Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-09-16 / 74. szám
XVI11. évfolyam. Szekszárdi 1936 szeptember 16. (Szerda.) 74. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI fis TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Pelelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A Egész évre Előfizetést difi — 12 pengő || Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A Hirdetések árait legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, hírrovatban elhelyezett reklám-.'ellegyzésl, családi hír, valamim a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Kollektivizmus Ha mi cask hasin áljuk est a siót anélkül, hogy annak körülhatárolt értelmezést adnánk, akkor igen köny- nyen félreértésekre adunk alkalmat. Ez a divatos saó ma már nem a Marxista rend végső célját jelenti, hanem aat mondhatnánk: annyiféle értelmeaése van, ahányan használjuk. Aki valaha is olvasta Maeterlinck- nek, ennek a misztikus zseninek a „Méhek élete“ cimfl munkáját, az nem tud szabadulni attól a csodálatos sugallatszerü meglátástól. A társadat© mbölcselők azt mondják, hogy ez a méhtáraadalom a tökéletes kollektivizmus, amikor az egyén teljesen beleolvad a közösségbe, egyéni vágyak és kezdeményezések nincsenek, mert mindenek felett áll az az egyedül álló valami, amit kasszel* lemnek hivunk. A növény-világban is találunk ilyen kasszellemü növényi társadalmakat az egyes moha- féléknél és a hangyatársadalom az ő háziállataival, földművelésével, tervszerű hadjárataival és kémrendszerével még a méheknél is fejlettebb, tökéletesebb kollektivizmus. Ezt a kollektivizmust azonban megbuktatta a komoly kritika, maga az élet és Chesterton ... Chesterton ez az üdítő szellemes ségü angol filozófus, aki Wellst és Shavrt egycsapásra nevetségessé tette, azt mondja, hogy próbáljunk csak egészen egyszerű dolgokat a feje tetejére állítani, micsoda bölcseletrendszereket lehet belőlük levezetni épp azért, mert fejtetőre vannak állítva s mihelyt egy emberi társadalmat úgy tekintünk, mint egy állatot, abban a pillanatban kezdünk róla vadul gondolkodni; féregimádás és a kollektivizmus pedig abból a téves általánosításból ered, hogy mivel két ember használhat egy ernyőt, hát akkor használhat egy botot is, tehát megsuhogtathatjuk a kollektiv botot és kipödörhetjük a kollektiv bajuszt stb. .. agyrém, semmi más . .. A komoly kritika azt mondja, hogy a kas8zellem mibenlétét a mai lelki képességeinkkel megérteni nem tudjuk, ez túl van a mai értelmi színvonalunkon, a metafizika birodalmában. És ez igaz. Itt tehát csak feltevésekkel és esetlegességekkel dolgozunk és épp azért akkorák lehetnek a lehetőségek, mint amekkorák a tévedések . . . Az élet pedig Oroszországban csúfolta meg ezt a kollektivizmust. Lenin próbálkozott ott egy ilyen kas- szellemü társadalmat létrehozni a föl dek, gyárak, üzemek és vállalatok teljes közössé tételével, de amint Lenin maga nem érthette meg a kasszellem mivoltát, éppen úgy a sok millió muzsik sem. Lenin szétszag- gatott minden összekötő erőt és az orosz társadalom atomjaira szakadt. Ez tömeg volt, hit, cél, összetartó erő nélküli emberhalmazat: tömeg. A ma embere éppen úgy elpusztulna, hi a paleolith vagy neolithku'- turát erőszakolnák rá, mint ahogyan elpusztulna egy kasszellemü társadalomban ób p>.dig ugyanazon ok miatt, ami miatt elpusztult egy a szárazföldre kivetett vízi állat, mert nincsen ehhez a más élethez specializálódva, sem szervezetileg, sem lelkileg. Lenin tévedése