Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-09-26 / 77. szám

XVIII* évfolyam. Szekszárdi 1936 szeptember 26. (Szombat.) 77. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: ; Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZŐ1K FERENC Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre ____ 6 pe ngő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllUmétsf széles hasábon ralllhnélersoronként 10 Aller« Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-.'ellegyzésl, családi hír« valamint a nyllltér soronként 60 fillérbe kerül. Szeptember harmincadikán Szekszárdra érkezik a katonaság Az alispánt Jelentés Síinesen egybefoglalt, igen érdekes olvasmány dr Perczel Bála alispán­nak a vármegye törvényhatósági bi­zottsága őszi rendes közgyűlése elé terjesztett időszaki jelentése, amely bevezetőben emelkedett hangon em­lékszik meg arról, hogy május hó 10-én szentelte fel gróf Zichy Gyula kalocsai érsek az újonnan épült bo­gyiszlói róm. kát. templomot, mely­nek megépítése elsősorban az ő bő kezű adakozásával vált lehetségessé, önagy méltóságának vármegyénk te­rületén való megjelenése, úgymond dr Perczel Béla alispán, ünneppé avatta számunkra ezt a napot, mert — bár már egy évtizede annak, hogy a Szentatya hivó szava folytán őnagy- méltósága a pécsi püspöki szókét a kalocsai érseki méltósággal felcserélte és így azon közvetlen kapcsolatok, melyek őt a vármegye közönségéhez fűzték, megszakadtak, — Tolna vár­megye róm. kát. lakossága ma is a fiúi szeretet meleg, hálás érzéseitől eltelve gondol vissza ama hosszú évek sorára*, midőn a pécsi főpásztori mél­tóságban Őnagyméltőságának a vár­megye lakossága iránt mindenkor ki­mutatott atyai jóindulatát és nemes áldozatkészségét élvezhette. Május hó 31-én folyt le Miszla községben a dr Martin József gazda­sági főtanáeBos és dr Lányi Márton ny. főispán, országgyűlési képviselő áldozatkészségéből emelt pompásan sikerült hősi emlékmű felavatása. A felavatási ünnepély jelentősége — úgymond a jelentés — csak emel­kedett azáltal, hogy az ünnepi beszé­deket dr Thuránszky főispán és dr Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő mondotta. Kozma Miklós belügyminiszter és dr Johan Bála államtitkár látogatá­sáról emlékszik meg ezután az al­ispán. A miniszter akkor megtekin­tette a vármegyei Horthy Miklós köz­kórházat, a közkórház palánki csa­ládi ápolási telepének hérgasdaságát, az újonnan felállított vármegyei Tüdő­beteggondozó Intézetet, a szekszárdi Báró Augusz-árvaházat. Különösen kiérdemelte őnagyméltóságának tet­szését vármegyénk büszkesége, a Horthy Miklós közkórhás, melynek tökéletes, a legújabb és legszigorúbb követelményeket is kielégítő beren­dezése, az egyes osztályok működése, a mindenütt tapasztalt rend, fegye­lem és tisztaság felett megelégedését nyilvánította. Jóleső érzés lehet a vármegye közönségének, hogy a ma­gyar közegészségügy első és leghiva- tottabb vezetője állapította meg, hogy az a nagy anyagi áldozat, melynek árán régi Ferenc-közkórhását át- xnodernizálta és a mai élet felfoko- sottabb követelményeinek megfelelé­sre alkalmassá tette, nem volt hiába­való pénzpazarlás, hanem teljes ellen­értékét bírja abban a mai orvosi tudo­mány magaslatán álló munkában, mellyel kórházunkban évente ezrek Ennek a hónapnak az utolsó napja jelentékeny, történelmi dátnma lesz Szekszárd megyei városnak, ahová ekkor fog bevonulni a most készülő kaszárnyába a helyőrség. A honvé­delmi minisztérium a pécsi határ­őrkerület pkh. csapatait helyezte át Pécsről Szekszárdra és a csapatok folyó hő 28-án indulnak el uj állo­máshelyükre a régi garnjzonból. A