Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-09-02 / 70. szám
z TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 szeptember 2. Szeptemberi teendőink a gyümölcsösben Talajmunkák. E hónapban csak a talaj tisatántartásáról kell gondoskodni. Csak sekélyen kapáljunk. A gyümölcsfák nyesését fejezzük be a hónap elején, mert különben a sebek már nem forradnak be télig. Ha még siáraz részek — csonk vagy száraz ág — volnának gyümölcsfáinkon, azokat minél előbb távolítsuk el. Télen lombtalan állapotban nehezebb megismerni a szárazabb ágakat. A sebeket gondosan kezeljük. A köszméte szaporítását megkezdhetjük, a szeptemberi dugvány ered a legjobban. Ribiszkét is lehet már dugványozni. A málnatöueket ritkítsuk ki. Az elöregedett, száraz részeket távolítsuk el. A hónap vége felé a talaját ássuk fel és trágyázzuk meg. A mái nának sok trágyára van szüksége, különben a gyümölcse nagyon apró less. A gyökérsarjakra vigyázzunk, ezekről szaporítsuk a málnát. Óra tosan szedjük ki ásóval, hogy minél több gyökér maradjon a sarjakon és állandó helyére ültetjük. Ha a sarj tövénél lévő fehér rügy letörött, a earjat eldobhatjuk. A hernyófogó szalmaköteleket a S termő alma és körtefákon 10—12 | Dr ls$um Adám tarifa- is színtelené Szekszárd vasútállomással szem bon, Mayer-féle széntelep, firóf Tisza István-u. 18. Teleffonszámi 17911 jr Rendelések eszközölhetők: a telepen, azonkívül Garay-tép 6* és Koeauth Lajos-utca 30. sxánt alatt. Legolcsóbb szén» koksz» száraz tűzifa Síben és aprítva Tetemrehivást akar rendezni Szekszárdon — Pécsvárad követe a sorsát beírták a gazdasági és a politikai jogfosztottság fekete könyvébe. Derűt okozott a bácskai követnek az a nagyhangú kijelentése, amikor beszéde végén azt állította, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök erkölcsileg tovább akarja zülleszteni a magyar népet. A beszámoló közönsége igen vegyes érzelmekkel távozott a városháza udvarából és a Béla-téren csoportokba verődve sokáig tárgyalgat- ták az elhangzottakat. A téma azonban majd minden csoportnál egy volt éB az arcokra kiült a csalódottság érzése. Ennek az érzésnek adott hangot az egyik újvárosi polgár, aki a többiek általános helyeslése közben ezeket mondotta: — A választás előtt azt ígérték, hogy mingyárt kisebbek lesznek a terheink, mihelyt kibuktatjuk az eddigi képviselőt. Oszt mi történt ? Uj embert küldtünk az országházába és ahelyett, hogy javult volna a helyzetünk, száz százalékos lett a szekszárdi városi pótadó. Közel háromnegyedórás késéssel kezdődött a ssekszárdi képviselőnek a városháza udvarán tartott vasárnapi beszámolója. Ebédutáni pompás szórakozás volt ez és az érdeklődők száma — ha lassan is — de egyre szaporodott, mert a köztudatban él, jbogy a® egyik vendég-képviselő: Friedrich István volt miniszterelnök, milyen mulatságos dolgokat szokott mondani a hallgatóságának. Volt is nagy sikere. Letarolt mindent. Primadonnáknak íb ritkán kijutó tapsvihar kisérte elmésségeit. A másik két statiszta, Czirják és Mojzes képviselő, az elmúlt választási hadjáratra emlékeztető módon szerepelt. Ízelítőt kapott a közönség abból, hogy milyen módon nyilatkozhattak esek az urak saját kerületük hordóinak a tetején. A népgyülést az elnök bevezetője után a szekszárdi követ beszéde nyitotta meg és büszkén emlékezett meg arról, hogy miként merészkedett felvonulni mint politikai regruta a parlamenti csatatérre, ahol bátran megállotta a helyét, majd leszólta a régi, öreg képviselőházi obsitosokat. Kifogásolta, — Ugyanúgy, mint ahogy a lapjában már többször is megírta — a magyar búzának 14 pengő körül megállapított árát és azt hangoztatta, hogy ezzel az árral megrövidül a magyar gazda, mert hiszen a búzát Csikágóban 19 50, Rotterdamban pedig 19 34 pengővel jegyzik. Azt el hallgatta azonban Szekszárd képviselője, hogy a tavaszon, amikor a magyar kormány a külföldi vásárló ál lantokkal öt millió métermázsa búza értékesítésére a szerződést