Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-31 / 87. szám
XVIII. évfolyam. 87. szám Szekszárd, 1936 október 31. (Szombat.) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési dili — 12 pengő || Félévre ______6 pengő ~ r IUI IHM IHM lim ||- ... —I A lop megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések draii A legkisebb hirdetés dl|a 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét., széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer, Mlláatkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-a^ellegyzésl, családi hír, valamim a nylltiér soronként 60 fillérbe kerül. Tűdőgyógyiió orvosok szekszárdi kongresszusa Válasz a bátaszéki daikamesére Mindenfelé óriási megütközést keltett Eckhardt Tibornak a bátaszéki beszámoló keretében vitéz Kozma Miklós belügyminiszter ellen intézett támadása. A Független Kisgazdapárt vezére kíméletlen módon rohant a belügyminiszternek és ast állította róla, hogy a parancsuralom megváló sitására törekszik. Ennélfogva minisz téri állásából távoznia kell. Vitéz Kozma Miklós belügyminiszter a bátaszéki pártgyülésen elhangzott furcsa támadásra szintén a nyilvánosság előtt válaszolt. Szombathelyen tett látogatását használta fel arra, hogy megfeleljen az ellene világgá röpített tisztára alaptalan vádaskodásra, amelynek dajkameseként hangzó állításai hitelre még a legnaivabb politikai körökben sem találtak. A belügyminiszter beszédében többek közt ezeket mondotta: Engem Eckhardt Tibor váratlanul és érthetetlen módon minden előzmény nélkül megtámadott néhány nappal ezelőtt. Innen kívánok néki válaszolni a következőkben: Nem vagyok hajlandó a magam részéről hozzájárulni a politikai atmoszféra romlásához. Nem vagyok hajlandó az adjon Istenre olyan fogadj Istennel válaszolni, mint aminőt jogosan megtehetnék. Rajtam sem a múltban nem múlott, sem a jövőben nem fog múlni, hogy a legnagyobb megértéssel ne nézzem azokat a jogos törekvéseket, amelyekre a parlamentarizmus keretén belül minden ellenzéki párt számíthat. Mint belügyminiszter, függetlenül attól, hogy politikailag mi a véleményem és felfogásom, igyekszem minden párttal szemben, amennyire tőlem telik, objektiv lenni. Nem értem tehát azt a vádat és szemrehányást, hogy a kisgazdapártot különösen rossz elbánásban részesítettem volna, mert Eckhardt beszédéig ilyen vád egyáltalán nem volt. Panaszokat azonban kaptam, amennyire ilyent kaptam máshonnan is. Ami pedig azt a kijelentést illeti, amely engem párhuzamba hozott diktatórikus törekvésekkel, hát az én politikai életem olyan nyitott könyv, hogy nekem erre válaszolnom nem kell. A jelen pillanatban, egy második belügyminiszterség utjának kezdetén Ugyanazon hittel és elhatározással s elszántsággal, ha kevesebb illúzióval is megyek azon az utón, amely utat magam elé tűztem 1919 ben Szegeden a nemzeti és keresztény eszmék jegyében, a magyar nemzet jobb jövőjéért dolgozva. Hiszem, hogy ezekben a nehéz órákban, a nemzet megtalálja a kölcsönös megértés útját és hiszem, hogy a napi politika harcaiban sem felejtjük el azokat a eél- kitüzéseket, amelyek elérésére hitem szerint megvan az erőnk és amelyeEzekben a napokban országos érdeklődés központja lett vármegyénk székhelye, mert itt gyűlnek össze hazánk legnevesebb tüdőgyógyitó és tüdőgondozó orvosai, hogy egyrészt megvitassák ennek a tudományágnak a fejlődését, a