Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-18 / 57. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 Julius 18. (Szombat.) 57. szám. TOLNAMEGYÉI üjsag Hl&I^lUÍNT KÉTSZER MEGJELENŐ K~FRF.RZTÉNY POMTIIC AT flS TÁTISAnAIJMI LAP ........... Sz erkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Európa biztonsága A nemzetközi élet legérdekesebb szenzációja Németország és Ausztria kibékülése. Ennek a történelmi jelentőségű mozzanatnak a méltatásával foglalkozik az egész világ sajtója, amely az utóbbi idők legfontosabb eseméüyének ítéli a két ro- kon ország között fennállott súlyos ellentétek kiküszöbölését. ’ Állandóan attól tartóit ugyanis a diplomácia, hogy ezen a téren meglepetésszértt összetűzés robbanhat ki sa robbanóanyag lángba borítja Európát. Németország és Ausztria viszonyának a rendkívül bántó módon való elbidegülése különösen Olaszországot és Magyarországot aggasztotta. Olaszországot azért, mert a maga érdekei szempontjából nem tartotta kívánatosnak, hogy a háború után megállapított északi uj határán, a Brenner hágónál olyan állam legyen a szomszédja, amelyet a európai közvélemény Németország előretolt tartományának tekintett volna. Magyar- országot pedig az tartotta különösen izgalomban, hogy állandó a feszültség egyfelől Ausztria és Németország, másrészt pedig Olaszország és Németország, vagyis azok között az államok között, amelyek baráti érzéssel és segítő megértéssel voltak hazánk sorsa, politikai és gazdasági helyzete iránt. Méltán keltett tehát általános és nagy megkönnyebbülést Olaszország közbenjárásának az az örvendetes sikere, amelynek eredményeképpen a német kormány Ausztriával szemben megszüntette a nemzeti szocialista propagandát, kötelezően kijelentve, hogy Ausztria önnállóságát tiszteletben tartja, belügyeibe beavatkozni nem kíván és nem is fog. Tudvalevő, hogy az olasz—abesszin háború következtében az angol—olasz jóviszony a szankciók megszüntetése dacára sem állott helyre és az is tény, hogy Franciaországban a Blum- kormány jutott uralomra, amelynek világnézete szöges ellentétben áll Mussolini országának alapvető elveiével. Szükséges volt tehát, hogy Németország és Ausztria közeledjenek egymáshoz, mert hisz ez egyúttal Olaszország és Németország közeledését is jelentette. Ausztria és Németország most kötött szerződése tehát nemcsak Közép Európa biztonságát jelenti, hanem Európa életének uj korszakát is, amelytől a mi sokat szenve deft hazánknak is sok A remélni valója. A nemzetközi politikában jól ismerik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök tett avégből, hogy Itália és Németország közeledését elősegítse. Éppen ezért kétszeres örömmel kell üdvözölnünk a beállott eseményeket, Amelyekben bizonyos fokig a magyar külpolitika tekintélyes sikerét is kéll látnunk és bizakodnunk kell abban, hogy a mi viszonyaink is jobbra fordulnák, ha megsokasodnak azok a barátaink, akiknek nemzetközi tekintélye és súlya napról-napra növekedik. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1-80 penfő. — A hirdetés egy 60 ralllhnéte» széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer, rtllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett rektóm-.'elletjyzésl, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. Magyar Egészség Vonat A Turul Szövetség — a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egye sütetek Országos Központja, — dr Végvárg József országgyűlési képviselő, a „Turul“ fővezére és ifj. dr Dérczg Ferenc országos vezér