áldottak és felhőtlenek azok a magyar Utak, amelyeken az ő. tiszta vágyait gördítjük tova: a magyar örökkévalóság felé . . . HÍREK lUlibAI... Az ellenzék legutóbbi beszámoló- gyűlésének balsikeréről, a lelkesedés és a kellő részvétel hiányáról stb. szándékkal nem számoltunk be, mert nem óhajtottunk a kárörveodezés gyanújába esni. Még kevésbé tértünk ki Törő, szekszárdi asztalosmester beszédjére, nehogy kiemeljük jelentéktelenségéből. Nem erre az álláspontra helyezkedett az „Ipartestületek Lapja“ című újság, amely tudvalévőén úgy az „IPOK“- nak, a kisipar törvényes érdekképviseletének, mint az „IPOSZrf-nak, a magyar ipartestületek szabad szervezetének hivatalos lapja. Kommentár nélkül hozzuk az e lap legutóbbi számában megjelent vezércikket, amelynek címe „Hálából...“ „A hála a legritkább emberi erények egyike. Erről írni vagy még inkább elmélkedni oldalakon keresztül lehetne. Ez alkalommal nem bocsátkozunk azonban ilyenfajta fejtegetésekbe. Ehelyett annak a bizonyos Törő József nevű, szekszárdi asztalosmesternek jellegzetes beszédéhez lenne néhány szavunk, amit egy politikai gyűlésen mondott el a „kiérdemesült politikusok és egyéb funkcionáriusok busás javadalmazásáról“ a kézmúvesiparos- ság pénzével kapcsolatban, az iparoB- hála fogalmának nem éppen alkalmas alátámasztására. Neveket nem emlitett. EnnélAz utolsó fejezetben (Társadalomföldrajzi kép) szerző kitér az egyke kérdésére is, mert szerinte ennek is jórészt földrajzi okai vannak. Itt azonban épp csak érinthette ezt a fontos kérdést, de úgy tudjuk, a Sárköz kérdéseivel kapcsolatban behatóan foglalkozik ezzel is, előbb azonban megbízható alapot óhajt adni további vizsgálódásainak a XVIII. század népesedési statisztikájának kidolgozásával. Kíváncsian várjuk idevágó kutatásainak eredményeit I Árvay Jenő: Rakasd község településföldrajza. Pécs, 1936. 56 l. Árvay egy kisebb település, Kakasd község településföldrajzát vizsgálja dolgozatában. A módszer természetesen részben módosul, bár itt is ugyanazok a kérdések merülnek fel, mint egy nagyobb tájegységnél: hogy t. i. micsoda helyi és helyzeti energiák működtek közre a település létrejötténél s további életében, vagyis hogy mikép ment végbe magának a falunak és határának kialakulása. Az ily irányú vizsgálódásokhoz, sajnos, csak a XVIII. századtól kedve áll rendelDr Isfium Adám ni- és mmeiepe Szekszárd : vasút Állom Aszal szemben, Mayer-féle szöntelep, Gróf Tisza lstván-u. 18. II Telefonnám. 172. i Rendelések eszközölhetők: a telepeiig azonkívül Gai*ay-tép 6a és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatta Legolcsöbb szén. koksz, száraz tűzifa Síben és aprítva i «ussmmsssseawssussaiweaiistkaimsMMailMMNeissiWMNMuasiMsiuewMsHi fogva kijelentései csak arra alkalmasak, hogy a tájékozatlanokban alaptalan gyanút keltsenek. Még megrovandóbb Törőnek a szekszárdi kerület volt képviselőjére tett az a kijelentése, hogy az IPOSZ kongresszusi kitüntetését csak „nyájas társalgásáért és vállveregeté- seiért“ kapta volna. Bár napirendre térhetnénk afelett a merészség felett, amelyet Törő tanúsít, amikor az iparosság országos szervének döntését bírálja, órffy Imre dr-nak tartozunk azzal, hogy ezúton is kijelentsük, hogy az iparosság csak hálás lehet, ba nagyritkán akad egy-egy közéleti férfi, aki nemcsak a választáskor, hanem minden időben, éveken, sőt évtizedeken keresztül önzetlen ssó- szőlója érdekeinek. Ezeket a férfiakat csak elriasztja az ilyen Törőféle nyilatkozat és ezért az iparos» ságnak súlyos kárára van. Est fontolják meg a politikában nagyratörő, háládatlan Törők és társaik“. Ehhez valóban nem kell kommentár ... Legfeljebb örfiy nemrég tett nyilatkozatát elevenítjük fel, amelyet az őt üdvözlő szekszárdi iparosságnak üzent: „Megyek a magam utján, senki és semmi sem fog elkedvetleníteni.“ Azt hisszük, ez a legjobb és legszebb üzenet a „nagyra törők“-nek I — Filléres gyorsvonat megy Szék- száréról Budapestre. A MÁV igazgatóságának híradása szerint vasárnap, e hó 15-én reggel filléres gyorsvonat indul Szekszárdon keresztül Bajáról Budapestre. A menettérti ijegy ára Szekszárdról 3 pengő 60 fillér. A filléres gyorsvonat menetrendjét a szekszárdi állomásfőnökséggel eddig még nem közölték, úgyhogy arról csak pénteki számunkban tájékoztathatjuk a közönséget. Kinevezés. Vitéz dr Thuránszky László főispán Ugray György hő- gyéazi főjegyzőt az óvoda felügyelő- bizottságának elnökévé nevezte ki. kezésünkre elégséges adat, de tudjuk, hogy már az őskortól kezdve élt itt ember. Néhány oklevél a középkorból, néhány adat a török adólajstromokból, a defterekből, ez minden, amit Kakasd régi történetéből ismerünk. A dűlőnevekből azonban, — amelyeket szerző nagy szorgalommal gyűjtött össze és magyarázott, — kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a török időkben s még később is egyideig rácok laktak itt s ezeknek emlékeit őrzik a „Rácmalomföldek“ s a „Rácfalusi földek“ dűlőnevek. Szerző az 1720-i nagy országos összeírásban találta az első adatokat az ujratelepülő Kakasdra, ahol mint „uj falut“ említik a 9 családból álló telepet. Azonban már az 1703-i megyei összeírásban szerepel „Kakos“ több családdal, akikről megjegyzik, hogy 1—2 éve jöttek csak ide. Igaz, hogy ezekben az évtizedekben még állandó a vándorlás nálunk, —- épp ebben az évben ment át Szekszárdra innen három család, — s igy lehet, hogy az 1720-ban emlitett 9 német család valóban uj települő volt. A lakosság száma igen gyorsan szaporodott, — 1767-ben 558, 1810-ben 720, 1857- ben 1004 (ma kb. 1500), — s mint szerző részletesen bemutatja, gazdaságilag is igen gyors Ütemű volt a község fejlődése, melynek határa erdő- irtással is jelentékenyen gyarapodott. Helyes volna, ha szerző tovább foiy* tatva kutatásait a településföldrajsi vizsgálódásainál nyert eredményeket felhasználva kidolgozná Kakasd teljes történetét. (Hlb)