tüdőgyégyitás terén elért eredményeket, másrészt pedig a közönséget is tájékoztassák mindarról, emit ennek a veszedelmes kórnak a leküzdése érdekében mindenkinek tudnia kell. Ssükséges ugyanis, hogy a köztudatba átmenjenek azok az alapvető elvek, amelyek nélkül e néppusztitó veszedelemnek a kiirtása el sem képzelhető. Nagyértékü szellemi nyereségnek kell tekintenünk ezt a szekszárdi kongresszust, amelyből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a tüdőszakorvosok országos egyesülete azért választotta Szekszárdot tanácskozása helyéül, mert az itteni kiváló éB országos vi szonylatokban is elsőrendű egészség ügyi intézményekben magasra értékelt tudományos gyógyító munka folyik, olyan munka, amelynek eredményei alapján a gyógyulni kívánók mind többen és többen keresik fel városunkat és nagytudásu orvosainkat. Ab orvosgyülés örvendetes hirüí- adása alkalmából megírtuk, hogy a vármegyeháza nagytermében külön szakelőadások leesnek as orvosok számára, hiszen ez alkalommal itt üdvözölhetjük majd az ország tüdő- ssakorvosain kivül Tolna, Baranya, Bácska és Somogy orvosainak tekintélyes részét. De ugyanakkor a közönséget tájékoztató előadás is lesz, amelyet dr Okolicsányi Kuthy Dezső egyetemi magántanár, ny. kórházi főorvos fog tartani. Reméljük, hogy ezen a vármegyeháza köz- gyűlési termében 31 én, szómba« ton délután 6 órai kezdettel tartandó előadáson a müveit közönség tekintélyes Beámban jelenik meg, mert az országosan ismert kitűnő tudósnak „ Lankadhat-e küzdelmünk a tuberkulózis tllenu című előadása joggal tarthat igényt a leg- szélesebbkörü érdeklődésre. Magyarországon — mint Európa többi országaiban is — a tuberkulózis halandóság 1& év óta csökkenő tendenciát mutat. Bár a tuberkulózis arányszáma ez alatt az idő alatt csaknem a felére csökkent, a javulás mégsem kielégítő, mert emberveBBtesé- günk ezen a téren még mindig óriási nagy. Nemzetközi öBBsehasonlitás alapján nézve a tuberkulózis halandósá got, hazánk a legmagasabb tuberkulózis halálozást — 1*94 ezreléket — mutató államok között foglal he lyet. Hazánkban ugyanis háromszor annyian haltak meg gümőkórban, mint Hollandiában, vagy Dániában. Bár a tuberkulótikus betegségek keletkezésében és a halálozásban a főszerepet — közelebbről — a szociális és gasdasógi tényezők viszik, különösen pedig akkor, ha a tudás nem támogatja az ellenük való védekezést : ennek ellenére mégis megdöbbentő, bogy éppen a mi vidékünkön a tuberkulózis halálozás elég magas arányú a tehetősebb gazda társadalomnál, a kisbirtokosoknál, sőt a középosztály olyan tagjainál is, ahol pedig a gazdasági tényezők megadták a lehetőséget a betegség elkerülésére, megelőzésére és enyhítésére. Annál inkább szomorú ez a tény, mert ennek a ragálynak éppen azok az osztályok hozzák a legnagyobb áldozatot, amely osstályok- nak pedig a tuberkulózis elleni védekezés leginkább állana módjában és amely osstályok népességünk gerincét alkotják. A tuberkulózis fertőzés a bacillust tartalmazó köpet részecskéinek a belélegzése utján történik és a tüdő valamely résséből kerül a többi szervekbe. A tbo. bacillust a napsugár pusstitja el leghamarabb, mig a sötét, nyirkos, zsúfolt lakásokban marad legtovább életben. A tbc. főleg a tudatlanság és szegény ember lakásbetegsége: de eljut onnan a palotákba is. A tbc. nem öröklődik, a fertőzés következményeit azonban sokféle