több kiváló ifjúsági vezér irányítása mellett, — világviszonylatban is eddigelé páratlanul egyedülálló káprázatos akcióval szándékozik meglepni a magyar közönséget. Az elmúlt év során, kezdeménye ző módon megrendezett nagysikerű Egészség Hét levont tanulságai alap ján, a „Turul“ Szövetség, az idei szentistváni szezon alkalmával, — pazar fénnyel, pompával, szakszerűséggel és kiváló tudományos felkészültséggel : Magyar Egészség Vonat elnevezéssel mozgókiállitást röpít a vasúti sínpárok érchálózatán keresztül' a vidék különböző centrumaiba. E robogó kiállítás gondolata mellett álmélkodó tűnődéssel kell meg államink. Az egyetemi ifjúság akkor, midőn sorait a mai nyomasztó gazdasági élet brutális jégverése éri állandóan, akkor, midőn a végzett fiatal diplomásoknak egész légiója kenyérkereset, elhelyezkedés, állás, sőt reményteljes kilátások nélkül a golgotás magyar élet durván ácsolt keresztje alatt görnyed, — akkor ez az ifjúság zugo lód&s, elégedetlenkedés éh hangos kö vetelődséB helyett csodálatos és meg süvegelésre méltó önfeláldozással a magyar jelen ezer sajgó ártalmait kutatja, szociális, karitativ és faj- biologiai tanulmányokat végez, hogy a feltárt gazdag adatgyűjtési ered mények bemutatása révén a jövendő egészséges kialakulását biztosíthassa. A 23 termeB kocsiból álló s összesen 345 méter hosszú vonat (olyan hosszú, mint a budapesti Kossuth Lajos-utca) elrobog az egyes magyar városokba, falvakba, hogy élő tanítóként hirdetője legyen mindenütt annak az igazi modern reformirányzatnak, melynek alapgondolata: az elsősorban és mindenekelőtt való: megelőzés. A legnagyobb és legmagyarabb ifjúsági szervezetnek, a „Turul“ Szövetségnek ez a munkája nemcsak úttörő és hézagpótló, de a maga nemében olyan felbecsülhetetlen értékű, melyet a modern kulturtörténelem büszke méltósággal jegyezhet fel a lapjaira. Dr Lendvay Béla. Nagykorusitsuk a falut I. Emberibb embert A falu nagykorusitásának végső célját akarja kifejezni ez a cim. Hogy a falu emberét a kiteljesedés felé vezethessük, ezt a nagykorusitást elsősorban is önmagunkon kellene kezdenünk a régi és ma különösen időszerű mondással: ismerd meg önmagadat. Nem lelki adottságaink megismeréséről van szó, mert hisz erre amúgy is kénytelenek vagyunk, hanem valahogy az a hitem, hogy amíg meg nem ismerjük önmagunkat minden vonatkozásban, amely vonatkozások az embert az emberhez, a nemzeti közösséghez és a nagy min- denséghez kötik, addig csak elvek, hitek, világnézetek labirintusaiban tévelygő, negativ emberek vagyunk 1 Tehát csak akkor érünk el a kiteljesedés mai fokára, ha megismerjük önmagunkat, mint az élettani fejlődés mai állomásán levő bonyolult munka- megosztásu és beláthatatlan jövőjű szervezetet (homo sapiens), megismerjük önmagunkat, mint a társadalmi közösség tagját, (zoon politikon), a létért való küzdelem mai emberét, amennyiben ez a mai tudományosság fokán lehetséges. ‘ Tulajdonképpen nem iá nagy munka ez. mert nem'a Széchenyi által óhajtott' "„kihiüvéU1, étnberföt“ akarunk teremteni, hanem csak Embert és'azért sem, mert a mai áflágÖB embernivó sokkal magasabb mint az j előző koré volt. A ma embere a rendi I kor után felszabadult jobbágyság negyedik-Ötödik generációja, — aki mégis csak ott ült a liberális kor dús terítékű asztala mellett és ha CBak a lehulló morzsák is jutnak neki, mégis ezen morzsákból is kiérezhette egész izét, zamatát az azon dúskáló falatoknak. Ezt az embert már könnyen rá lehetne nevelni arra, hogy a még most nem teljesen