Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-08-19 / 66-67. szám

1936 augusztus 19. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 LÁNYOKNAK - FIUKNAK Intézeti fehérneműéit és ágynemüek Paplanok — Takarók — Iskolacipők — Kész ruhák és szövetek elöirásos kivitelben, nagy választékban, előnyős árakon kaphatók PIRNITZER JÓZSEF is FIAI ÁRUHÁZÁBAN, SZEKSZARDON Katolikus nasmaiés Az Actio Catholica Országos El­nöksége most küldte ki felhívását a XXVII. Országos Katolikus Nagy­gyűlésre, melyet október 3—4—5—6. napján Budapesten tartanak meg. Az országos táborba szólító felhívás be vezetőjét Mi hal ovi ts Zsigmond tb kanonok, az Actio Catholica orszá­gos igazgatója irta, aki táborozójá- ban rámutat arra, hogy a „lázas gyötrődés, amely Istentől elpártolt világot rázza, tépi, már a falut íb elérte. Amig a falu egészséges volt, természetes dolognak vettük és nem sokat törődtünk vele. A „beteg falu*, az „elsodort falu* azonban megdöb­bent és évszázados mulasztásokra ébreszt rá bennünket. Hitetlenkedve látjuk, milyen keveset kapott eddig a falu Krisztusból 1 Isten csodája és népünk dicsérete, hogy mégis meg­maradt ilyennek. Pedig az ország kétharmada falun lakik 1 Sőt talán ebből is legalább egybarmad filiák- lon, tanyákon, szállásokon, majorok­ban. Erőtáplálékra van szüksége, hogy továbbra 'is és egyenesen állhasson. Egész Krisztusra! Aki orvosa és orvossága a világ minden bajának. Ezért az idei jelszavunk: Krisztus és a falu 1 Legyünk ott tehát sokan 1 Sokkal többen, mint eddig 1 Hogy azután magunkkal vihessük és szerte szórhassuk a tüzet minden kis ma­gyar hajlékba. Hogy Krisztus vilá­gossága derítsen fényt a magyar falu éjszakájában . . A nagygyűlés programmjából meg­tudjuk, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium esidén egészen ki­vételesen a nagygyűlés vidéki részt vevői részére az egyéni utazásnál 50 százalékos utazási kedvezményt en­gedélyezett. Az Actio Catholica köz­pontja ezidén is az ország egyes egy­házmegyei központjaiból nagyon jól bevált úgynevezett keresztes gyor­sok indítását határozta el. A nagy­gyűlést bevezető ünnepi szentmisére, amely október 4 én, vasárnap dél­előtt 10 órakor az ügetőversenypályán Ibbz és a három nyilvános ünnepi ülésre való belépésre a nagygyűlés jelvénye jogosít. A gyűlési „Ince pápa“ jelvény ára 50 fillér. — Aki egyénenként óbajt felutazni a nagy­gyűlésre, annak szüksége van a nagy- gyűlési jelvényre és a kedvezményes 50 BzázalékoB utazásra jogosító zöld vasúti igazolványra, amelynek ára 1 P. Kapható a központban (Buda­pest, IV., Ferenciek tere 7.) A ke­resztes gyorsvonatok utasainak fel­tétlenül szüksége van a kedvezmé nyes utazáshoz a nagygyülési 50 fil­léres jelvényre. A keresztes gyor­sokra az egyházközségeknél, plébá­niákon és lelkészségeken lehet jelent­kezni. Azok/ viszont a hozzájuk leg­közelebb m/ttködő államvasutak me- netjegyirodáinak fiókjaihoz fordulja­nak. — Mindennemű felvilágosítást egyébként az Actio Catholica köz­ponti irodájk (Budapest, IV., Feren ciek-tere 7.» ad. Szent István napján Első nagy királyunk, rólad zeng az ének, Ki szent hőse lettél Árpid nemzetének. S följajdul a dalban a mi bús sirámunk: Mivé lett szent hazád, első nagy királyunk ? Irta: Babay Géza. Kit világvihar itt hat darabra tépett, Gyászos öltözetben sírva vár a néped. Berendezted e hont s híven megtartottad, Irányt szabva késő, hosszú századoknak. S koronád gyöngyeit tolvajok elorzák, Csonkán ünnepel