nyomban ki tűnt, mert az ideáljaitól megfosztott és tömeggé lett társadalom gyökér- telenné vált és pusztán a proletáröntudatból fakadó altruizmusból nem hogy nem akart, hanem nem tudóit termelni. Enerváltság vett erőt rajta, amely a megsemmisülés felé sodorta őt magát is és az egész hitétvesz- tett fajtáját ie. És ezt azért látjuk igy mi, akik tulajdonképpen a legkevesebbet tudunk Oroszországról Európában, mert a részlet sikerek és sikertelenségek nem zavarják meg a messze meglátásunkat. Mindebből természetesen nem következik az, hogy a kollektivizmusnak valamilyen, a mai intellektusunk által megérthető és a mai gaz dasági és egyéb adottságaink által elérhető formája felé ne közelednénk. Mert vizsgáljuk csak meg hideg, nyugodt ésszel a mai társadalmunkat. Amióta ezekben a társadalmakban a központi imperializmus, mint össze tartó erő kihullott vagy elernyedt, azóta ezek a szétesés állapotába ju tottak. Ezekben a társadalmakban minden szembe került egymással. — Szemben vannak egymással a fele- kezetek, a felekezeteken belül a hivő a közömbössel és a hitetlennel, a szegény a gazdaggal, az erős az erőtlennel, az önző az önzetlennel, a magyar a világfival, a hazafi a nemzetközivel és igy tovább, hogy szinte nem lehat találni egy közös eszmét, egy közös ideált, amelynek oltárán valamennyien tudnánk áldozni meg győződéses áhitattal. Es amig nem lesz ilyen közös oltár, addig nem lesz a telkeknek sem békéje, tehát materiális béke sem Iobz. Roosevelt tervgazdálkodása, Mussolini totális állama, Hitler államszocializmusa mind ilyen közös oltárkeresés, az egyik speciálisan amerikai, a másik latin, a harmadik germán adottságon és elgondolásokon keresztül. Mindegyiknek egyformán közös vonása az egyén megfékezése és az ember megbecsülése. Ez lehetne az a közös oltár, amelynek oltárképe a szimbolizált ember ideál, a Krisz tus által leélt és megrajiolt: igaz- emberi Aki nem azárt segíti az erőtlent, mert az gyenge, hanem azért, mert emberj *ki nem azért segíti a szegényt, mert az koldus, hanem azért, mert az ember. Mert akkor lesz ez bennünk erény, ha nem patriciusi mentalitással segítünk valakit, hanem Krisztusi mentalitással. Tovább fűzve ezen embergondolatot, a nemzet a faj fogalmán túl ez már univerzalizmusra vezetne. Wells hive és hívője ennek a gondolatnak, de ez is csak olyan érthetetlen a ma emberének, akár csak a kasszellem. Hozzánk van nőve a múltúnk, bennünk van, mi vagyunk a múlt, akik a jövőbe akarunk jutni és itt nincs mutáció, mert a vallási, a faji beidegződöttségttnket levetni nem tudjuk, különösen akkor, amikor ninos is szükség rá, hisz ezek még majdnem teljesen újak. Ha valaki azt mondja nekünk, hogy az egész emberiséget átölelő és megértő emberek legyünk, akkor est nem értjük, de ha azt mondja, hogy keresztény ember legyek, magyar ember legyek és legfőképpen Ember legyek, akkor ezt értjük, mert ez mi vagyunk, a ma emberei. Ezeknek az embereknek kollektiv társasága adhat csak erős szellemű nemzetet, ezeknek az embereknek lelki közössége lehet csak az a fundamentum, amelyre egy} maradandó világot építhetünk. Minden gazdasági válság, lelki válságból ered és minden gazdasági és társadalmi megerősödést és megújhodást a lelki megújhodásnak és megerősödésnek kell megelőznie. Amig lelkiségünkben a megújhodásig el nem jutunk, amíg a Krisztusi mentalitású ember egy kissé általánosabbá váló tipas nem lesz, amig ezeket egy kollektív egységbe összefoglalni nem lehet, addig Roobo* veitek, Hitlerek, Mussoliniek