körülmény befolyásolja. Elsősorban az ellenállóképesség ereje, amelyet az élet körülményei: betegségek, foglalkozási ártalmak, vagyoni helyset, életmód stb. befolyásolnak. A fertőzés maga még nem betegség és az esetek többségéből nem is Isbz as. Tbc. betegség az ismételt, tömegesebb fertőzésből ered. Lappangva fejlődik, de zivatarBierüen is előáll és chrooikusan folyik le. A fertőzés ellen a szervezet ellenállással küzd. Ha az ellenállóképesség nem képes a bacillusok tevékenységét legyőzni, akkor a betegség kifejlődik. A szervezet és a tbc. bacillusok között dúló harc esélyei felől az orvosi vizsgálatok tájékoz- • tatnak. E feltűnő jelenségnek távolabbi okát és magyarázatát kutatva, meg kell állapitanunk társadalmi kultu ránk fogyatékosságát: egészségkultúránk hiányát. Hogy népünk az egészségkultúra értékei iránt milyen kevés igényt támasst, ast Bsembe- tünően példássá as, ahogy a falu módos földmives gazdája lakik, amilyen igénytelenül zzutolódik össze a mezőgazdasági és városi proletár né pesség. Sőt a kulturáltabb elemnél sem ritka jelenség, hogy e társt- dalmi osstály tagjai lakásukat egész Bégük érdekében nem akként használják ki, ahogyan az arra alkalmat nynjtana. A szekszárdi kongresszus alkalmával kötelességet kívánunk teljesíteni akkor, ha gyenge erőink Bzerint mi is bekapcsolódunk a felvilágosító munka terjesztésébe és ha osak röviden is, felhívjuk a közönség figyelmét úgy a tüdőbajok megelőzésének, mint gyógyításának kérdésére, mert mig egyrészt a betegnek előnyére szolgál, ha ismeri a betegségét: az egészséges is könnyen védekezik, ha a tuberkulózis kérdés felől tájékozott. Es as ismertetésünk tulajdonképpen kivonata dr Marberger Sándor főorvos munkájának. Marberger a háború alatt a besztercebányai katonai tüdőbeteggondozó gyógyintézet vezetője volt és most megjelent, a közönség felvilágosítására ssánt népszerű könyvének negyedik kiadásához báró Korányi Sándor dr egyetemi tanár, a tuberkulózis elleni mozgalom vezetője irt előszót. A kórjőslat csak #megfigyelést és »röntgenvizsgálati alapján állítható fel. A sebtében megejtett vizsgálatnak kevés gyakorlati haszna van. A tuberkulózis fertózós ellen átadással kell védekezni és ebben a törekvésben a beteg embernek kell előljárni, hogy mások fertőzésére alkalmat ne adjon. Az egészséges ember a tbo. ellen úgy védekezhetik, hogy a fertőződés lehetőségeit és as ellene való óvakodás szabályait törekszik megismerni. Igyekszik egészségének, ellenálló képességének erejét biztosítani, a gyengébb szervezetet megerősíteni. Orvosi előírás szerint kell a testet edzeni, a lég• és napfürdőket használni, a megfelelő táplálkozás helyes módját megismerni. Fontos esen a téren az egészséges lakás, a jósánál űzött torna ób sport, amelyben a lurisstikának van a legnagyobb előnye. As időjáráshoz alkalmazkodó öltözködés, a mértékletes, a ssertelenségeket kerülő — de nem fukar — életmód. A tbc.-s megbetegedés nem egy Egyes szám árai 12 fillér« Tudnivalók a tuberkulózis megelőzéséről és gyógyításáról két csak a visssavonásnak a beteg Bégéi vessélyeatetnek, A nemset érái történelmi elhivatottságát éa akarja, hogy előtte egy jobb magyar élet viruljon fel Isten segítségével. Less ereje, tudása, akarata és komolysága hossá, hogy erről as útról és ettől a céltól, amelyet minden magyar kíván, a belpolitika magyar betegségei ne téríthessék el.