most szegény Magyarország De hová szent imánk csonkitatlan’ ér föl, Küldj hozzánk biztatást a csillagos égből. Áraszd ki népedre lelked lángolását, Hirdetve hazánknak szent feltámadását. Hat darabra tépett régi birodalmad Tőled vár ma újra égi bizodalmát, Igazságon épült boldog, drága békét, Hű magyar sziveknek áldott menedékét. Hol vagy István király, nemzetünk istápja? Nevedet kiáltjuk s foglaljuk imánkba. S bár elárvult régen ez az őst nemzet, Harcok viharában itt el mégse veszhet. Isten által küldött dicső kormányzója Minden nagy veszélytől megvédi, megóvja. O vigyáz odafenn ős Buda várába* Ezeréves, fényes, ősi koronádra. Ő itt ma e földön nagy, hős jogutódod» Akiben e nemzet sohasem csalódott. Szent koronád ma is ős hitünk forrása, Fénye rávilágít az egész országra. Ideig-óráig rá homály borulhat, Hirdetője mégis a mi ős jogunknak. Rád örök dicsőség s ezer áldás száll ma, Borulj nagy lelkeddel a magyar hazára. Te vagy itt e honban, melyért élünk-halunk, Ezredekre szóló fényes diadalunk. A népek közt a harmadik Irta: Jánosi György A berlini olimpiai játékok ötven nemzete közt Magyarország a har­madik helyre jutott. Nem a vakvéletlen volt az, amely ezt a hihetetlenül értékes helyet e nemzetnek megszerezte, hanem az a rátermettség, amelyről szüntelenül be­szélünk, valahányszor a magyar nem­zet értékeB voltát hangoztatjuk. Mi­kor az egyes küzdelmek folytak s hallgattuk a rádió bemondásait, gon­dolatban ott voltunk a porondon és segítséget szerettünk volna nyújtani azoknak, akik meginogtak. Együtt éreztünk azokkal, akik a magyar névért, magyar becsületért mérték össze erejüket a negyvenkilenc nem­zettel, a súlyos milliókat számláló Olasz, Francia, Augol, Német, Egye­sült államok képviselőivel, a messze Kelet fiaival s az Északi kemény sziklák küldötteivel. Voltunk, akik 10—12 aranyérem megszerzésére tar­tottunk számot. Mándi és Kubinyi révén hiteles számítások épültek fel képzeletünkben s mellékkörülmény okozta, hogy a magyar színek nem tizenkétszer lobogtak, győzelmet hir­detve az olimpiai főárbocon. De igy is határtalan e nemzet öröme, határtalan nemzeti büszke­sége, hogy annyi kiváló nemzet élén ott ragyog az a név, amelyről tőlünk egy kardesapásnyira azt hirdették, hogy nem Iobz. Az első, ami fiaink iránti hálánk után belevág szivünkbe, mint zúgó fergeteg a nyári forróságba, hogy megkérdezzük: hol voltak azok, akik a magyar nemzet ezeréves testén azon hittel osztoztak, hogy ők egyedül jogosak ahhoz, hogy a Duna—Tisza mentén a nemze­tek sorsát irányítsák magasabb kultúrájukkal, életképességükkel, értékeikkel 9 Mikor a ravasz és álnok róka orv- I támadása, hitvány lélek terület- és emberéhsége szabadon dalhatott egy beteg Európa bókét szimuláló, fehér — mocskos asztala mellett, akkor ott láttak a hullarablókat, az irgalmat nem iBmeróket, e nemzet szemét béke- ronggyal bekötőket seregestül. DO most, a gerelyszakitáskor, kópjatörés- kor, most, a nagy infesaitő és ideg­öldöklő, lovagias kttzdelem idején, elolvadjanak és elpárologtanak, mint a nulla, amelyet hóból faragtak a gyerekek s forrasztani a tűzhelyre tettek. A berlini győzelem a mi szempontunkból hihetetlenül értékes erkölcsi győzelem és elégtétel mindazért, — amit Trianonban elszenvedtünk, ártatlanul. A második, amire gondolnánk kell, az, hogy ime itt van előttünk egy hatalmas eredmény, amelyet azok a fiák vívtak ki, akiket rátermett ve zetés, önzetlen szakértelem, lángoló rajongás