Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-07 / 80. szám
XVIII. évfolyam Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda"------—-------------Szahszárd, 1036 okt6bec~7. (c—____ 80 . szám. tiV P ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztésé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili . , ljXT Egész -évre 12 pengő || < Félévre*_____At pengő Fel elős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések; valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. * Hirdetések áraii ; A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét# r széles hasábon mlfllmélersoronként 10 fillér, álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. • * A hírrovatban elhelyezett reklám-.lelfegyzésl, családi hír, valamint a nyíl tiér soronként 160 fillérbe kerül, . ' K » ■ lÄÄiY ii ) |G 8 tűdtől «ßdOot ifuát BEMB—M—i Lapnak tártakor vettük a megdöbbentő hirt, hogy Gömbös Gyula miniszterei?? ök, akinek javulásáról reményt keltő hirek érkeitek még ai utóbbi napokban - is, kedden reggel.. elhuny t. Alt hisszük,,.hogy ei a váratlan halálhír, nemcsak aiokat rázta meg, akik vezérüket tisztelték Gömbös Gyulában, de.; azokat is, akiket a különböző politikai irányzatok árkai választottak el tőle. A politikai gyűlölködés hangjai elülnek a koporsó mellett.: Nemcsak egy ember elmúlása feletti fájdalom, érzése kell, bogy, felébredjen a Németország egy hires szanatóriumában lecsukódó koporsó mellett, hanem a megrendültség ép fájdalom érzésének kell fellobognia e szűk haza határain belül, s$t azon kívül is mindazok szivében, akik magyarnak érzik, magukat, mert hisz egy magyar testvérünk esett el a becsületes küzdelmek porondján. * Gömbös Gyula , is ember volt* S mint embernek voltak gyarlóságai, de az Vessen rá követ e gyarlóságodért, &ki ment ezektől a gyengeségektől. Tudtak értn fanatikusan rajongani és tudták mélységesen gyűlölni. Lelkesedéssel és őszintén szerették azok, akik ismerték az ő jó szivét, szándékainak tisztaságát, mert nemcsak tudták, de át is érezték, hogy magyar lelkének minden sejtjével és fizikai ereje teljes megfeszítésével, még a súlyos betegség óráiban is, a legázolt magyarság felemeléséért, a régi határak visszaszerzéséért, a szociális igazságok megvalósításáért küzdött. , „ Nem hiúságból és hatalomvágyból volt vezér és akart vezér lenni, hanem azért, mert szent volt, a hite, , hogy a Mindenható bö|cse- sége megadta neki azokat a szellemi erőket, amelyekkel egyengetni tudja azt a göröngyös utatj, amely egykor mégis csak a szebb magyar jövendőhöz, Nagymagyarország feltámadásához vezet. A Mindenhatói kifürkészhetetlen akarata kiállította e szent eszmék harcosai sorából. Azok a szép kékes szemek, amelyek oly réve- tegen tekintettek, de amelyekből az , igazi lelkesedés tüze sugárzott valahányszor az ország érdekeinek védelméről volt sző, örökre lezárultak. Hogy azonban ezek a szemek élesen látók voltak, bizonyítják szók a nagyjelentőségű politikai meglátások, amelyek a magyar külpolitikát sziklaszilárd alapra rakták és amelyeken az uj vezér nyugodtan tovább építhet,. Nem a, mi gyenge toltunk hivatott arra, hogy megállapításokat tegyünk, következtetéseket vonjunk le azokból a munkákból ék eredményekből, amelyek Gömbös Gyula négy esztendős miniszterelnökségéből erednék. Mi, akik nagy elgondolásainak hűséges, szerény munkásai voltunk, akik, amikor Szekssárd város díszpolgári oklevelét a vármegyeház tradícióktól megszentelt csarnokában 1933 május hó 23-án átvette, azt. fejtettük ki, hogy Szekszárd polgárait a díszpolgárrá vIlftqztáBUÓi nem á, hatalom előtt való fenntartás nélküli behódolás vezette, hanem egyéni értékeivel kiemelkedő férfiú iránt érzett szere- tétből és nagyrabecsülésből fakadó tiszteletteljes meghajlás. Szekssárdnak ezen a nagy ünnepén a szülőföld, szeretetével vette körül a hatalmon álló és élő férfiút. A hozzátartozás kapcsolatainál fogva megérezte, hogy lelkében nagy tüzek égnek, amelyeknek rendeltetése nem az, hogy a nemzet ezredéves tradícióit|telhamvasszák, de hogy bevilágítsanak a jövőbe. Érezte Szekszárdi hogy díszpolgárának a Gondviselés nem azért juttatott hatalmat, hogy azzal párt- uralma^ és diktatúrát biztositson, hanem hogy minden, .szavával,, minden cselekedetével a nemzet lellfj egységét megteremtse és a magyar nemzet..régi nagyságát visszaállítsa..,.,«, . r é M •*:. Mi éreztük és tudtok azt, hogy az ő minden cselekedetének rugója ez volt. Gömbös Gyulát $okan félreértették. Utolérte a magyar sors őt isi Árkokat húztak, eléhg ahelyett, fiogy^a magyar ^lefogás szent tűiével k&nnyebhié, simábbá tették volna ^zt a;z újat, amely még a göröngytelen utón is kálváriajárás azoknak, akik a magyar ügyet vezetik és irányítják. Miá *0 li De mi, akik három évvel .ezelőtt, ünnepeltük őt és akik ,nemcsak e vármegye szülöttét, ■ de, a magyar ügy tisztán, látó, jóárzé sektől vezetett nagy államférfiá^is gyászoljuk, benne, nem ejtü^h k°* porsója mellett panaszos szavakat. Ez nemi volna méltó .az hez zkí panasz nélkül állt őrhdyén T támadások pergőtüzében, aki | súlyoz betegsége gyötrelméé óraiban is' az elábe tűzött nagy célokért dolgozott. Nem a gyűlölködés tűsét óhajtjuk e gyászos órában éleszteni. Mi, amint képzeletben>ott állunk koporsója mellett és sokat szenvedett szivére gyógyító balzsamként a szülőföld egy kis porosomét helyezzük el,, imádkozunk a koporsó mellett, . ;f,i , v Imádkozunk és könyörgüok a magyarok Istenéhez, hogy 0 ko porsó mellett békitse meg a magyar lelkeket. Tépje ki a turáni átkot, a gyűlölködés érzését azoknak a szivéből, akiket az ö bölcsessége oly képességekkel áldott meg, hogy vezető munkásai lehetnek a magyar igazság ügyének. Emelje fej lelkűket abba a magasságba« ahová az emberi gyarlóság legrombolóbb érzése,, a hiúság és, hatalomra vágyás már nem érhet fel. Forrassza össze szivüket az a koporsó, amelyben Gömbös Gynla kihűlt teteme pihen és várja a nagy magyar feltámadást és kapcsolódjanak egymásba azok kezei, akik nem tudták megfogni egymás kezét, .amíg aa élet; pírja égett még azon az arcon, amely, most oly fakón, oly megkinzottan alussza a küzdelmek után a megbékélés örök álinát. Dobbantsa össze ez a tragikus hir az egész magyarság szivét és fakasszon ez a halál egy összefogó nagy és uj életet, amely szét tudja törni a magyar letiportság és a magyar nyomorúság bilincseit. * S. * a. Usi'MtHitt*.. ( utouinit* 4 Jákfai Gömbös Gyula az 1886. év karácsony másnapján született Mnrgán, ahol édesatyja az evangélikus iskola tanítója -volt. Diákkorában * katonai pálya felé vonzódván,; atyja felvétette a pécsi honvéd- hadapródiskolába, u melynek elvégzése után a zágrábi horvát honvéd- gyalogezredhez ;vonult be szolgálattételre. 1908-ban a bécsi katonai vivótanári tanfolyamra, majd kétévi csapatsaolgálat után a felső tiszti tanfolyamra és ennek elvégzése után a hadiiskolába vezényelték, mert korán feltűnt kiváló képességeivel, éles eszével, Ugybuzgalmával és szorgalmával. A háború kezdetén a zágrábi hadtest vezérkari csoportjában dolgozott, de nmár a bábom második hónapjában a szerb harctéren is teljesített szolgálatot és megkapta a IIL o. katonai érdem-keresztet. A kárpáti harookban mint vezérkari tiszt működött. A román betörés alatt az erdélyi kormánybiztoshoz vo)t beosztva, ezután a belügyminisztérium menekültügyi kormánybiztosságánál, majd Becsben a hadügyminisztérium pótíásttgyi osztályán hasznosították nagyszerű szervezőképességeit., a Az összeomlás után a honvédelmi minisztériumban, a zágrábi magyar követ mellett teljesített szolgálatot. Ugyanekkor hozzálátott a «nemzeti érzésű tisztikar megszervezéséhez és* .polgári gondolat képviselőivel együtt megalakította a Magyar Országos Véderő Egyesületet. Károlyi Mihály elfogatóparancsa elől Bécsbe menekült és ott ellen- forradalmi hetilapot szerkesztett. Béosből Szegedre ment és ott alapvető munkát végzett —- mint a siegedi kormány honvédelmi állam- titkára — a nemzeti hadsereg megszervezése érdekében. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával Törökszent- miklÓB képviselővé választotta és a pártéleti tevékenység során nagy része volt abban, hogy gróf Bethlen István: és nagyatádi Szabó István közös politikai plattformon találkoztak. Később a kormány valuta- politikai intézkedései miatt ellenzékbe vonult. Az 1929. évben pártjával, a Fajvédő Párttal együtt bevonult az Egységes Pártba. Ekkor honvédelmi államtitkár lett, majd egy év múlva honvédelmi miniszter és ebben az állásában rendkívül sokat tett a honvédség harcképessé tételéért^ é v%. Gróf Károlyi lemondása, után, az 1932. év októberében, a kormányzó őt bízta meg a kormányalakítással. Miniszterelnöki rnűködé- sének főtörekvése volt a nemzet erőinek az egységesítése volt és a nehéz viszonyok között sikerült íb neki bizalmat önteni a nemzetbe és ezzel a bizalommal reményt kelteni az elcsüggedt gazdasági életbe. Munkatársakul a szellemi és politikai élet legkiválóbbjait vette maga melló és ő, mint hazájának legelső ssolgája mutatott példát arra, hogy a nemzetet mindenkinek ereje, munkabírása teljességével kell szolgálnia. v . A nagy és korszakalkotó reformok egész sorát valósította meg az ország .beléletében,és tiszteletet parancsoló helyet biztosított a nemzet számára a külpolitikában. Sajnos, hogy nagyszerű elgondolásainak jó részét nem tndta valóra váltani, mert abban meggátolta ót a korai balál. Egyes szám ára 12 fillér M teáiéi ■ j, ,.í # Gömbös Gyula miniszterelnök meebalt
