Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-22 / 58. szám

XVIII. évfolyam, Szekszárdi 1936 Julius 22. (Szerda.) 58. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pe telős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények á szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések drali A legkisebb hirdetés dlfa 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 finér, AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-.' eljegyzési, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az ul búzaárak A gabonaértékesítés problémája az idén, úgy mint tavaly, kellő időben megoldást nyert. Megtörtént a búza idei állomási limitárainak megállapi- tása. Egyidejűleg rendelet jelent meg, amely szerint a tőzsdei határidőUzle tek kötése a kormány engedélyétől fUgg, a miniszterelnök-helyettes pe dig kijelentette, hogy a kormány a bnzahatáridő-Üzletek kötését a folyó gazdasági évben nem fogja engedé­lyezni. . Ha az idei limitárak megállapitá sát közelebbről vizsgáljuk, megállapít­hatják, hogy ez az értékesítési rend szer, amelyet a mai kormány immár harmadik esztendeje bevezetett és ki is épített, egyenes vonalban matatja az árak emelkedését. Ez az emelke­dés az idei nagyobb gabonatermés ellenére is tovább folytatódott, a kor­mánynak módjában volt az állomási árakat métermázsánként 40 fillérrel felemelni, amely összegbe már a na­gyobb piaci árak is bele vannak kalkulálva. Hogy ez sikerült, az aú- bak a céltudatos külpolitikai és kül­kereskedelmi tevékenységnek ered­ménye, melyet a Gömbös kormány hivatalbalépése óta folytatott azért, hogy mezőgazdasági főterményttnk* nek piacokat tudjon biztosítani. De köszönhető az idén különösen annak, hogy a kormány azon az alapon, amelyet a római egyezmény adott meg, tovább folytathatta a piacok szerzését és pontosan 7,200.000 mé termázsa busát helyezett el az uj termésből a piacokon. Ennek az értékesítési rendszernek évről-évre növekvő előnyei az idén különösen abban mutatkoznak, hogy a megállapított árak nemcsak maga­sabbak a tavalyinál, hanem stabilak maradnak az egész gazdasági évben, Kern ingadoznak és függetlenek attól is, bogy a gazda az év melyik sza­kában víbzí piacra búzáját. Nagy előnye ennek a rendszernek az is, hogy a búzaárak annyira intézmé­nyesen körül vannak bástyázva, hogy a gazdát az egész gazdasági év fo­lyamán nem fenyegeti az a veszede­lem, hogy a spekuláció alább szorít­hatja a megállapított limitárakat. Kitűnik azonban a kormány intéz­kedéséből az is, hogy a gabonakeres­kedelmet az exportból egyáltalában nem zárja ki. Módot ad a kereske­delemnek arra, hogy eddigi export­kötéseit fenntartsa. Semmikép sem szűkíti a magánkereskedelem export­tevékenységét, sőt szívesen is látja, ha a magánkereskedelem a gabona­értékesítésbe belekapcsolódik és ezért tárgyalásokat is fog folytatni a rész­letek megvitatása céljából a keres­kedelmi érdekeltségekkel. Megengedi tehát, sőt szívesen látja a kormány magánkereskedelem exporttevé­kenységét, ezt azonban közérdekből két szempontból kívánja hathatósan ellenőrizni. Először azért, hogy a külföldi piacok alacsonyabb áraival a megállapított limitárak rovására I ne ronthassa az árakat, másodszor pedig azért, hogy a gazda az egész gazdasági évben ne csupán a Futu rától, hanem a magán exportkereske- dőtől is hiánytalanul kapja meg a megállapított állomási árakat. A kormánynak az a rendelete vi­szont, amely a gabonahatáridőüzletek- re vonatkozik és az az elhatározása, hogy az idei gazdasági