egyetemlegesen keresett ki, fedezett fel, készített elő. A magyar sport nemzeti értékké az­zal lett, hogy a nemzet egyetemes érdekeit egy pillanatra se veszí­tette el szemei elől. Mondhatjuk, hogy igazi irredentizmus hatotta át s bármerre járt, a magyar címerrel kebelén, szivében a magyar élniaka- rással és lendületes nkarattal lekötötte a figyelmet s nem eyyszer sorok mögött, nemzeti létünkért folyta­tott ádáz küzdelmet. Alapjában véve minden mérkőzés alapjellege az volt és az marad, hogy a fajták mérik össze erejüket annak ki­tudására, hogy melyik a jobbik ? A harcratermett magyar fajta ke ményan megállta helyét Berlinben, mert idehaza komoly, lelkiismeretes és felelősségteljes vezetők irányítot­ták az előharcokat, a készülődéseket. Olj/an nagyszerű szellemet vittek bele a magyar közvéleménybe, hogy ma már a falu is teljes erővel érdek­lődik az iránt a sport iránt, ami­ről rövid idővel ezelőtt még azt tartotta, hogy úri időtöltés, káros. Ha van valami, ami egy kicsit sa­vanyúvá teszi a szánk izét, ez az, hogy a szellemi téren helyezést se értünk el, amit kizárólag annak kell tulajdonitani, hogy hiszen sokan nem is tudják azt, hogy etéle is van s ha van, mimódon kell azon részt- venni ? Már pedig tiz-husz beérke­zettnek mondott, mondjuk, pesti em­ber, akármilyen kiváló is, de nem az egész nemzet ott, ahol nincs favorit, se a papírforma tekintélye. Hatalmas rengeteg a magyar élet, amelyben messze síkokon is állhatnak égig­érő fák és hegyek tetején is görbéd- hetnek korcsfenyők. — Sohase lehet tudni ób előrelátni azt, hogy ki az, aki e téren is dicsőséget szerezhetne nemzetének ? Az olimpiai győzelem, a magyar dicsőség ujraragyogása egy ezeréves tusában megedzett nemzet természe­tes önigazolása arról, hogy a világ müveit nemzetei közt az élenállt és az élre való l Nem oláh hordák bocskorszijjának kötözésére, nem uton- állók hiúságának, nem létező hóditó- vágyának legyőzésére született, ha­nem becsületre, tisztességre, nemes harcra, kiváló életre. Minket az Isten szent keze alkotott e helyre, mert ezt a helyet igy megállani egyedül a harcedzett magyar fajta tudja. A mi erŐB karunk, bátor szi­vünk, elszántságunk Isten akaratá­nak kizárólagos végrehajtója Európa ezen Utküzőpontján I Nézd a magyar rónákat 1 Nézd a magyar ipart 1 Nézd a magyar mun­kást 1 Nézd a magyar értelmiséget 1 Bárhova, bármire essék tekinteted, mindenütt mindenről rádragyog az olimpiai győzelem láthatatlan aranyérme t A nagy tusa eredmé­nye, amelynek kiáltó bizonysága az, hogy élünk l Élünk t A trianoni pokol fekete éjszakájá­ból olimpiai koszorú számára sarjad már az ezeréves törzs 1 Csak annyi összefogás, mint amennyi a ber­lini olimpiai játékok kis magyar szigetének szivében élt, csak annyi komoly megértés, amennyivel dr Kelemen Kornél ennek a dicsősé­ges kis termopiléi seregnek lelkét, küzdelmét tüzbeboritta ott Berlin­ben a két hétig tartó tusakodás­ban, csak annyi elszántság, kisi­mított, kiedzett tudás, mint ameny- nyi a tusák idején eltöltötte fiain­kat, csak annyi lemondás, mint amennyit a küzdőtől az előkészü­let megkíván és befejeződik mindaz, ami ezt a szerencsétlen, átmeneti csonkaságunkat felidézte, idelökte Európa:t lábaihoz tetemrehivásnak. Jaj, ha itt egyszer újra felharsan­nának a riadók I Ha egy hatalmas hadseregbe tömörülnének a ma még bizonytalanul, álvezérekre szívesen hallgató, révedező magyar milliók 1 Hej, ha átérezni végre mindenki

Next

/
Thumbnails
Contents