Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-22 / 58. szám
XVIII. évfolyam, Szekszárdi 1936 Julius 22. (Szerda.) 58. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pe telős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények á szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések drali A legkisebb hirdetés dlfa 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 finér, AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-.' eljegyzési, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ul búzaárak A gabonaértékesítés problémája az idén, úgy mint tavaly, kellő időben megoldást nyert. Megtörtént a búza idei állomási limitárainak megállapi- tása. Egyidejűleg rendelet jelent meg, amely szerint a tőzsdei határidőUzle tek kötése a kormány engedélyétől fUgg, a miniszterelnök-helyettes pe dig kijelentette, hogy a kormány a bnzahatáridő-Üzletek kötését a folyó gazdasági évben nem fogja engedélyezni. . Ha az idei limitárak megállapitá sát közelebbről vizsgáljuk, megállapíthatják, hogy ez az értékesítési rend szer, amelyet a mai kormány immár harmadik esztendeje bevezetett és ki is épített, egyenes vonalban matatja az árak emelkedését. Ez az emelkedés az idei nagyobb gabonatermés ellenére is tovább folytatódott, a kormánynak módjában volt az állomási árakat métermázsánként 40 fillérrel felemelni, amely összegbe már a nagyobb piaci árak is bele vannak kalkulálva. Hogy ez sikerült, az aú- bak a céltudatos külpolitikai és külkereskedelmi tevékenységnek eredménye, melyet a Gömbös kormány hivatalbalépése óta folytatott azért, hogy mezőgazdasági főterményttnk* nek piacokat tudjon biztosítani. De köszönhető az idén különösen annak, hogy a kormány azon az alapon, amelyet a római egyezmény adott meg, tovább folytathatta a piacok szerzését és pontosan 7,200.000 mé termázsa busát helyezett el az uj termésből a piacokon. Ennek az értékesítési rendszernek évről-évre növekvő előnyei az idén különösen abban mutatkoznak, hogy a megállapított árak nemcsak magasabbak a tavalyinál, hanem stabilak maradnak az egész gazdasági évben, Kern ingadoznak és függetlenek attól is, bogy a gazda az év melyik szakában víbzí piacra búzáját. Nagy előnye ennek a rendszernek az is, hogy a búzaárak annyira intézményesen körül vannak bástyázva, hogy a gazdát az egész gazdasági év folyamán nem fenyegeti az a veszedelem, hogy a spekuláció alább szoríthatja a megállapított limitárakat. Kitűnik azonban a kormány intézkedéséből az is, hogy a gabonakereskedelmet az exportból egyáltalában nem zárja ki. Módot ad a kereskedelemnek arra, hogy eddigi exportkötéseit fenntartsa. Semmikép sem szűkíti a magánkereskedelem exporttevékenységét, sőt szívesen is látja, ha a magánkereskedelem a gabonaértékesítésbe belekapcsolódik és ezért tárgyalásokat is fog folytatni a részletek megvitatása céljából a kereskedelmi érdekeltségekkel. Megengedi tehát, sőt szívesen látja a kormány magánkereskedelem exporttevékenységét, ezt azonban közérdekből két szempontból kívánja hathatósan ellenőrizni. Először azért, hogy a külföldi piacok alacsonyabb áraival a megállapított limitárak rovására I ne ronthassa az árakat, másodszor pedig azért, hogy a gazda az egész gazdasági évben ne csupán a Futu rától, hanem a magán exportkereske- dőtől is hiánytalanul kapja meg a megállapított állomási árakat. A kormánynak az a rendelete viszont, amely a gabonahatáridőüzletek- re vonatkozik és az az elhatározása, hogy az