évben buzá ban határidőüaletek kötését nem en­gedélyezi, teljesen megfelel úgy a közérdeknek, mint a termelői érdek­nek. Logikailag is lehetetlen, hogy a kormány a mai értékesítési rend­szer mellett engedélyezze a gabona- határidőüzletek kötését búzában. — Azok, akik a tőzsdei határidőüzletek szükségességét hangoztatják, mindig azzal érvelnek, hogy ezekre azért van szükség, mert árbiztositást lehet tőlük várni. Minthogy azonban az értékesítésnek mai rendszere a busa árakat az egész gazdasági év folya­mára stabilan biztosítja, fölösleges, hogy a határidő üzleti tevékenység meginduljon. Kétségtelen ugyanis, hogy akár hossz, akár bessz speku­láció folyik a tőzsdén, az igy kiala kult árak előnyeit sohasem élvezi a termelő, hanem mindig csupán a epe kauciónak egészen szűk köre. Meg kell állapítanunk végül az áraknak egyenes vonalban történő emelkedéséből azt, hogy ez a rend szer, amelyet a kormány a boletta helyett életbeléptetett, bevált és jó. A legjobb gabonaértékesitési rend szer egész Európában. Úgy a tér meló, mint az egész gazdasági élet tehát csak elismeréssel emlékezhetik meg azoknak & szakembereknek mun­kájáról, akik o>t az értékesítési rend­szert immár tejesen kiépítették. Nagykorusitsuk a falut II. Emberibb-embert Az emberibb* emberré levésnek a | legnehezebben járható útja és egy- 1 ben a legizgalmasabb is az, amikor az embert úgy mutatjuk, mint a tár­sadalmi közösség egy Ragját, a kul­túra részesét, a létért való küzdelem osztályosát. Ez már tudást, Bzéles meglátást és nagy óvatosságot kí­vánó munka. Ez már vitát válthat ki és a vita harccá, gyűlöletté fajul­hat, pedig a felvilágosító munkába az ily irányú felvilágosítás is bele­tartozik. Krisztusról és az ő tanairól nem szoktunk vitatkozni és nincs is ember, aki el nem is­merné, hogy tanai örökké­valók. A felebaráti szeretet parancsát is elismerjük, mint őrökéletü tant, de amikor ez áldozatokat követel tőlünk, megindul az örök pör, az individu­alizmus és kollektivizmus pőre, az egoizmuB és altruizmus örök vitája. Kr. e. 400 esztendővel, a nagy idealista, Platón, az emberi társada­lom boldogabb rendjéről elmélkedve hirdette a rabszolgaság eltörlését, mig nagy ellenfele Arisztotelész, aki gya­korlatiasabb ember volt, azt hirdette, hogy rabszolgáknak is születniük kell, a társadalom nélkttlök nem él­het. Tehát az első rendszeres, irá­nyított gondolkodás kezdetein meg­indult a nagy pör, ami ma Bines be­fejezve. A falu emberét a nagy pör min­den fázisában végig kellene vezet­nünk, az ősembertől kezdve az egyip­tomi gulaépitőkön, a görög-római rab­szolgaságon, a középkori hűbériségen keresztül a humanizmus, á felvilágo­sodás mai emberéig. Szemléltetnünk kell ezen hosszú utat, a mérhetetlen időt és azt a majdnem semminek lát­szó haladást, amit az emberiség ezen az utón szociális vonatkozásokban tett. Itt meg kell tanulnunk azt, hogy nemcsak az egyéni intellektus fejlő­dik, szélesül, hanem az átlagos em- bernivó is magasodik és ez — bogy úgy mondjuk — az a kollektív in­telligencia az, ami tulajdonképpen előre viszi az emberiséget. Ez a kol­lektív intelligencia az egész és benne az egyéni intellektus csak rész, amely részeknek vágya mindig küldetéses zseniben, apostolban csúcsosodik ki, de viszont ő sem nőhet túl az egész­nek a teljesítményén. Ez a kollektiv intelligencia az, amelyik geológiai lé­pésekkel tud csak előrejutni a hala­dás utján. Mutassunk rá, hogy az őskori bar- langrajzoktól Michelangéléig,.a trinili lelettől a kőnigsburgi