Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-03 / 79. szám
1936"október 3. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 dr Kapi Béla ev. püspök Jubileumáról a következőket mondotta: A mai napon ünnepli meg Gyűrött a Dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület Kapi Béla püspök ur Öméltóságának 20 éves püspöki jubileumát. Kapi Béla Öméltósága ezzel a mai napon élete utjának egy olyan kimagasló állomáshelyére érkezett el, ahonnan húsz évnek Isten áldásától kisért és kész eredményekben megnyilvánult munkásságára tekinthet vissza és ahonnan egy gyönyörű perspektíva kínálkozik számára a jövöre abban az irányban, amelyben töretlen ifjú testi és lelki erőit to vábbra is egyháza és hazája szolgálatának szentelheti. Tekintettel azokra a kapcsolatokra, amelyek Kapi Béla Öméltóságát Tolna vármegye ev. egyházaihoz s ezeken keresztül Tolna vármegyéhez is fűzik, úgy érzem, ki kell vennie vármegyénknek is a maga részét ebből az ünneplésből. Indítványozom, méltóztassék elhatározni, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Öméltóságát. A közgyűlés az indítványt egyhangú helyesléssel elfogadta. Dr Kapi Béla püspök távirati üdvözlését a törvényhatósági bizottság 1 elhatározván, áttért a közgyűlés I Döry Frigyes határozati Javaslata tárgyalására. Az indítvány eképpen hangzik: „Tolna vármegye törvényhatósága a legnagyobb felháborodással vett tudomást arról az üdvözlő táviratról, amelyet a magyarországi szociáldemokraták az embertelenül gyilkoló, vallás- ób országromboló vörös spanyol kormánycsapathoz intéztek. A szociáldemokrata párt ezen tüntető és provokáló üdvözlésével és más megnyilatkozásaival is nyíltan tanúságot tett arról, hogy ma is rokonszenvez azokkal az államfelforgató törekvésekkel, amelyek 1918 ban Nagy- magyarorBzág elárulását előidézték és most az egész világ forradalmositá- sára irányulnak. Amikor a vármegye közönsége ezen törekvéseket a legélesebben elitéli, bizton reméli, hogy az állami hatalom és a közigazgatás ereje teljes súlyával le fog suj tani minden fölforgató irányú megmozdulásra.0 Döry Frigyes határozati javaslatát elfogadja. Bizottsági tagságok betöltése. Döry Frigyes beszéde és indítványának elfogadása után a központi választmányban megüresedett helyre megválasztották Frey József Prantner szekszárdi lakost, mig a szekszárdi adófalszólamlási bizottságba póttagul Hayth Ferencet, Gyönkre rendes tagul dr Kővágó Sándort és Becht Jakabot, póttagul dr Erlemann Vilmost, Dombóvárra Szabó Jánost póttagnak. A lótenyésztési bizottság tagja lett báró Schell József és Kovács-Sebestyén Endre. A törvényhatósági bizottság Virág Ferenc pécsi püspök tízéves püspöki jubileuma alkalmából üdvözölte a megyés főpásztort, aki meleghangú iratban köszönte meg a vármegye üdvözlését. A köszönőlevelet a bizottság örömmel vette tudomásul. Költségvetések és szabályrendeletek, nyugdíjazások. Elfogadta ezután a közgyűlés a háztartási, a központi, az ebadó-alap, valamint a Horthy Miklós kórház 1937. évi költségvetését, módosította a nyugdijszabályrendeletet és szabályrendeletet alkotott az állattenyésztési alap létesitésáról. A nyugdíjazások során a törvényhatósági bizottság köszönetét fejezte ki dr Freyler Károly vármegyei tiszti főorvosnak, a régi érdemes, kiváló orvosnak hosszú szolgálata alatt szerzett érdemeiért és határozati! ag kimondta, hogy neki a méltánylandó körülményekre való tekintettel havi 100 pengő nyugdíjpótlékot megszavaz. Több nyugdíjügy elintézése után hozzájárult a közgyűlés a Paksi szigetnek Dunaasentbenedek községhez, valamint Fürgéd, Majsamiklósvár és Ozora községekhez tartozó egyes területeknek a veszprémmegyei Szi- lashalhás és Mezőkomárom községekhez leendő csatolásához. Állást foglalt végül a közgyűlés 12 törvényhatóság körlevele, illetve megkeresése ügyében. A szekszárdi helyőrség bevonulása és ünnepélyes fogadtatása Vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnöknek, vármegyénk szülöttének, Szekszárd megyei város díszpolgárának köszönhetjük, hogy a megyeszékhely fejlődésének utján uj határkőhöz érkezett. A miniszter- elnöknek szülő vármegyéje iránt érzett meleg szeretető tette ugyanis lehetővé, hogy Szekszárd helyőrséget kapott, katonai állomáshely lett. Sok akadályt kellett elhárítani, amíg Szekszárd régi óhaja megvalósulhatott. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök azonban ismerve ennek a városnak kedvezőtlen anyagi helyzetét, az ő magas befolyásával mindenütt segítségére sietett, ha ugylátszott, hogy Szekszárd áldozatkészsége nem bir elmenni addig a határig, amely előfeltétele lett volna a katonaság ide- helyezéaének. A kincstár a maga költségén építtette meg a kaszárnyát, amelybe szerdán délután bevonult a nagy ünnepélyességgel és melegséggel fogadott katonaság. Azt hisszük, hogy kötelességet teljesítünk és a város egész közönségének érzését tolmácsoljuk akkor, ami kor Szekszárd népe köszönetét rögzítjük meg e hasábokon is, mert hiszen ezen a történelmi jelentőségű ünnepnapon mindenki hálás szeretettel gondolt a hazájától távol gyógyulást kereBŐ miniszterelnökre, akinek nobilis gesztusa ilyen nagyértéktt ajándékot adott vármegyéje székhelyének, „A saját vérünkből való m. kir. honvédség nyer állandó otthont a város falai között, fogadjuk őket ünnepi lélekkel* és magyaros vendégszeretettel.0 Ezeket mondja vitéz Vendel István polgármesternek a katonaság bevonulásával kapcsolatosan a város közönségéhez intézett felhívása, amely mindenkinek a lelkében a legteljesebb visszhangra talált. A lakosság hazafias érzéstől fűtött boldog izgalommal várta a történelmi jelentőségű napot, amelyen zászló- és virágdíszbe borult a város és ünneplőbe öltözött mindenki, hogy ezzel is dokumentálja a magyar nemzeti hadsereg iránt érzett szeretetét. A Pécsről 28-án gyalogszerrel elindult katonaság kellemetlen esős Dőry Frigyes beszéde Döry Frigyes gazdasági főtanácsos igen alapos felszólalásban indokolta meg indítványát, amelyben többek között az alábbiakat mondotta: Az, ami ma Spanyolországban történik, több, mint polgárháború, az minden bevett hadi szokással ellenkező megcsúfolása a háborúnak. Az most a radikalizmus, bolsevizmus és anarchia erőszaka a konszolidált állami rend védelmezői ellen. Az ujabbkori világtörténelem kevés hasonló borzalmat mutat felt tehát Csak a hírhedt nagy francia forradalom és elsősorban az orosz bolsevizmus produkált ilyen embertelenségeket. Foglalkozott azután a budapesti szociáldemokraták felháborító üdvözlő sürgönyével, amely talán nem is any- nyira a külföldnek szólt, hanem inkább haiabeszélés volt, mert elbizakodottságukban tüntetni akartak itthon szélsőséges baloldali érzelmeikkel és valóságos provokáló szándék a polgári társadalommal szemben. Hiába tagadják a szociáldemokraták, ä— úgymond Döry Frigyes —hogy ők nem értenek egyet a III. inter* nacionáléval, a valóság az, hogy lépten nyomon kifejezik a kommunisták iránt érzett szimpátiájukat. Részletesen bebizonyította azután, hogy az októberi forradalomban, ebben a rettenetes árulásban, amelyhez hasonlót nem mutathat fel a magyar történelem, Károlyi Mihály* a radikálisok és a szabadkőművesek mellett a főbűnösök voltak a szociál demokraták, akiknek machinációit mind felsorolta, majd annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kormány és a hatóságok mindent elkövetnek, hogy a szociáldemokraták fölforgató megmozdulásait ártalmatlanná tegyék. Ez nem pártkérdés, — úgymond — ebben a kérdésben nem lehet nézeteltérés hazafias magyar emberek köáött, bármilyen politikai párthöz tartoznak is. Végül a tapasztalt jelenségekből az alábbi tanulságokat vonta le Döry Frigyes. A szociáldemokrata párt politikai és anyagi ereje ina - úgymond ■*- s szakszervezeteken nyugszik. Az ipari munkásság nagy része ma is a szociáldemokrata szakszervezetek befolyása alatt van, jobb meggyőződése ellenére, kényszerűségből, mert sok esetben a munkások csak igy látják anyagi érdekeiket biztosítva. A szakszervezetek igy hatalmukban tartják az ipari munkásság nagy részét és a szociáldemokrata párt éppen a szakszerve zetek révén tudott magának nagy anyagi erőt biatositani, pártvezéreit és főbb embereit jól jövedelmező ál lásokban elhelyezni. Ennek véget kell vetni és gondolkodni kell arról, hogy az ipari munkásság gazdasági szervezkedése felszabadit- tassék a szociáldemokrata befolyás és pártadó alól. Ezért kívánatos volna olyan törvényhozási intézkedés, hogy a szakszervezetek politikai kérdésekkel ne foglalkozhassanak, politikai célokra pénzt ne gyüjthessenek és politikai pártokat ne támogathassanak. Rendőri intézkedésekkel nem lehet ellensúlyozni azt, hogy a megbizha- tatlan elemek, vagy a kellő judici ummal nem bíró és igen könnyen félrevezethető választók szavazatukkal a szélsőséges pártokat támogassák. Amikor tehát a választói jog reformjáról és a titkosság behozata* Iáról van szó, kívánatos, hogy a szavazati jog a nagy országos és nemzeti szempontok által megkívánt követelményekhez köttessék. Igen lényeges korrektivuma volna például a titkosságnak a plurális szavazati jog, amely a nemzeti irányzat túlsúlyát volna hivatva biztosítani és a szélsőséges alakulatok előretörését csökkenteni. Vagy egy mondatban foglalva össze a választójog reformját: az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit a szociáldemokraták akarnak. Ami nekik jő, az nem lehet jó a ke- resitény nemzeti irányzat híveinek. Majd ekként végéé beszédét Döry Frigyéé: A szociáldemokraták tüntetésének és a mögötte rejlő törekvések elítéléséről lévén szó, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a tények beszélnek és még egyszer ismétlem, ne felejtsük el 1918 at 1 A beszédnek frenetikus hatása volt és hatása alatt impozáns egyértelműséggel kimondotta a közgyűlés, hogy