idei gazdasági évben buzá ban határidőüaletek kötését nem engedélyezi, teljesen megfelel úgy a közérdeknek, mint a termelői érdeknek. Logikailag is lehetetlen, hogy a kormány a mai értékesítési rendszer mellett engedélyezze a gabona- határidőüzletek kötését búzában. — Azok, akik a tőzsdei határidőüzletek szükségességét hangoztatják, mindig azzal érvelnek, hogy ezekre azért van szükség, mert árbiztositást lehet tőlük várni. Minthogy azonban az értékesítésnek mai rendszere a busa árakat az egész gazdasági év folyamára stabilan biztosítja, fölösleges, hogy a határidő üzleti tevékenység meginduljon. Kétségtelen ugyanis, hogy akár hossz, akár bessz spekuláció folyik a tőzsdén, az igy kiala kult árak előnyeit sohasem élvezi a termelő, hanem mindig csupán a epe kauciónak egészen szűk köre. Meg kell állapítanunk végül az áraknak egyenes vonalban történő emelkedéséből azt, hogy ez a rend szer, amelyet a kormány a boletta helyett életbeléptetett, bevált és jó. A legjobb gabonaértékesitési rend szer egész Európában. Úgy a tér meló, mint az egész gazdasági élet tehát csak elismeréssel emlékezhetik meg azoknak & szakembereknek munkájáról, akik o>t az értékesítési rendszert immár tejesen kiépítették. Nagykorusitsuk a falut II. Emberibb-embert Az emberibb* emberré levésnek a | legnehezebben járható útja és egy- 1 ben a legizgalmasabb is az, amikor az embert úgy mutatjuk, mint a társadalmi közösség egy Ragját, a kultúra részesét, a létért való küzdelem osztályosát. Ez már tudást, Bzéles meglátást és nagy óvatosságot kívánó munka. Ez már vitát válthat ki és a vita harccá, gyűlöletté fajulhat, pedig a felvilágosító munkába az ily irányú felvilágosítás is beletartozik. Krisztusról és az ő tanairól nem szoktunk vitatkozni és nincs is ember, aki el nem ismerné, hogy tanai örökkévalók. A felebaráti szeretet parancsát is elismerjük, mint őrökéletü tant, de amikor ez áldozatokat követel tőlünk, megindul az örök pör, az individualizmus és kollektivizmus pőre, az egoizmuB és altruizmus örök vitája. Kr. e. 400 esztendővel, a nagy idealista, Platón, az emberi társadalom boldogabb rendjéről elmélkedve hirdette a rabszolgaság eltörlését, mig nagy ellenfele Arisztotelész, aki gyakorlatiasabb ember volt, azt hirdette, hogy rabszolgáknak is születniük kell, a társadalom nélkttlök nem élhet. Tehát az első rendszeres, irányított gondolkodás kezdetein megindult a nagy pör, ami ma Bines befejezve. A falu emberét a nagy pör minden fázisában végig kellene vezetnünk, az ősembertől kezdve az egyiptomi gulaépitőkön, a görög-római rabszolgaságon, a középkori hűbériségen keresztül a humanizmus, á felvilágosodás mai emberéig. Szemléltetnünk kell ezen hosszú utat, a mérhetetlen időt és azt a majdnem semminek látszó haladást, amit az emberiség ezen az utón szociális vonatkozásokban tett. Itt meg kell tanulnunk azt, hogy nemcsak az egyéni intellektus fejlődik, szélesül, hanem az átlagos em- bernivó is magasodik és ez — bogy úgy mondjuk — az a kollektív intelligencia az, ami tulajdonképpen előre viszi az emberiséget. Ez a kollektív intelligencia az egész és benne az egyéni intellektus csak rész, amely részeknek vágya mindig küldetéses zseniben, apostolban csúcsosodik ki, de viszont ő sem nőhet túl az egésznek a teljesítményén. Ez a kollektiv intelligencia az, amelyik geológiai lépésekkel tud csak előrejutni a haladás utján. Mutassunk rá, hogy az őskori bar- langrajzoktól Michelangéléig,.a trinili lelettől