Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-08-15 / 65. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi, 1936 augusztus 15. (Szombat.) 65. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl(i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ________6 pengő Pe lelOa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árali A legkisebb hirdetés álla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmétos széles hasábon mllllmélersoronként 10 finér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-,'el|egyzéal, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Boldogasszony Anyánk, Hasánk nagy Pitronája dicsőségét zengik ma Nagymagyar országon a zsolozsmák és felcsendül ez az ősrégi magyar egyházi ének a Tabmagyarok szivében éppúgy, mint ahogy szabadon szárnyalhatnak e melódiák Csonkamagyarország e na* pon ünneplő minden templomában. Az ősöktől örökölt buzgÓBággai fohászkodik a magyar nép az Egek Urához, árassza el áldásával ezt a szerencsétlen, sokat szenvedett országot és „ne feledkezzék meg rólunk, szegény magyarokról“. Talán sohasem volt nagyobb szűk* ség a Megváltó Anyjának segítő közbenjárására, mint most, ezekben a borzalmasan salyos időkben, amikor a gondok dandárja nehezedik a sokat Bzenvedő, a megélhetésért küzdő, de Istenben és az ö segítségében bízó magyarokra, akik között a nemzet virága és reménysége: az ifjaság éppúgy nélkülöz, mint a jobb időket látott, boldog esztendőket élt öregek. Anyagi bajok, súlyos katasztrófák, belső viszályok és a háború rémségei az évezred során sokszor végigsöpör tek ezen a nemzeten, amelyet annyiszor fenyegetett a megsemmisülés veszedelme. Bármilyen borzalmas hely* setéből is épen került azonban ki a bite, bogy közbenjárásával megsegiti az Isten Anyja, akinek halála évfordulóján Szent István királyunk Magyarországot felajánlotta. Tudjuk, hogy sose volt nehezebb kö rülmények között ez a rettenetes vér- és terület veszteségek tői legyengült ország, mint éppen most, amikor a vörös rém ördögi kegyetlenséggel kezdi ki „minden állam talpkövét: a tiszta erkölcsöt“. Az Istent, a val lást tagadó, az erkölcsös életet szét- dúló, az emberek millióit zsarnoki módon elpusztító és minden nemes érzést megcsufoló irányzat a maga borzalmas felkészültségével itt terpeszkedik már a szomszédban és nemcsak a régi birtokaink visszaszerzését akarja megakadályozni, hanem még a szükreszabott, védhetet- len határainkat is fenyegeti, abban mesterkedve, hogy visszahozza ide is az 1919. év nyarának rémségeit. A mi lefegyverzettségünkben, kicsinységünkben, gyöngeségünkben és minden eddiginél súlyosabb hely Zeitünkben azonban most sem szabad kétségbe esnünk, hanem bizakodással kell fordulnunk Magyarország Pátronájáhez, könyörögjön érettünk Szent Fiánál, segítsen meg bennün* két, erősítse meg a mi szövetségeseinket és barátainkat is, a „tiszta erkölcs“ őreit, hogy azok támogatásé val megvédhessük, megmenthessük magunkat attól a katasztrófától, amelyet ellenségeink a mi megsemmisítésünkre készítenek elő és hogy a szűz- máriás lobogót újból hamarosan kitűzhessük a most idegen megszállás zlatt szenvedő magyar földön is. Megyebeli úszó és ökölvívó bravúrja az Olympián Hetekkel ezelőtt megemlékeztünk a paksi születésű dr Abay-Nemes Oszkárnak, dr Abay-Nemes Gyula gyógyszerész fiának európaszerte aratott uszósikereiről és annak a véle ményünknek adtunk kifejezést, hogy a kiváló fiatal úszó bizonyára pompásan megállja helyét a mostani berlini Olympián is. Dr Abay-Nemes a százméteres gyorsuszásban elismerésre méltó módon szerepelt, viszont nagy része van abban, hogy a 4X200 méteres uszóstafétában Magyarország fiai győztek az összes európai ussó- nemzetek bajnokai előtt. A magyar staféta ugyanis, amelynek Csik Ferenccel együtt dr Abay- Nemes Oszkár is tagja volt, Japán és Amerika után harmadik lett az impozáns versenyben, amelyben a világ legjobb úszói mérték ösbzo erejüket egymással. Kiváló földink, akiről a váltás után úgy látszott, mintha gyöngén kezdett volna, bravúros finissel nemcsak visz- szaszerezte, hanem még növelte is előnyét a németekkel szemben, akik ebben a számban minden erejük megfeszítésével elsők szerettek volna lenni az összes enrópai nemzetek előtt. A magyar tudás, erő, akarat és szívósság azonban ez alkalommal is tiss teletet parancsoló módon nyomult az élre, hogy szaporítsa a nemzetek versenyén eddig szerzett babérokat. Hogy a stafétában milyen munkát végzett dr Abay-Nemes Oszkár, az abból is kitűnik, hogy az Olympián megjelent magyar tábor uj üdvözlést talált ki az ő részére és háromszoros »Éljen Abay< kiáltással fogadta, amikor a célhoz ért. Az a világra szóló diosőség, amelyet a magyar uszóstaféta szerzett Berlinben ennek a megnyomorított kis országnak, külön nagy öröm nekünk, Tolna vármegyének, hiszen e győzelmet tekintélyes részben a vármegye szülöttének a kitűnő dr Abay Nemes