távozó csapatokat Pécs közönsége a szokásos módon 28 án reggel 8 óra­kor buosuitatja a központi egyetem­től keletre eső téren az országzásiló tere mellett. A búcsúztatás megtör ténte után indul útnak Pécsről a m. kir. 4-ik határőrkerületi parancsnok­ság, — amelynek székhelye ezután Siekszárd lesz — továbbá a m. kir. 4/1. határőrositály. A megyeszékhely állandó katona sága vitéz Sebestyén Béla ezredes, ezredparancsnok vezetése alatt szep­tember hó 30 án délután */44 órakor érkezik a szekszárdi határban lévő Béri Balogh Ádám emlékműhöz ahon­nét a Béri Balogh Adám és Széchenyi- utcákon, valamint a Szent István- téren át a helyőrségi laktanya elé menetelnek. A laktanya előtt a hon­védzenekar a „Hiszekegy B-et játssza, majd „Imához“ fuj, amely után a katonaság az újonnan épült kaszár­nyába vonul. Másnap, október hó 1-én reggel 9 órakor az összes felekezetek isten­tiszteletet tartanak, amelyen a tisz tek és a legénység résztvesznek. Ugyanezen időben a római katoli­kusok számára a Hősök ezobránál tábori mise lesz, mely alatt a katona­zenekar játszik. Az istentiszteletek végeztével */Al0 érakor a Hősök szobránál ünnepély lesz, amelynek programmja a követ­kező: 1. „Himnusz“. Játssza a hon védzenekar. 2. „Nem I Nem 1 Soha 1“ Énekli a Szekszárdi Daloskör. 3. Tolna vármegye közönsége nevében bonyhádi dr Perczel Béla alispán üdvözli a bevonult helyőrséget. 4. Szekszárd megyei város közönsége nevében vitéz Vendel István polgár­mester üdvözli a helyőrséget. 5. Vi­téz Sebestyén Béla ezredes, ezred­parancsnok megköszöni az üdvözlé­seket és a Hősök szobrát megkoszo­rúzza. 6. „Kárpát fenyőből“. Énekli a Szekszárdi Daloskör. 7. „Hiszek egy Istenben“. Játssza a honvéd­zenekar. 8. Diszmenet. Az ünnepély után Szekszárd me­gyei város közönsége az ezred le­génységét ebéddel megvendégeli. Az ebéden a polgármester és a város elöljárósága résztvesz. Az ebéd alatt a Kormányzó őfőméltóságát a polgár- mester élteti. Ugyanezen nap estéjén a Szekszárd Szálló nagytermében 8 órai kezdet­tel vacsora lesi a helyőrség tiszti­karának a tiszteletére. Vacsora alatt az üdvözlő beszédet vitéz dr thuriki és komjáthnai Thuránszky László főispán mondja. Az üdvözlésre vitéz Sebestyén Béla ezredes, ezredparancs nők válaszol. A vacsorára külön meg­hívókat küldenek ki. jövedelem 500/*-át közegészségügyi célokra kell fordítani. £i vármegyén­ket igen nehéz helyzet elé állította, mert eddig az ebadóalap jövedelmé­nek mintegy 90°/o át fordítottuk állat­tenyésztési és állategészségügyi cé­lokra. Ebből nyert fedezetet a Vár­megyei Gazdasági Egyesület és a Tamási Félvérlótenyésztő Egyesület részére a törvényhatóság által meg­állapított állandó évi segély, a Vár­megyei Gazdasági Egyesületnek a törzskönyvezés és tejellenőrzés mun­kálatainak végzésére megszavazott segélyek, a szarvasmarhatenyésztéa fejlesztése érdekében alkotott szabály­rendeletünk végrehajtására, különösen a vármegyei bikák beszerzésére fel­vett jelentékeny összeg, stb. E támo­gatások elmaradása esetén — állat­tenyésztésünk színvonalának erős le­romlásával, így az egész vármegyei gazdatársadalom megkároBodásával kellene számolnunk, ezen kiadási tételekre tehát nj fedezetet kellett keresni. Erre más lehetőség nem kí­nálkozik, mint egy állattenyésztési alap létesítése, melynek egyik jöve­delmi forrását az anyaállatokra ki­rovandó mérsékelt fedeztetéBÍ pót" dijak képeznék. -------­Rá mutat azután az alispán vár­megyénk közigazgatásának meneté­ben észlelt azon bajokra, melyeknek főoka a vármegye kezelői és segéd- személyzeti normállétszámánsk nem kielégítő megállapításában keresendő. Indítványozza