bölcs koponyá­jáig megmérhetetlen a távolság és -épp oly nagy a távolság szociális vonatkozásokban is, CBak a mi szűk látókörre beállított szemünk az oka annak, hogy bizonyos emberi türel­metlenséggel szemléljük az esemé­nyek egymásutánját. Nem tudunk a mára vonatkoztatva geológiai idő­vel gondolkodni. Meg kell éreztetnünk, hogy az a talán háromszor, négyszer 2000 éves periódus, amelyekben a szumir, ba­biloni, egyiptomi, görög, római és a keresztény kultúrák egymást válto­gatták, csak egy két tik-takja a nagy kozmikus óra ketyegésének. Amíg Egyiptomban egyetlen központi aka­rat volt, amely géptechnika nélkül, pusztán emberi verejtékből hegy­piramisokat építtetett, amely abszo­lút akarat határozta meg milliók Bor­sát, addig a történelmi Középkorban már a központi akarat egyensúlya­ként, partikuláris érdekek is melléje kerültek és e két erő egyensuly­Egyes szám ára 12 fillér. viszonya és erőtartaléka határozta meg a közösség sorsát. Tehát nem­csak a fizikában, hanem társadalmi téren is elértünk a relativitás korába* Még tovább menve, ezen partikulá­ris érdekek osztályérdekké tágulnak és sokasodnak, mig a jövő képe a teljes kollektivitás felé irányul. Tehát igenis van haladás. Well* írja „A világtörténelem alapvonalai" cimü munkájában, hogy a római tár­sadalom a maihoz viszonyítva, aa ennek csak egy meandervölgyi vál­tozata. Ha tényleg hiszünk a kultúrák 2000 éves életében, akkor valóban eljutottunk oda, ahová a görög-római kultúra jutott Krisztus születése kö* rttli időben. A különféle társadalmi forráskeresések, filozófiák, társsdalom- bölcseletek sokfélesége jellemezte ezt a kort éppúgy, mint ma a mienket. A görög eklekticizmus kora ez, a. világnézeti elvek, tervek és elméletek khaosza. Az egyik végleten a hűbé­riséget visszasirók, a másik végleten pedig a mindent uniformizálni akaró bolBevismus. E két véglet között az> olasz fascizmus, a német hitlerizmus,. egyéni elgondolásokon, faji éB nem­zeti adottságokon átszürődve, a lehe­tőségek és megvalósítások széles ská-- láját adják. A nagy, a 2000 éves keresztény kuítura van itt előttünk összeomló­ban, hogy mégegyszer visszatérjünk oda, ahonnan ez a kultúra elindult: Krisz­tushoz és az ő tanításához. Ez a nagy harc, ez az uj forma- keresés, már jóval a világháború előtt elindult és csak most vált olyanná, hogy nem lehet hallgatni róla. Már maga az a letagadhatatlan tény, hogy az egész müveit és félmüveit világ; egy uj berendezkedés előtt áll, egy­magában is világos bizonyítéka an­nak, hogy a régi rendszer tovább fönn nem tartható, elavult, mert min­den történés egy bizonyos diszhar- mónikus állapotot tételez föl, tehát csak ilyen dissharmónikus állapotból jöhet változás. A dolgok -— mondja Emerson — nem engedik, hogy soká. rosszul vezessék őket. Mindig beálti valami elsimító körülmény, amely a tulkapót, a tulerőset, a tulgazdagot,. a tuUzerencséset alapjában véve — ugyanarra a szintre fokozza le, ame­lyen a többiek vannak. A polarizáció» törvénye ez, ahogy Emerson nevezi.. Raoul Francé pedig az első világ-- törvényévé teszi és kiegyenlítés nevet: ad neki. A természet nem igen szeretii a kivételeket és ez törvény az em­beri társadalomban is. Ha a kor­mányzat tulkemény, megnő ellene azt ellenállás, ha az adó tulmagas, akkor a hozadéka csökken, ha a büntető­kódex tulkemény, a bírák enyhén ítélnek, ha pedig a törvény enyhe,, akkor kipótolja a magánbosszu és. igy tovább a társadalom és a nagy természet ezer vonatkozásában.

Next

/
Thumbnails
Contents