Oszkárnak a küzdőképessége harcolta ki. Az ökölvivők között sok reménységre jogosító módon tör előre a dombóvári Mándi, akinek nagyszerű ered ményeire már a külföld is felfigyelt. A beteg kisiparosok hálája dr Őrffy Imrének Héviz fürdőt, hazánk egyik legkitűnőbb gyógyfürdőjét, a magyar kisiparosság régtől fogta látogatja, azaz csak látogatná, ha a látogatás költségeit viselni tudná. Megváltozott etekintetben a helyzet két éve, amikor a Héviz Iparos Gyógytelep létesült, amelynek létrehozásában dr Örffy Imrének oroszlánrésze volt s amely intézetben a kisiparosság igen méltányos árért élvezheti a gyógyfürdőviz minden előnyét. Nyilván ez vezette az ott gyógyuló iparosságot, amikor a minap egyhangúlag akként határozott, hogy elhelyezteti az Udülőházban dr örffy megnagyobbított arcképét. Úgy látszik, a kisiparosság nem akarja elfelejteni, hogy örffy tizenötéves törvényhozói működése alatt mit tett érdekében. A szekszárdi iparosságnak I egy része okulhatna ebből. A villanyvita utóhangja _ \ villanyüzemű vízvezeték erőszükségletének biztosítása — Vettük a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur l Nagybecsű lapjának 61. számában igen helyesen méltóztatott szóvátenni azokat a körülményeket, amelyek miatt már ismételten villamosáram nélkül maradt vármegyénk számottevő lakossága. A cikk helyesen mu tat rá a hiányokra, de nem domborítja ki eléggé azt, hogy a nagyközönség méltán elvárhatja a Hungária részvénytársaságtól, hogy olyan tartalékberendezésekről gondoskodjék, amelyek kizárják a múltkorihoz hasonló esetnek a lehetőségét. Alkalmam volt a generátor telepet látni és abban » azt, hogy esetleges géphibák folytán előálló zavarok a legrövidebb időn belül kiküszöbölhetők, mert a tartalékgépek bekapcsolása a leggyorsabban lehetséges. Ha tehát a központ, amelynél a tartalékgépek igen jelentékeny holt tőkét képviselnek, ilyen teljesitőképes, csodálkozni kell azon, hogy a sokkal kisebb befektetést kívánó és könnyen romolható részekből nem gondoskodnak elegendő tartalékpéldányról. De ezt csak mellékesen. Sokkal nagyobb baj és Szekszárd város vezetőségére is nagy felelősséget hárít az a körülmény, hogy a vízellátás technikailag a villamos áramtól függ. Már maga a tartalékok nélküli vízellátás is bizonyosfoku kockázatot jelent. Mennyivel nagyobb a kockázat a jelen esetben, amikor nemcsak a vízellátó berendezések kifogástalan működésétől, hanem a villamos áram«> szolgáltatástól is függővé van téve a város vízellátásának biztos funkciója, akkor, amikor a közkutakat leg- nagyobbrésaben megszüntették. Pedig ezen igen könnyen lehetne segíteni azzal, ha a szivattyútelepen egy megfelelő Diesel- vagy egyéb olcsóbb Üzemű motort állítanának be. Ennek a beruházásnak a nagysága elenyésző csekély ahhoz a lehetőséghez képest, hogy tűz esetén, kritikus időpontban, a vishiány miatt az egész város ki van téve a mentési lehetőségek hiányának. Tovább megyek. Talán nem is olyan fantasztikus egy háború lehetősége sem. Lépten-nyomon tárgyalnak légvédelemről stb. Valószínű, hogy az illetékesek azért foglalkoznak ezzel, hogy a lehetőség határain belül a lakosság és vagyonának védelmét biztosíthassák. Mi történnék Szék- szárddal, ha egy légitámadás esetén az áramszolgáltatás szünetel és tűn támad ? A repülőtámadás egész bíso- nyosan az áramot előállító gócpontok ellen irányul elsősorban. De eltekintve ettől, a gázok elleni védekezésben ia jelentékeny szerepe van a víznek. Hiábavaló a szervezkedés, ha a védelem eszközei nem állanak rendelkezésre. Mindezek a veszélyek legalább is csökkenthetők azáltal, ha &. vízszolgáltatás függetlenitve van az áramszolgáltatástól, vagy legalább is ennek a lehetősége adott esetben biztosítva van. Reméljük, hogy a város vezetősége ezeket a szempontokat mérlegre fogja tenni és módot fog találni az orvoslásra. Teljes tisztelettel egy szekszárdi polgár. A kocsolai bokréta Dr Győrffy Béla kiváló rendezésében az Országos Magyar Bokréta Szövetség kocsolai bokrétája, a török- koppányi és koppányszántói bokréták közreműködésével, nagyszabású bokrétanapot tartott, ahol a környék intelligenciája és lakossága nagyszámú részvételével mintegy 1000 néző volt. Siófokról az IBUSZ vezetésével külföldiek is számosán megjelentek, lengyelek, franciák, németek amerikaiak. A gyönyörűen feldíszített tágas réten folyt le az ünnepség. A Himnusz eléneklése és az ttdvözlőbesséd után, amelyet egy helyi bokréta mondott, kemutatásra kerültek a régi magyar népies táncok: kanásztáno, üvegcsárdás, tolnai verbung, libbenős csárdás, majd lakodalmi szokásokat mutatott, be a törökkoppányi bokréta. Az ünnepély nagyon kedves pontja volt a kocsolai gyermekbokrétások bemutatója, akik egy bájos, énekes- játék mellett vonultak tel. Általában az egész ünnepély, illetve bokrétabemutató a jelenlévő közönséget égé- | szén elragadta és az egész előadás Egyes szám ára 12 ffilléPa