a törvényhatósági bi­zottságnak, intézzen a belügyminisz­terhez feliratot, mely a mai helyzetet feltárva, a jelenleg megállapított nor­mállétszám beállása esetén a járási közigazgatási ügykezelés terén fenye­gető veszedelmek elhárítása céljából ennek a normállétszámnak járáson­ként egy dijnokkal való felemelését kérelmezi. Megemlékezik a jelentés arról, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a vármegye múzeumát közgyűjte­ménnyé nyilvánította. Ez a kitüntető intézkedése a megyei muzeum tudo­mányos színvonalának és hivatás» fontosságának az elismerését jelenti és a museum működésének erkölcsi és anyagi támogatását hozza magával* A közbiztonságról és a közrendről szóló rész után a vármegye háztar­tási helyzetét, valamint a vármegyei alapok állását ismerteti a részletez, kimutatásokkal ellátott jelentés. A testnevelési ügyekről szóló rész­ben jelenti az alispán, hogy vitéze Géczy Sándor szolgálattételre Buda­pestre helyeztetvén át, a vármegyeit testnevelési felügyelői tisztségétől fel­mentetett és helyére vitéz Finy Bélái neveztetett ki. Megállapítva, hogy vármegyénkben a testnevelés ügyé­nek örvendetes fellendülését elsősor­ban vitéz Géczy Sándornak tulajdo­níthatja, eredményez és értékes mű­ködéséért neki a vármegye közönség?) nevében is köszönetét mend. I Igen részletes, tartalmas és tanul- ' ságos a jelentésnek a közegészség— és eirek nyerik vissza életüket és egésiségüket. Májas 29- én tartotta közgyűlését Sieksaárdon Döry Frigyes elnöklete mellett a Tolnavármegyei Mezőgazda- sági Bizottság, melyen dr báró Mir­bach Antal, aa Alsódunántuli Mező­gazdasági Kamara aj elnöke is meg­jelent. Janias 13., 14. és 15 én folyt le az Országos Magyar Gazdasági Egye-' sülét tolna vármegyei gazdakirándu- lása és állattenyésztési és állategész­ségügyi szakosztályának vándorgyű­lése. Gróf Somssich László felsőházi tagnak, az ŐMGE elnökének veze- tésével országunk gazdasági életének kitűnőségei, az OMGE vezérkara és több vármegyéből számos érdeklődő látogatott el hozzánk, hogy várme­gyénk mezőgazdaságát és főleg né­pies Bzarvasmarhatenyészetét tanul­mányozza és a gazdatársadalomnak célkitűzései eléréséhez oly elenged hetetlenül szükséges tömörítése, a gazdaérdekek védelmének kollektív alapon való megszervezése ügyét elő mozdítsa. Budapest székesfőváros polgármes­terének meghívására Budavár vissza­vételének 250 éves évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken szep­tember hó 2-án diszmagyaros kül­döttséggel képviseltette magát a vár­megye és Tolna vármegye is lerótta a hála és kegyelet adóját azokkal az elődeinkkel szemben, kik 250 évvel ezelőtt karddal a kezükben adtak tanúbizonyságot a magyar faj hősies­ségéről, élni akarásáról és élni tu­dásáról. A közegészségügyi szolgálatnak juliuB hó 1-től történt államosításával — úgymond az alispán — eddigi vármegyei tiszti főorvosunk dr Freyler Károly megvált a közszolgálattól. Dr Freyler Károly 27 éven át állott a vármegye szolgálatában, ezen időből 23 évet a tamási járásorvosi, 4 évet a vármegyei tiszti főorvosi tisztség­ben töltve el. Hivatalát mindenkor kifogástalanul a legjobb igyekezettel, odaadó buzgalommal és a gondjaira bízott érdekek lelkiismeretes siolgá- tatával töltötte be, így most, midőn a vármegyei tisztikarból való kivá­lása alkalmából búcsúzom tőle, — vég­ződik a róla való megemlékezés, — indíttatva érzem magam értékeB és köahasznu szolgálatáért a vármegye közönsége nevében neki köszönetét mondani. Az uj közegészségügyi törvény ki­mondotta, hogy az ebadóból befolyó EgyM szán ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents