Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-03 / 79. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 október 3. (Szombat) 79. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: * Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon rallllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám<%lel|egyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Krisztus és a falu — Az ezidei katolikus nagygyűlés — Magyarász Ferenc dr. Ne a földrajzi fogalomra gondoljunk, ne a domboldalon, a völgyek mélyén, az erdők szélén, vagy a róna* ságon végighúzódó házsorokra, hanem a bennük lakozó keresztény magyar jiépre. Azt se az ó mindennapi munkájában tekintsük, mellyel magának és az egész országnak kenyerét megkeresi, hanem az ö valláserkölcsi vonatkozásaiban és hazafias és nemzeti viszonyában, mely utóbbi azonban az elsőktől elválaszthatatlan. Az ezidei kát. nagygyűlés tehát nem néprajzi bemutató lesz, nem gyöngyös- bokréta, nem háziipari kiállítás vagy más, ehhez hasonló falusi beállítású szemle, hanem ennél több, ennél fontosabb, ennél magasabbrendü gyűlés, melyen a lelkiismeretünkhöz intézik e kérdést és a lelkiismeretünktől vár* ják rá a feleletet: Milyen viszonyban van a falu Krisztushoz ? Kije- mije Krisztus a falunak, a falusi embernek, a falusi fiatalságnak, a falusi családnak és társadalomnak, a falusi közéletnek ? Nagy, életbevágó kérdések ezek, amelyektől a falu lakosságának egész élete s annak minden békéje, boldogsága függ. Krisztus és a falu . .. f Megvan- e a falu népében az emberi életnek olyan magasabbrendü fölfogása, mely as anyagi élet követelményein, gondjain túl egy erkölcsi világrendet is ismer s annak minden törvényeivel s tekintélyével együtt el is ismer? Megvan-e a falu népében as az öntudatos vallásosság, mely nemcsak ősi örökség és meggyökerezett szokás, nemcsak hagyományos külsőség és vasárnapi pihenő időtöltés, nemcsak holmi keresztény- mázas vikend, hanem meggyőződés- bői eredő belső lelki kényese): ? Más, egyszerűbb szóval: Miért üresebbek most a falusi templomok, mint a városiak ? Erre a kérdésre nem felelet a tagadás. Krisztus és a falu ... I Milyen á falu családi élete, a falu társadalmának és minden egyéb társadalmi életnek az alapja, csirája és tükörképe? Minden családi és társadalmi életnek fertőző kőranyaga, az egyke és a válás uíat-e vagy gátat talál-e a falu életében ? És azok, kik hivatásuknál vagy műveltségüknél fogva a fala vesetőelemeihez számítódnak, kötelességük tudatában ott álüaak e a vártán és fígyelmeztetik-e a falut, a Sajnos már letagadhatatlan közeledtére e kettős veszedelemnek? Krisztus és a falu ... I Milyen irányban halad a falu műveltsége ?' Egyáltalán haladt-e, s ha igen, nem tér-e el azoktól au útjelzőktől, melyeket maga Krisztus Űrünk állított a világtörténelem orBiágutjá- nak pontjára ? A hitetlen és hazafiéban sajtó romboló munkája nem kezdte- e már ki a magyar falu egészséges eszejórását ? Krisztus és a falu ...! A túlságosan elanyagiaBodott gondolkodás nem okoz-e örökös pörpat Vert, gyűlölködést, hamis esküt, mely sajnos, szintén egyik Velejárója a pö- röaködós szenvedélyének, miként e szenvedély viszont a magasabb életértékeket nem ismerő anyagias, kapzsi érzéseknek ? Hogy áll a tulajdonjog, a becsület az adásvételben? Hogy áll a józanság, a szorgalom, a tiszta erkölcs — az anyagi életnek mindmegannyi szabályozója és korlátja ? Krisztus és a falu... 1 Van-e a falunak elegendő munkája és keresete, s ha nincs, miért nem gondoskodnak róla azok, kik* nek ez kötelességük volna ? Krisztus és a falu. .. I Tudja-e, érzi-e a falu, hogy bele tartozik egy nagy életköaösségbe, mely nem a véletlen müve, nem a természet játéka, hanem isteni adottság, melynek, ha a földrajzi határokat nézzük, ország a neve, ha lakóinak származását, akkor a nemzet, ha po litikai berendezését, akkor állam, de ha erkölcsi szemszögből nézzük, akkor haza a neve? És a haza fogalma megvan e a magyar falu elméjének tudatában csak úgy, mint szivének érzésében ? íme, mennyi kérdés 1 És adja meg a Krisztus, hogy e kérdésekre szép és megnyugtató feleletet adjon ne- osak az országos katolikus nagygyü- ! lés szava, hanem egyúttal a falu egész I élete is 1 Vitéz Somkuthy József honvédelmi miniszter Szekszárdon Mint azt már előző lapszámunkban jeleztük, vitéz Somkuthy József tüzérségi tábornok, szerdán délután autón Szekszárdra érkezett, hogy jelen legyen a helyőrség bevonulásánál. A miniszter autója a vármegyeházára hajtatott, ahol a lépcsőCBarnokban vitéz dr Thuránszky László és vitéz Falta László tábornok, pécsi vegyes- dandárparancsnok Üdvözölték és fogadták több katonai előkelőség élén. A honvédelmi minisztert azután felkisérték a vármegyeháza