Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-11-11 / 90. szám

- 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 november 11. KladA lakhíz Szekszárdon, Szluha György-utca 15. szám alatt egy 3 szoba, konyha, előszoba és I mellékhelyiségekből álló magányos I lakház, azonnal kiadó. 743 egy Bsebb, egy jobb magyar sora lehetősége. Sehol a világon olyan világosan, sehol a világon olyan egyszerűen nem bukkannak föl a magyar hi* bák és hiányosságok, mint épp a fain életében. Esekben a magyar falvakban a magyarság legősibb és legmélyebb értelmtt erői élnek min den hibáikkal, bűnökkel és erényeik* kel, amelyeket még csak titkolni sem tudnak ott. Alkotásra, munkára, szaporodásra képes, márkás, eloyübetetlen fajta és ha ebből a fajtából valaki szárnya­kat kap, akkor azoknak a szárnyak nak az egyéni képességeken kívül esek az ősi energiák is a mozgató erői. Gömbös Gyulát is ezektől az ősi erőktől hajtott vágyszárnyak repítet­ték azokba a tiszta magasságokba, ahonnét olyan apostoli hittel és ŐBsin tőséggel tudta mondani a magyar életben ezen szokatlan megszólítást: Kedves magyar testvéreim. Csak aki a faluban élt, csak aki ismeri a falusi élet egyszerűségét és mélységesen nagy értelmét, kristály­tiszta és egészséges romanticizmusát és minden ferde illúzióktól való men­tességét, CBak annak a szemléletében egyszerűsödhetnek igy le éB tisztul­hatnak igy ki a bonyolultnak látszó magyar problémák, mint az övében. Ezt az egyszerűséget, ezt a bib­likus tisztaságot és est a szinte apos­toli puritánságot csak a falusi házak tiszta atmoszférájából lehet hozni, mint ahogyan Gömbös Gyula is csak onnét hozhatta. Azért lehetünk büszkék mi falusi tanítók erre, mert ez a levegő a mi levegőnk, mert mi is ebből az at­moszférából küldözgetjük vágyainkat a boldogabb magyar jövendő felé. Két telepiilésföldrajz Pataki József: A Sárköz gazdaság- és tele­pülésföldrajza. Pécs, 1036. 44 l Két emberföldrajzi problémákkal foglalkozó dolgozat, amelyek tehát arra a kérdésre keresnek feleletet, hogy bizonyos szőkébb területen mi­kép hatottak egymásra a fizikai erők, — vagyis hogy mikép alakult ki megfeszített hosszas emberi munka eredményeként a természeti tájból az a kulturtáj, amely ma előttünk áll. Pataki egy kisebb tájegység, a Sárköz település- és gazdaBágföldraj- zával foglalkozik értekezésében. Ez • terűlet, főkép etnográfiai sajátossá­gai révén, állandóan érdeklődésűnk középpontjában van, de a vele kap­csolatban felmerülő sokféle kérdésre kielégítő feleletet'mindeddig nem si­kerűit találnunk ; nem pedig azért, mert hiányzott ehhez az alap, ennek a területnek a rendszeres vissgálata mind földrajzi, mind pedig történeti szempontból. Pataki dolgozata az első lépés ebben az irányban, s mivel ő e két szempontot egykép figyelembe vette, már ez az első kísérlet is szép eredményekkel járt. A Sárköz nem­csak mint tájkép, hanem származását tekintve is tulajdonkép az Alföldhöz tartozik. Esen a sík területen össze- visszakanyargő, ágakra szakadó Sár, Duna kiöntéseiből táplálkozó folyók {Báták) a Duna gyakori kiöntései nagykiterjedésű mocsarakat, posvá nyokat hoztak létre, amelyekből csu­pán azok a dombok emelkedtek ki, amelyeket az észak-délkeleti uralkodó szél halmozott fel a hozovány homok­A jövő krónikásai sokat és soká fognak majd vitázni a mai magyar életünk ez uj elindulásáról, mert sok idő kell ahhoz, amíg a világnézetek mai nagy harci lármája elcsitul majd és a békességéé és megnyugodott nem­zeti társadalmak nem elvi harcokban élik el erőiket, hanem alkotásaikba építik bele azokat. És ha odáig a mi emberi szemünk el nem lát, de két dolgot szinte bizonyossággal tudunk. Az egyik az, hogy amikor a jövő történetírója a mai korunkat tár­gyalja majd és annak egy összefog laló főcímet keres, azt fogja a mai idők elé írni: Magyarország II. re- formkorszaka. És ennek a II reform- korszaknak a neve épp úgy egyet fog jelenteni Gömbös Gyula nevé­vel, mint ahogyan az első reform­korszak neve egyet jelent gróf Széchenyi Istvánéval. A második pedig az, — amit a jövő történetirója meg fog