tőrnek bennünket bele ebbe a mentalitásba, nehogy Európa egy apokaliptikus Mexikóvá vagy Spanyolországgá váljék . .. A mi dolgunk emberek az, hogy ezt a lelkiséget ne a diktatúrák kény- szeritsék ránk, hanem mi neveljük rá önmagunkat, mert igy lehat az csak bennünk — erény. Major Imre. Tolna vármegye IskolánklvOll Népművelési Bizottságának közgyűlése. Vármegyénk Iskolánkivttli Népművelési Bizottsága f. hó 10 én Szek- szárdon tartotta meg évi rendes köz gyűlését a vármegyeháza tanácstermében, melyen a bizottság tagjai szokatlanul nagy számban jelentek meg s mindvégig élénk érdeklődést tanúsítottak a tárgysorozat minden pontja iránt. Dr Perczel Bála alispán, elnök az ülést megnyitva, hálás szavakkal búcsúzott el dr Freyler Károly nyug. vármegyei tisztifőorvostól, Róder Pál szekszárdi gimnáziumi igazgatótól és vitéz Géczy Sándor vármegyei testnevelési felügyelőtől, kik a bizottság tagjai sorából kiléptek s akik lelkes odaadással munkálták hivatalos működésük alatt a népművelés ügyét. Egyúttal kegyelettel emlékezett meg Botoss Zoltánról, a bizottság elhunyt tagjáról, kinek emlékét a bizottság jegyzőkönyvében örökítette meg. — Lelkes tetszésnyilvánítás közepette őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözlő dr vitéz Thuránszky László főispánt, ki mindenkor lelkes oda adással karolta fel a népművelés ügyét és kérte továbbra is a fontos nemzeti ügy felkarolását és támogatását, majd üdvözlő még vitéz Finny Bála testnevelési felügyelőt, dr För- dős Dezső vm. tisstifőorvost és Faludi Ferenc gimnáziumi igazgatót, mint a bizottság uj tagjait, a megjelent vendégeket es tagokat, rámutatott megnyitójában a népművelés jelentő ségére, — nemzeti fontosságára és célkitűzésűi a nemzeti alapon való jellemképzést állapítván meg, felkérte a népművelési titkárt az 1935—36. évi beszámolójelentés előterjesztésére. Rajczi Péter népművelési titkár beszámolója nyomán közöljük, hogy a múlt évben a vármegye területén 2832 előadás, 462 műsoroB délután, 230 műkedvelői előadás, 37 népművelési hangverseny, 167 mesedél- után, 20 tanulmányi kirándulás, 294 közrádióelőadás, 4 analfabéta, 14 alapismeretterjesztő, 9 közművelődési, 9 népművészeti, 7 nőnevelési, 4 gazdasági, 21 háziipari és 2 ügyességi tanfolyam volt, mely népművelési munkát 940 előadó látta el s e népművelési munkára összesen 19.822 P t fordítottak a vármegye s a községek. Van a vármegyében 62 népkönyvtár, 93 vetítőgép, 43 közrádió és több népművelési gramofon. Az évi beszámolójelentéshez hozzászólva Jánosi György váraljai ref. lelkész fájó szívvel mutatott rá arra, hogy a népművelési bizottságok által életrehivott gyöngyösbokrétákat a fővárosban teljesen üzleti alapra fektetve, kivonták a népművelés hatásköréből s kérte azok védelmét. Egyúttal felhívta a bizottság figyelmét a népművészeti tanfolyamok jelentőségére s azok nemzeti értékeire. Gilicze Sándor kajdacsi ref. esperes őb Kiss Lajos szekszárdi apitplebá- nos a leventék lelki nevelésének jelentőségére és fontosságára mutatva rá, kérték a bizottságot, hogy a leventék lelki művelését vegye gondozásába. Dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, a bizottság ügyvezető elnöke elismeréssel adózva a felszólalóknak, rámutatott arra, hogy a bizottság a gyöngyösbokréta mozgalmat a vármegye területén mindenkor szeretettel karolta fel s teszi azt a jövőben is, a népművészeti { tanfolyamokat pedig nemcsak megrendezi, de azokat minden eszközzel Egyet szám ára 16 ffilléra