megkötötte, a magyar gazdatársadalom nagyon meg volt elégedve és érezte, hogy a kormánynak a gazdák érdedében olyan árat sikerült elérnie, «mely nagyjában megfelel a bo dog békebeli világáraknak. Hogy közben «a amerikai bnzatermelést katasztrófa érte, szerződésünket annál is inkább Ülnünk kell, mert hiszen a busa ára ágy is tisztességes hasznot jelent. Rosszhiszemű demagóg felfogással i vádolta meg ezután a kormányt, majd | ezeket mondotta: Az élen állók azt hiszik, hogy az embereket ma még mindig a fáraók korbácsásával lehet hajtani, hogy az ő dicsőségükre piramisokat építsenek. — Az orosz csekához hasonlította a magyar állapotokat és érdekes módon magyarázta meg a nép urgyülöletének eredetét. Általános derültséget fakasztott az a keserű panasza, hogy viselnie kell az ellenzékiség nehéz mártiriu- mát, majd hamarosan befejezte beszédét. Friedrich István mondotta el ezután mindazokat a szellemességeket, amelyeket az utolsó hetekben az ő tollából már olvastunk az egyik budapesti napilap hasábjain. Lehetőleg mindenkiről leszedte a keresztvizet, kifogásolta, hogy a kormány a va gyontalan izraelitákat nem nevezi ki kormányfőtanácsosokká és sok ötletességgel előadott mondanivalói nyomán minduntalan felhangzott a taps és a kacagás. Czirják Antal, a pécsváradi kerület képviselője, elég rosszul megjátszott műfelháborodással kérdezte,hogy a mostani időkben, amikor minden kinek össze kellene fogni, miért nem jelentek meg a beszámolón a nadrá- gos emberek. Tetemre hívom a várost, — mondta rikácsoló hangon — amely elzárkózik az együttműködéstől. Majd igy folytatta: Ha az intelligencia minden kérés és békejobb dacára sem akar idejönni, hogy meghallgassa a képviseltjét, annak rossz vége lesz. Ebben a hangnemben folytatta az intelligenciát leckéztető beszédét Cair- ják, aki után dr Mojzes János beszélt .és ő is aziránt kíváncsiskodott, hogy hol vannak innen a nadrágos emberek. Majd a szerintük az ellenzéki képviselőkről vezetett, de tényleg ,nem létező fekete könyv meséjét ismertette és amikor meglehetősen elitélő módon nyilatkozott egyes frázisgyártó politikusokról, többek közt ezeket mondotta : A fekete könyvben benne | van a magyar nép is, amelynek | HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — Budavár bevételének emlékünnepe. E hó 2 án van 250 éves fordulója annak a nagy fontosságú történelmi eseménynek, hogy Buda vára a török uralom alól felszabadult. Or szágos ünnepség keretében üli meg ezt a jubileumot a székesfőváros, amely erre az eseményre meghívta a vármegyék törvényhatóságait is. — Tolna vármegye törvényhatóságának küldöttsége dr Thuránszky László főispán vezetésével a következőkből áll: gróf Apponyi Rezső, dr Bér- náth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Fiáth Géza (a Fiáth család őse részt is vett Bnda ostromában), Gőzsy Tibor, dr örjfg Imre és Sztankovánszky Tibor. A megyebeli országgyűlési képviselők és felsőházi tagok a képviselőházi, illetve a felsőház csoportjával jelennek meg az ünnepélyen. —Tolnavármegye Iskolánklvüll Nép művelési Bizottsága dr Perezel Béla alispán elnökléséyel szeptember 10 én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében tartja közgyűlését az alábbó tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1936—36. népművelési évadról szóló beszámolójelentés tárgyalása. 3. Az 1936—37. népművelési évad célkitűzésének és a munkaterv kereteinek megállapítása. 4. Esetleges indítványok. — Kinevezés. A pénzügyminiszter dr Illés János tamási lakost, a jogtudományok tudorét, az ÁDOB akció keretében kinevezte az jgali m. kir. adóhivatalhoz. Miniszteri elismerés. A belügyminiszter Albert Károly ssakaszpa rancsnoknatr a „Danaföldvári Cakón tea Tűzoltó Testület0 kebelében fél- századon át a tűsrendészet és tűzoltói Intézmény fejlesztése érdekében ki fejtett eredményes működéséért tel- | jes elismerését fejezte ki. — Városi képviselőtestületi ülés. Szekszárd képviselőtestülete múlt hó 31 én tartotta vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt a város 1937. évi költségvetését tárgyaló közgyűlését. Az ülés megnyitása után a polgármester ismertette Taksonyi Já. nos képviselőtestületi tag azon indítványát, hogy a költségvetés tárgya, lása halasztasBék el és hogy a pénzügyi bizottság mellé egy takarékossági bizottság is állíttassák, amely együttesen tegyen javaslatot a köz- gyűlésnek a költségvetésre vonatkozóan. Indítványozta továbbá, hogy jövőben a költségvetéshez részletes kimutatás és indokolás is csatoltas- sék. Schneider János hozzájáralt Taksonyi inditványához, mert a költségvetés tanulmányozásához rend§j- kezésre álló időt igen rövidnek tartja, továbbá, mert helyesli, hogy minél többen gondolkozzanak rajta, miként lehetne a város adózóira nehezedő súlyos terheken könnyíteni. Dr Dalin Jenő szintén csatlakozott a Schneider János által felhozott indokokból az indítványhoz. A polgármester megindokolta, hogy csak augusztus 14 én kapta meg a város az 1936 évi költségvetést és igy az 1937. évi költségvetést gyorsabban elkészíteni fizikailag lehetetlen volt. Minthogy a törvény értelmében a költségvetés augusztus 31-ével letárgyalandó, nem járulhat hozzá ahhoz az indítványokhoz, hogy a költségvetés tárgyalása elhalasztassék. A képviselőtestület az indítványok felett a szavazást megejtvén, nagy többséggel úgy határozott, hogy az 1937. évi költségvetés tárgyalását a napirendről leveszi, egyben a pénzügyi bizottságot kiegészítette vitéz Makray Ferenc és Taksonyi JánoB képviselőtestületi tagokkal. Az alsótemető ügyének rendezésére egy bizottságot küldött ki a képviselőtestület és ezzel a hosszúnak ígérkező közgyűlés hamarosan befejezést nyert. — Bátaszékiek zarándoklata Mária; gyűdre. Dr Hauser Imre bátaazéki plébános hiyei szeptember 7-én zarándoklatot rendeznek a melegszívű papjukkal Máriagyüdre. A filléres gyors hétfőn 9 órakor indul Báta- székről és 8 án érkezik vissza. Részvételi dij személyenkint oda-vissza 2 pengő 60 fillér. A zarándoklaton résztvesznek még a következő községek : Alsónyék, Kövesd, Lajvér, Farkó, Várdomb, Véménd, Palota- boz8ok és Harc hívei. Akik a zarándoklaton még részt óhajtanának venni, azok a részvételi dijat szeptember 5-ig a bátaszéki plébánia eimöre utalványon küldjék el. — Színigazgatói opgedMyek kiadása az 1936—37. 8zinlavadra. A vallásáé közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1936—37. sziniévadra kiadott igazgatói engedélyek alapján varmegyénk területére a következő színigazgatóknak adott játszási engedélyt; Fodor Oszkárnak Szeksftárdra, Deák Lőrincnek Dombóvárra, Pataki Józsefnek Bátaszák, Bonyhád, Paks, D^nafőíd' vár, Tamási és Tolnára, Hámori Aladárnak Simon tornyára, Karsay Zoltánnak Decs, Fadd, Gyönk, Hó- gyész, Nagy dörög, Qaora, öcsány és Pincehelyre és vitéz Bánky Róbert és Miskey József stsggione-jtyinjgaz- gatóknak az egész ország ,területére. —■ A Vas Gereben Társaság U1 tagja. Könnyű Lászlót, lapunk munkatársát a Vas Gereben Irodalmi él Művészeti Kör működő tágjai sorába választotta. — A vagyonváltság búza árát p*eP‘ tember hóra a pénzügyminiszter a földmüveiésügyi miniszterrel egyetértőén mátermázsánként 15 pangók00 állapította meg. naponként váltani kell, a régit elégetni. Hullott gyümölcsöket gyakran ssedjUk. Az őszi almát és körtét akkor siedjük le, ha a fán lévé gyümölcs — sióval nem a lehullott — kőiül egynéhánynak már illata van, különben éretlenül siednénk le. Minél több szilvát aszaljunk meg. A nyers siilva jóformán csak fillérekért értékesíthető. A kereskedők 70—90 filléres árakat ígérnek ai aszalt siilva kg ért minőség sserint. Körülbelül 3 kg siilva ad 1 kg asial- ványt, leszámítva kilogrammonként 10 fillért ai aszalásra, még mindig 18—20 fillérért értékesül a nyers siilva kilogrammja. Elért adott tehát a földmivelésügyi kormány a termelő* nek segélyt siilvaasialók építésére. Csapó Gyula gyümölcstermelés! intéző'