közgyűlési termébe, ahol tiszteletére összegyűlt a vármegye, továbbá a vele kapcsolatos intézmények tisztikara, számos törvényhatósági bizottsági tag, valamint Szekszárd város tisztikara és képviselőtestülete. A magas vendéget előbb dr Perczel Béla alispán üdvözölte, majd vitéz Vendel István polgármester, ő Excellentiája mindkét beszédre külön-külön hosszasabban válaszolt, örömét fejezve ki afölött, hogy ismét Szekszárdra jöhetett, ahol oly kedves időket töltött pécsi szolgálata alatt. A miniszternek és a vegyesdandár- parancsnoknak azután virágcsokrot nyújtott át Gömbös Sasa és Leszlei Mária. Vitéz Somkuthy József ezután megszemlélte a Szekszárdra bevonult helyőrséget, megnézte az nj laktanyát, majd este autón visszatért Budapestre. A törvényhatósági bizottság őszi közgyűlése ponyi Károly, gróf Apponyi Rezső, gróf Széchenyi Domonkos, báró Fiálh Tibor, báró Jeszenszky József, báró Schell József, Kiss Lajos és dr Kovács-Sebestény Endre felsőházi ta gok, dr Őrffy Imre kincstári főtanácsos, dr Klein Antal nyug. főispán, országgyűlési képviselő, dr Leopold Kornél kormányfőtanácsos, dr Bér- náth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Frigyes, dr Martin József gazdasági főtanácsosok és igen sokan mások a vármegye vezető értelmiségének kép* viselői közük tésére, többek közt ezeket mondva : Ha körülnézünk Európában, úgyszólván mindenütt nyugtalanító jelenségekkel találkozunk.' A szovjetorosz bolsevlzmus sátáni vezetői, mintán uralmuk első éveiben egycsz- pásra, egy kirobbanással akarták forradalmasítani a világot, taktitkát változtattak. Keresztény kultúránkat, a 2000 évben gyökerező civilizációt egy rohammal megdönteni nem sikerülvén, más módszerhez, a lássa, de szívós fertőző propagandához folyamodtak. Évek óta gnrul Európa ösvényein az orosz rubel, éveken keresztül nesztelenül siklottak át a határokon a moszkvai agitátorok. Csengő arannyal és mételyező jelszavakkal forradalmasítanak ma ott, ahol másfél évtizeddel ezelőtt, nyers erővel nem tudtak célt érni. Az uj taktika, a módszerek Változtatása — sajnos — eredményednek látásik. A Világnak majd esen, majd azon a részén parázslott fel a nyugtalanság. Egyszer Ázsiában, majd Amerikában, aztán Európában borult lángba egy egy békés, ~ nyugodt polgári társadalom. Ami Spanyolországban folyik, az rettenetesebb minden forradalomnál. Megkínzott túszokat, kiéheztetett asszonyokat és gyermekeket, papokat és apácákat százszámra, ezer* számra gyilkolnak le. Lerombolt templomok, felperzselt múzeumok, tövigégett utcasorok és megsemmisített műkincsek jelzik pusztító Útjukat. A polgárháború, a vandalizmus őrjöngése ez, amely aláássa egy keresztény nemzet erejét, elpusztítja annak ősi kultúráját. Két oldalról fenyegeti ma Európát a komunizmus tértté, lángban áll a Kelet és tűzosóvók villannak fel a távoli Nyugaton is. Ki biztosit bennünket arról, hogy ez a láng nem terjed tovább, a tüacaó- vák nem csapnak e át a határokon és nem puBzntják»e el a szomszéd népeket íb. A kis portugál állam élég - erős lesz e, hogy megakadályozza a vész terjedését és maga a hatalmas Franciá- ', ország — nemrég még első a győzők közt — a békeparancsolatok diktálója, eléggé felvértezettnek érzi>e magát- ahhoz, hogy büntetlenül játsszék a- tűzzel. Nem kívánjuk, de kegyetlenül és kétszeresen megboszulhatja magát az, hogy az európai civilizáció egyik hordozója meggondolatlan, rövidlátó, vagy bosszúálló politikai aakkhuzásból kezet nyújtott Siov. jetoroszországnak. Nemcsak kezet nyújtott neki, hanem utat nyitott ssámára az európai népek közösségébe, A kellemetlnn és szokatlanul zord szeptember végi időjárás dacára is igjgp sokan jelentek ínpg a vármegye szerdai rendes közgyűlésén, mintha előre érezték volna a törvényhatósági bizottság tagjai, hogy állásfoglalásukkal nagy fontossága kijelentéseknek kéll majd imponáló erejtt snlyt adniok. A vármegye leg- távolabbi részéről is eljöttek a me* gye padamentjének tagjai, akik kö- zött ott volt hereeg Montenuovo Nándor, herceg Sulkovszky Viktor, Simontsits Elemér vbtt., gróf Ap Vitéz dr Thuráitszky főispán megnyitója Főispánunk a közgyűlést megnyité beszédében többek közt ezeket mondotta : Miniszterelnökünk hosszas betegség mán további kezelésre külföldre utazott. Az egész magyar társadalom,» az egész ország közvéleményének oss tatlan rokonszenve és meleg rokon* érzése kisérte útjára. Ma egy külföldi gyógyhelyen várja felépülését. Hozzá száll elBŐ csendes gondola-* tunk, őszinte Bzivből és szeretettel kívánjuk és kérjük a Mindenhatótól, hogy mielőbb régi viruló egészségében, ereje teljében térjen közénk haza. A közgazdasági helyzet kedvező voltát vázolva áttért a főispán a külpolitikai események részletes ismerte-