a kőnigsburgi bölcs koponyájáig megmérhetetlen a távolság és -épp oly nagy a távolság szociális vonatkozásokban is, CBak a mi szűk látókörre beállított szemünk az oka annak, hogy bizonyos emberi türelmetlenséggel szemléljük az események egymásutánját. Nem tudunk a mára vonatkoztatva geológiai idővel gondolkodni. Meg kell éreztetnünk, hogy az a talán háromszor, négyszer 2000 éves periódus, amelyekben a szumir, babiloni, egyiptomi, görög, római és a keresztény kultúrák egymást váltogatták, csak egy két tik-takja a nagy kozmikus óra ketyegésének. Amíg Egyiptomban egyetlen központi akarat volt, amely géptechnika nélkül, pusztán emberi verejtékből hegypiramisokat építtetett, amely abszolút akarat határozta meg milliók Borsát, addig a történelmi Középkorban már a központi akarat egyensúlyaként, partikuláris érdekek is melléje kerültek és e két erő egyensulyEgyes szám ára 12 fillér. viszonya és erőtartaléka határozta meg a közösség sorsát. Tehát nemcsak a fizikában, hanem társadalmi téren is elértünk a relativitás korába* Még tovább menve, ezen partikuláris érdekek osztályérdekké tágulnak és sokasodnak, mig a jövő képe a teljes kollektivitás felé irányul. Tehát igenis van haladás. Well* írja „A világtörténelem alapvonalai" cimü munkájában, hogy a római társadalom a maihoz viszonyítva, aa ennek csak egy meandervölgyi változata. Ha tényleg hiszünk a kultúrák 2000 éves életében, akkor valóban eljutottunk oda, ahová a görög-római kultúra jutott Krisztus születése kö* rttli időben. A különféle társadalmi forráskeresések, filozófiák, társsdalom- bölcseletek sokfélesége jellemezte ezt a kort éppúgy, mint ma a mienket. A görög eklekticizmus kora ez, a. világnézeti elvek, tervek és elméletek khaosza. Az egyik végleten a hűbériséget visszasirók, a másik végleten pedig a mindent uniformizálni akaró bolBevismus. E két véglet között az> olasz fascizmus, a német hitlerizmus,. egyéni elgondolásokon, faji éB nemzeti adottságokon átszürődve, a lehetőségek és megvalósítások széles ská-- láját adják. A nagy, a 2000 éves keresztény kuítura van itt előttünk összeomlóban, hogy mégegyszer visszatérjünk oda, ahonnan ez a kultúra elindult: Krisztushoz és az ő tanításához. Ez a nagy harc, ez az uj forma- keresés, már jóval a világháború előtt elindult és csak most vált olyanná, hogy nem lehet hallgatni róla. Már maga az a letagadhatatlan tény, hogy az egész müveit és félmüveit világ; egy uj berendezkedés előtt áll, egymagában is világos bizonyítéka annak, hogy a régi rendszer tovább fönn nem tartható, elavult, mert minden történés egy bizonyos diszhar- mónikus állapotot tételez föl, tehát csak ilyen dissharmónikus állapotból jöhet változás. A dolgok -— mondja Emerson — nem engedik, hogy soká. rosszul vezessék őket. Mindig beálti valami elsimító körülmény, amely a tulkapót, a tulerőset, a tulgazdagot,. a tuUzerencséset alapjában véve — ugyanarra a szintre fokozza le, amelyen a többiek vannak. A polarizáció» törvénye ez, ahogy Emerson nevezi.. Raoul Francé pedig az első világ-- törvényévé teszi és kiegyenlítés nevet: ad neki. A természet nem igen szeretii a kivételeket és ez törvény az emberi társadalomban is. Ha a kormányzat tulkemény, megnő ellene azt ellenállás, ha az adó tulmagas, akkor a hozadéka csökken, ha a büntetőkódex tulkemény, a bírák enyhén ítélnek, ha pedig a törvény enyhe,, akkor kipótolja a magánbosszu és. igy tovább a társadalom és a nagy természet ezer vonatkozásában.