írni, — hogy Európa abban az időben egy BzörnyU kataklizma előtt állt. Egy modern vízözön szennyes, miazmás árja próbálgatta elárasztani egész Euróziát. Madridtól Viadivosztokig zajlott, zajgott ez sötét jóslatu ten­ger, amelynek félelmetes hullámveré­séből Berlin—Róma—Varsó három­szöge úgy emelkedett ki, mint en­nek a modern vizözönnek, modern Araráthegye. Gömbös Gyula is ennek az Ararát- hegynek volt az oszlopa, mert tudta, hogy vannak törekvések, amelyek azt várják, hogy egyszer majd mégis csak megindul ez a hegy és a büszke tetőtáncos népét is elnyeli az ár, a salak. Azért kereste ezen a három­szögön belül a barátságot, mert tudta, hogy minden kívülről jövő törekvés, komoly, bomlasztó és végzetes. Es most esen a fensikon temetés volt. őt temettük Gömbös Gyulát, a magyar vágyak ezen derékbatört romantikus harcosát. Az egész fen- sik egy nagy gyászmenetté vált, egy nagy búsan zúgó rekviemmé, amely­hez a mi szerény megemlékezésünk csak halk orgonabúgás, de mégis ból. Ezeket a szigeteket szállta meg az ember, s ezeken alakult ki a kö­zépkorban a sárközi községek egy része — óosény, Decs, Pilis, Nyék, továbbá az egykori Iccse, Nyámád, Gyürke, űzsák, Asszony falva, Pör- böly, — mig mások, mint Csatár, Ebes, AlmáB, Ete, Nyirő, Lak, Ság, Kürt, Lajvér, Keztölc, Lángfő, Új­falu, Kövesd — a Szekszárdiéi Bátáig húzódó dombok aljában, a hires buda— eszéki ut mentén, mint hegylábi fal­vak jöttek létre. Ezek jó része azon­ban a török idők alatt elpusztult s a XVIII. században már csak a ma is meglevő négy falu szerepel. Az ember élete itt, ezen a nyílt ártéren magától értetőelőleg a természetadta követelményekhez igazodott, s nagy változás csak akkor köszöntött be, amikor a XIX. században végzett nagyarányú ármentesitési és lecsapo- lási munkálatok, a Duna és a Sár­víz szabályozása, e terület évezredes képét teljesen átalakították, amikor eltűnt a viz — s minden, ami ezzel járt, — és az addig vadvizes, mo­csarakkal tarkított erdős tájból kul­turált, gazdagon termő vidék lett. olyan, mint az volt: őszinte és igaz. Fejedelmi temetés volt, mert valóban fejedelmet temettek: az őszinteség, a jószándéku törekvések fejedelmét. Legyen áldott az ő emléke és le­gyenek áldottak és felhőtlenek azok a magyar Utak, amelyeken az ő. tiszta vágyait gördítjük tova: a magyar örökkévalóság felé . . . HÍREK lUlibAI... Az ellenzék legutóbbi beszámoló- gyűlésének balsikeréről, a lelkesedés és a kellő részvétel hiányáról stb. szándékkal nem számoltunk be, mert nem óhajtottunk a kárörveodezés gya­nújába esni. Még kevésbé tértünk ki Törő, szek­szárdi asztalosmester beszédjére, ne­hogy kiemeljük jelentéktelenségéből. Nem erre az álláspontra helyezkedett az „Ipartestületek Lapja“ című újság, amely tudvalévőén úgy az „IPOK“- nak, a kisipar törvényes érdekkép­viseletének, mint az „IPOSZrf-nak, a magyar ipartestületek szabad szer­vezetének hivatalos lapja. Kommentár nélkül hozzuk az e lap legutóbbi szá­mában megjelent vezércikket, amely­nek címe „Hálából...“ „A hála a legritkább emberi eré­nyek egyike. Erről írni vagy még inkább el­mélkedni oldalakon keresztül le­hetne. Ez alkalommal nem bocsát­kozunk azonban ilyenfajta fejtege­tésekbe. Ehelyett annak a bizonyos Törő József nevű, szekszárdi asz­talosmesternek jellegzetes beszédé­hez lenne néhány szavunk, amit egy politikai gyűlésen mondott el a „kiérdemesült politikusok és egyéb funkcionáriusok busás ja­vadalmazásáról“ a kézmúvesiparos- ság pénzével kapcsolatban, az iparoB- hála fogalmának nem éppen alkal­mas alátámasztására. Neveket nem emlitett. Ennél­Az utolsó fejezetben (Társadalom­földrajzi kép) szerző kitér az egyke kérdésére is, mert szerinte ennek is jórészt földrajzi okai vannak. Itt azonban épp csak érinthette ezt a fontos kérdést, de úgy tudjuk, a Sárköz kérdéseivel kapcsolatban be­hatóan foglalkozik ezzel is, előbb azonban megbízható alapot óhajt adni további vizsgálódásainak a XVIII. század népesedési statisztikájának ki­dolgozásával. Kíváncsian várjuk ide­vágó kutatásainak eredményeit I Árvay Jenő: Rakasd község településföld­rajza. Pécs, 1936. 56 l. Árvay egy kisebb település, Kakasd község településföldrajzát vizsgálja dolgozatában. A módszer természete­sen részben módosul, bár itt is ugyan­azok a kérdések merülnek fel, mint egy nagyobb tájegységnél: hogy t. i. micsoda helyi és helyzeti energiák működtek közre a település létrejöt­ténél s további életében, vagyis hogy mikép ment végbe magának a falu­nak és határának kialakulása. Az ily irányú vizsgálódásokhoz, sajnos, csak a XVIII. századtól kedve áll rendel­Dr Isfium Adám ni- és mmeiepe Szekszárd : vasút Állom Aszal szemben, Mayer-féle szöntelep, Gróf Tisza lstván-u. 18. II Telefonnám. 172. i Rendelések eszközölhetők: a telepeiig azonkívül Gai*ay-tép 6a és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatta Legolcsöbb szén. koksz, száraz tűzifa Síben és aprítva i «ussmmsssseawssussaiweaiistkaimsMMailMMNeissiWMNMuasiMsiuewMsHi fogva kijelentései csak arra alkal­masak, hogy a tájékozatlanokban alaptalan gyanút keltsenek. Még megrovandóbb Törőnek a szek­szárdi kerület volt képviselőjére tett az a kijelentése, hogy az IPOSZ kongresszusi kitüntetését csak „nyá­jas társalgásáért és vállveregeté- seiért“ kapta volna. Bár napirendre térhetnénk afe­lett a merészség felett, amelyet Törő tanúsít, amikor az iparosság országos szervének döntését bírálja, órffy Imre dr-nak tartozunk azzal, hogy ezúton is kijelentsük, hogy az iparosság csak hálás lehet, ba nagyritkán akad egy-egy közéleti férfi, aki nemcsak a választáskor, hanem minden időben, éveken, sőt évtizedeken keresztül önzetlen ssó- szőlója érdekeinek. Ezeket a fér­fiakat csak elriasztja az ilyen Törő­féle nyilatkozat és ezért az iparos» ságnak súlyos kárára van. Est fontolják meg a politikában nagyratörő, háládatlan Törők és társaik“. Ehhez valóban nem kell kommen­tár ... Legfeljebb örfiy nemrég tett nyi­latkozatát elevenítjük fel, amelyet az őt üdvözlő szekszárdi iparosságnak üzent: „Megyek a magam utján, senki és semmi sem fog elkedvetleníteni.“ Azt hisszük, ez a legjobb és leg­szebb üzenet a „nagyra törők“-nek I — Filléres gyorsvonat megy Szék- száréról Budapestre. A MÁV igaz­gatóságának híradása szerint vasár­nap, e hó 15-én reggel filléres gyors­vonat indul Szekszárdon keresztül Bajáról Budapestre. A menettérti ijegy ára Szekszárdról 3 pengő 60 fillér. A filléres gyorsvonat menetrendjét a szekszárdi állomásfőnökséggel eddig még nem közölték, úgyhogy arról csak pénteki számunkban tájékoztat­hatjuk a közönséget. Kinevezés. Vitéz dr Thuránszky László főispán Ugray György hő- gyéazi főjegyzőt az óvoda felügyelő- bizottságának elnökévé nevezte ki. kezésünkre elégséges adat, de tud­juk, hogy már az őskortól kezdve élt itt ember. Néhány oklevél a közép­korból, néhány adat a török adó­lajstromokból, a defterekből, ez min­den, amit Kakasd régi történetéből ismerünk. A dűlőnevekből azonban, — amelyeket szerző nagy szorgalom­mal gyűjtött össze és magyarázott, — kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a török időkben s még később is egyideig rácok laktak itt s ezeknek emlékeit őrzik a „Rácmalomföldek“ s a „Rácfalusi földek“ dűlőnevek. Szerző az 1720-i nagy országos össze­írásban találta az első adatokat az ujratelepülő Kakasdra, ahol mint „uj falut“ említik a 9 családból álló te­lepet. Azonban már az 1703-i megyei összeírásban szerepel „Kakos“ több családdal, akikről megjegyzik, hogy 1—2 éve jöttek csak ide. Igaz, hogy ezekben az évtizedekben még állandó a vándorlás nálunk, —- épp ebben az évben ment át Szekszárdra innen három család, — s igy lehet, hogy az 1720-ban emlitett 9 német család valóban uj települő volt. A lakosság száma igen gyorsan szaporodott, — 1767-ben 558, 1810-ben 720, 1857- ben 1004 (ma kb. 1500), — s mint szerző részletesen bemutatja, gazda­ságilag is igen gyors Ütemű volt a község fejlődése, melynek határa erdő- irtással is jelentékenyen gyarapodott. Helyes volna, ha szerző tovább foiy* tatva kutatásait a településföldrajsi vizsgálódásainál nyert eredményeket felhasználva kidolgozná Kakasd teljes történetét. (Hlb)

Next

/
Thumbnails
Contents