Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-18 / 5. szám
Vftl* évfolyam. I. szám. 1936 január 18. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA ____________________________. Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekazárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Összefoglalás A „Tolaamegyei Újság“, illetve a „Tóin»megyei Gazda* mait év oktő* bér 16 -iki, november 6 iki, 27-iki, 30-iki és december 14 iki számaiban sorozatos cikkek jelentek meg, melyek a Sió hajózhatási problémájának kapcsán, a Sárköz öntözhetővé tételének különböző vonatkozása kér déseivel foglalkoznak. Az ilyen cikkeknek célja az lehet, hogy a kérdés iránti érdeklődést ébrentartsák, továbbá, nyilvánosságoknál fogva al kaimat adjanak arra, hogy az érdé* keltek minél szélesebb körben hozzászólhassanak és agy a helyi érdé kék megvilágítására, valamint a mű szaki szempontok kifejtésére teret nyújtsanak oly célból, hogy a gondolatot mérlegelve annakidején a terv keresztülvitelére hivatott illetékes té nyezőknek világos kép álljon rendel* kenésre, ha a kivitelhez hozzáfognak. Ehhez a kérdéshez hozzá kell szólni a termelőnek, a mű-zaki embernek és az érintett vidék lakosságának is. A hozzászólásoknak teljesen obj-’kti veknek kell lenniök, mert ellenkező esetben igen könnyen olyan térre terelődik a kérdés, mely tér inkább disskreditálni alkalmas a gondolatot, ahelyett, hogy előrevinni segítse. Természetesen másoldalró' p^digszük séges, hogy a hozzászólások olyan szabatos formában történjeoek, hogy a kifejezések és meghatározások ne adjanak alkalmat félreértésre. Kísértsük meg tehát -a hivatkozott cikkek alapján a kérdéskomp- lexumot rendszerbe foglalni. A kiinduló alapgondolat a Sió hajózhatóvá tétele volt. Ez a kérdés nemcsak Tolna megyének, hanem az egész Sió és Balaton környékének elsőrendű fontossága Ugye, amit az illetékes körök teljes mértékben át is éreztek, hisz komo'y lépések történtek már ennek megvalósítása érdekében. (Mint a „Tolnamegyei Újság“ mai cikkéből is látható 1 Szerkesztő.) Az ehhez kapcsolódó további el- . gondolás a Sárköz öntözésének kérdésével foglalkozott. Ennek felvető sót két szempont támasztotta alá. Az egyik Sárköz felületi viszonyain és a Sió folyási irányán alspaló alkalmas* nak látszó adottság. A másik szempont az volt, hogy a Sárköz érdekeltsége, a Sió hajózhatóvá tételét óhajtó érdekeltség kívánságaihoz csat lakozva fokozatosan rámutathasson azokra az óriási fontossága, hatalmas vidéket érdeklő és megvalósítandó feladatokra, amelyeknek megoldása az egész érdekeltség és azzal kapcsolatos minden berendezkedés nagy anyagi megerősödését eredményezné. Ez az anyagi megerősödés ma fokozottan szükséges. A rendkívüli nemzet gazdasági és nemzetközi viszonyok miatt az adózók vállaira igen snlyos terhek nehezednek. Ezeknek a ter- heknek ilyen nagy érdekeltség részéről való elviselhetése egyrészt, másrészt általak az adóknak kellő időben való befizetése olyan fontos tényezők a nemzet életében, hogy ezeknek biztosítása érdekében, a terv megvalósítására hozandó áldozat elenyésző csekély. De nemcsak a terhek viselését könnyítené meg az a gazdasági fellendülés, mely egyrészről a hajózható Sió, másrészről az öntösött Sárköz után fakadna, hanem gyarapodás és vagyonosodás lenne osztályrésze az egész érdekeltségnek. Mellékesen a Sárköznek még egy igen fontos problémája nyerhetne megoldást. A