tisztult világnézetét ne tartsa csalhatatlannak, intelligenciáját befejezett műveltségnek, hogy a pénz ne váljék a kezében csörgő gőggé és a jog még csak átvitt értelemben sem brutalizálódjék a régi kor pallosává. őneki magának is már emberibb fogalma van az emberről és kell, hogy végre az ember fogalmának egy magasztosabb, egy tisztultabb, krisztusibb értelmezést adjunk mi is. A XVIII. éB a XIX. század roppant tudományossága volt az az erő, — amelynek ezer ága-bogát rendszerbe foglalni nem tudván intellektusunk — a szakadék szélére juttatta az Embert. Amíg egyrészről a különböző származástani elméletek feltolták'őt egy olyan piedesztálra, amelyen ‘ az embernek tulajdonképpen nem is volt qok keresnivalója amely | elmélet önhití magasságokba emelté, | tehát mindent megismerhet, mindent I tudhat, nincs előtte a természetnek I titka, nincs előtte szent más, csak büszke saját maga, amely elmélet azt hirdető, hogy amink van az mind belül van a természet fogalmán^ a rajta kívül nincs semmi, még maga a semmi sem, másrészt a létért való küzdelem egyedülvalóaágának és mindenhatóságának hangoztatásával, egy állati ököljogu társadalmat, illetőleg egy ugyanilyen egyéni tülekedést igazolt. Az ezen rideg és öntelt tudományossággal párhuzamosan kialakult materialisztikus szemlélet és történelmi materializmus fokozta ezt azután az elviselhetetlenségig. Az uj tudományosság tehát a Darwinizmus nyomán kialakult azon elmélet ellen is küzd, amely a létért való küzdelem és a kiválogatódás erői által egy nyílegyenes utat látott az egysejtűtől az emberig, amely elmélet Bölsche népszerűsítése nyomán óriási karriért futott be. Ez az uj tudományosság, ez az uj társadalombölcselet le akarja venni az ember fejéről azt a koronát, amelyet a XIX. század reá tett és ezen reprezentatív és nem neki illő szimbólum helyett,. krisztusi szivet akar tenni a szive helyére és munkát akar adni a kezébe. Tulajdonképpen azt akarja, hogy as ügyeskedők és szerencsések is kikerüljenek a Paradicsomból, hogy megismerjék és megismerjük mindnyájan a verejtékező munkáB magasztosabb gyönyörűségeit. Az ember tehát nem csúcspontja egy „fejlődési“ folyamatnak, hanem csak egy, a kiteljesedés felé igyekvő létforma, amely létformát egy isteni erő dinamikája ösztönöz egy végeláthatatlan elől feltörő szerpentinen és a létért való küzdelmet, mint ember ember elleni harcot nem ismeri el. Az emberi harcot csak akkor tartja jogosnak, ha az az összeség javát szolgáló kollektív erŐBzintézis. Tehát az emberi erő és értelem nem forgácsolódhatik szét egy egy- máselleni áldatlan és az emberhez egyáltalán nem méltó ember-emberhare- ban, hanem azonos kultúrák és közösségeken belül, a legparányibb és a leghatalmasabb emberi erők és intellektusok összetevődése által kell, hogy elérje azon legkisebb erőkifejtést, amely a boldogulás, a haladás utján visz előre bennünket. Ezen uj élet uj küzdelmeiben tehát nem szabad elhanyagolni egyetlen emberi erőt sem azáltal, hogy kiszorítjuk őket a munkanélküliség; lejtőjére, vagy pedig avult világnézetek ráerőszakolásával nem adjuk meg számára azt a terrénumot, ahol erőit az összeség javára kifejtheti. Ez a szemlélet az, amely az em* beri munkát nem mint kényszerű robotot veszi, hanem talán nem mondunk vele nagyot, ha azt merjük mondani, hogy l’art pour Tart veszi, hisz' a munka gyönyörében, bármily | természetű legyen is az és a profitot J csak annyiban tekinti valaminek^ I amennyiben szükségképpen hozzátar. Egyes szám ára 12 fillér.