sárközi állattenyésztés színvonala meglehetősen alacsony, holott az alapanyag, edzettségénél fogva igen alkalmas volna a fejlesz tésre. Ennek egyik főoka a Sárközben dívó gyenge takarmányozásban^ rejlik. Ha öntözés folytán minden időben bőtermő rétje és legelője lesz a Sárköznek, önmagától fejlődésnek indulna Sárköz állattenyésztése. Nagy vonásokban tehát erről van szó. Á hivatkozott cikkek gazdasági szempontból és műszaki szempontból is aránylag kevéssé világították meg a kérdést. Gazdasági szempontból adatot ke veset közöltek, de aránylag kevés adat is áll rendelkezésre, mely alkalmas volna megvilágítani azt, hogy mennyivel több termésre számíthat az a gazda, akinek földjét öntözésre alkalmassá teszik. A többlet kü ön ben is fordított viszonyban van az időjárás jóságával. Mégis a vonatkozó irodalomból néhány adat rendelkezésre áll. A rétöotözésnél az eddigi szórványos kísérleti eredményekből 6—20 q-ig terjedő terméstöbbletet állapítottak meg Cukorrépából 40 80 q, burgonyából 52—116 q termés- többletet jelentettek. Műszaki szempontból a cikkek szintén kevéssé matattak rá a kér dés technikai megoldásának lehetőségeire. Arra, hogy megvalósítható e a Sárköz öntözése a Siónak zsilipekkel való ellátása kapcsán, ha igen, a Sárköz felszinalakalatánál fogva, mely részek azok, amelyek elsősorban figyelembe jöhetnének. Elegendő vizet szolgáltathat-e a hajózhatóvá tett Sió csatorna stb. Mindezek érdekkel bírnának, bár ha igaz is, hogy ezekhez a kérdésekhez abszolnt pontossággal, csak előmunkálatok elvégzése után lehet hozzászólni. („Tolnamegyei Újság“ e számunkban megjelent cikke is erre hivatkozik! Szerk.) így te hát volna még jó néhány kérdés, amely megvilágításra szorul. Egy tényt azonban külön le kell szögezni, még pedig arra a tárgyra vonatkozólag, mellyel az emlitett cikkek legtöbbet foglalkoznak. Nem kép zelhető el, hogy bárki is az Ar mentesítő Társalat mankáját károsnak és a Társulatot ma már feleslegesnek tartaná. Vannak sokan, akik az elmúlt évek nedves időjárási ciklusaira még emlékezhetnek. Nem kell más, mint néhány — a legutóbbi évek száraz időjárásával ellentétes — nedves év, hogy beigazolódjék min den különösebb érv nélkül, menynyire szükség van az Armentesitő Társulat munkájára. Az Armentesitő Társulat az egyik adottsága Sárköznek, amely az öntözés megvalósítását könnyűvé teszi. Működése olyan gazdaságos, hogy az érdekeltek az öntözés megvalósításához szükséges mérsékelt terheket, az ármentesitési csekély járulékon felül, túlterhelés nélkül vállalhatnak, mert hisz ez olyan befektetés lenne, mint a magvetés) mely sokszorosát fizeti vissza. GAZDAHIREK. — A Toinamegyei Gazda a múlt hónapban technikai okokból nem jelent meg. — Magyar gazdaifjak olasz- és németországi csereakciója. A Falu Gaedaszöveiség ebben az évben is megrendezi a német és olasz gazda- ifjúsági csereakc ót. A magyar gazdaifjak, a szokásnak megfelelően tavasztól őszig maradnak külföldön, ahol mint családtagok résztvesznek az összes előforduló gazdasági munkákban és ezen idő alatt díjtalan ellátásban részesülnek. A csereakcióra csak o'yan 17 évesnél idősebb ifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdasággal biroak és egy magyar vagy kü földi csereifju családtagként való befogadását vállalják. A bejelentések a szülők részérői történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülők lakhelyén levő Faluszövetség nek, gazdasági egyesületnek, vagy gazdakörnek, továbbá a Hangya, vagy hitelszövetkezet vezetőségnek, ezenkívül a községi elöljáróságnak is. A részvételi dij 190 pengő, mely összeg két részletben fizetendő és ebben bennfoglaltatik az oda- és viss’zautazás, valamint az őszi hasa- térés alkalmával .rendezendő tanulmányi kirándulás költsége, teljes ellátással együtt. Jelentkezési határidő február hó 25. Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek a Falu Gazda szövetség (Budapest V., Báthory utca 24) nyújt. A Tolnaiegye! Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI- Gazánságok Oienunnagol legolcsóbban utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erötakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Mindenféle vetőmag Ä rezhető. fiizeke- és fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok,' ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. . 10 vason ESlaburgonya eladó. Berakás gyors jelentkezés esetén szántóföldről. Cim a Gazdasági Egyesületnél. Mezőgazdasági tépek, gyártmánynak, az egyesület- révén beszerezhetők. Mindenféle biztositól! ÜM, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási fő képviselete. Pétlsfi és kdllnfitmsiio Chl1 Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Ho'orkerékpfir Cim az Egyesületben tudható meg. iiiiiiiiiiBiniiiMMmMHnmiiiBwiiiiwwwnii BIRTOKOT 80Ö—1500 holdig II 2000-3000 holdig megvételre || bérletre keresek. Pauitcz, Budapest, Pozsonyi ut 16- Ajánlót díjazom. 65 Közgyűlés. A Szekszárdi Kaszinó évi rendes közgyűlését folyó évi február hó 2-án délelőtt 11 órakor tartja a Kaszinó hel iségeiben. A Kaszinó igen tisztelt tagjait azzal a figyel meztetéssel hívom meg, hogv amennyiben a jelzett napon a közgyűlésen a alapszabályok 21. §-a érte méhen a tagok egyharmada meg nem jelennék, úgy a köz yü ést tekintet nélkül a megj lent tagok szám ra, f. évi február hó 9 én, ugyanott, d. e. II órakor tartjuk meg.--------------------------□□------------í-------------Tá rgysorozat: 1. Közgyűlési e nők választása. 2. Az igazgató jelentésének előadása, esetleg határozathozatal. 3. A múlt évi zárszámadás és az erre vonatkozó számvizsgálói jelentés tárgyalása. 4. A fo'yó -évi költségvetés tárgyalása és megállapítása. 5. Eáfetleg önálló indítványok tárgyalása.*) 6. Tisztujitás. Szekszárd, 1936 január lé. Bodnár István intéző igazgató. *) Jegyzet, önálló iuditvány csak úgy tárgyalható, ha azt az indíts nyt tevő le ’később 4 nappa a közgyűlés előtt a választmányhoz leendő beterjesztés végett, az igazgatósághoz be ujja. Otthonunkba fogadnánk jólelkfl, intelligens asszonyt vagy leányt. aki a gyermeket szereti, annak nevelését, gondozását érti. Azonnali jelentkezés: »Felügyelő« Szekszárd, Posta-restant cimen. 72 Uildt-mozi Igazgató: KRENNER JÓZSEF Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap d. u. 3 órakor a helyár 40, 60 és 70 fillér A legmulatságosabb magyar film I oanwm aAiiaatum bav Az előadások kezdete: CÍMZETT ismeretlen lldlVU&IICl§f UIVUII ■ || f Cö f]7 órakor, vasár- és ünnepnap : 3, 5,7 és 9 órakor Főszereplők: Ágai Irén, Ráday Imre, Kabos Gyula, Ernst Hoinz Häussermann és Vaszary Piri. A filmben előforduló slágerek: 1. Az én rózsám vasutas I... 2. Ugy-e, hogy nem felejtesz el... Vasárnap, a 3 órai előadás kivéielével, számozott helyek? rendes helyárakkal és csak a bérletszelvények érvényesek A nézőtér kellemesen van fűtve I
